Ezen a napon történt - Lord Kelvin

Anglia fizikusainak egyik legnagyobbika, Lord Kelvin, családi nevén Thomson William.



Fizikus volt, a glasgowi egyetem tanára 22 éves kora óta, s tudományos munkásságával jelentékenyen tovább vitte a fizikai jelenségek elméleti megismerését. Vizsgálódásai főleg a hő mechanikájára s a villamosságra, főleg pedig a tengeralatti táviratozásra s a hajózásra vonatkoznak.

Hőtani vizsgálatainak olyan hatalmas eredményei vannak, mint az energia szétszóródásának törvénye, a mellyel bebizonyította, hogy minden munkakifejtésnél az energia egy része hővé változik át, vagy a testek hőmérsékletének megállapítására vonatkozó tanulmányok, melyekben a cseppfolyós levegő gyári előállítása alapszik. A villamosságra vonatkozó vizsgálataival pedig ő tette lehetővé a kábelen való táviratozást bármely nagy távolságokra s a hajózást is számos hasznos találmánnyal mozdította elő.
Elméleti kutatásaival nemzeti célokat is segített elő, egyszerre tudta szolgálni a tudományt és Anglia világhatalmát. Hálából ezért már életében a legnagyobb tiszteletben és minden képzelhető megtiszteltetésben részesítette, hamvait pedig legnagyobb fiai közt, a Westminster Abbeyben helyezte el nemzete.
 /forrás: Tudomány-technika/

Arról, hogy egy test mennyire hideg vagy meleg, azaz milyen a hőállapota, a hőmérséklete ad információt, a hőmérséklet számszerű értékét pedig hőmérővel mérhetjük meg.

Anders Celsius a víz fagyáspontját nulla foknak tekintette,  a víz forráspontját pedig 100 foknak. Így jött létre a Celsius skála.

 

 René Antoine Ferchault de Reaumur a víz forráspontja és fagyáspontja közötti  hőmérséklet különbséget 80 részre osztotta, a Reaumur- skálának ma már csak történeti jelentősége van.

Gabriel Daniel Fahrenheit a róla elnevezett Fahrenheit skála szerint a víz fagyáspontját 32 °F-nek tekintette, és a víz forráspontját, pedig 21 2 °F-nek.

A részecskék kinetikai energiájával arányos hőmérséklet az abszolút hőmérséklet , jele a T, mértékegysége az 1 K (Kelvin). 

Napjainkban alapvetően három hőmérsékleti skálát használunk. Számunkra a legismertebb a Celsius-skála. Ha ezen a skálán megadnak egy hőmérséklet értéket, mindnyájan el tudjuk dönteni, hogy az hideg, meleg vagy nagyon forró. Nem tudjuk ugyanezt megtenni a főként angolszász országokban használt Fahrenheit-skála esetében. Nekünk a 100 °C forrót jelent, de nem igazán tudjuk, mit jelent a 100 °F (Fahrenheit fok).

Az egyes skálák közötti átváltás a következő:
Celsiusról Kelvinre: T (K) = T (°C) + 273
Kelvinről Celsiusra: T (°C) = T (K) – 273
Celsiusról Fahrenheitre:
Fahrenheitről Celsiusra: .