Január 10.
Brahms: Variációk egy Haydn-témára, op. 56/b
Brahms: III. szimfónia F-dúr, op. 90
Brahms, Johannes
Hamburgban
született 1833. május 7-én. Brahms, mint csodagyermek, már igen korán
feltűnt zongoraművészi képességeivel. Marxsen irányításával zeneszerzést
és zongorát tanult. Apja kocsmai zenész, majd a városi zenekar
nagybőgőse volt. A család anyagi helyzete azonban igen szűkös volt,
ezért Brahms különféle matrózkocsmákban zongorázott. Életében döntő
változást jelentett a magyar hegedűvirtuóz, Reményi Ede, akinek 1853-ban
zongorakísérője lett. Másik jótevője ugyancsak világhírű magyar
hegedűművész volt, Joachim József, akinek révén Liszttel és Schumann-nal
került kapcsolatba. Első műveit Schumann-nak mutatta meg, aki a Neue
Zeitschrift für Musik hasábjain lelkes cikket írt a fiatal zeneszerzőről
„Neue Bahnen” (Új utak) címmel. Érthető, milyen nagy megrázkódtatást
jelentett Brahms számára Schumann hamarosan bekövetkező halála (1854-ben
az ő kedvéért költözött Düsseldorfba!). Egy életre szóló mély barátság
fűzte a zeneköltő feleségéhez, Clara Wieck-hez is. 1857-59 között
Detmoldban udvari muzsikusként működött, majd 1862-től 1897. április
3-án bekövetkezett haláláig Bécs lett az otthona. Itt különféle
társadalmi tisztségeket viselt részben a Singakademie, részben a
Gesellschaft der Musikfreunde keretében, elsősorban azonban komponált,
amit a Simrock kiadócéggel kötött előnyös szerződése — teljes anyagi
függetlenség biztosításával — tett lehetővé számára.
A maga idejében — Liszt, Wagner forradalmi jelentőségű újításai mellett —
Brahms nem számított haladó művésznek. Míg mások a „jövő zenéjét”
írták, ő tudatosan fordult a német barokk zene hagyományai felé, és a
hangszerelés legnagyszerűbb vívmányainak korában szándékosan archaizált
zenekari szólamainak orgonaszerű, súlyos, olykor nehézkes felrakásával.
Ugyanakkor rendelkezett a harmóniáknak és dallamfordulatoknak azzal a
szín- és fényhatásával, azzal az érzékenységével is, amely szinte már
utódainak, az impresszionistáknak sajátja.
Napjainkban talán soha nem
látott népszerűséget ért el Brahms zenéje; szimfóniái és versenyművei
éppoly állandó műsorszámai a hangversenyeknek, mint kamaramuzsikája,
zongoraművei és megkapó szépségű dalai.
forrás: Fidelio.hu
A Művészetek Palotája (MÜPA) Budapest legfiatalabb, a 21. század eleji igényeknek maradéktalanul megfelelő, többfunkciós kulturális létesítménye. Jellemzője, hogy egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális- és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont, a legmagasabb színvonalon. Kiállítóhelyei, hangversenyterme, színházterme egymástól függetlenül működnek, önállóan alakíthatják programjaikat/
.forrás: Wikipédia/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése