Villámlás, mennydörgés

"A villám nagy energiájú, jellemzően természetes légköri kisülés. Keletkezhet felhő–felhő és felhő–föld között. Áramerőssége a 20-30 000 ampert is eléri, kivételes esetekben meghaladhatja a 300 000 ampert is.

Benjamin Franklin munkássága óta tudjuk, hogy a villám elektromos gázkisülés, amely a felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. Többnyire vonalas szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Ritkább jelenség a gömbvillám. A villám keletkezése a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza. A tulajdonképpeni villámot elővillám vezeti be, amely több lépésben ionizálja a levegőt, és így egyre nagyobb szakaszát vezetővé teszi. Eközben a földfelületről (vagy az ellentétes előjelű elektromossággal feltöltött felhő felől), főként a kiemelkedő részekből megindul az ellentétes előjelű elektromosság áramlása a felhő felé. Ugyanazon az ionizált légcsatornán több villám is áthaladhat. A kisülésben szállított töltésmennyiség mindössze 1-2 C, de az igen rövid kisülési időtartam miatt 30-40 000 amperes áramerősség lép fel. A villám sebessége igen nagy, 180 km/s.

A villámok felhevítik a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel s ez nagy robajjal jár.

Miért nem villámlik és dörög egyszerre?

Azért, mert a fény és a hang terjedési sebessége különböző. Ugyanazt a távolságot a fény sokkal gyorsabban teszi meg, ezért látjuk először a villámlást, s csak ezután halljuk a dörgést. A villámlás távolsága könnyen kiszámolható. Minden másodperc a villámlást követően addig, amíg meghalljuk az égzengést, hang sebessége miatt kb. 340 métert jelent. Az így kapott másodperceket osszuk el hárommal, így megközelítőleg megkapjuk, hogy hány kilométerre van tőlünk a vihar.

 A szabadban..

Zivatar idején lehetőség szerint kerüljük a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét. Magashegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet magunknak, üljünk le, zárjuk össze lábainkat és tegyük a fülünkre a kezünket (ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét).

Épületben..

Maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat. Kapcsoljuk ki az összes elektromos készüléket, húzzuk ki a konnektorból és az antennacsatlakozóból a zsinórokat, és ezektől is maradjunk távol. Az utolsó, hallható villámcsapás után még várjunk 30 percet, és csak aztán folytassuk normál tevékenységünket.

Villámcsapás és a repülőgép

Érdekesség, hogy a statisztikák szerint minden rendszeres kereskedelmi járatot évente átlagosan egyszer villámcsapás ér (van, amelyiket többször is, és van, amelyiket egyáltalán nem).^[6] Az ilyen esetek többnyire csak ijedelmet okoznak a gép fedélzetén, mivel a repülőgépek többségének teste az elektromosan jól vezető alumíniumból vagy fémötvözetekből készül, ez pedig megvédi a gép berendezéseit, illetve a gép utasait a közvetlen villámcsapástól (Faraday-kalitka elve). A gép érzékeny elektromos berendezései túlfeszültség ellen védve vannak. Vigyázni kell azonban, ha a gépből való kiszálláskor villámlik, ekkor ugyanis a gép által biztosított védelmet már nem élvezzük."
forrás: Tudatbázis



Hiedelmek tucatjai kötődnek a gömbvillámhoz - nem érdemtelenül, hiszen az egyik legtitokzatosabb természeti jelenségről van szó.

Már az ókorban is említik ezt a ritka jelenséget, mint a viharok kísérőjét.

Miért és mitől gömbvillám a gömbvillám? Hogyan lesz belőle gömb, és mi által tud „bemenni” akár házakba is?

Erre a kérdésre egyelőre senki sem tudja a választ. Számos régi és újabb keletű elmélet létezik a gömbvillámok keletkezési körülményeinek és tulajdonságainak magyarázatára, ám ezek egyike sem tökéletesen igazolt. Érdekes módon az ezoterikus tanok hívei is sok fantáziát látnak a gömbvillámokban, felfogásuk szerint ezek létezése túlmutat a villámok hátterében rejlő egyszerűen megmagyarázható fizikai jelenségeken.

gömbvillám jellegzetességei :

• Általában nagyméretű normális (a felhőtől a földre érkező) villámokkal együtt jelennek meg
• Gömb- vagy körte-alakúak, elmosódott széllel
• Mérete 1–100 cm, leggyakrabban10–20 cm
• Fényének intenzitása egy kerti lámpáéhoz hasonló mértékű. Előfordul, hogy nem világít, főként napközben.
• A megfigyelők különböző fényerőt és színeket tapasztaltak, piros, narancs, sárga, fehér a leggyakoribb.
• Élettartama 1 másodperctől néhány percig változhat. Ezalatt színe és élessége állandó.
• Lassabban vagy gyorsabban mozognak, többnyire vízszintes irányban. Sebességük néhány méter másodpercenként. Előfordul függőlegesen vagy ferdén mozgó gömbvillám is.
• A megfigyelők gyakran említik, hogy forgó mozgást végez.
• A gömb eltűnésekor gyakori a hőfelszabadulás.
• Mintha vonzódnának a fémtárgyakhoz, kerítésekhez, villanyvezetékekhez. Van aki úgy érzi, hogy őt követi.
• Előfordul, hogy épületeken halad keresztül, zárt ajtókon és ablakokon keresztül.
• Előfordult, hogy repülőgépen jelent meg majd károkozás nélkül távozott.
• Az eltűnése rendkívül gyors, történhet hangtalanul vagy robbanásszerű hang kíséretében.
• Szagok is kísérhetik megjelenését, pl. ózon, égett kén vagy nitrogénoxidok szaga. 

"Kínai kutatóknak, véletlenül ugyan, de a világon elsőként sikerült természetes környezetben lefilmezniük egy gömbvillámot. A szakemberek nem gömbvillámra vadásztak, egyszerű villámokat videóztak. A beszámoló szerint a gömb alakú jelenség a kamerától nem messze alakult ki, a föld felett valamennyivel. Nagyjából öt métert haladt, mielőtt feljebb emelkedett volna, aztán még tizenöt métert lebegett előre, mielőtt eltűnt volna. Az egész jelenet nagyjából másfél másodperc alatt játszódott le.

A természetben megjelenő gömbvillámokról eddig szóbeli beszámolók voltak, a mostani felvétel azonban nem csak ezért különleges. A kínai kutatók spektrográffal is figyelték a villámokat, a gömbvillám színképelemzéséből így annak összetételére és létrejöttének körülményeire is következtetni lehet. A kutatók szerint a villámban a talaj elemeit lehet megtalálni: vas, szilícium és kalcium nyomait látták a felvételen.
Még 2000-ben jelent meg egy elmélet, ami szerint a gömbvillámok akkor keletkezhetnek, mikor egy hagyományos villám a talajba csap bele. A nagy hőhatás miatt elpárolgó, a levegőben fénylő szilícium-oxidot a lökéshullám mozgatja. Hat évvel később sikerült előállítani és lefilmezni egy gömbvillámot, de ez laboratóriumi körülmények között történt, a 2000-es elmélet alapján. A most készült spektrográfos felvétel tovább erősíti az alapötlet helyességét." /Index-Tudomány/

"Az ókori görögök a gömbvillámot Zeusz főisten egyik megjelenési formájának tartották. A mondák szerint ilyen alakban környékezte meg a földi lányokat, akik teherbe estek tőle.

John Stowe, régiségkereskedő és történetíró, arról számolt be krónikájában, hogy 1596-ban Angliában, Somerset templomában, mise közben egy fényes tűzgömb repült be az egyik ablakon vihar közben. A gömbvillám óriási pánikot keltett, mindenki a földre vetette magát. Néhány kőszobor ledőlt és a templom órájának vasalkatrészei megolvadtak, de senki sem sérült meg.

1638. október 21-én óriási vihar tombolt az angliai Devonban. Egy hatalmas tűzgolyó hatolt be a helyi templomba, négy ember meghalt, hatvanan megsebesültek. Mivel a jelenség furcsa kénes szagot hagyott maga után, úgy vélték ez az ördög műve volt. Később két embert vádoltak az esettel, mert úgy gondolták, Isten haragját váltották ki azzal, hogy a pad alatt kártyáztak a mise közben.

Több neves személyiség is tanúja volt gömbvillámoknak. Az 1700-as években Mikes Kelemen találkozott vele Törökországban. II. Miklósból, az utolsó orosz cárból, gyerekkorában váltott ki riadalmat a jelenség egy éjféli misén. Szerencsésen megúszták az esetet, akárcsak Jókai Mór, aki istenhegyi villájának teraszáról látott egy repülő tűzgömböt. Az íróból csodálatot váltott ki a ritkafajta villám, kigyulladt csillaghoz hasonlította." /Érdekes világunk:A rejtélyes gömbvillám-Tokár Tamás Zalán/