"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. május 21., kedd

Május 21-én született Breuer Marcell

A lakberendezés legfontosabb eleme a bútor, az ember mindennapi életének, legszűkebb környezetének kelléke, s mint ilyen gazdagon tükrözi a benne lakó ember életmódját, életszínvonalát.

Egy-egy bútor elárulja kora szokásait, a szempontokat, amelyek szerint kialakították őket, mesél a kor technikai és művészi alkotómódszereiről.

1902. május 21-én született Breuer Marcell   ‒ vagy ahogy világszerte ismerik: Marcel Breuer ‒ a 20. század egyik legnagyobb hatású modernista építésze és bútortervezője.


 breuer-marcellBreuer Marcellt Európában formatervezőként, Amerikában tanárként és építészként ismerik. Breuer elsőként használt acélcsövet bútoraihoz, amivel eleinte nem aratott kereskedelmi sikert. Később az avantgárd divatossá tette ezt az anyagot.  Marcel Breuer kettős konzolos székét először egy 1930-as kiállításon mutatták be: minden idők egyik legjelentősebb csővázas bútordarabját még ma is gyártják. A lábaknál és a karfánál is konzolos kialakítású bútordarabot akkoriban különösen nehéz lett volna bármely stílusirányzatba besorolni. Maga Breuer is „stílus nélkülinek” titulálta.


 
Breuer - akit barátai Lajkónak becéztek - Pécsett született 1902. május 21-én. Alsó és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1920-ban a bécsi Művészeti Akadémián kezdett szobrászati tanulmányokat, de egy félév után Weimarba utazott, ahol a Bauhaus műhelyében Walter Gropius tanítványa lett. 1925-ben mesterlevelet kapott, és az iskolával együtt Dessauba költözött, ahol az iskola asztalosműhelyének tanár-vezetője volt. Ekkor tervezte első csőszékét, amely ismertté tette nevét. 1928-ban átköltözött Berlinbe. 1932-ben készült el első kivitelezett épülete Wiesbadenben. 1933-ban egy párizsi nemzetközi pályázaton két első díjat is nyert, és Zürichben elkészült két lakóépülete, mely az új elvek mintaszerű megvalósítását tükrözte  

1934-ben hazaköltözött Budapestre. Fischer Józseffel és Molnár Farkassal társulva I. díjat nyertek a Budapesti Nemzetközi Vásár tervpályázatán és Várnai Marian bevonásával a szegedi Országos Társadalombiztosító Intézet-kórház tervpályázatán. A Mérnöki Kamara azonban nem vette fel tagjai közé, így építészi tevékenységet nem folytathatott. 1935-ben Angliába ment, ahol F. R. S. Yorke-kal dolgozott, majd 1937-ben Gropiusszal együtt meghívták az USA-ba, a Harvard Egyetem építészeti fakultására tanárnak. Magántervezői gyakorlatot is folytatott Gropiusszal, 1941-től pedig önállóan. 1946-ban megvált az egyetemtől és New Yorkban önálló irodát indított. Az ötvenes években Párizsban is nyitott irodát. 1947-ben tanácsadóként tevékenykedett a Buenos Aires-i és a bogotai egyetem építészeti fakultásainak újjászervezésénél. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává avatta. 1981-ben halt meg New  Yorkban.

Amerikában mindig sokra tartották és nagyra becsülték művészetét. Halála évében, 1981-ben retrospektív kiállítást és emlékülést rendeztek a tiszteletére a Whitney Múzeumban, majd 2002-ben centenáriumi kiállítást születésének századik évfordulójára a Saint John's Art Gallery-ben. 1968-ban az American Institut of Architects aranyéremmel tüntette ki, s ugyanebben az évben a budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorrá avatta.

forrás: építészfórum
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése