"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2016. november 29., kedd

Karácsonyra - sütemények

Aprósütemény

50 dkg liszt
1 csg sütőpor
25 dkg cukor
20 dkg zsír
2 egész tojás
1 cs vaníliás cukor

összegyúrjuk, elfelezzük. Az egyik felébe kakaót teszünk- Kis formával kiszaggatjuk, világosra sütjük.
Egy barnát, egy fehéret lekvárral, vagy krémmel összeragasztunk.

Csacsifüle
Kapcsolódó kép
25 dkg zsírt habosra kavarunk, belemorzsolunk 2 dkg élesztőt, 50 dkg liszttel, 1,5 dl tejföllel, 2 kanál porcukorral csipet sóval gyúrjuk össze. Hideg helyen egy éjszakát pihentetjük. Másnap ujjnyi vastagra nyújtjuk, pohárral kiszaggatjuk, lekvárt, vagy diókrémet teszünk rá, közepes tűznél világossárgára sütjük. Még forrón 2 csg van.cukorral kevert porcukorba forgatjuk.

Diós linzer

25 dkg liszt
12 dkg vaj
1 tojás sárgája
1 evőkanál pocukor
2-3 evőkanál tejföl, 

összegyúrjuk, fél centi vastagra nyújtjuk., világos színűre sütjük

Baracklekvárral megkenjük, ráhalmozzuk az alábbi tölteléket.

12 dkg porcukrot elkeverünk 12 dkg apróra vagdalt dióval, reszel citromhéjjal, ezt belekeverjük 6 tojásfehérjéből felvert kemény habba, tölteléket egyenletesen rákenjük a tésztára, visszatesszük a langyos sütőbe, néhány percig szárítjuk.
Hosszúkás darabokra vágva adjuk asztalra.








2016. november 28., hétfő

A Nap születése

Pilinszky János - A Nap születése

Sokáig csupán csillagok
lakták az égbolt magasát.
Pislákoló fényükben a világ
sokáig élt örök árnyékban,
ezüstszín gyászruhában.

A sötétségben ezidőtájt
nagyon egyedül vándorolt a föld.
Csupán kik egymás közelében laktak,
társalogtak egymással, közbe-közbe
félálomba merülve, vagy akár
az egész telet átaludva,
mély álomban és szomorú magányban.

A különféle állatok
Alig ismerték egymást, és az ember
Hallgatagon ült kunyhója előtt.
A felhők vaktában bolyongtak,
Mint elszabadult bárkák a vízen,
S a madarak semmit se tudtak
A szárazföldek többi állatáról,
Se a tengerben fürdőző halakról.

Hasonlóképpen a virágok se látták
egymás színét, egymás ruháját,
köznapi és ünnepi öltözékét.
A tavaszi és nyári záporok
nem tudták, hova hullanak,
és hasonlóan a hópelyhek,
a tél fehér gyönyörűsége
hamuesőként érkezett a földre,
és ott is szürke és sötét maradt.

Ekkor történt, hogy számos csillag
elhatározta, összefog,
hogy apró fényeik közös
nagy fényességet varázsoljanak.

El is indult vagy ezer csillag
egymásfele. Ezer irányból,
ezer úton ezernyi csillag
elindult a sötétség pereméről,
hogy az égbolt tátongó közepén
közös ragyogást alapítsanak.

Hosszú utat tettek az égbolt
elhagyatott fekete féltekén,
de végül is nagy boldogan
egymásba olvadt mind az ezer csillag,
gyönyörű és egyetlen fényességben.

Ezer csillagnak közös fészke:
így született meg a kerek nap,
az ég csodája, s vette kezdetét
a világosság első ünnepélye.

Ünnep volt ez, valódi ünnep!
A tenger hullámai most először
láthatták meg a tengerpartot,
e hosszú-hosszú kikötőt, hová
a tenger szakadatlanul
befut - akár egy végtelen hajóraj -
gyönggyel megrakott hullámaival.

Megkezdődött tehát az ünnepély,
az első nappal ünnepélye,
a világosság kerek, óriási
és eddig szem-nem látta asztalánál.
Rendre érkeztek a vendégek.
legelsőnek a levegő
szellős, fényes, földig érő palástban,
együtt az öreg égbolttal, aki
-ha lehet- még hatalmasabb
palástot hordott roppant vállán,
lába körül gondosan igazgatva
azúrszínű, méltóságos redőit.

A harmadik felséges vendég
a tenger volt. Ezer hulláma,
akár egy sortűz, úgy dördült meg,
mikor mezítláb földre lépett,
ahogy a víz mindig is mezítláb jár,
legyen folyó vagy hóesés, eső
vagy akár tenger a neve.

Ki következett ezután?
Az erdő.
A nagy erdők és kecses ligetek.
A fák, zöldellő levélöltözékben,
rokon nyelven susogva a szelekkel,
az égbolttal s mindenfajta vizekkel.

Az ötödik vendég kisebb csoport.
de annál szebb. A virágok családja.
Merengő szemmel foglaltak helyet
a napvilág ünnepi asztalánál.
Valamennyien hallgatagok voltak,
de színük annál ékesebb.
Kék, sárga, hófehér nyelven beszéltek,
fejükkel sűrűn bólogatva hozzá.

A füveknek az asztalvég jutott,
de semmivel se kevesebb a fényből,
az általános vigasságból.

Azután jöttek az állatok,
nagy rajokban a madarak,
a fürge ló, a hűséges kutya,
erős oroszlán, sárga tigris,
törékeny őz, darazsak fellege.
Ki tudná valamennyit fölsorolni!

Közben a nap, az ünnep ragyogása
a tetőpontra hágott. S ebben a
fényességben, bár utolsónak érkezett,
egy sudár ifjú és egy szép leány
-az ünnepély királyi párjaként-
az asztalfőn foglalt helyet,
örömére a többi meghívottnak,
az asztalvégre húzódott füveknek,
a kékpalástú égnek és
a mezítlábas tengernek meg a
virágoknak, erdőknek, ligeteknek.

Úgy érezték mindannyian:
A delelő nap gyermekei ők.
Kedveltjei a fényes ég
most született birodalmának.

Ámde hirtelen,
a világosság kristálylépcsején,
a ragyogás bejáratában,
magányos árnyék tűnt fel, s éhesen
az ünnepség asztalához osont,
a vendégek lábához kuporodva.

Senki se törődött vele, "Egyék,
lakjék jól -gondolták magukban-,
ha másból nem, a fény lehulló,
asztal alá gurult morzsáiból.”

De aztán, ahogy telt-múlt az idő:
Újabb árnyékok lopakodtak, bújtak
Az aranyszín abrosz alá.
"A sötétség gazdátlan ebei"-
szólalt meg a nagylelkű tenger.
"Ma mindenki kedvére ehetik,
részesülhet a boldogságból.
Ki irigyelné tőlük a lehulló
morzsát, mely után más úgyse hajol le?"

Igaz. De később egyre többen s többen
jelentek meg a bejáratban, s végül
elállták már a nappal kapuját.
hívatlanul mind számosabban
vegyültek el a vendégek között,
s amire azok észbekaptak,
több volt az árnyék, mint a fény.

Az egyik árny kicsiny volt, mint a gyermek,
sőt kavicsnál is alighogy nagyobb.
A másik viszont, mint égi lajtorja,
olyan magas.
Mezítelen az egyik,
a másik földig érő, állig gombolt
posztókabátba burkolózott.

Az újszülött nap pislákolni kezdett,
mintha füst lepte volna erejét,
s az elébb még oly víg vendégsereglet
most megriadt és szinte menekült.

A székek ledőltek, az asztal
földre borult, s a nagy tolongásban
az aranyabrosz is porba merült.
Először a füvek hagyták el
a vendégséget, és utoljára
a tenger és a méltóságos égbolt.
Az ifjú emberpár maga maradt
az egyre hatalmasabb éjszakában.

De a fiú nem rettent meg szívében.
Szelíden átölelve kedvesét,
ily szavakat intézett a világhoz:
"Ne féljetek, tengerek és virágok,
ne féljetek, állatok és füvek,
az újszülött nap nem halott,
csak megpihen, hogy holnap újra keljen,
új erővel, megújult ragyogással."

Ezen az első éjszakán azonban
senki se hunyta le szemét,
se fű, se fa, se szél, se tenger.
Mindenki várt, mindenki várta,
vajon igaz, hogy visszatér a nap,
amint ifjú királyuk megígérte?

S amikor reggel palotája
kristálytermében fölébredt a fény,
s hosszan nyújtózva éledezni
és emelkedni kezdett - hirtelen
olyan ujjongás fogadta a földön,
nagyobb, mint az első nap öröme.

Mert akkor már tudhatták mindenek,
hogy azután az éjszaka csak álom,
amit a fénylő valóság követ.
 
Pilinszky a Nap születésében  egy varázsos mesebirodalom kapuját nyitja ki előttünk.

2016. november 27., vasárnap

Gábor Áron, a hős ágyúöntő

 





Az 1848-49-es szabadságharc hőse és a magyar történelem leghíresebb ágyúöntője.


A székely ezermester
Történelmünk legendás székely ágyúöntő-mestere, Gábor Áron, 1814.november 27-én született a háromszéki Bereck faluban. Megdobbant a szülõföld szíve, amikor Gábor Áron Berecken e világra született. E havasalji gyönyörû település hadak útjának kapujában fekszik. Bátorságra és leleményességre nevelte fiait, akiknek évszázadokon keresztül a keleti határok védelme volt a fõ feladatuk.

Szülei Gábor István városi jegyzõ és Hosszú Judit.   Felismerték tehetségét és minden áldozatot vállaltak iskoláztatásáért. A gimnáziumot a csíksomlyói ferenceseknél végezte, ahol jó tanulással, tehetséggel és szorgalmával hamar kitünt. Már akkor nagy kedvet mutatott a technikai tudományok iránt. Érettségi után nem tanulhatott tovább. Székely határõr õsei nyomdokaiba lépve katona lett. 1831-tõl a kézdivásárhelyi 2. sz. székely határõr gyalogezrednél szolgált. Hamarosan Gyulafehérvárra küldték, hogy a tehetséges fiú tüzérségi ismereteket szerezzen. 1840-tõl az 5. pesti tüzérezrednél szolgált. A Bombardier Corpsnál való további szolgálatra irányuló kérését nem teljesítették, ezért leszerelt, de 1842-ben öccse helyett újra jelentkezett a tüzérségnél. A továbbképzésre vonatkozó tervei azonban most sem váltak valóra, így 1845-ben végleg leszerelt. Pár hónapra Bécsbe ment, ahol a Genie Corps-nál mint mûkedvelõ hallgató fõleg az ágyúöntés mesterségét tanulta, és e tárgyban szakkönyvekkel látta el magát. Ezután visszatért Bereckre.

A fúrás-faragás titkaival már gyermekkorában megismerkedett. Az asztalos szakmát is elsajátította, amirõl néhány fennmaradt, mûvészien kidolgozott, bútordarab tesz tanúbizonyságot.

A kor minden technikai újdonsága érdekelte. Szüntelenül tanult, jegyzetelt, rajzolt, utazott. Németül is megtanult, hogy a német nyelven írt szakkönyveket is tanulmányozhassa.

1848-ban Moldvában élt, de a szabadságharc hírére hazatért Erdélybe.
Gábor Áron teljes erejével, minden tudásával, képességével igyekezett segíteni a magyar szabadságharc ügyét. Bár a számadatok eltérőek, azt tudni lehet, hogy összesen körülbelül 63-93 ágyút öntött, aminek jó részét aztán Bem és serege hasznosította.
Gábor Áron vesztét is az ágyú okozta. 1849.július 2-án, az oroszokkal vívott kökös-uzoni ütközetben az ellenség egy ágyúgolyója iszonyatos erővel csapódott a tüzérőrnagy bal oldalának, aki holtan esett le lováról...
Ki tudja? Ő talán pont ilyen halálra vágyott...Gábor Áron, a hős ágyúöntő emlékét akkor is, és ma is tisztelettel őrizzük; földi maradványainak végső nyughelye a végzetes csatatérhez közeli Eresztevényben található, ahol 1892-ben emlékművet is avattak neki.

Gábor Áron ágyúöntõ mûhelye

Adventi apróságok

Hozzávalók:

25 dk liszt
25 dkg vaj /margarin/
15 dkg darált dió
15 dkg cukor
Kapcsolódó kép2 tasak vaníliás cukor
1 tojás
2-3 evőkanál tej

A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadunk 7 dkg darált diót
7 dkg cukrot
1 tasak van. cukrot meg a tojást
és összegyúrjuk.

Vékonyra nyújtjuk, és különböző formákkal kivágjuk, és megsütjük.

A maradék diót a vaníliás cukorral8 dkg cukorral és a forró tejjel kenhető krémmé kavarjuk. Az apróságokat a krémmel párosával összeragasztjuk.

Adventi diós keksz


40 dkg liszt
15 dkg zsír
15 kg cukor
2 tojás
4 evőkanál tejföl
1-2 evőkanál darált dió

A lisztet a zsírral elmorzsoljuk, majd a cukorral, a tojássárgájával és a tejföllel puha tésztává gyúrjuk Kinyújtjuk, és különböző formákkal kivágjuk. A tojásfehérjéből 2 evőkanál cukorral kemény habot verünk, belekeverjük a darált diót. A habból minden kekszdarabra teszünk egy teáskanállal, és lassú tűznél megsütjük.

Recept: Kun-Gazda Kinga-Viola/


A karácsonyi sütemény

Miért olyan finomak a karácsonyi sütemények?

Mert sok szeretettel készülnek.
Mert bennük rejlik a várakozás öröme.
Mert szívből jönnek.
Mert megédesítik az adventet.
Mert meghitté teszik a karácsonyi délutánokat.
Mert a saját gyermekkorunkat juttatja az eszünkbe.

MERT ÉDES.

Vers vasárnapra

Babits Mihály: Karácsonyi ének

-részlet-

Becsesnek láttad te e földi test
koldusruháját, hogy fölvetted ezt?
s nem vélted rossznak a zord életet?
te, kiről zengjük hogy "megszületett"!

Szeress hát minket is, koldusokat!
Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt.

Karácsonyi díszek




Origami Christmas Angel Decoration in Red and Gold £2.00:





Deko aus getrockneten Orangenschalen:

2016. november 26., szombat

Viselet - a szűr

Mesterember készítette, a szűrszabó mester.

 Vállra vetve esőköpönyegként vagy ünnepi viseletként szolgált.
 A 19. században elterjedt a cifraszűr, amit a mesteremberek gazdagon hímeztekA betyárok és a pásztorok talán legjellemzőbb ruhadarabja   a szűr (cifraszűr) volt.

"KITETTÉK A SZŰRÉT"

  A Hortobágy környéki pásztor addig nem házasodott, amíg cifraszűrt nem szerzett. Már a lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe volt a szűrnek.  Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta.  Ha bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre "kitették a szűrét.”  A cifraszűr egész életén át elkísérte a pásztorembert.  Abban esküdött, s ha meghalt, koporsójára terítve vele temették  el.




Több mint valószínű, hogy eredetileg a szűrt az ősmagyarság minden rétege viselte, a földművestől a fejedelemig. Majd a honfoglalást követően, viseletét az uralkodó osztályban lassan felváltja a nyugatias öltözék. A köznép számára azonban, melynek életformája alapjában véve nem változott, nélkülözhetetlen ruhadarab maradt.

Régen a szűr-posztót, melyet aba-posztónak is hívtak, a parasztok maguk szőtték. És mivel népszerűsége miatt kezdettől fogva nagy mennyiségben állították elő, már a középkorban köztiszteletben álló iparág volt. A XIV. századtól kezdve a szövő mesterek szövő-, szűrtakács- és csapó-céhekbe tömörültek. Az első ilyen céhek Erdélyben, Nagyszebenben, Nagyváradon, az Alföldön pedig Debrecenben és Gyulán alakultak. A Dunántúlon előbb Buda, majd Veszprém lett a szűr-posztó gyártás központja.
A szűrnek különféle hímzés változatai voltak. A Dunántúlon például a csikósok, kanászok, és a polgárság szűrén a szegélydísz piros posztó-rátét volt; a juhászokén fekete, a parasztokén és a községbeliekén pedig zöld. A kék szegélyű szűröket a napszámosok viselték. A csikósoknak is megvolt a maguk szűr-viselete, úgy, mint a bakonyi, somogyi, veszprémi. Ezek társadalmi megkülönböztetésül szolgáltak, ezért megcserélni nem lehetett őket. Innen ered a mondás: „Akinek nem szűre, ne vegye magára!"  

2016. november 25., péntek

Ezen a napon történt - a legendás 6:3

A mérkőzés 1953 november 25.-én volt, az angliai Wembley- stadionban, ahol 105 000 néző szeme láttára nyert a magyar 11, az addig 90 éve veretlen angol válogatott ellen.

3377_aranycsapat.jpg

1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott sporttörténelmet írt. Az előtt ugyanis soha egyetlen ország futballcsapatának sem sikerült legyőznie Angliát a Wembley-ben. Nemzeti együttesünk fényes győzelme előtt az egész világ megemelte kalapját.




"Azokban az években a labdarúgás több volt, mint sport. Nekünk magyaroknak. Több volt, mert a magyarság identitás-tudatát azokban az években a magyar sportmozgalom által elért világhírű sikerek fémjelezték" - emlékszik vissza Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa.

 November 25.  a  magyar labdarúgás napja, a londoni 6:3 emlékére.

 


Ezen a napon - Madártani Intézet

1893. november 25-én a világon elsőként Magyarországon  megalakult az első Madártani Intézet.



Az intézet múltja nagyon érdekes. 1884-ben Rudolf trónörökös a II. Nemzetközi Madártani Kongresszust Budapestre hívta meg 1891-re. A budapesti kongresszus valóságos határkő a madártan tudományának fejlődésében. A madártan egyes fejezetéinek akkori állását a tudományszak legkiválóbb képviselői ismertették ezen a kongresszuson, és ezzel valósággal irányt szabtak a további fejlődésnek. Herman Ottó a madárvonulás kutatásáról számolt be, bemutatta a madárvonulás megfigyelésére már előre megszervezett hálózat munkáját, és leszűrte annak tanulságait.

A kongresszus szétosztása után Herman Ottó javaslatot tett a kultuszminiszternek, hogy ezt a szervezetet állandósítsa. Ez 1893-ban be is következett.
/forrás: Huszadik század/



Kapcsolódó kép




2017. év madara

 A 2017 év madara címet elnyerő tengelic Magyarország és a kontinens egyik legszínesebb pintyféléje. Sík és dombvidéken egyaránt előfordul, a települési kertek, parkok, fasorok gyakori költőfaja. Vékony növényi szálakból álló, szőrrel és a nyárfa termésszőreivel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként 4-5 tojást rak. Szinte mindig csapatosan látni, a madáretetők gyakori vendége. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki.

Sütemény -Katalin napra


Hozzávalók
Tésztához:40 dkg liszt
15 dkg margarin
10 dkg cukor
3 tojássárgája
fél csomag sütőpor
1 evőkanál tejföl

Töltelékhez:15 dkg darált dió
5 dkg lekvár (sárgabarack)
3 tojásfehérje

Elkészítés
1. A hozzávalókból tésztát gyúrunk, amelyet kettéosztva fél órára mélyhűtőbe teszünk. Kizsírozott, lisztezett, vagy sütőpapírral bélelt közepes tepsibe reszeljük a tészta egyik felét.

2. A töltelékhez összekeverjük a diót, a lekvárt és a cukrot, majd óvatosan hozzáadjuk a tojások keményre felvert habját. A lereszelt tésztára tesszük, majd ráreszeljük a tészta másik felét.

3. Előmelegített sütőben, közepes tűznél aranysárgára sütjük. Miután kihűlt kockára vágjuk.

 

2016. november 24., csütörtök

Toulouse-Lautrec

  Toulouse-Lautrec a francia impresszionizmus egyik legegyénibb stílusú festője.

 1864. 11. 24-én   született grófi családba. Életét és művészetét is meghatározta betegsége, az úgynevezett tömöttcsontúság.



  
 Toulouse-Lautrec egészen kiskamasz koráig úgy fejlődött, mint kortársai, bár betegesebb volt náluk. 14 és 15 éves korában egymás után eltörte mindkét lábát, ezután megállt a növésben, nyomorék maradt. Apja, miután megtudta, hogy fia nem lesz képes vele vadászni, lovagolni és más férfias játékokat űzni, többé szinte tudomást sem vett róla. Anyja viszont végig a betegágyánál állt: ekkor alakult ki közöttük a festőt egész életén végigkísérő mély szeretet.
 Magassága felnőttként sem haladta meg a 152 cm-t. Iskoláit magánúton folytatta, visszahúzódó fiú vált belőle.

 1884-től belecsöppent a bohémek színes, izgalmas, ám romlást hozó világába. Megragadta a környezet: a kabarék, zenés kávéházak, alvilági figurák, bohócok, prostituáltak adták festményei témáit. A modern plakát ősatyjaként is emlegetik, alkotásai megidézik a Moulin Rouge éjszakai hangulatát.


Rövidre szabott élete ellenére törpe alakjával, figyelő, iróniát sugárzó tekintetével Henri de
Toulouse-Lautrec művei által megteremtette a századvég Párizsának mítoszát.


Hajnal Gabriella (szerk.): Toulouse-Lautrec

2016. november 23., szerda

Posta, postaláda

Bár a mai világban a levelezéseink nagy része már elektronikus formában zajlik, a postaládák egy darabig még biztosan nem tűnnek el a mindennapjainkból.

1852. november 23 - először szereltek fel postaládákat, Angliában, Jersey szigetén voltak az első postaládák.

 

 

  • „A kiépülő utakon a postaállomásokra épülő rendszeres postajáratok a XV. század közepén Franciaországban indultak meg először.
  • Idővel a futár- és ló-váltást lehetővé tevő postaállomások behálózták a kontinens nagy részét, s a XVIII. században már kialakultak - a menetrend szerint, zárt kocsikkal közlekedő, személyek és postaküldemények továbbítását egyaránt végző -  postajáratok  s forgalmuk gyorsan növekedett.
  • Ez a tevékenység több országban (Anglia, Franciaország, Habsburg Birodalom) állami monopóliummá vált. A Habsburg Birodalomban az első személyszállító postakocsi Bécs és Pozsony között 1752-ben indult.
  • Megjelent a delizsánsz (deligeance - gyorskocsi), amelynek sebessége elérte a 6-8 km-t óránként. De ezzel is elégedett pl. Joachim C. von Hoffmannsegg német természettudós, aki 1793-ban utazik Magyarországon. „Teljességgel lehetetlen, hogy a posta gyorsabban szolgálja ki az embert, mint ebben az országban. Gyakran a friss lovak hamarabb be voltak fogva, mint ahogy a kocsit megkenni sikerült, és egyetlenegyszer sem fordult elő — mint nálunk -, hogy azért kellett volna megállnunk, mert nem voltak lovak az állomáson, vagy egyebek. Csak így lehetséges két nap alatt, és pedig reggel 5-től este 9-ig 360 mérföldet megtenni, ennyire van ugyanis is Buda Bécstől, és én másnap este már ott is voltam. A magyar posta lovas kocsin 1825-től folytatott személyszállítást.” (Dr. Kovács Ferenc Közlekedéstan SzIF – 2002)

Indul a posta ...

  • Buda és Bécs között Mátyás király uralkodása idején rögzült az első rendszeresen használt útvonal, amely Kocs községet is érintette és a kocsi/gyorsszekér naponta 70 km-t is megtett ugyanazokkal a lovakkal.        Ennek a kocsi szekérnek, mint szállító járműnek, valamint az erre épülő közlekedési rendszernek több változata lett a későbbiekben és az adott kor fejlődése, fejlesztése nyomán. 
  • 1752. október 15-én indult a delizsánsz, amelynek sebessége még csak 6-8 km/óra volt. 
  • Majd 1825. május 23-án gyorsposta kocsi járat indult Buda és Bécs között – és később a járatok behálózták az egész Kárpát medencét, beilleszkedve az európai postakocsi közlekedési rendszerbe. Ez a járat a század utolsó harmadáig üzemelt és 27 (28) óra alatt tette meg az utat Budától Bécsig. 
  • A pihenő és ló-váltó állomások kb. 16-18 km-re voltak egymástól. A XIX. századi négylovas postakocsira 16 utas ülhetett és az 5 fős személyzetből hárman a kocsin, a lovas legény az egyik első lovon, a fullajtár pedig a kocsi előtt párszáz méterrel lovagolt.
  • „A kocsinak alkotása és csinossága oly helyesen vagyon elkészítve, hogy semmi egészséges utazó nem panaszkodhatik. Egyszerre a cs. Kir. Késérő konduktorral együtt 12 személy utazhatik vele, úgyhogy 8 személy a kocsiban megfér, egy elöl födözött ülésben a konduktorral ülhet, és kettő hátul, födél nélkül való ülésben.” (Hazai Tudósítások, 1825). 
  • Budától Bécsig egy személy 15 forint, 14 krajcár pengő pénzt fizetett 1849-ben. Egy üveg tokaji bor 1 forint 12 krajcárba került, egy budapesti színházi előadás egész páholyának díja 5 forint volt Görgey tábornok kiadási pénztárnaplója szerint.





Kerítés kiállítás

A legszebb magyar természetfotókat felvonultató, 41 képből álló kerítés kiállítás nyílt a Várkert Bazárban. A 26 hazai természetfotós művein keresztül sokszínű módon és stílusban köszön vissza a tárlat témája, a víz.

A kerítés kiállítás tematikáját a november 28-30 között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 inspirálta, amelynek mottója „A víz összeköt”

A világ népességének rohamos növekedésével, a világgazdaság folyamatos bővülésével egyre több vizet fogyasztunk, és egyre több vizet szennyezünk el.
Száz éve kevesebb, mint 2 milliárd ember élt a Földön, most pedig 7,4 milliárdan vagyunk. Az évszázad közepére 9,6 milliárdan leszünk.
A víz iránti igény a következő 35 évben még ennél dinamikusabban, becslések szerint akár 55%-al is emelkedhet, hiszen a népességen belül bővül a középosztály aránya, és a magasabb életszínvonal nagyobb vízfogyasztással jár.
Az édesvíz eloszlása a világban egyenetlen. Már vannak olyan régiók, amelyek különlegesen veszélyeztetetté váltak. Jelenleg 1,7 milliárd ember él olyan területeken, ahol a vízkivétel kétszeresen meghaladja a természetes utánpótlást, azaz előbb-utóbb kimerülnek a helyi források. Tíz éven belül már 4 milliárd főre emelkedik az év valamely részében vízhiánynak kitett emberek száma.
Az éghajlat már tapasztalható változásával erősödnek a szélsőségek az időjárásban. Gyakoribbá válnak az aszályok, árvizek, sőt ezek sokszor egyszerre jelennek meg egymástól párszáz kilométer távolságra.

A vízzel való bánásmódon változtatnunk kell.

Vízfogyasztás - Víz Világtalálkozó

A Kárpát-medence területén egykor a Pannon-tenger hullámzott aminek öröksége az, hogy ásványvizekben, gyógyvizekben, hévizekben a Föld egyik leggazdagabb vidéke vagyunk.

A világon egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez és naponta 10 ezer gyermek veszti életét a tiszta ivóvíz hiánya miatt.


Lao-ce szavaival élve: „A víz jósága az, hogy hasznára van minden létezőnek. Rajtunk múlik, egyenként és együttesen, hogy így lesz-e. 

 A Budapesti Víz Világtalálkozó adta az apropót egy érdekes „kísérlethez”, amellyel többek között a véges készletekre és a tudatos vízfogyasztásra hívták fel a figyelmet. Egy folyó csapot helyeztek el a Nyugati téren, és megvizsgálták, hányan mennek el mellette anélkül, hogy elzárnák. Az öt órán át tartó kísérlet ideje alatt több ezren mentek el a csap mellett, és ebből 43-an zárták el azt.

A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016

A Világtalálkozó logójában látható vízcsepp első üzenete figyelmeztetés és figyelemfelhívás, amely „az utolsó csepp” kifejezésre épül, utalva arra, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, mielőbb cselekedni kell: újszerű és hatékony megoldásokra van szükség a fenntartható vízgazdálkodás területén.
A második üzenet mélyebb tartalommal bír: az az édesvízkészlet, amelyen minden földi élőlénynek osztoznia kell, úgy aránylik a Föld tömegéhez, mint a logóban a kis csepp a Föld megjelenítéséhez. Ha pedig ennek az édesvízkészletnek az elérhető mennyiségét nézzük, akkor még ennél is drámaibb a helyzet:  a Föld vízkészletének csupán 3%-a alkalmas emberi fogyasztásra, ennek több mint kétharmad része azonban nehezen, vagy egyáltalán nem hozzáférhető.
A harmadik üzenet pedig arra a szintén kritikus területre világít rá, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kihívások 80%-a vízhez kötődik.
 

2016. november 19., szombat

Karácsonyi vásárok

 Napjainkban szerte a világban decemberre a városok terei ünnepi díszbe öltözve várják azokat, akik szeretnének már idejekorán a karácsonyra hangolódni.

Az első karácsonyi vásárt 1296-ban Bécsben rendezték.

Európa egyik legnépszerűbb karácsonyi vásárait Budapesten rendezik meg minden évben, a Vörösmarty téren.

2016-ben a hagyományoknak megfelelően a Vörösmarty tér hatalmas fenyőfája az adventi és karácsonyi időszakban gyönyörű ünnepi díszítést kap, a tér összes épülete pedig karácsonyi díszkivilágítást. 



2016. november 18., péntek

Rózsacsoda - Árpád-házi Szent Erzsébet



-A híres Erzsébetek között találjuk Árpád- házi Szent Erzsébetet akinek nevéhez fűződik az úgynevezett „ rózsacsoda „. Erzsébet , merániai Gertrúd és második András gyermekeként látta meg a napvilágot, kinek születését Klingsor mester megjövendölte Eisenach városában, 1207-ben. Már kicsi gyermekként feleségül kérik Lajos thüringiai őrgróf számára, akivel a házasság Erzsébet tizennégy éves korában meg is köttetik. Férjét korán, mindössze hat éves együttélés után elveszíti és ezután lesz a ferences rend tagja. Egész életét a szegények és betegek oltalmazásának és támogatásának szentelte, miközben ő maga lemondott minden olyan dologról , mely nemesi származása miatt megillette volna. Nem hordott drága ruhákat, ékszereket,egyszerűen étkezett és vagyonából is a nincsteleneket támogatta. Több ispotályt építtetett és a betegek ellátásában is sokat segédkezett. Bár élete igen rövid, de annál tartalmasabb volt. 1231-ben november 16.-án halt meg,mindössze huszonnégy évesen.

Halála után is csodatételek sora kapcsolódik a nevéhez mely alapján a halálát követő negyedik évben szentté avatták. Íme az egyik leghíresebb csoda, a rózsacsoda története:

„ Történt, hogy egy napon kenyeret, húst, tojást és más eledeleket vitt köpenye alatt és meredek és kanyargós ösvényeken haladt a várból a város irányában, nehogy az udvari népek meglássák. Férje-ura pedig éppen akkor tért meg a vadászatról és ama meredek és magányos ösvényen szemben jött vele. Megpillantván pedig hitvesét, ki igen görnyedett a nagy teher alatt, szólott hozzá ekképpen:
Kedves testvérem, mely súlyos terhet hordozol köpenyedben?
És megfogta annak végét, hogy szétvonja, de Erzsébet igen szorította melléhez és mosolyogván, szelíden felelte:
Rózsák vannak csupán ölemben, édes uram, semmi egyéb.
Akkor Lajos szétvonta a köpenyt és íme: valóban teli volt az piros és fehér rózsával, de mind olyan gyönyörűséges szép virág volt az, minőt a fejedelem még világéletében nem látott. Igen csodálkozott akkor, mivelhogy télvíz ideje volt, holott rózsák sehol nem nyíltak. „ (idézet a Szentek legendái című könyvből)

Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-re. Több helyütt az országban Erzsébet napja alkalmával jótékonysági bálokat rendeznek.



2016. november 15., kedd

1629. 11. 15. - 49. születésnapján meghalt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem


iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. november 15. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
 A köznemesi sorból felemelkedő Bethlen Gábort 1613-ban az erdélyi rendek török „javaslatra” fejedelemmé választották. Bethlen uralkodásának időszakát a történetírás Erdély aranykorának nevezi. Nem véletlenül, hiszen ebben az érában modern gazdasági módszereket vezettek be, megvalósították a vallási toleranciát, az udvarban művelődési központot hoztak létre és nem utolsósorban megteremtették Erdély viszonylagos függetlenségét a törökkel szemben

A Bethlen sikerei nyomán megkötött békék orvosolták a rendi és vallási sérelmeket, biztosították a vallás szabad gyakorlását a királyi Magyarország lakosai számára is. Bethlen Gábor hitéhez és egyházához ragaszkodó buzgó református volt. A más felekezethez tartozókat becsülte és segítette. Támogatta a katolikus Káldi György bibliafordítását is.


Káldi György bibliafordítása
 1629-ben rendeletben biztosítja a prédikátorok és azok leszármazottjai számára közös nemesi levéllel a nemesi rangot. Bethlen iskolapolitikája is rendkívül célratörő volt. Szélesítette és modernizálta az alsó fokú oktatást, de nagyon fontosnak tartotta egy európai színvonalú felsőoktatási intézmény létrehozását is. Így született meg a fejedelmi székvárosban, Gyulafehérváron a gimnázium, amelyet később a fejedelem akadémiai rangra emelt.

Bethlen támogatásával sok magyar diák tanult külföldi egyetemeken is. Bethlen nagy gondot fordított a könyvtárfejlesztésre. Maga a fejedelem is sokat és rendszeresen olvasott. A könyvtárfejlesztést szolgálta a gyulafehérvári nyomda alapítása, illetve a már működő debreceni, brassói nyomdák támogatása. Ezekben a nyomdákban a hitvitázó iratok, prédikációgyűjtemények, bibliai könyvek magyarázatai mellett az államigazgatást segítõ kiadványok is megjelentek magyar , német, latin, szlovák,   román nyelven./

2015-ben a Magyar Országgyűlés november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját jelölte ki a szórvány napjának. Ezen a napon a szórványban élő magyarság kiemelt figyelmet kap.






2016. november 14., hétfő

Jedlik Ányos dinamója

 1859.11. 14-én

Elkészült a fizikus és feltaláló Jedlik Ányos dinamója.



Eredeti neve Jedlik István, rendi neve lett az Ányos. Bár az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már 1746-ban megjelent, az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése az ő nevéhez fűződik.

 A XIX. század zseniális kutatói fokozatosan feltárták az elektromos áram sokféle tulajdonságát, hatását, amelyeknek gyakorlati alkalmazásai megváltoztatták az emberi civilizáció arculatát. Ebbe a munkába a XIX. század harmadik évtizedétől kezdve Magyarország is bekapcsolódott, jó ideig Jedlik munkásságával. Hátramaradt írások alaposabb feldolgozása azt mutatta, hogy a szerény anyagi eszközökkel rendelkező fizikai szertárak csendes munkása nemcsak, hogy lépést tartott az európai haladással, de nem egy dologban meg is előzte azt.

 Jedlik fiatalkorában minden iránt érdeklődött, foglalkozott kémiával, elektrokémiával (elemekkel), később elektromosságtannal, és kiemelkedőek voltak az optikai kísérletei. Munkásságából két korszakalkotó felfedezése emelkedik ki: az elektromotor és az öngerjesztésű dinamó.

A Hold 68 éve nem járt ilyen közel a Földhöz, mint ma fog.

2016. november 14-én, hétfőn 14 óra 52 perckor kerül látótávolságba a Hold, mely 14 százalékkal nagyobb lesz és 30 százalékkal fényesebben ragyog majd a megszokottnál. Természetesen a látvány este is szép lesz.

1948 januárja óta nem járt ilyen közel a Hold a Földhöz, ráadásul olyan ritka jelenségről van szó, amelyre a NASA szerint legközelebb 2034. november 25-én kerül majd sor.

/24.Hu/

1887. nov. 14-én született Áprily Lajos, szül. Jékely Lajos

    Nem egy kritikusa a legnagyobb erdélyi magyar költőnek tartja.Hangulatok énekese, "néma lázadó", alapélménye a természet, az erdélyi táj, lírai jelképeit jórészt belőle meríti.

 

Most gyűjtsd a fényt. Magas hegyekre menj,
ahol kékebb és ragyogóbb a menny.

A lelkedet csűr-szélességre tárd
és kéve-számra szedd a napsugárt.

Azt is, amit a nap búcsúzva ont,
ha arany küllőt vet a horizont,

s ott is, hol késő délutánokon
még megragyog fémsárga lombokon.

Sietni kell. Egy nap leszáll a köd
és szűkre fogja szemhatár-köröd.

S egy éj is jön, mely csillagfényt sem ad,
s évmilliókig nem lesz sugarad. 


   Szállj, Ábel füstje

Szállj, Ábel füstje, terjedezve szállj,

mindenfelé, ahol szívet találsz.
Szűnjék harag, gyűlölség és viszály,
a béke lelkét vidd, amerre szállsz.


 Intérieur

Ősz könnyezik az ablak üvegén.
Ketten vagyunk: a kályhatűz meg én.
Alig pislákol bennem már a dal,
de a tűz dala milyen fiatal!
Ülök s öregesen bóbiskolok -
a bükkfatűz hogy dalol és lobog!

 

2016. november 13., vasárnap

A magyar nyelv napja

Kapcsolódó képNovember 13. meghatározó dátum a magyar nyelv történetében, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.  Az országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, hogy a figyelmet ráirányíts a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő anyanyelvünkre.

Forrai Sándor
"...könyvem tanulmányozása közben az olvasóban olyan érzés támadhat, mintha ősi írásunk együtt keletkezett volna nyelvünkkel, egységes jel és rövidítés rendszere annyira összeforrott nyelvünk törvényeivel. Ebből az következik, hogy nyelvünk olyan ősi eredetű, mely évezredek fejlődése során máig egy igen magas fejlődési fokot ért el. Csakis egy fejlett magyar nyelv tudott létrehozni fejlett rövidítéses írásrendszereket: rovásírásunkat és gyorsírásunkat. Legnagyobb kultúrkincsünk tehát a nyelvünk és ősi írásunk, a magyar rovásírás."



  

2016. november 12., szombat

Egy csésze tea - almás sütemény

"A bor vidámmá hangol,
gondjaidat felejteti!
A tea élessé teszi a szellemedet,
gondjaidat legyőzi"
/Kinai közmondás/

A lélekmelegítő, serkentő hatású tea kétségkívül az egyik legváltozatosabb és legegészségesebb ital. Egy kínai mondás úgy tartja: „Inkább étlen három napig, mint tea nélkül egy napig." Más felfogásban pedig: „A tea maga a folyékony bölcsesség." A tea örökzöld cserje,karcsú piramis alakú  koronával. Levelei sötétzöld színűek.  Az első botanikai leírás 1654-ben jelent meg Marsigli Novus Atlas munkájában. Tudományosan Linné adott róla elsőnek meghatározást.

Mi van a  teában?
Cseranyagok  aromaanyagok, teanin, koffein, ásványi anyagok. A tea legfontosabb összetevője élettani szempontból a koffein, amelynek értágító hatása van, ezenkívül a szellemi tevékenységet is élénkíti.
A teából művészet, költészet fakad, a tea a mindennapi életet a képzelet színes fátyolával borítja.

Almás sütemény

80 dkg alma, 30 dkg liszt, 18 dkg cukor, 15 dkg vaj, 5 tojás, 1 tasak sütőpor, 2 tasak vaníliás cukor , 1 citrom frisen reszelt héja, só, fahéjas porcukor

A tojásokat a cukorral és a vajjal habosra keverjük. A lisztet a sóval, sütőporral, reszelt citromhéjjal, vaníliás cukorral elvegyítjük, majd a tojásokhoz adjuk.A megtisztított, vékony szeletekre vágott almát is belekeverjük. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük a tésztát, megszórjuk a tetejét fahéjas porcukorral. Előmelegített sütőben fél óra alatt megsütjük. Langyosan már lehet szeletelni.


Gyors bögrés almás süti recept, amely nagyon gyorsan elkészíthető.

Hozzávalók:

3 bögre liszt, 2 bögre cukor, 1 sütőpor, 3 tojás, 3 bögre reszelt alma, kevés fahéj, csipet só, tortabevonó.

A tojássárgáját kikeverjük cukorral, majd a fehérjéből csipet sóval kemény habot verünk. A sárgájához hozzákeverjük a reszelt almát, a lisztet, a sütőport, a fahéjat, majd a legvégén óvatosan beleforgatjuk a tojásfehérje habját is. Kivajazott és lisztezett tepsibe öntjük és előmelegített sütőben 30 perc alatt készre sütjük. Ha megsült hagyjuk kihűlni és a tetejét olvasztott csokoládéval bevonju




Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont lovardaavató - November 12-én adják át az új fedeles lovardát.



Kevés olyan település akad, amely kis méretével ellentétben oly sok ajándékát őrzi a természetnek és az emberi szellemnek, mint Szilvásvárad. A Bükk hegység már önmagában a látnivalók kimeríthetetlen sokaságát kínálja a pihenni, túrázni vágyóknak.


A lipicai lovaknak évtizedek óta otthont adó település neve ma már összeforrott a lovakkal és a lovassporttal.
 Ez nem véletlen, hiszen már a hetvenes években is rendeztek itt elsősorban fogathajtó versenyeket.

A lipicai lovak elképesztő sikersorozatot mondhat magukénak. A Magyar fogathajtás történetében ennek a fajtának elévülhetetlen érdemeik vannak. Világbajnoki, Európa bajnoki győzelmek sorát nyerték meg magyar fogathajtók lipicai lovakkal.




"Lótenyésztő elődeink munkáját, nagyszerű hozzáértését dicséri az a gondolat, melynek eredményként 1952-től ez a csodálatos környezet ad otthont ennek a több mint 400 éves tenyészői múlttal rendelkező lófajának, a lipicainak. Az itt lévő környezet természeti adottságaival  tevékenyen  hozzájárul a lipicai, mint ”hegyi ló” fajtának tenyészési sikereihez.


Az első ménest 1580-ban a Trieszt melletti kis faluban, Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára. A ménes alapításakor a következők fogalmazódtak meg:
”itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtürőképesebb lovak legyenek. Kemény és füves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nől.”
A lipicai ló magyarországi tenyésztését 1806-tól számítjuk, s több kitérő után került a ménes a mai tenyészhelyére, a Bükk-fennsíkra, ahol a természeti körülmények legjobban megfelelnek a fajta igényeinek."

Forrás: Szilvásvárad Idegenforg.

1840. november 12-én született Auguste Rodin francia szobrász

Auguste Rodin francia szobrász, a Gondolkodó alkotója,  először ábrázolta az emberi testet a maga természetes szépségében a lelkiállapotok és érzelmek kifejezésére.

Auguste Rodint két évvel idősebb nővéréhez olyan erős szeretet fűzte, hogy annak halála után szerzetesnek állt. A rendház vezetője azonban felismerte képességeit és a szobrászat folytatására biztatta. Rodin legtöbb ismeretére önképzéssel tett szert, mert a főiskolára többszöri próbálkozásra sem sikerült bejutnia, s húsz évig kézművesként épületek díszítésén dolgozott. 1864-ben ismerkedett meg Rose Beuret varrónővel, aki életre szóló társa és modellje lett, bár házasságot csak 53 év együttélés után, két héttel az asszony halála előtt kötöttek. Rose hűségesen kitartott a gyakran félrelépő szobrász mellett, jóllehet ő kezdetben még a szellemi fejlődésben visszamaradt gyermekükkel sem sokat törődött.

Rodin 1866-ban vett részt először kiállításon, majd Olaszországban tanulmányozta Donatello és Michelangelo műveit. Bronzkorszak című alkotásával kavart vihart először, mert a kritikusok azzal vádolták meg, hogy élő alakról vette a gipszmintát. A hírnév 1877-ben köszöntött rá Keresztelő Szent János prédikál című szobrának kiállítása után. A díszítőművészetek múzeumának felkérésére kezdett dolgozni A pokol kapuján, monumentális művét Dante Isteni színjátéka ihlette. Bár a bronzkaput nem sikerült befejeznie, több alakja önálló életre kelt és bevonult a köztudatba, ilyen A gondolkodó, A csók és az Örök tavasz.

A megbízással önálló stúdió és egyre több, jövedelmező felkérés járt, így Rodin 1883-tól már tanítványokat is fogadhatott. Ekkor kezdődött szenvedélyes és viharos szerelmi kapcsolata a 18 éves Camille Claudel szobrásznővel, Paul Claudel költő nővérével. A viszony szakítással ért véget, a lány elmegyógyintézetbe került, ahonnan soha többé nem engedték ki.

Bár Rodin munkáit a kritika olykor alaposan lerántotta, Calais városa mégis őt bízta meg a százéves háború egyik történelmi eseményét megörökítő emlékmű elkészítésével, ennek nyomán született a Calais-i polgárok szoborcsoport. Az 1900-as párizsi világkiállítás után számtalan portrémegrendelést kapott, így megmintázta Sarmiento argentin elnököt, Victor Hugót, Balzacot, Nyizsinszkijt, Clémenceau-t és G.B. Shaw-t. 1917. november 17-én halt meg Meudonban, 77 éves korában. Minden szobrát és rajzait hazájára hagyta, kívánságának megfelelően fejfájának és sírfeliratának helyére A gondolkodó másolata került.