Karácsony, ízek,illatok

Decemberben minden a Karácsonyról szól..

Vanília

A fűszerek királynőjének is nevezett vanília nem más, mint egy trópusi orchidea féle termése, talán éppen ennek köszönheti átható illatát. Régmúlt időkben először a kakaó ízesítésére használták, ma már a sütemények jellegzetes fűszere. A vanília illat egyet jelent az otthon melegével, mindig, mindenhol a szeretetet, a családot és a nagyi finom sütijeit juttatja eszünkbe. Kedvelt illatát illatosítókba, habfürdőkbe, testápolókba keverik, amely illat hangulatjavító, olaja a bőrt selymessé és puhává teszi.

A trópusokról származó fahéj nem pusztán nevében őrzi a fa elnevezést, valóban fiatal faágak lehántott kérge, ami, azon túl, hogy ízletesebbé teszi a süteményeket, igen magas olajtartamú, s ezek az olajok vitaminokban gazdagok.A fahéj belsőleg emésztést javító, görcsoldó hatású, külsőleg használva izomlazító. Belélegezve tisztítja a légutakat és idegerősítő. A karácsonyi asztal díszeként ezüstszalaggal kis csokorba köthetjük, s így a szép dekoráció illóolaját is élvezhetjük.

Narancs és a szegfűszeg

Habár manapság már egész évben kapható, mégis télen fogyasztunk több narancsot. Uralkodó illatát már akkor élvezhetjük, mikor megszabadítjuk héjától, s ha azt meleg helyen hagyjuk, még sokáig narancs felhőbe vonja a szobát. A narancs illóolaja antibakteriális hatású, így a megfázások kezelésére is kiváló, remek stresszoldó, szaglószervünket éppúgy elbódítja, mint idegeinket. A szegfűszeg, akár csak a vanília, szintén egy trópusi virágfajta, a régi időkben leginkább a menyasszonyi koszorúból ismert mirtusz bimbója. A még nem egészen kinyílt virágot szedik le és szárítják ki, kellemes, erőteljes illatát ennek köszönheti, alakja nagy fejű szegre emlékeztet, bizonyára innen az elnevezése. Miközben fogyasztásával fertőtlenítjük az egész szervezetet és erősíthetjük a gyomrot, belélegezve az orrot és a garatot is tisztítja. Szegfűszeget rágcsálva üdévé tehetjük leheletünket, a legenda szerint az ókori kínai udvarban csak így lehette a császár elé járulni. A szegfűszeg naranccsal pazarul kombinálható, mutatós dísz és szobai illatosító egyszerre. Egy egészséges narancsba tűzdeljünk szegfűszegeket, akasszuk ki, vagy tegyük kosárkába, fahéj rudakkal és fenyőágakkal is dekorálhatjuk.

Ha a sütés, főzés hevében kifogynánk a fenti fűszerekből, akkor sem kell kétségbe esni, ezeket az illatokat más formában is otthonunkba csempézhetjük.

Illatgyertya

Ma már nem csupán illata, de színe, formája alapján is számtalan féle gyertya közül válogathatunk. Egy vanília, narancs, fenyő vagy fahéj illatú gyertya feldobhatja az ünnepi asztalt. Ezeknek az illatgyertyáknak a többsége már nem csöpög, és a tűz látványa a feng shui szerint melegséget, barátságos hangulatot teremt. Apró kellemetlenség csupán, hogy a gyertyát elfújva a füstje még egy ideig bent marad, s ezt néhányan nem kedvelik. Gyertyát csak úgy égessünk, ha valaki bent van a szobában, tilos magára hagyni a lángot.

Illóolaj

Illóolajokkal ugyanazt a hatást érhetjük el, mint a gyertyákkal, s a párologtatók között is tetszés szerint válogathatunk. Az alkalomhoz illő párologtatok között találkozhatunk mécsessel működő és elektromos változattal is. Ez utóbbinak hátránya, hogy nem gyönyörködhetünk a lángban, viszont bátran otthagyhatjuk, nincs az a veszély, hogy a tűz belekap valamibe. Illóolajat nem csak a megszokott módon párologtathatunk, önthetünk néhány cseppet a lámpa búrájára, így minden felkapcsoláskor egyszerre ér bennünket a fény és illat impulzus. A különféle illóolajokat keverhetjük is, saját kompozíciót alkotva, ekkor azonban figyeljünk arra, hogy mit mivel társítunk, ügyeljünk az arányokra is, mindenből csak keveset csöpögtessünk, hiszen az olajok erősítik egymást.

Potpourri

A francia szó jelentése egyveleg, és eredetileg a zenében a több szerzeményből összeállított mű megnevezése volt, szó szerinti fordításban rothadt fazék. Régmúlt időkben ugyanis a francia vidékeken vizes fazékba tették a száraz virágokat, majd meleg helyre tették illatozni azokat. Egy idő után persze már nem illatoztak, hanem inkább bűzlöttek, így sürgősen ki kellett tenni a szűrüket. Látványában és illatában is megfelelőbb formát találtak hát neki, száraz virágszirmokat helyeztek művészi rendbe tálakra, üvegedényekbe, még később pedig illóolajakkal itatták át, hogy intenzívebbé tegyék a szagokat. A karácsonyi potpourrit akár házilag is elkészíthetjük alkalomhoz illő termésekből és fűszerekből. Virágszirmok helyett most fenyőágból, fahéj darabkákból, szegfűszegből és dióból készítsünk kompozíciót, amik magukban is illatoznak, de a hatás fokozására betehetjük ezeket egy nylon zacskóba, meglocsolhatjuk narancs illóolajjal, s egy éjszakás pihentetés után kitehetjük őket az ünnepi asztalra.

Füstölő

A kultikus világból, a buddhista vallásból került a mindennapjainkba a füstölő, ami nem csupán illatosításra, de a légtér fertőtlenítésére is alkalmas. Úgy tartják, a felszálló füsttel együtt kívánságaink is eljutnak az égiekhez. Karácsonykor válasszuk a szegfűszeg vagy a fahéj illatút! Egy-egy füstölő rudacska akár fél óráig is ég, átható illata pillanatok alatt átitatja a szoba minden pontját, sokkal uralkodóbb, mint a fentebb említett illatgyertya, illóolaj vagy potpourri.

Karácsonyi illatok

A karácsony meghatározó illata a fenyő mellett a narancs.Készítsünk narancsos-csokoládés finomságokat, narancslekvárt, szeljünk fel néhány narancsot vékony karikákra, s tegyük a radiátorra száradni. Egy-két nap elteltével, szépen megszáradnak, aranyszállal pedig girlandra, karácsonyfára köthetjük őket, s még az adventi koszorút is díszíthetjük velük. Ne feledkezzünk meg régről kapott örökségünkről, a szegfűszeges narancsról se, ami igen dekoratív és illatos eleme ilyenkor a lakásnak. A szegfűszeget elég csak különböző alakzatokban a narancsokba nyomkodni és tálra rakosgatni. Hamar felszabadul a gyümölcs és a fűszer aromája, s kellemesen csiklandozza mindenki orrát.

Nincs karácsony fahéj nélkül sem. A szegfűszeges narancsok mellé bátran tehetünk néhány helyes kis fahéjrudat, igazi illatorgia! A dekorboltokban kapható fahéjtekercseket is fellógathatjuk a fára, s akár aprósüteményt, akár muffint készítünk, érdemes egy kicsit nagyvonalúbban bánni ezzel a fűszerrel. Ha felöntünk fél deci rumot másfél deci forró gyümölcsteával, és citromot, citromkarikát meg néhány fahéjrudat dobunk bele, már kész is az illatos grog, amely a hideg téli esték barátságos, fahéjas rum illatú lélekmelegítője.

A karácsony a legszebb ünnepünk. Az öröm, a szeretet, a várakozás ünnepe.

A karácsonyi ételek, italok jellegzetes fűszeres illata elengedhetetlen a meghitt ünnepi pillanatokhoz. A fahéj, a szegfűszeg, az ánizs és a gyömbér nemcsak a karácsonyi hangulat nélkülözhetetlen kellékei, de a jó közérzetünkhöz is hozzájárulnak. Az egészben vagy őrölt formában beszerezhető ánizsmagot elsősorban sütéshez használják, de kompótoknak vagy forró karácsonyi italoknak is finom, fűszeres ízt kölcsönöz. Az ánizs hatóanyagai emellett javítják az étvágyat, fertőtlenítő és görcsoldó hatással rendelkezik.
A szegfűszeg az örökzöld szegfűszegfa szárított virágbimbója, melynek intenzív, csípősen fűszeres, könnyű, édes aromája van.
Jó ízt ad a mézeskalácsnak, a puncsnak és a forralt bornak. A szegfűszegolaj helyi fájdalomcsillapító, érzéstelenítő és fertőtlenítő szer. Nem kevésbé illatos fűszer a fahéj, amely tulajdonképpen a fahéjfa fiatal ágainak lehántolt kérge. A szárított és feltekert kéregdaraboknak az enyhén édestől egészen a csípősig terjed az aromája. A fahéjnak is több jótékony hatást tulajdonítanak: gyomorjavítók alkotórésze, a népi gyógyászat pedig felfúvódás ellen használja. A fahéj kiválóan ízesíti az édességeket és a kompótot. Nagyon finom a sült almán, a karácsonyi aprósüteményekben és a forralt borban. Az erős, enyhén édes aromájú egzotikus gyömbér hatóanyagairól azt tartják, hogy erősíti a gyomrot és javítja az étvágyat. Emellett - az előbbi fűszerekhez hasonlóan - finom ízt ad az aprósüteményeknek, a mézeskalácsnak és a kompótoknak.

Intenzív aromája miatt azonban óvatosan használjuk az ételekben! A legtöbbször szegfűszeggel és fahéjjal ízesített mézeskalács méltán nevezhető a karácsony süteményének. Készítésének hagyománya a régi időkre nyúlik vissza. A különböző figurákat ábrázoló és változatos díszítésű mézeskalács az idők során egyre népszerűbbé vált, ajándékozása pedig az ünnep része lett. A friss, illatos mézes finomság így egyszerű süteményből dísztárggyá, ajándéktárggyá és talán a karácsony egyik szimbólumává vált.

Gyógyító illatok

 Az első feljegyzéseket a gyógynövényekről a sumérok készítették
 agyagtábláikra Kr.e .3000  környékén.

 Már az ősember megfigyelte, hogy az állatok ha megbetegszenek, füveket esznek. Az elődeinknek nem voltak laboratóriumaik, és mégis tudták, hogy egyes betegségeknél milyen gyógynövényeket adjanak. Így alakult ki a népi gyógyászat, amelynek alapján később szakmává alakult, és tudományos alapokon kezdték a gyógynövényeket alkalmazni.

 Az egyiptomi tudósoktól a titokzatos druidákon át, a középkor kínai orvosaitól a 18. század nagy tudósaiig az emberiség folyamatosan bővítette a tudásanyagot a gyógynövényekről és gyógyító hatásukról. Az ókor két legfontosabb "isteni illatosítója" a tömjén és a mirha volt: az előbbit a templomi szertartásokhoz használták, az utóbbival pedig halottat balzsamoztak,  illetve bőrt ápoltak.


 Az illóolajokat a növény életerejének tartják, és a növény különböző részeiből vonják ki: a virágból, a fából, a gyökérből, az éretlen és érett termésből, a gyantából, a magokból, a levelekből, vesszőből, stb.

Az illóolajok egyszerre több életfunkcióra is hatnak, de a fertőtlenítés, a hangulatjavítás mindegyikre jellemző.

Fürdő formájában is hatásosak az olajok. Egy mosdótál meleg vízben 3 csepp rozmaring, 2 csepp citrom, 3 csepp rózsafaolaj a fáradt kezeket és lábakat megfiatalítja.

Hatásosak az illatolajos borogatások. Allergiára kamilla- és levendulaolaj, álmatlanságra bazsalikom és levendulaolaj, fáradtságra bazsalikom-, szegfűszeg, rozmaring és kakukkfűolaj.

Nemcsak gyógyításra jók az illóolajok, a háztartásban is hasznukat vehetjük Automata mosógépbe az öblítőprogram előtt 1 csepp illatos olajat tehetünk, citromot,levendulát, fenyőfélét vagy borsmentát.

 Fahéjjal leginkább a hálószobát érdemes illatosítani… A jól ismert fűszert legelőször szerelmi bájitalok főzésére használták, később jöttek csak rá emésztést javító, náthát és megfázást gyógyító, fertőtlenítő és vérkeringést javító hatására. Mindezek mellett azonban afrodiziákumként tartják számon, akár masszázsolajban, akár párologtatóban használva.

Az illatok közvetlenül hatással vannak lelki egyensúlyunkra. Egy kellemes illat nagyon gyorsan javíthat a kedvünkön, viszont a nagyon intenzív, átható illat nyugtalanít, és rossz hatással van ránk. Bizonyára mindenkinek megvan a kedvenc illata: a frissen főzött kávé illatát általában még azok is szeretik, akik nem fogyasztják.  Vannak nehezen meghatározható illatok: ilyen például, amikor először megérezzük a tavasz illatát. Vagy ne feledkezzünk meg az eső utáni friss illatról sem.
A különböző szagok emlékképeket idéznek fel: a fenyőillatról asszociálhatunk a karácsonyra.    
 Ha egy bizonyos szag jelenlétében tanulunk meg valamit, akkor könnyebben visszaidézzük, ha ugyanaz csapja meg az orrunkat.

Karácsonyi fenyőillat

 

 
Az illatok hatnak ránk. Viselkedésünkre, közérzetünkre, érzelmeinkre. A külvilágról kapott információk 3,5%-át nyerjük a szaglás útján. Az emberek kb. tízezer-féle szagot képesek megkülönböztetni.
A szagok felismerése az idők kezdetén az életben maradáshoz volt szükséges. Alapvetően kódolt, hogy a rossznak érzett szag és annak forrása felkelti veszélyérzetünket. Egyes szagok ma is figyelmeztethetnek veszélyre (gáz szag, égés szag). De nemcsak olyan anyagok szagától riadunk meg, amelyek mérgezést okozhatnak, akár az ártalmatlanoktól is. És ennek az ellenkezője is igaz, a kellemes illatú dolog is lehet veszélyes.
Az illatok hatalmát már az ősi civilizációkban felismerték: előszeretettel használtak illatos olajokat szakrális tevékenységekhez. Az illatok, szagok később a gyógyításban is fontos szerepet játszottak. Hippokratész a lehelet, a vizelet, illetve a testszag alapján állított fel diagnózist, de a kínai orvoslásnak is fontos eleme a szagvizsgálat. Manapság elsősorban az aromaterápiában használják az illatok jótékony hatását. A különféle aromák segíthetnek ellazulni vagy éppen energizáló hatásúak, jótékonyan befolyásolhatják érzelmeinket, idegrendszerünket.
Az illatok mindig hozzátartoztak – és ma is hozzátartoznak - az asszonyi csábítás eszköztárához is.   . Manapság a kozmetikai ipar hihetetlen fejlettségének köszönhetően rengeteg illat közül választhatjuk ki a nekünk leginkább tetszőt. Azt, hogy mi a kellemes vagy a kellemetlen, az évezredek során kialakult tapasztalat vagy az aktuális divat dönti el.

Az illatok közvetlenül hatással vannak lelki egyensúlyunkra. Egy kellemes illat nagyon gyorsan javíthat a kedvünkön, viszont a nagyon intenzív, átható illat nyugtalanít, és rossz hatással van ránk. Bizonyára mindenkinek megvan a kedvenc illata: a frissen főzött kávé illatát általában még azok is szeretik, akik nem fogyasztják. Egy pékség illatához is általában pozitív élmények kapcsolódnak, de ha valaki fogyókúrázik, számára ugyanaz az illat akár kellemetlen is lehet. Vannak nehezen meghatározható illatok: ilyen például, amikor először megérezzük a tavasz illatát. Vagy ne feledkezzünk meg az eső utáni friss illatról sem.
A különböző szagok emlékképeket idéznek fel: a fenyőillatról asszociálhatunk a karácsonyra, egy bizonyos sütemény illatáról nagymamánkra. Ha egy bizonyos szag jelenlétében tanulunk meg valamit, akkor könnyebben visszaidézzük, ha ugyanaz csapja meg az orrunkat. A szagokhoz azonban hozzá is lehet szokni: az állandó szaghatásnak kitett szaglósejtek érzéketlenné válnak a szagingerrel szemben (telítődnek).
Az illatok az ételek ízéhez kapcsolódva fokozzák a gasztronómiai élvezetet. Az ételek „íze” valójában főleg azoknak a gázoknak az illata, amelyek az ivás, rágás folyamán szabadulnak fel a táplálékokból, és beszivárogva az orrlyukakba eljutnak a szaglóhámhoz. Az agy a szagjeleket összegzi a nyelv által kibocsátott íz-jelekkel, és a szájban lévő ételhez hozzárendel egy ízt. A jó konyha az ízérzékelésre és a szaglásra egyaránt épít, és mindkét érzékszervünket rendkívüli módon kifejlesztheti. A szaglás étkezésnél betöltött szerepét meggyőzően bizonyítja az, hogy ha náthásak vagyunk, nem érezzük az ízeket sem
./forrás:Bulyáki Judit/
  

Az illatok bármilyen formában hatással vannak a lelkünkre. Érzelmeket és gondolatokat váltanak ki belőlünk,   energiával töltenek fel bennünket. Érdemes az illatokat cserélgetni, például télen a fenyőillat mellett a vaníliát, a narancsot és az eukaliptuszt is kipróbálni. Így tudatosíthatjuk magunkban, hogy az érzéseink sokfélék lehetnek, és sorsunkat is a változatosság jellemzi. 

 

A karácsonyra való készülődés során, a téli hónapok csendes, félhomályos estéin alkalmunk van arra, hogy gondolatainkban elmélyülve, illatokkal körülvéve, akár egy könyv segítségével is helyükre rakosgassuk életünk darabkáit lelkünkben, a hozzájuk tartozó élményekkel és személyekkel együtt./Bien.hu/

Az illatok hatása az érzelmekre nem a XXI. század találmánya, már az ókorban is hasonló célt szolgáltak. Amikor Kleopátra először hívta meg Marcus Antoniust a palotájába, piros rózsaszirmokkal szórta tele a márványpadlót, két csepp mosusszal illatosította ébenfekete hajkoronáját és aranyedényben édes vaníliát füstölt. Az első parfümfajta, a tömjén után megjelentek az illatos vizek, amiket a gazdag házakban használtak, nem csupán illatosításra, de a higiénia hiánya okozta kellemetlen szagok ellen is ellenszerként alkalmazták. Így mind kedveltebbé váltak az illatos vizek a világon. A régi időkben az emberek - már akik tehették - mértéktelenül bántak az illatszerekkel: illatosított vízben fürödtek, testükön, hajukon kívül illatosították az ágyaikat, a házukat, a hintójukat, sőt még a lovaikat is. Az illatszerész igen megbecsült szakma volt, amit gyakran papok, orvosok, patikáriusok és más tudós emberek gyakoroltak.

Az illatok szép emlékekkel töltik meg a történelmet.

 

Kozmetológus-vegyészek szerint semmi sem fejezi ki jobban az érzelmeket, mint az illatok, hiszen az aromák erősen hatnak a lelkünkre. Míg látáskor, halláskor az agyunk racionális részét használjuk, addig szagláskor az illatmolekulák szűrés nélkül kerülnek az agy azon részébe, amely az emlékekért, az érzelmekért felelős. Minden egyes lélegzetvételkor tízmillió szaglósejt dolgozik és küldi tovább az illatot, mely az idegpályákon keresztül impulzusokat bocsát ki a hormon- és idegrendszerre. Ezért fordulhat elő, hogy sok embernél már a frissen őrölt kávé illatának hatására fokozódik a vérkeringés. A meleg, fűszeres, gyümölcsös, virágos illatok pedig felkorbácsolják a vágyakat.

 A parfüm története

A parfüm szó a latin "per fumum" kifejezésből ered, ami annyit tesz: "A füstön át", vagy "Füst révén".


Ugyanis a parfüm régi formája nem volt más, mint illatos füst (tömjén) amelyet füstáldozatok bemutatásához és a halottak bebalzsamozásakor alkalmaztak, kábító illattal megtöltve a levegőt.

Már ezer éve különleges metszett üvegcséket készítettek az illatszerek méltó tárolására, melyet a mai kozmetikai ipar a tökélyig fejlesztett. Maga az illatosítás több ezer érve nyúlik vissza. I.e. 3200-ben Menes fáraó sírjában az ékszereken kívül, rúzst, szempillafestéket, hajgöndörítő csipeszeket, fésűket egyéb szépítőszereket valamint illatos kenőcsök tégelyeit találták a régészek. Az előkelő, gazdag hölgyek is éppen ilyen kozmetikumokkal éltek.

Az illatok hatása az érzelmekre nem a XXI. század találmánya, már az ókorban is hasonló célt szolgáltak. Amikor Kleopátra először hívta meg Marcus Antoniust a palotájába, piros rózsaszirmokkal szórta tele a márványpadlót, két csepp mosusszal illatosította ébenfekete hajkoronáját és aranyedényben édes vaníliát füstölt.
Az első parfümfajta, a tömjén után megjelentek az illatos vizek, amiket a gazdag házakban használtak, nem csupán illatosításra, de a higiénia hiánya okozta kellemetlen szagok ellen is ellenszerként alkalmazták. Így mind kedveltebbé váltak az illatos vizek a világon. A régi időkben az emberek - már akik tehették - mértéktelenül bántak az illatszerekkel: illatosított vízben fürödtek, testükön, hajukon kívül illatosították az ágyaikat, a házukat, a hintójukat, sőt még a lovaikat is. Az illatszerész igen megbecsült szakma volt, amit gyakran papok, orvosok, patikáriusok és más tudós emberek gyakoroltak.

A parfüm kialakulásának korai írásai szerint a XVI. században élő, híres olasz illatszerész, Mauritius Frangipani oldotta fel először égetett szeszben az illatanyagokat. Így őt tekinthetjük a mai parfüm szülőatyjának.


Középkor- egy magyar vonatkozású ügy:

A kor leghíresebb gyógyszere ekkor a Magyar Királynő Vize (L'eau de la reine d'Hongrie) nevet viselte. Ez tulajdonképpen szeszben oldott rozmaring volt, amit számos gyógyító és szépítő tulajdonsága egyből közkedveltté tett. Erzsébet magyar királyné előszeretettel használta ezt a csodaszert, sőt receptjét saját kezűleg írta meg rokonának. Ez az egyik verzió. A másik legenda szerint a receptet egy francia imakönyvben találták meg, melyet Piast Erzsébet, Károly Róbert felesége írt. Ám nemcsak írta azt a receptet, hanem használta is. A fáma szerint úgy megfiatalodott tőle az ifiasszony, hogy a lengyel király egyből feleségül is kérte.

Továbblibbenünk a történelem illatfelhőjén és belecsöppenünk pár száz év múlva a kölnikészítés kellős közepébe. 1792-őt írunk. Egy fiatal kereskedő "csodatévő víz" receptet kap nászajándékba egy szerzetestől, és láss csodát! Pár csepp a csodafolyadékból egy kis vízbe, és annyi a fejfájásnak, a nyűgösködésnek és az az illat! Így született meg az első Eau de Cologne, Kölnben.

Az illatozás itt nem ért véget, sőt, szinte csak most jönnek az igazán bódító évszázadok. Az egész központjában a franciaországi Grasse állt, amit hivalkodástól mentesen a mai napig csak a parfüm fővárosának hívnak. Az itt készült parfüm szolgálta ki az úri közönséget kénye-kedve szerint. Volt itt az illatosított kesztyűtől kezdve minden, mi szem szájnak és orrnak ingere. A tehetősek illatosított vízben fürödtek, ápolták a hajukat, testüket, illatosították ágyukat, házukat. Át is estek kissé az illatos ló túloldalára, merthogy még azt is parfümözték.

XX. század .. 1921, Coco Chanel, Chanel N°5. A nevet Coco találta ki, mégpedig egy nagyon egyszerű okból: az ötöst szerencsés számnak tartotta.

 /Forrás: Takács Nóra,és a
parfüm története,kép: Rudolf Ernst festménye /



Az illatok hatnak ránk. Viselkedésünkre, közérzetünkre, érzelmeinkre. A külvilágról kapott információk 3,5%-át nyerjük a szaglás útján. Az emberek kb. tízezer-féle szagot képesek megkülönböztetni.
A szagok felismerése az idők kezdetén az életben maradáshoz volt szükséges. Alapvetően kódolt, hogy a rossznak érzett szag és annak forrása felkelti veszélyérzetünket. Egyes szagok ma is figyelmeztethetnek veszélyre (gáz szag, égés szag). De nemcsak olyan anyagok szagától riadunk meg, amelyek mérgezést okozhatnak, akár az ártalmatlanoktól is. És ennek az ellenkezője is igaz, a kellemes illatú dolog is lehet veszélyes.
Az illatok hatalmát már az ősi civilizációkban felismerték: előszeretettel használtak illatos olajokat szakrális tevékenységekhez. Az illatok, szagok később a gyógyításban is fontos szerepet játszottak. Hippokratész a lehelet, a vizelet, illetve a testszag alapján állított fel diagnózist, de a kínai orvoslásnak is fontos eleme a szagvizsgálat. Manapság elsősorban az aromaterápiában használják az illatok jótékony hatását. A különféle aromák segíthetnek ellazulni vagy éppen energizáló hatásúak, jótékonyan befolyásolhatják érzelmeinket, idegrendszerünket.
Az illatok mindig hozzátartoztak – és ma is hozzátartoznak - az asszonyi csábítás eszköztárához is.   . Manapság a kozmetikai ipar hihetetlen fejlettségének köszönhetően rengeteg illat közül választhatjuk ki a nekünk leginkább tetszőt. Azt, hogy mi a kellemes vagy a kellemetlen, az évezredek során kialakult tapasztalat vagy az aktuális divat dönti el.

Az illatok közvetlenül hatással vannak lelki egyensúlyunkra. Egy kellemes illat nagyon gyorsan javíthat a kedvünkön, viszont a nagyon intenzív, átható illat nyugtalanít, és rossz hatással van ránk. Bizonyára mindenkinek megvan a kedvenc illata: a frissen főzött kávé illatát általában még azok is szeretik, akik nem fogyasztják. Egy pékség illatához is általában pozitív élmények kapcsolódnak, de ha valaki fogyókúrázik, számára ugyanaz az illat akár kellemetlen is lehet. Vannak nehezen meghatározható illatok: ilyen például, amikor először megérezzük a tavasz illatát. Vagy ne feledkezzünk meg az eső utáni friss illatról sem.
A különböző szagok emlékképeket idéznek fel: a fenyőillatról asszociálhatunk a karácsonyra, egy bizonyos sütemény illatáról nagymamánkra. Ha egy bizonyos szag jelenlétében tanulunk meg valamit, akkor könnyebben visszaidézzük, ha ugyanaz csapja meg az orrunkat. A szagokhoz azonban hozzá is lehet szokni: az állandó szaghatásnak kitett szaglósejtek érzéketlenné válnak a szagingerrel szemben (telítődnek).
Az illatok az ételek ízéhez kapcsolódva fokozzák a gasztronómiai élvezetet. Az ételek „íze” valójában főleg azoknak a gázoknak az illata, amelyek az ivás, rágás folyamán szabadulnak fel a táplálékokból, és beszivárogva az orrlyukakba eljutnak a szaglóhámhoz. Az agy a szagjeleket összegzi a nyelv által kibocsátott íz-jelekkel, és a szájban lévő ételhez hozzárendel egy ízt. A jó konyha az ízérzékelésre és a szaglásra egyaránt épít, és mindkét érzékszervünket rendkívüli módon kifejlesztheti. A szaglás étkezésnél betöltött szerepét meggyőzően bizonyítja az, hogy ha náthásak vagyunk, nem érezzük az ízeket sem.
  /Bulyáki Judit

Illatok

Az illatok nem csak kellemesek vagy kellemetlenek lehetnek, hanem a legtöbb esetben gyógyító hatásúak is, a gyógymódok között már az ősidők óta megtalálhatóak.

Az illatoknak kulcsszerepe van érzelmeink és jó közérzetünk kialakításában, fokozásában. Felidézhetnek érzéseket, hangulatokat, amelyek kellemes emlékek ugyan, de pontos kép már nem rendelődik hozzá, inkább csak egy érzés. Az illatok által rögzült érzések, benyomások ugyanis egész életünket végigkísérik, sokkal tovább raktározódnak memóriánkban, mint a képek, hangok. Ennek az az oka, hogy az illatokat és az érzéseket ugyanaz az agyfélteke azonosítja.

Manapság az illóolajokat inkább szépségük, aromájuk, testápolási szerepük miatt használják, de az ókori civilizációkban még a gyógyító, betegségmegelőző funkciójuk volt fontosabb, a vallási szertartások részeként használták őket.

A modern korban az 1900-as évek elején ismerték fel újra az olajok gyógyító hatását, az aromaterápiát. Legközvetlenebb formája az illóolajok belélegzése. Szinte azonnal érezhetően hat, javítja a hangulatot, enyhíti a stressz okozta panaszokat. Használhatók a lakás levegőjének felfrissítésre, egészségmegőrzésre is.

De nem csak az orron át juthatnak be az illóolajok a testbe. A bőrön keresztül, masszázs vagy fürdő közvetítésével szintén ellazít, méregtelenít és regenerál. Ez magyarázza, hogy miért érezzük magunkat egyből otthonosabban az olyan helyeken, ahol levendulás, rózsa vagy ylang-ylang illatú gyertyát, párologtatót használnak.

A rózsa és a cédrus, bár előbbi élénkít és eufórikus hatást okoz, utóbbi pedig nyugtat és pihentet, mégis hasonlóan kiegyensúlyozzák az otthon hangulatát, ha ezeket használják. Mindkettő eloszlatja a haragot, félelmet, hangulati kilengéseket. A rózsa egyes elméletek szerint a fogamzást is elősegíti.

A levendula az egyik legkedveltebb, legismertebb illóolaj. Azonban nem csak a szekrényben hasznos, hanem az otthon más szegleteiben is. Jól ismert, hogy megnyugtat és ellazít, illata segít az elalvásban, de rosszkedv, levertség esetén jobb kedvre is derít. A levendula ez utóbbi hatásához hasonlóan a kakukkfű is élénkít, erősít, oldja a stresszt. Ha ezeket az illatokat párologtatjuk, sokat teszünk a test és az idegrendszer kiegyensúlyozásáért.

Fahéjjal leginkább a hálószobát érdemes illatosítani… A jól ismert fűszert legelőször szerelmi bájitalok főzésére használták, később jöttek csak rá emésztést javító, náthát és megfázást gyógyító, fertőtlenítő és vérkeringést javító hatására.

meleg, fűszeres, édes illatok (például ánizs, fodormenta, kardamom, szantálfa): jókedvre derítik, egyensúlyban tartják, felpezsdítik és harmonikussá teszik nem csak az embert, de az egész környezetet is, ismert afrodiziákumok

citromos, gyümölcsös, erős aromájú olajok (például bergamott, boróka, citromfű, grapefruit, mandarin és narancs): serkentik, felvillanyozzák a levert embereket, kreatív ötleteket hoznak, frissítenek és tettekre sarkallnak, tisztítják a lakás levegőjét, párologtatva vírus- és baktériumölő hatásuk van

erős, balzsamos, fűszeres illatokat (babér, borsmenta, cédrusfa, eukaliptusz, fenyő, gyömbér, kakukkfű, zeller és zsálya): akkor érdemes használni, ha ösztönzésre, serkentésre, az összpontosítás elősegítésére, az egyensúly megteremtésére van szükség, gyulladás- és lázcsillapító hatásuk régóta ismert

tüzes, virágos, illatok (geránium, ylang-ylang, levendula, rozmaring és rózsa): romantikus hangulatot teremtenek, kikapcsolnak, segítik a relaxálást, fiatalító, felélénkítő hatásúak,

átható, füstös, erős illatok (mirha, pacsuli, teafa): élénkítő, frissítő, ösztönző és tisztító hatásúak, antibakteriális hatásukat már az ókortól kezdve ismerik, és sebfertőtlenítésre, gyulladáscsökkentésre kiválóan használhatók.

forrás:családilap