"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. augusztus 10., szombat

1543. augusztus 10-én I. Szulejmán seregeivel elfoglalta Esztergom várát.


A középkori Magyarország egyik legjelentősebb és a hódoltság legtöbbet szenvedett városa Esztergom.

 Esztergom – a korai magyar várostörténet egyik legfontosabb helyszíne. Mint fejedelmi, majd királyi székhely (972-1242), ill. az érsekség megalapításától (1001) mint egyházi központ jelentős szerepet játszott az Árpád-kori, majd a későközépkori Magyarország politikai, gazdasági és kulturális életében. 
Ezeréves története során a város sokszor elpusztult, leégett, árvíz járta utcáit.  






Ezt a virágzó várost 1526-ban égették fel először a törökök, a várat azonban csak 1543-ban tudta elfoglalni maga Szulejmán szultán. Ettől kezdve kereken 130 éven át török kézben lévő végvár Esztergom. A vár birtoklásáért sok alkalommal pusztító harcokat vívtak. Az 1594. évi sikertelen ostrom alkalmával halt hősi halált a korai magyar líra európai jelentőségű költője: Balassi Bálint. 1595-ben sikerült visszafoglalni a várat, de 1605-ben újra török kézre került, s ott is maradt 1683-ig, amikor a híres párkányi győzelem után Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly seregei végleg kiűzték a törököket Esztergomból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése