Földünk törékeny, vigyázzunk rá!

Minden ember, főleg az aki növénybarát, tehet a környezete, a Föld egészségéért. Vigyázzunk erre az aprócska bolygóra, mert másutt nincs helyünk.  

S ha még évek múlva is szeretnénk madarak zenéjére ébredni reggel, vagy ha szeretnénk nyuszit látni az erdőben, akkor tennünk kell nekünk is érte valamit.

Földünk már több esetben túlélt nagy katasztrófák színhelye. Volt már klímaváltozása, pólusváltása, nagy aszteroida becsapódása. A Föld mindig túlélte ezt, csak az élővilága nem.



Tegyünk a levegőnk, és környezetünk tisztaságáért, gondoljuk át mit kockáztatunk.

Amit nagyapáinktól kaptunk kölcsön megőrzésre, adjuk tovább unokáinknak tisztán, élhetően további használatra. 

A Föld napja

A Föld napja (április 22.) alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyek a Föld természeti környezetére, annak megóvására irányítják figyelmünket./ Magyarországon 1990 óta rendezik meg./



Földünk létezése kész csoda!

A kiváltságos bolygó

A Földön található élet keletkezésének, létezésének titka ősidők óta foglalkoztatja a gondolkodókat. E kérdésekre sokféle elképzelés, magyarázat született. A tudományok fejlődésével a parányok világába és a világmindenség végtelenébe egyaránt betekinthetünk. 
 

A Föld maga különlegesen alkalmas az élet fenntartására. A külső kérgének vastagsága négy és harminc mérföld közé esik (arányaiban egy papírvékony felület), és több tucat, állandóan mozgó tektonikus lemezből áll. Ez a mozgás szabályozza a bolygó belső hőmérsékletét, és teszi lehetővé az élethez nélkülözhetetlen anyagok felszínre kerülését, újrakeveredését. Ha a Föld kérge egy kicsit vastagabb lenne, a lemezek körforgalma nem tudna végbemenni.

Ha maga a Föld kisebb méretű lenne, a mágneses tere is kisebb erejű lenne, és a szoláris szelek pedig tönkretennék az atmoszférát, aminek eredményképpen a bolygó a Marshoz hasonló kietlen pusztasággá változna.

Az atmoszféra egy vékony kék héj, amely a Föld átmérőjének kevesebb, mint 1%-át teszi ki. Az összetétele a nélkülözhetetlen elemek éppen megfelelő arányú keverékét tartalmazza, ami az élhető klíma meglétéhez szükséges, megvéd a Nap sugárzásától, és lehetővé teszi, hogy a víz folyékony formában legyen jelen.

Ha a Hold nem létezne, akkor sok tudós szerint az élet sem létezne a Földön, mert a gravitációs hatása stabilizálja a Föld forgási tengelyét, ami biztosítja az évszakok váltakozásával járó viszonylag enyhe hőingadozást.

Ha a Nap kisebb lenne – a galaxisban található csillagok 90%-ához hasonlóan –, a zóna, ahol az élet elképzelhető, is kisebb volna. Ebben az esetben a Földnek közelebb kellene keringenie a Naphoz, hogy élet legyen a bolygón. Azonban az így megnövekedett gravitáció hatására a Föld forgása a Nap rotációjával kerülne szinkronba, ami lényegében azt jelentené, hogy a Föld egyik fele mindig a Nap felé nézne, a másik pedig sohasem fordulna abba az irányba. A Napra néző oldal folyamatosan ki lenne téve a káros sugárzásnak, a bolygó ellenkező oldalán pedig állandó jég és fagy lenne az úr.

 A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud    teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.
 /Szent- Györgyi Albert/

Természeti csodák, amik már eltűnőben vannak

Nagy-korallzátony

A Nagy-korallzátony csak akkor maradhat életben, ha megfelelő a tengervíz hőmérséklete, kiváló kalcium- és sótartalommal rendelkezik és természetesen tiszta. E létfontosságú tényezők nélkül a korallzátony halálra van ítélve, de sajnos egyelőre úgy tűnik, minden a fennmaradása ellen szól.

Egyre nagyobb mértéket ölt a környezetszennyezés, az olvadás hatására megváltoznak az áramlatok, a vizek ásványi-anyag tartalmának egyensúlya felborul, a túlhalászás pedig kulcsfontosságú láncszemeket söpör el az egymásra épülő fajok minden napjaiból. A Nagy-korallzátonynak a pesszimista jóslatok szerint már 100 éve sincs hátra.

Kilimandzsáró

Afrika legmagasabb pontjáról egyre gyorsabb ütemben tűnik el a látványos hótakaró, sajnos már talán 10 év sem kell, hogy a kontinens egyik legfontosabb jelképe a semmibe vesszen.

Nem csak a globális probléma fejti ki hatását a hótakaró eltűnésében, ugyanis a hegy lábánál élők is természetes módon próbálnak egyre nagyobb termőterülethez jutni, ami a fák kivágásával és a hegy közvetlen környezetének megváltozásával jár.

Ebből kifolyólag helyi szinten is egyre kevesebb csapadék esik, így az olvadást megfejelve, nem érkezik utánpótlás sem a hegy tetejére.

Esőerdők

A Föld összes esőerdeje veszélybe kerül, mihelyst pár fokkal növekszik az átlaghőmérséklet. Ez nem csak az évszakok- és az éghajlati tényezők eltolódását vonja maga után, hanem szó szerint azt, hogy a legkényesebb területeken megváltozik a klíma.

Az esőerdőkben már pár fok is súlyos kárt okozhat, hiszen ha melegebb van, akkor kevesebb a csapadék, tehát másfajta növényzet kerül előnybe, ami így a Föld üvegházhatását jelentős mértékben csökkenteni tudó esőerdők rovására fejlődik.

A problémát csak növeli az esztelen fakitermelés, a bányászat és természetesen a mezőgazdasági területeket növekedése. Ha minden a saját medrében folyik tovább, pár évtizeden belül az esőerdők jelentős része eltűnhet, és szavanna veheti át a helyüket.

Föld napja - az éltető víz

  A víz kincs, a víz érték!

Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - írta Kvassay Jenő "Vizeinkről" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vízügyi szolgálat megalapítójának szavai hamarosan valóra válhatnak.

Magyarországon már napjainkban is annyira szélsősége az időjárás, hogy egy éven belül előfordulhat árvíz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelentős kihívások elé állítja, és megnehezíti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb időjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vízigénye is.

Az éghajlatváltozás (amely miatt egyre szárazabb és melegebb a Kárpát-medence éghajlata) növeli a vízhiányos területek nagyságát, főként a nagy folyóktól távol eső területeken, az Északi-középhegységben és az Alföldön. "A vízhiány viszont növeli a vízkészletekért folyó versengést.

Egy átfogó nemzetközi közvélemény-kutatás eredményei szerint a világ legégetőbb környezetvédelmi problémája a vízszennyezés. A kutatás során megkérdezett tizenöt ország válaszadói ugyanis úgy vélték, ez a probléma aggasztóbb, mint például a levegőszennyezés, a klímaváltozás vagy a természeti kincsek pusztulása.
 

A Magyar Tudományos Akadémia nemrég kiadott tanulmánynak az éghajlatváltozás hatásaival foglalkozó részében a következőket olvashatjuk:

Múltbeli tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy vizeink nagyon érzékenyek az éghajlat változására. A csapadék és a hőmérséklet változásának hatásai vizeinkben felerősödve jelennek meg. Például amikor a csapadék mennyisége 20%-ot változik, és az éves középhőmérséklet 1-2 °C-ot, akkor ez a lefolyó vízmennyiségben 60% változást eredményezhet.
 
A legkritikusabb helyzet az Alföldön, illetve a Balaton vízgyűjtőjén várható.
Hazánkban a melegebb és szárazabb éghajlatra lehet számítani, ez csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészletet, miközben az igény a vízre nőni fog. Ez a vízellátás nehézségeivel fog járni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. A csapadék csökkenése miatt kevesebb víz szivárog majd a föld mélye felé, tehát a felszín alatti vízkészletek is csökkeni fognak. Ezért a felszín alatti vízkészletből sem lehet fenntarthatóan pótolni a felszíni víz hiányait. Már a beérkező víz mennyisége is csökkeni fog, pl. a Dunában kisvízi időszakban 30%-kal kevesebb víz fog folyni már Németországban is.
A vizek öntisztuló képessége romlani fog. Folyóvizeinkből nemcsak kivesszük a vizet különböző célokra, sok esetben a szennyvíz befogadói is. Gondoljunk bele, hogy a melegebb nyarakon a kevesebb folyóvízbe, rosszabb öntisztulási feltételekkel fogunk nagyobb mennyiségű szennyvizet ereszteni. Az időszakosan kiszáradó patakok esetében ez még súlyosabb kérdéseket vet fel. (Egyszerűen nem lesz hová engedni a szennyvizet.) A melegebb éghajlatban a növényeknek több vízre lesz szükségük, ám a talajvíz szintje is csökkenni fog. Ez azt jelenti hogy gyakrabban és nagyobb területeken kell aszályra számítanunk, mint eddig.
Az extrém időjárási események is sűrűbben fordulnak elő, ekkor viszont a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozhat áradásokat, sárfolyásokat. Az árvízvédelemben nem lesz tartható a gátak folyamatos magasítása, a „helyet a folyónak” elv alapján növelni kell a hullámteret, és megfelelő területhasználattal alkalmazkodni a hevesebb árvizekhez (pl. árteret csak legelőnek használni, nem építkezésre, vagy szántónak.) Fontos lesz a víz visszatartása is, tehát a gyors vízlevezetés helyett árvízi illetve záportározókat kell létesíteni. Rendkívül fontos – a településeken belül is – az árvízvédelmi és csapadékelvezető rendszerek és műtárgyak folyamatos karbantartása, ellenőrzése.

forrás:  :/ Energiaklub
Majer Anna/
origo

A természet hatalmas, az ember parányi.

Földünk törékeny, vigyázzunk rá!
 
  Április 22-én ünneplik világszerte a Föld napját, azzal a nem titkolt céllal, hogy felhívják az emberek figyelmét a környezetvédelem fontosságára.

A mozgalmat még 1970-ben egy amerikai egyetemista, Denis Hayes indította el, aki egyébként az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett. A Föld napját ünneplőkhöz azóta 125 ország csatlakozott, többek között Magyarországon is évről évre megrendezzük ezt a napot.
Minden ember, főleg az aki növénybarát, tehet a környezete, a Föld egészségéért. Vigyázzunk erre az aprócska bolygóra, mert másutt nincs helyünk.    S ha még évek múlva is szeretnék madarak zenéjére ébredni reggel, vagy ha szeretnénk nyuszit látni az erdőben, akkor tennünk kell nekünk is érte valamit.

Tegyünk a levegőnk, és környezetünk tisztaságáért, gondoljuk át mit kockáztatunk.

Miért is szükséges harmóniában együtt élni a természettel? Mert egy szép, egészséges, nyugodt környezet hatással van a belső harmóniánkra is. Olyan életet élhetünk, melyet mi magunk teremtünk meg, olyan környezetben, melyet mi is segíthetünk jobbá, szebbé, egészségesebbé tenni.
Akiknek fontos ez, az élet minden területén léteznek ezt az elvet segítő termékek, szolgáltatások, készítmények. Így mi magunk is védhetjük környezetünket, vigyázhatunk a világra. A környezettudatos élet, gondolkodás nem csak egy „kóbor hóbort”, hanem igen komoly elhatározás és megvalósítás kell, hogy legyen. Napról napra tenni kell érte. Bár számos lehetőség van a természet védelmére, még mindig elég kevesen élnek vele.

 A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára. /Szent-Györgyi Albert/

Az ember és a természet közös szívdobbanása, az ember és természet harmóniája illetve e harmónia megvalósulása mindig is vágyálma volt a föld népeinek. Ebben a harmóniában viszont túlontúl sok, sőt egyre több lett a disszonáns hang.

A víz, amellett, hogy valamennyi élet bölcsője, minden napjaink nélkülözhetetlen eleme is. Élővizeink egyre szennyezettebbek lesznek, édesvíz készleteink pedig rohamosan fogynak.

A levegőt fő alkotó elemein túl nem kívánatosan gyarapítjuk. A levegőszennyezést épp a legnagyobb, legnépesebb országok hagyják figyelmen kívül. A mozgó levegő, vagyis a szél hurrikánok, tájfunok, orkánok formájában fittyethányva az ember által áhított harmóniára váratlanul törnek az emberre. 

A tűzzel sem bánunk okosan. Legalább is nem mindig. A föld hatalmas erdőségeit, oxigén gyárainkat pusztítjuk ezer hektárok felégetésével, érdekek alapján, vagy csak a gyújtogatás öröme miatt. A vulkánok sem az ember óhaja szerint törnek ki, Még is a tűz, a békés családi hangulat megteremtője, nélküle ezerféle hiányt szenvednénk. 

A földet, amelynek azt a részét, amelyet termőtalajnak nevezünk, vajon megfelelő bánásmódba részesítjük-e? Tágabb értelemben pedig ő minden élet hordozója, ugyan akkor annak temetője is.

 /Németh Tibor/