Bertalan vértanúságára utal az a jellemző pécsi monda is, amely a városhoz tartozó gyükési szőlők között emelkedő barokk Bertalan-kápolnához fűződik. Az itt buzgólkodó remeték a török elől a Mecsek erdőségeibe menekültek. Bertalan barát azonban a helyén maradt, és a kápolna kincseit egy közeli barlangba rejtette el. A törökök követelték rajta a kincseket. Ő azonban a rettenetes kínzások ellenére sem árulta el, hol vannak. Lekísérték a hegyről és egy présház mellett elevenen megnyúzták, bőrét karjára vetették, és most már megengedték neki, hogy visszamenjen a kápolnához. Amikor azonban odaért, összeesett és meghalt. A törökök ezeknek láttára annyira megrémültek, hogy még a tájára sem mertek menni többé a kápolnának. Világos, hogy a monda képződését az apostol kápolnabeli képe ihlette és adott neki sajátos pécsi színezetet.
Augusztus 24. a gazdasági életben az őszkezdet ideje: betakaritásé, szántásé, vetésé, sőt a szüret kezdete is. Ezen a napon ér véget a kánikula, ha zivatar van, akkor a néphit szerint sok hó lesz, ha eső, akkor jó káposztatermés. A Bertalan napon préselt mogyoróolaj a fül orvossága. Régi gyömöri hagomány szerint kigyómarás esetén Szent Bertalan segitségét kell kérni. A Felvidéken úgy tartják, hogy Bertalan nap után nem tanácsos szabad vízben fürödni, mert a kigyó már belevizelt.
A régi magyarok úgy tudják, hogy amilyen az idő Bertalan-napkor, olyan lesz az ősz is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése