A Siding Spring a Naprendszer külső tartományából, az 50-100000 csillagászati egységnyire lévő, úgynevezett Oort-felhőből érkezik, ahol milliárdnyi üstökösmag kering. Ezek a jeges objektumok a 4,6 milliárd éve született Naprendszer “törmelékanyaga” – olvasható a NASA honlapján. Az üstökös október 19-én közép-európai idő szerint 20 óra 27 perckor közelíti meg a legkisebb távolságra a Marsot, amikor a vörös bolygótól 139 500 kilométer választja el. Ez a Föld-Hold távolság fele, és alig egytizede annak a távolságnak, amelyre bolygónkat eddig az üstökösök megközelítették. Az égitest sebessége 56 kilométer másodpercenként. A NASA felkészült az egymillió évenként bekövetkező eseményre.
/Érdekes Világ/
Valószínűleg feltűnő vörös színe ihlette az ókor emberét, hogy a római hadistenről nevezze el. Noha csak feleakkora, mint a Föld, az összes égitest közül mégis ez hasonlít legjobban lakóhelyünkhöz. A Marson egy nap alig tart tovább, mint a mi bolygónkon, és hasonló tengelyferdeségének köszönhetően még évszakok is megfigyelhetők rajta. A felszíne is csaknem ugyanolyan változatos.
A sarkokat fehér, víz és szén-dioxid alkotta jeges pólussapkák fedik. Hegyeket, sőt óriási, régen kialudt tűzhányókat mászhatnánk meg a bolygón. A Marson található a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons, amely közel huszonhat kilométer magas (háromszor magasabb, mint a Föld legnagyobb hegyei) és a lába a Kárpát-medence egészét(!) betakarná. A Földön a hasonlóan nagy vulkánok a súlyuk miatt belesüllyednének a kéregbe, itt viszont a Mars gyenge gravitációja miatt a vulkáni hegyek kisebb súlyúak.
A viszonylag kis gravitáció egy nagyon ritka szén-dioxid légkört tart a bolygó körül, felszínén százszor kisebb a légnyomás, mint a Földön. Mégis, a Marsot övező gázréteg elegendő ahhoz, hogy időnként akár a fél bolygót is betakaró homokviharok söpörjenek végig a felszínen. Éghajlata kismértékben eltér a Földétől, a hőmérséklet a legtöbb helyen a fagyos -120 és a langyos +20 Celsius fok között változik.
Évmilliárdokkal ezelőtt a Mars éghajlata sokkal melegebb volt, és a felszínén vízfolyások hömpölyögtek. Erre a kiszáradt folyómedrek utalnak. A víz kölcsönhatásba lépett a felszínt alkotó vassal, ami ennek következtében "elrozsdásodott". A rozsda jellegzetes vöröses színt ad a felszínnek.
Felülete ma száraz. Sok helyütt kövekkel borított száraz sivatagokat találunk. Két Viking-űrszonda is ilyen vidékre ereszkedett le. 1976-ban a Viking űrszondák életet is kerestek a Mars felszínén. Számos kísérletet végeztek az élet kimutatására, de nem jártak sikerrel. Találtak ugyan érdekes és gyanús gázcserére emlékeztető kémiai folyamatokat, de nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy azok élő vagy élettelen anyagtól származnak-e. (Azonban az Antarktisz jegében több, a Marsról származó kőzetre bukkantak, amelyekben - úgy tűnik - életnyomok is fellelhetőek.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése