"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. október 21., kedd

Megalitikus építészeti formák, menhir, dolmen és a cromlech.

A megalitikus építészetben különböző formákat és típusokat különböztethetünk meg, melyeknek rendeltetési célja is más-más, valódi rendeltetésük azonban nem ismert. Ezek a formák a menhir, dolmen és a cromlech.

A menhirek (jelentése a kelta magányos kő szóból) függőlegesen felállított kövek. Többnyire magányosan állnak, olykor megdöbbentő adatokkal szolgáltatnak: egy Bretagne-ban álló menhir 22 méteres magasságú, becsült súlya 320 tonna. Rejtély, hogyan tudták felállítani. Ez a menhir mára sajnos romokban hever. Szintén Bretagne-ban, Carnac közelében több száz menhirt állítottak egyenes, egymással párhuzamos sorokba. Egyesek szerint fallikus szimbólumok, lehetnek azonban határjelző kövek, ősök lelkének szimbólumai, mások szerint annak kifejezései, hogy az ember függőleges testtartásával kiemelkedik az állatvilágból. Egy másik álláspont szerint csillagászati megfigyeléseket szolgáltak.

A dolmenek (szintén kelta szóból) leginkább asztalokhoz hasonlító építmények, három, négy vagy több lábra helyezett széles kőlapból épülnek fel. Valószínűleg temetkezési helyek voltak, amit az mutat, hogy néha a mind a négy oldalán kőlapok zárják le. A dolmen belső tere volt az ős lelkének titokzatos tartózkodási helye, s gyakran a falakba vágott kis kerek nyílásokkal összeköttetést teremtettek a belső tér és a külvilág között. Mesterséges barlangokként az ember legősibb lakóhelyét, a barlangot szimbolizálták.






A szakirodalom a sok kőtömbből kialakított, jellemzően kör alakú megalit építményeket cromlech szóval jelöli. Ilyen kőköröket találtak Angliában és Franciaországban. A leghíresebb ilyen építmény az angliai Salisbury síkságon elterülő Stonehenge.




"Kolumbia legszebb hegyvidékének egyik völgyében misztikus figurális szobrok százait tárták fel a régészek. A Szobrok Völgyében található sírszobrok egy letűnt civilizáció beszédes tanúi.

A Szobrok Völgyében 1800 méter magasságban 500 hatalmas embert és állatot mintázó szoborra bukkantak, de az őserdő valószínűleg még lelőhelyek egész sorát rejti magában. A szobrok eredete a Kr. e. VI. századig követhetők vissza, a tárgyak különböző korú és különböző szintű kultúrák beszédes tanúi.



Egy spanyol szerzetes, Fray Juan de Santa Gertrudis adott először hírt 1794-ben a szobrok létezéséről. A Szobrok Völgye San Augustín közelében található. Találgatások és megalapozottabb vélemények láttak napvilágot e civilizációval kapcsolatban, amelyet közvetlenül a spanyol hódítások előtt az inkák támadása rombolt szét. Egyetértés csupán annyiban van, hogy Kolumbusz előtt andokbeli kultúra maradványai és szobrai hasonlóságot mutatnak a húsvét szigetekiekkel."
/forrás: A világ csodái, Női portál/

1 megjegyzés:

  1. Mátrában ma láttam Szurdokpüspikiben kb 1.5 méter magas menhirt elöször a függöleges sima fal tünt fel.Tetején kb 20x20 cm-es szabályos mélyedes van, mely
    mesterséges ,kizárt, hogy az esö,ho vájta volna ki

    VálaszTörlés