"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. május 29., szerda

Zichy-föld - Tegethoff hajó sarkkutató útja

140 éve történt, hogy az Osztrák-Magyar  Északi-sarki Expedíció tagjai megpillantották, majd egy sarki tél elmúltával feltárták a Ferenc József föld  szigetvilágát.

A múlt század utolsó harmadának nagyszabású felfedező vállalkozása, a Tegethoff hajó sarkkutató útja Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció néven vált ismertté.
Gróf Zichy Ödön nevét a mai napig őrzi a Föld egy kis darabkája. 

Zichy Edmund/Ödön/Császári és király kamarás, belső titkos tanácsos, főrendiházi tag, műgyűjtő, mecénás, utazó.
A bécsi Oriental Múzeum alapítója.
Könyvek, újságcikkek szerzője a művészet, a turisztika és a közgazdaság területén.
Fiatal korában katonáskodott, 1848-ban Fejér megye főispáni helytartója volt.
   
Az Osztrák-Magyar Északi Sarki Expedíció fő támogatója volt, róla nevezték el a Zichy – földet, amely a Ferenc József - föld egy al - szigetcsoportja Oroszországban, a Jeges-tengerben.


 
"Az európai hajós nemzetek utazóit évszázadokon át lázban tartotta az északi-tengeri átjárók titka. Amikor a magasból, repülőgép nélkül nem lehetett áttekinteni a térséget, bizonytalan volt, hogy létezik-e átjárható vízi út az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra, s ha igen, merre található az.  


Az osztrák–magyar északi sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették, az eredeti cél az Északkeleti átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Ennek a veszélyes vállalkozásnak fő szorgalmazója a bécsi Földrajzi Társaság elnöke, Johann Wilczek gróf volt, aki 40000 forintot ajánlott fel az expedíció céljaira. Magyar részről Zichy Ödön gróf járult hozzá jelentős összeggel. Németországban erős falú, 230 tonnás jégtörőhajót építettek, amelyet vitorlákon kívül száz lóerős gőzmotorral is elláttak. A hajót a lissai tengeri csata győztes osztrák tengernagyáról, Tegetthoffról nevezték el. Parancsnokául az osztrák Weyprecht kapitányt nevezték ki, helyettese Julius Payer főhadnagy lett, aki már részt vett a németek sarkkutató expedícióiban. A vállalkozásnak egyetlen magyar tagja volt, Kepes Gyula személyében, aki az expedíció harmadik legfontosabb résztvevőjének számított./ Kepes Gyula (1847-1924) Kárpátalján, a Bereg megyei Vári községben született. A bécsi egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott, és a diploma megszerzése után az osztrák főváros Rudolf Kórházában dolgozott. Itt érte a megtisztelő meghívás Drasche professzor ajánlására, hogy mint hajóorvos, vegyen részt a szervezés alatt álló osztrák – magyar északi-sarki expedícióban./

 A 21 főnyi személyzet felét gyakorlott dalmát tengerészek közül válogatták ki, a tisztek osztrákok voltak, a gépész cseh, a szakács stájer ember.  Az expedíció sikerrel zárult, a vállakozás résztvevői több mint két évet töltöttek el az északi sarkvidéken gyakran életveszélyes körülmények között.
Az expedíciónak embertelen körülményeket kellett kibírnia kezdetleges eszközökkel felszerelve. A sarki télben a mínusz 50 °C-os hideg átlagosnak volt mondható, ezen a hőmérsékleten csonttá fagyott minden élelmiszerük. A kenyér haraphatatlanná és törhetetlenné vált, kőkeménnyé fagyott; a vajat illetve a zsírt vésővel meg baltával kellett feldarabolni, hogy a főzéshez használni tudják. Telente a higany hetekig meg volt fagyva. Élelmüket főképp az elejtett jegesmedvékből nyerték: az egész expedíció alatt 67-et ejtettek el, de fókára is vadásztak. A személyzet meteorológiai méréseket végzett, vizsgálták a jégmezők mozgását, illetve felderítés és vadászat céljából kutyaszánnal kisebb-nagyobb utakat tettek meg a jégtáblákon. 

forrás:  Untitled Document
mercator.elte.hu "

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése