YIN YANG

Egység. Egyensúly. Harmónia. Béke.

A kínai filozófia két alapelven nyugszik, amelyek néha ellentmondóak, de mindazonáltal függnek egymástól. A két elv a yin és yang. S habár a yin és yang néha egymással ellentétes, de sohasem zavarják egymást, mindkettőnek szüksége van a másikra, egyik nélkül a másik nem létezik, egyik sem fontosabb a másiknál.

A Jin és a Jang jel először a Ji King-ben (Változások Könyve) szerepel, kb. i.e. 1250 körül. A jin jel jelentése: a hegy árnyékos oldala, a jang jel jelentése pedig: a hegy napos oldala.
Kettejük dinamikus együttműködése a mindenség egysége és egyensúlya.

A Yin és Yang negatív és pozitív, víz és tűz, nő és férfi, az őselemek egymásra hatásának jelképe.

A kínaiak úgy tartják, hogy a Yin és Yang az idők kezdetétől jött létre, mikor villám hasított a kozmikus őssötétbe és semmibe. Ekkor minden súlyosból és sötétből Yin keletkezett, miközben amire csak a villám fénye hullott, könnyű súlytalan Yang-á változott.

A Yin és Yang jelkép a természet megfigyelésén alapul. Az égitestek csillagok, és bolygók ugyancsak Yin vagy Yang minőségűek , a Nap Yang, a Hold Yin.

A természetben szintén együttesen van jelen Yin és Yang, a hegyek Yang míg a folyók Yin.

Ha változásban tudjuk szemlélni világunkat, ha megértjük, hogy az élet folyamatos átalakulás, mint az (évszakok körforgása, éjszakák, nappalok váltakozása,) jobban eligazodunk majd a modern világ útvesztőiben.

Minden emberben van Yin és Yang csak a férfiakban több a Yang elem a nőkben pedig a Yin. Kettő kapcsolata állandó, folytonos (mint a jelkép tükrözi), egymást kiegészítő, szoros egységet alkotja meg az egészet.

A hétköznapokban persze nem éljük meg ilyen magasztosan az ellentétek vonzását, egyszerűen csak vágyunk a dolgok megélésére. Melegben hűsre vágyunk, hidegben pedig forró dolgokra. Egy fagyos kirándulás után a kandalló elé kucorgunk, meleg teával, napozás után azonban úszással és jeges desszerttel, jégkrémmel hűsítjük magunkat szívesen.

Egyensúlyuk fenntartására van szükségünk, vonatkozik ez családi életünkre, egészségünkre.

A Csi

 A Qi vagy Chi (ejtsd: csi) jelentése energia, életerő. A Qi (csi) fogalma ismeretlen a nyugati típusú gondolkodásban, így a filozófiában is, a keleti filozófiákban azonban folyton-folyvást felbukkan. A csi nem más, mint a minden élőlényben ható életerő, a környezetek minősége, a Nap, a Hold és az időjárási rendszerek ereje, valamint az emberekben ható mozgatóerő. Alapvető jelentőségű minden élő szervezetben. A Qi ereje minden belső folyamat katalizátoraként meghatározza vitalitásunkat.

Híd a lélekhez

A zene esztétikája olyan hullámhosszokat küld felénk, aminek segítségével képes megkerülni a gondolkodási sémákat vagy az ésszerű és logikusnak tűnő berögződéseket, és egyenesen a szívünkbe vezetni vissza bennünket. A hang, amit a gyógyítás és a felemelés szándékával bocsátanak ki, egy vibrációs hidat hoz létre a jelen pillanatához, ahol minden gyógyulási folyamat történik. A zene le tudja lassítani és ki tudja egyenlíteni az agyhullámokat: a körülbelül percenként 60 ütést tartalmazó zene a hétköznapi tudatosság béta szintjéről a magasabb tudatosság és a nyugalom alfa szintjére tud emelni bennünket.




 A világ manapság rettentően zajos, kaotikus, tele van kellemetlen, ártalmas rezgésekkel.   Aki harmonikus zenével veszi körül magát, az testét-lelkét megfürdeti az örömben és a szépségben nap mint nap.
A világban rengeteg a fájdalom, és ez mindenkire hatással van, aki benne él. A lelkeknek nagy szükségük van egy kis gyógyulásra, hiszen a fizikai test is így tud csak meggyógyulni. Ennél egyszerűbb módja talán nincs is a gyógyulásnak: figyelj oda a benned levő hangokra,  keresd meg azt a zenét, ami a legjobban esik abban a pillanatban, és add át neki magad és a tested teljesen. Fantasztikus ereje van.


A tibeti hangtálak csodálatos ereje

Az emberiség évezredek óta használja a hangrezonanciát gyógyításra. Hatását úgy kell elképzelni, mint amikor egy tóba egy követ dobunk és a tó vizében a szabályos kör alakú hullámok  mindenhova eljutnak. Mivel testünk 70 százaléka víz, ezért ez a hatás az emberi szervezetre is érvényes. A harmonikus rezgések a test minden részébe eljutnak, kezdve a bőrtől, a csontokig és a különböző szervekig. A hangok gyógyító erejét már ötezer éve ismerik Ázsiában. Európában és a nyugati világban elsőként Peter Hess, német fizikus ismerte fel a hangrezonanciában rejlő erőt. Hess két évtizeden keresztül a Himalája vidékén tanulmányozta a zene hatását az emberi szervezetre. Később kifejlesztette saját módszerét az európai igényekhez igazítottan. A terápia negyven perces. Az érintés nélküli masszázsra vágyónak el kell helyezkednie a kezelőágyon, majd a test különböző pontjaira tibeti hangtálakat helyeznek. Ezeket megkongatva szinte azonnal érezni lehet a nyugalmat, mely a testben könnyedén szétáramlik. Eloszlatja a félelmeket és a stresszt. Szinte meditatív állapotot idéz elő a tibeti hangtálak csodálatos ereje.

A természet hatalmas, az ember parányi.

Földünk törékeny, vigyázzunk rá!
 
  Április 22-én ünneplik világszerte a Föld napját, azzal a nem titkolt céllal, hogy felhívják az emberek figyelmét a környezetvédelem fontosságára.

A mozgalmat még 1970-ben egy amerikai egyetemista, Denis Hayes indította el, aki egyébként az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett. A Föld napját ünneplőkhöz azóta 125 ország csatlakozott, többek között Magyarországon is évről évre megrendezzük ezt a napot.
Minden ember, főleg az aki növénybarát, tehet a környezete, a Föld egészségéért. Vigyázzunk erre az aprócska bolygóra, mert másutt nincs helyünk.    S ha még évek múlva is szeretnék madarak zenéjére ébredni reggel, vagy ha szeretnénk nyuszit látni az erdőben, akkor tennünk kell nekünk is érte valamit.

Tegyünk a levegőnk, és környezetünk tisztaságáért, gondoljuk át mit kockáztatunk.

Miért is szükséges harmóniában együtt élni a természettel? Mert egy szép, egészséges, nyugodt környezet hatással van a belső harmóniánkra is. Olyan életet élhetünk, melyet mi magunk teremtünk meg, olyan környezetben, melyet mi is segíthetünk jobbá, szebbé, egészségesebbé tenni.
Akiknek fontos ez, az élet minden területén léteznek ezt az elvet segítő termékek, szolgáltatások, készítmények. Így mi magunk is védhetjük környezetünket, vigyázhatunk a világra. A környezettudatos élet, gondolkodás nem csak egy „kóbor hóbort”, hanem igen komoly elhatározás és megvalósítás kell, hogy legyen. Napról napra tenni kell érte. Bár számos lehetőség van a természet védelmére, még mindig elég kevesen élnek vele.

 A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára. /Szent-Györgyi Albert/

Az ember és a természet közös szívdobbanása, az ember és természet harmóniája illetve e harmónia megvalósulása mindig is vágyálma volt a föld népeinek. Ebben a harmóniában viszont túlontúl sok, sőt egyre több lett a disszonáns hang.

A víz, amellett, hogy valamennyi élet bölcsője, minden napjaink nélkülözhetetlen eleme is. Élővizeink egyre szennyezettebbek lesznek, édesvíz készleteink pedig rohamosan fogynak.

A levegőt fő alkotó elemein túl nem kívánatosan gyarapítjuk. A levegőszennyezést épp a legnagyobb, legnépesebb országok hagyják figyelmen kívül. A mozgó levegő, vagyis a szél hurrikánok, tájfunok, orkánok formájában fittyethányva az ember által áhított harmóniára váratlanul törnek az emberre. 

A tűzzel sem bánunk okosan. Legalább is nem mindig. A föld hatalmas erdőségeit, oxigén gyárainkat pusztítjuk ezer hektárok felégetésével, érdekek alapján, vagy csak a gyújtogatás öröme miatt. A vulkánok sem az ember óhaja szerint törnek ki, Még is a tűz, a békés családi hangulat megteremtője, nélküle ezerféle hiányt szenvednénk. 

A földet, amelynek azt a részét, amelyet termőtalajnak nevezünk, vajon megfelelő bánásmódba részesítjük-e? Tágabb értelemben pedig ő minden élet hordozója, ugyan akkor annak temetője is.

 /Németh Tibor/