"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2015. július 22., szerda

Nándorfehérvári diadal

  

http://www.mobilmediastudio.com/tortenelem/nandorfehervariDiadal.html


Hunyadi János szobra, a csata hőse

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háború egyik legjelentősebb eseménye, s a magyar történelem egyik legszebb napja. Hunyadi János Nándorfehérvár (ma Belgrád) alatt hatalmas győzelmet aratott II. Mehmed szultán több mint tízszeres túlerőben levő serege fölött. A szultán július 4-én vette ostrom alá a várat. Hunyadi július 14-én áttörte a török hajózárat a Dunán s csatlakozott a Szilágyi Mihály vezetése alatt álló várvédőkhöz.




1456. július 4-én megkezdődött az ostrom. Tíznapos kemény küzdelem után, július 14-én Hunyadi megsemmisítette a dunai török flottát, így a hajózár megszűntével bejutott a várba,s az ostromlottaknak erősítést vitt,illetve bátorító szavakban részesítette őket. Az ostrom legválságosabb napja július 21-én érkezett el. A vár ekkorra már a törökök kitartó ágyúzásától romhalmazzá vált, Hunyadi szavai szerint „már inkább mező volt, semmint erősség”. II. Mohamed ezen a napon elrendelte az általános rohamot az egész török sereg számára. Napnyugtakor a török tábor megindult a vár felé .A küzdelem reggelig tartott. A törökök háromszor indítottak rohamot a vár ellen, s ennek során a város, illetve az alsó vár a birtokukba került, s már az a veszély fenyegette a védőket,hogy az oszmán hódítók a belső várat is elfoglalják. Végül azonban mind a háromszor meg kellett hátrálniuk, a várba nem jutottak be. A szultán elveszítette gyalogsága színe-javát. A siker a várvédők hősiességének – közülük is kiemelkedik az ellenséges zászló kitűzését élete árán megakadályozó Dugovics Titusz tette –, a népfelkelő keresztesek elszánt küzdelmének és nem utolsósorban Hunyadi személyes példamutatásának,irányító,szervező tevékenységének köszönhető. Másnap, július 22-én zajlott le a döntő ütközet. A Kapisztrán vezette keresztesek Hunyadi tiltó parancsa ellenére kitörtek a várból és a Száva szigetéről, s a török ágyúállások ellen indultak. Ekkor már – a kereszteseket mentendő – Hunyadi is kénytelen volt beavatkozni. Tehát seregével kitört a várból és elfoglalta az ellenséges ágyúállásokat, majd ezt követően saját fegyvereikkel vonta tűz alá a törököket. A szultáni hadsereg olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy II. Mohamed kénytelen volt menekülésszerűen visszavonulni. A szultáni hadat a teljes katasztrófától a Száva partját őrző 6 ezer szpáhi bevetése mentette meg csupán. Mindenesetre a világhódító II. Mohamed még így is egyenesen Szófiáig futott szégyenszemre. Az egész török tábor,az ágyúparkkal és más hadifelszerelésekkel Hunyadi, illetve a keresztesek zsákmánya lett. Az ostrom során elesett mintegy 10 ezer oszmán harcos, majd a menekülés során szintén ugyanennyien vesztek el. Ez 30 százalékos veszteséget jelent. A 15. század legkiválóbb magyar krónikása, Thuróczy János így foglalta össze az 1456-os, világraszóló győzelem lényegét: II. Mohamedet, „ki maga akart uralkodni az egész földkerekségen, paraszti kéz verte le, járatosabb a kapa, mint a fegyver forgatásában. (…) S ki sok kürt, harcidob mellett nagy vigassággal jött, búsan, éj csendjében rútul futamodott meg”

  A győzelem 70 évre visszavetette az Európát rettegésben tartó török terjeszkedést. Így méltán tekintjük a  magyar történelem egyik legjelentősebb győzelmének.

(Forrás: Wikipédia/
 Lipusz Zsolt: Nándorfehérvári diadal
 


Általános vélekedés, hogy a déli harangszó évszázadok óta Hunyadi János nándorfehérvári diadalát hirdeti. Pedig a harangozást elrendelő pápai bullát több mint három héttel a győzelem előtt hirdették ki a római Szent Péter-bazilikában.
III. Calixtus pápa 1455-ben pápai bullát adott ki, megpróbálta begyűjteni az egyházi javakat megadóztató török tizedet. Európa-szerte elrendelte az önkéntes keresztes haderők toborzását.

Magyarországon a rendek az előző évi rossz termés miatt augusztus 1-jére halasztották a haderők összehívását. Eközben a törökök elindultak Nándorfehérvár ellen. Egyedül Hunyadi János sietett Szeged környékére, amint hírét vette a szultán támadásának, hogy összegyűjtse magánhadseregét, ami nem volt több 4-6000 embernél. A kereszteseket Kapisztrán János ferences szerzetes szervezte.

Június elején érkezett meg a hír Budára, hogy a félelmetes török hadsereg átlépte Szerbia határát. Az általános pánikhangulatnak csak nyomatékot adott szerte Európában, hogy június 3-a éjjelétől csaknem egy hónapon át egy hatalmas üstökös világított az égen, a Halley-üstökös. Csóvája fenyegetően húzódott az égen, kelet felé mutatva. Ebből az égi jelből mindenki egyértelműen kiolvasta a jóslatot: kelet felől iszonyatos veszély leselkedik a nyugati keresztény világra. Ekkor adta ki III. Calixtus pápa a Bulla oratorium néven híressé vált bullát, amely elrendelte hogy minden keresztény hívő ember mondjon imát az üstökös képében megjelent ördög és a pogány török ellen. Hogy senki el ne mulassza a naponkénti könyörgéseket: "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak."

A bulla kiadása után néhány héttel Hunyadi János és a keresztes seregek visszaverték a támadást Nándorfehérvárnál. A diadal időpontja július 22., de ekkor már majd egy hónapja szóltak a könyörgésre buzdító déli harangszók. Bécsbe csaknem egyszerre érkezett a pápa bullája és a győzelem híre. De máshová a győzelem híre előbb jutott, mint a pápai utasítás. Ez történt Budán is. Maga III. Calixtus is érezte az összefüggést, mert módosított a kiadott bullán. Az új szöveg szerint a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái is legyenek. A nándorfehérvári győzelem emlékére pedig a hír vételének első évfordulóján, 1457. augusztus 6-án rendeletet hozott, hogy ez a nap az egész keresztény világban ünnep legyen.

Így alakult át az eredetileg könyörgésre szólító harangszó a győzelemért való hálaadás harangszavává.

forrás:A  déli harangszó rejtélye

2015. július 12., vasárnap

Vers vasárnapra

"Úgy tekints az emberekre,
Hogy a föld se jó, se ferde;
Se gyönyör, se bú tanyája,
Csak magadnak képe, mása.
Ki sohajtoz, ki mulat.
A világ csak - hangulat."

(Reviczky Gyula)


2015. július 5., vasárnap

Csontváry Kosztka Tivadar

Csontváry Kosztka Tivadar/ 1853. július 5. – 1919. június 20./ magyar festő

 Festői pályája különös módon kezdődött. Huszonhét éves koráig patikussegédként dolgozott, mindenki kissé különc, de csendes, szorgalmas embernek ismerte.

 1880. október 13-án, egy meleg őszi délután egy percre leült a patika ajtaja elé pihenni (Vörös Kereszthez gyógyszertár, Gács), s szórakozottan lerajzolta egy vénycédula hátára a szemközti ökrös szekeret. A rajz láttán pedig „az idős, jólelkű” patikavezető így kiáltott fel: „Hisz maga festőnek született!”. Ekkor Csontváry - 1913-ban írt önéletrajza szerint - a feje fölött hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb napút-festője, nagyobb Raffaelnél!”. 
                     


 Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem. Az egyik legkülöncebb, de egyben legegyénibb és rendkívül jelentős magyar művész volt.

Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem. Főbb művei: A szerelmesek találkozása Sziget Kairói pályaudvar Magányos cédrus





Csontváry Kosztka Tivadar: Római híd Mosztarban, 1903 (forrás: wikipedia.org)

2015. július 2., csütörtök

Sarlós Boldogasszony - július 2.

A katolikus egyház július 2-án arra a jeles eseményre emlékezik, amikor Szűz Mária meglátogatta a várandós Szent Erzsébetet, Keresztelő Szent János anyját.

A megfogant és sarjadó élet feletti öröm kifejezéseként a búza érését, az aratás kezdetét is régtől e jeles napon ünnepelték.



Gyógynövények begyűjtése

Sarlós Boldogasszony az egyik legfontosabb időjósló nap. A népi megfigyelések szerint, ha ezen a napon esik, akkor negyven napig csapadékos idő várható, ami azt jelenti, hogy rossz aratásra lehet számítani. A javasok és gyógyítók ezen a napon a meddőség és a női bajok elleni gyógymódok kezelését végezték, úgy vélték, hogy a termékenységet adó Boldogasszony ilyenkor odafigyel a gyermeket kívánó nőkre. Régen az asszonyok már hajnalban kimentek a mezőre gyógynövényeket gyűjteni, melyet aztán a templomban megszenteltették, hogy azzal is növeljék a gyógyító erőt. A javasok szerint a katángkóró halványkék virága csökkentette a vérzékenységet. A nőket sújtó görcsök ellen fodormentából főztek teát. A szülés utáni fájdalmak enyhítésére a liliom virágát megfonnyasztották, mézzel elkeverték és azt az asszonyok a hasára helyezték.

Különleges szokások

Néhány vidéken az aratást a föld keleti sarkában, a napfelkelte irányában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták, majd imát mondtak mellette. A levágott kalászokból koszorút fontak és azt szobájukba akasztották, hogy védelmet nyújtson a gonosz erők és a betegségek ellen. Hazánk északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, hogy ha az áldott állapotban lévő, „nehézkes” Mária arra jön Erzsébethez tartván, le tudjon ülni. 


"A XVIII. században még az asszony aratott sarlóval, a férfi kötözött. Kalotaszegen a férfiak fejfájára ekevasat, az asszonyokéra olvasót vagy sarlót festettek. Eleink úgy hitték, hogy a Szűzanya arat, és Jézusra hagyja, hogy gyűjtsön és a búzát a konkolytól elválassza.  

Az alföldön szent énekeket énekeltek munka közben; azt tartották, hogy minden aratásban az ítélet napja jelenik meg: a konkoly elválik a búzától. Egyes helyeken a föld keleti sarkában kezdték az aratást; az első két kévét rögtön keresztbe fordították, s köszönő imát mondtak mellette. Másutt az aratás végén a legszebb darab búzából készítették a „Jézuskévét”. A gazdaasszony kikereste azt a búzatövet, amely három egyforma növésű szép kalászt termett, és piros szalaggal a kalászok alatt egybekötötte azokat. A körülötte termett búzát sarlóval vágták le, és kévébe kötve lefektették „Jézus” köré. Letérdeltek rájuk, és imádkoztak. Az aratókoszorú régen templomi szentelmény s szinte minden templomunknak éke volt. A kévéket országszerte keresztbe rakták, a felsőt „papkévének” nevezték.

A hajdanvolt ember minden esztendőben annyi termést kért az Úrtól, hogy jusson a szegényeknek, az ég madarainak, az anyaföldnek s az elhunyt lelkeknek is belőle – említi homíliavázlatában Darvas-Kozma József. Sarlós Boldogasszony, az aratás édesanyja és királynéja gondoskodik a szegényekről és az ég madarairól is. A szegények és a szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és a fogságban gyötrődők párfogója, a halottak oltalmazója. Õ a gyermeket váró édesanyák vigyázója is. Az ünnep vigíliáján emlékeztek meg Mária anyaságáról. Ez a nap adta alkalmát a szegénygondozásnak, az anyaság ünneplésének és az aratás szakrális kezdetének is."


forrás:Sarlós Boldogasszony
Magyar Kurir



Ősi istennő
Valószínűleg már a legkorábbi emberi közösségek egy anya istenhez társították a termékenységet és a jólétet, de azt nem lehet tudni pontosan, hogy hol imádkoztak hozzá elsőként. Az írásos források alapján először a sumér agyagtáblákon szerepel Ezinu, a gabona és a termékenység istennője. De jóval a folyóközi civilizáció előtt, a neolit-kultúrákban használt anyaistennő szobrok ősi termékenység istennők lehettek. Boldogasszony ünnepe kapcsán eszünkbe juthat a görög mitológiából ismert Déméter, aki az aratás és a termékenység istennője volt, de őt tisztelték a tavasz hírnökének. Ő azonban nem a hellének sajátja volt, hanem jóval korábban, az Égei-tengert benépesítő ősi bronzkori népek imádkoztak hozzá. A mükénei és a krétai civilizációban egyaránt ismert volt kultusza, majd az Itáliába érkező szkíta eredetű etruszkok is meghonosították a későbbi Ceresnek ismert ősi gabonaistennő kultuszát.



2015. július 1., szerda

Új web-oldalam


Elindult új web-oldalam:

http://hedifarkas.hu/
Levelek a szigetről

Ha úgy érzed sok a világ zaja,  légy a vendégem a szigeten, szeretettel várlak!