Karácsonyi díszek

Karácsonyi titkok

A karácsonyfa díszítéséről szóló első írásos emlék 1521-ből származik, úgy tartják, hogy Elzász tartomány a karácsonyfa szülőföldje.
Kezdetben almával díszítettek, mely a Paradicsom fáját jelképezte, Ádám és Éva történetére utalva. Később megjelentek az aranydiók, papírból hajtogatott virágok vagy a szárított gyümölcsök.

A bejgli eredete igencsak homályos, sajnos a legendákon kívül nem sokat tudunk az egyik legkedveltebb karácsonyi édességről. A töltelékeknek viszont kultikus jelentősége van, melyekről érdemes említést tenni.

A bőséget, termékenységet szimbolizáló mák és a szintén gazdagságot, jó egészséget, jólétet jelképező, rontás ellen védő dió jól illik a karácsony szimbolikájába .

Karácsonyfa díszek

Nem véletlen, hogy a karácsonyfadíszek jellegzetes figurák és formák.  Mindegyiknek megvan a saját jelentése, ami esetenként mélyebb, mint gondolnánk.  Maga a karácsonyfa az életet jelképezi, mind a szín, mind az ágak spirál-szerű elhelyezkedése az életre, a születésre utal. A fára akaszthatunk gömb alakú díszt, amely a teljességet, a törékenységet és illékonyságot jelképezi.  A fa tetejére csúcsdísz kerül, ami magát, a felemelkedő Jézust jelenti.  Esetenként a csúcsdísz üstökös alakú, hiszen az vezette a három királyt Betlehembe.
Angyalhajat és szalmát is szórhatunk az ágak közé, ez a Kisjézus jászolának alját szimbolizálja.  A szalma helyett idővel a szebb és csillogóbb angyalhaj jött divatba, de vannak, akik ma is betartják a szalmaszórás szép régi hagyományát.  Elengedhetetlenek az angyalkák, amelyek az Advent angyalait szimbolizálják.  Négy héten át leszáll egy-egy közénk és üzenetet hoz, amit csak a kiválasztottak értenek meg.

Minden dísz színes, de a legtöbb arany és ezüst színű.  Ezek a színek a pompát, a gazdagságot szimbolizálják.  A dió és az alma a tudást és a bölcsességet jelenti.  Az alma, amellett, hogy a bűnbeesés jelképe, a Tudás fájáról származik.  A dió pedig formájánál fogva, ami az emberi agyhoz hasonlatos, a bölcsességet és a tudást testesíti meg a fán.  Ezek a termések játszhatnak arany, vagy ezüst színekben, ekkor a fénylő bölcsességet hozzák el. 

Nem hiányozhat a csengettyű sem, amely a negyedik adventi angyal érkeztét jelzi.  Ekkor gyűlik a család a fa köré, a karácsony lényege ekkor jön el, a szeretet és az összetartozás ilyenkor kap nagy szerepet a szenteste folyamán.

A díszítés mellett szokás a fát kivilágítani, melyet régebben gyertyával oldottak meg.  A gyertyák jelentése a szentháromság, a test (viasz), szellem (láng) és a kanóc (lélek) hármassága.  Jelképezi Jézus születését, azaz a fény eljövetelét.  Ezeken a fontos jelképeken kívül persze kerülhet más is a fára, az ilyen apró kis figurák a gyermeklétet, az önfeledtséget és ártatlanságot jelentik


Magyar jellegzetesség a fára akasztható selyem- és sztaniolpapírba csomagolt csokoládébevonatos édesség, a szaloncukor.  A szaloncukor a Boldogság építőköveit jelenti, mivel csokoládéból készül, ami köztudottan boldogságforrás.  Régen nagyon gyakoriak voltak a mézeskalács díszek, mely a föld porából megformált, tűzpróbán átesett embert jelképezi.

 

Ünnepi készülődés

Az ünnepi készülődéshez hozzátartozik a mézeskalácssütés. A kellemes illatot árasztó mézesek finom csemegék, egyben mutatós díszek.

Díszítheted őket fehér vagy színes mázzal, magvakkal, cukorgyöngyökkel - de önmagukban is jól mutatnak egy szép tálon vagy szalvétán.

A mézeskalács receptje

Hozzávalók:

• 1 kg finomliszt
• 30 dkg porcukor
• 1 csipet só
• 30-40 dkg virágméz
• 3 tojás
• 3 evőkanál margarin
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 3 dkg fahéj
• 1 dkg őrölt szegfűszeg
• 1 csomag mézeskalács-fűszerkeverék - körülbelül 2 dkg

A lisztet, a porcukrot, a fűszereket és a szódabikarbónát is szitáld át - akár egy sűrű tésztaszűrőn, ha nincs szitád -, majd keverd össze fakanállal.
Üsd bele az egész tojásokat. A tésztát lágyíthatod úgy, hogy csak egy egész tojást és 2-3 tojássárgáját ütsz bele, a tojásfehérjéket pedig üvegpohárban letakarva hűtőszekrénybe teszed, jó lesz a cukormázhoz. Tedd a szobahőmérsékletű margarint is a tésztába, és dolgozd össze - ekkor még nem áll össze a tészta -, majd öntsd hozzá az üvegben forró vízbe állított, meglangyosított mézet. Ha a tálhoz ragadna a tészta, kevés liszt hozzáadásával addig gyúrd, amíg elválik az edény falától. Viszonylag lágy tésztát gyúrj - margarin, esetleg kevés langyos víz hozzáadásával megpuhíthatod -, mert az érlelési idő alatt megkeményedik. Takard le vastag konyharuhával, és legalább 3-5 órán keresztül - legjobb, ha egy egész éjszakán át - hagyd állni. Ne ijedj meg, ha pihenés után repedezett a tészta, addig gyúrd újra, amíg ismét képlékennyé lesz.

Nyújtás, szaggatás, sütés

A tésztát szedd több részre, és egyszerre mindig csak egy cipót nyújts ki. Gyúródeszkán vagy gondosan letisztított, vékonyan belisztezett asztallapon sodrófával nyújtsd ki a tésztát körülbelül 3-4 milliméter vastagra, de nagyobb figurák sütésénél vastagabbra. Apró, türelmes mozdulatokkal dolgozz.
Miután kinyújtottad a tésztát, lisztbe mártott kiszúró-formákkal szaggasd ki a mézeskalácsot. Hagyj elegendő helyet a sütemények között, hisz sütés közben megduzzadnak, megnövekednek. Használhatsz sütőpapírt vagy zsiradékkal vékonyan kikent, esetleg csak lisztezett tepsit, de arra minden esetben ügyelj, hogy ne égjenek meg a mézeskalácsok. Forró sütőbe tedd, de közepes lángon süsd, és amikor már érzed a fűszerek illatát, akkor nézd meg! Ha egyenletesen aranybarna, vedd ki.

Fontos! Egy-két percig hagyd hűlni a figurákat, mert forrón még nagyon puhák, majd sütőlapáttal emeld ki őket egy tálcára.

Tippek a díszítéshez

Fényesítés: a mézeskalácsok felületére kenőtollal tojásfehérjét kenhetsz, így szép fényes lesz a felületük, illetve a ráhelyezett magvak könnyen ráragadnak.
Magvak: az apróbb magvakat - mák, szezámmag - hintsd a tojásfehérjével megkent nyers tészta felületére, és így süsd meg. A nagyobb magvakat - napraforgómag, tökmag, dió, mandula - nyomd egyszerűen a nyers tésztába, miközben sül, szépen beágyazódik a tésztába, és benne marad.

Cukoríróka: 1 tojásfehérjéhez keverj 3-4 dkg porcukrot, és pár csepp citromlevet. Amikor már lassan folyik le a keverék a fakanálról, akkor jól formázható író-mázat kapsz, ha ezt folyékonyabbá teszed, akkor szétterülő, márványos, kevésbé kontúrozható díszítést kapsz. Az elkészített mázat evőkanállal tedd egy kicsi, műanyag zacskóba, egyik sarka felé igazítva a masszát csavard meg, majd szorítsd össze a zacskó nyílását, hogy ne nyomódjon vissza a massza. Ezután a teletöltött sarok végén vágj kis nyílást, majd díszítsd fel a megsült mézeskalácsokat. Ha kész, hagyd megszáradni a díszítést. Fontos, hogy csak teljesen kihűlt tésztát díszíts!
Gyöngycukor-díszítés: a kis gyöngyöket szórd a mázra, esetleg fogpiszkálóval igazítsd a helyére, és kissé nyomd a mázba.

forrás: femina, bien.hu

Karácsonyi illatok

A karácsony meghatározó illata a fenyő mellett a narancs.Készítsünk narancsos-csokoládés finomságokat, narancslekvárt, szeljünk fel néhány narancsot vékony karikákra, s tegyük a radiátorra száradni. Egy-két nap elteltével, szépen megszáradnak, aranyszállal pedig girlandra, karácsonyfára köthetjük őket, s még az adventi koszorút is díszíthetjük velük. Ne feledkezzünk meg régről kapott örökségünkről, a szegfűszeges narancsról se, ami igen dekoratív és illatos eleme ilyenkor a lakásnak. A szegfűszeget elég csak különböző alakzatokban a narancsokba nyomkodni és tálra rakosgatni. Hamar felszabadul a gyümölcs és a fűszer aromája, s kellemesen csiklandozza mindenki orrát.

Nincs karácsony fahéj nélkül sem. A szegfűszeges narancsok mellé bátran tehetünk néhány helyes kis fahéjrudat, igazi illatorgia! A dekorboltokban kapható fahéjtekercseket is fellógathatjuk a fára, s akár aprósüteményt, akár muffint készítünk, érdemes egy kicsit nagyvonalúbban bánni ezzel a fűszerrel. Ha felöntünk fél deci rumot másfél deci forró gyümölcsteával, és citromot, citromkarikát meg néhány fahéjrudat dobunk bele, már kész is az illatos grog, amely a hideg téli esték barátságos, fahéjas rum illatú lélekmelegítője.

A karácsony a legszebb ünnepünk. Az öröm, a szeretet, a várakozás ünnepe.

A karácsonyi ételek, italok jellegzetes fűszeres illata elengedhetetlen a meghitt ünnepi pillanatokhoz. A fahéj, a szegfűszeg, az ánizs és a gyömbér nemcsak a karácsonyi hangulat nélkülözhetetlen kellékei, de a jó közérzetünkhöz is hozzájárulnak. Az egészben vagy őrölt formában beszerezhető ánizsmagot elsősorban sütéshez használják, de kompótoknak vagy forró karácsonyi italoknak is finom, fűszeres ízt kölcsönöz. Az ánizs hatóanyagai emellett javítják az étvágyat, fertőtlenítő és görcsoldó hatással rendelkezik.
A szegfűszeg az örökzöld szegfűszegfa szárított virágbimbója, melynek intenzív, csípősen fűszeres, könnyű, édes aromája van.
Jó ízt ad a mézeskalácsnak, a puncsnak és a forralt bornak. A szegfűszegolaj helyi fájdalomcsillapító, érzéstelenítő és fertőtlenítő szer. Nem kevésbé illatos fűszer a fahéj, amely tulajdonképpen a fahéjfa fiatal ágainak lehántolt kérge. A szárított és feltekert kéregdaraboknak az enyhén édestől egészen a csípősig terjed az aromája. A fahéjnak is több jótékony hatást tulajdonítanak: gyomorjavítók alkotórésze, a népi gyógyászat pedig felfúvódás ellen használja. A fahéj kiválóan ízesíti az édességeket és a kompótot. Nagyon finom a sült almán, a karácsonyi aprósüteményekben és a forralt borban. Az erős, enyhén édes aromájú egzotikus gyömbér hatóanyagairól azt tartják, hogy erősíti a gyomrot és javítja az étvágyat. Emellett - az előbbi fűszerekhez hasonlóan - finom ízt ad az aprósüteményeknek, a mézeskalácsnak és a kompótoknak.

Intenzív aromája miatt azonban óvatosan használjuk az ételekben! A legtöbbször szegfűszeggel és fahéjjal ízesített mézeskalács méltán nevezhető a karácsony süteményének. Készítésének hagyománya a régi időkre nyúlik vissza. A különböző figurákat ábrázoló és változatos díszítésű mézeskalács az idők során egyre népszerűbbé vált, ajándékozása pedig az ünnep része lett. A friss, illatos mézes finomság így egyszerű süteményből dísztárggyá, ajándéktárggyá és talán a karácsony egyik szimbólumává vált.

Gesztenye lovag, Makk Marci, kedves díszek a lakásban

Közeledik a tél

Amikor beköszöntenek a borús hónapok, ritkábban mozdulunk ki otthonról, s ilyenkor hamar megszáll minket az ihlet a lakás kényelmesebbé, hangulatosabbá tételére is.

A legalapvetőbb törvényszerűség, hogy a színekkel való játék képes változtatni a hangulatunkon.

A meleg, telt és egyúttal karakteres színek csodákra képesek: a barna, a piros, a narancs színei külön-külön és kombinálva is megteremthetik az ősz melegségét a négy fal között. Nem kell feltétlenül újrafestenünk a szobát, elég, ha a kiegészítőkön változtatunk.

• A barna a föld hangulatát idézi, s ha a sárga, a narancs vagy az okker árnyalatival keverjük, igazán kellemes légkört teremthet a lakásban. Ha azonban túlzásba visszük, komorságot okoz.
• A vörös színt általában az öntudatossággal, az erővel kötik össze, s valóban, ha az egészen erős árnyalataival dolgozunk, hamar fojtogatóvá válhat. Ám világosabb árnyalatait használva kellemes melegséget csempészhet a falaink közé.
• A naranccsal is csínján kell bánnunk, mert bár vidámságot tükröz, nagy mennyiségben sokak számára irritáló lehet.

Ha már tényleg úgy érezzük, hogy minden napsugár elenyészett, itt az ideje, hogy a régi korok módjára elővegyük gyertyakészleteinket. A gyertyák nem csak melegséget árasztanak, de a remény szimbólumaiként is tekinthetünk rájuk, előrevetítve az ünnepek hangulatát.

• A színeket az ember már az ókorban is tudatosan használta fel otthona szépítéséhez. Minden népnek, minden kórnak vannak kedvelt színei, sőt napjainkra egy-egy szín, ha rövid időre is de divattá válik. Ezt a fajta hóbortot viszont soha ne engedjük be a lakásunkba, mert berendezésének színeit nem a pillanatnyi divat kell, hogy diktálja, hanem lelkünk mélyéről fakadó kisugárzás mely otthonunk tükre egyben annak varázsa. 

Móra Ferenc: Levelek hullása 

Tegnap reggel, amint kinyitottam az ablakot, odaesik a párkányra egy száraz falevél. Ősz a küldője, szélpostás a hozója. Megcsípte már a dér ezt a levelet. Olyan mintha ezüst porral volna behintve. Olvasni pedig ezt lehet róla:

Kergetem a falvelet, hátamon hozom a telet, mosolygós a születésem, lucskos, sáros temetésem.

Hát ez így igaz. Az ősz az egyik kezével a nyárba fogódzik, a másikkal a télbe kapaszkodik. Az egyik szeme mosolyog, a másik szeme sír. Ahogy kinézek , látom, hogy ezüstbe, aranyba, bíborba öltöztek a fák. De ez a nagy pompa nem tartós. Lekopaszítja a fákat egy szellőlebbenés, és a zörgő leveleket szerteszét hurcolja. Azokkal küldi az ősz az üzenetet embernek, madárnak.
Az embernek azt üzeni:
  . Jön a köd,   jön a nátha, jön a köhögés. Jó lesz előszedni a meleg ruhákat.

November hónap
A november hónap több örömet hoz, mint azt elsőre gondolnánk. Csak tekints ki a sárguló tájra, érezd otthonod meleg nyugalmát vagy csábulj el az illatos sült gesztenyétől és máris megérted, mennyi apró örömet rejteget ez a hónap számodra! 

Forrás: képek bien.hu

37 nap van még karácsonyig

A karácsonyi ünnep főszereplője kétségtelenül a fenyőfa, de számos egyéb örök, vagy idényjellegű zöldet is az ünnephez társítunk.

Borostyán

Örökzöld lévén az időtlenségérzetét kelti, illetve az öröklét szimbóluma.Ezzel párhuzamosan, azzal, hogy szorosan a falhoz tapad, ellenáll a természet viharainak, egyúttal a boldogulást, az ellenállókészséget és a magasra tartást is jelöli.
/Koszorúba fonva asztal, vagy ajtó díszként is szépen mutat, kihasználhatjuk azt a tulajdonságát, hogy gyorsan semlegesíti a lakásban felbukkanó vegyszerek méreganyagait./


Fagyal

A keresztények az öröklét megtestesítőjét látják benne. Az ókori görögök a Dionüszosz-ünnepeken szívesen dekoráltak fagyalágakkal, ugyanis az abból font koszorúról úgy tartották, hogy józanságra int, vagyis megóvja a közelében lévőket attól, hogy lerészegedjenek.

A fenyő, mirtusz vagy magyalkoszorúba tűzhetünk levendulát, szárított komlót, vagy fahéj, vagy vanília rudat is.

Fehér fagyöngy

Angol hagyomány szerint, akik fagyöngycsokor alatt csókolják meg egymást, ezt követően sírig tartó szerelemben forrnak össze.

Kevésbé ismert, hogy "az erdő könnyei"-ként ismert növény lecsendesíti az elmét, megajándékozza az embert a belátás és tisztánlátás képességével. A béke szimbólumaként megszünteti az ellenséges érzelmeket, segít a megbékélésben, a gondokon való felülemelkedésben. Oldja a féltékenységet, erősíti a szeretetadás képességét.

Magyal

Ma is számos nemzet számolhat be arról, hogy felmenői magyalt ültettek házaik mellé, hogy az megvédje őket a rosszakarók, és a gonosz ellen.Úgy tartották,hogy burjánzása szerencsét hoz, valósággal rettegtek a kivágásától.
Minél több termése van egy bogyónak, annál több szerencse éri majd a tulajdonosát az újévben, A növény az egyensúly és a stabilitás megjelenítője, pozitív tettekre sarkall, többek között arra, hogy ne óvakodjunk változtatni az életünkön, ha úgy érezzük vakvágányon halad, s ne takargassuk érzelmeinket, hanem nyilvánítsuk ki azokat.

A mirtuszt az ókori mitológiában Aphrodité szent fájaként emlegették, mint fiatalság, szépség, illetve szerelem és hűség jelképét. Az egyiptomi nők is gyakran tűzték hajukba, míg az arabok egyenesen úgy vélekedtek, hogy mennyei illata bizonyítékul szolgál arra, hogy a Paradicsomból származik.
A középkorban a béke jelképe volt, ma pedig világszertea folytonosság, hallhatatlanság és az örök szerelem megtestesítőjeként gondolunk rá. Illatanyagai fokozzák a koncentrációt, frissítenek, de egyben nyugtató és kiegyensúlyozó hatással bírnak.

/Forrás: ezo élet/