"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. november 7., csütörtök

ISON üstökös

A 2013-as év leglátványosabb csillagászati eseménye a novemberben érkező C/2012 S1 (ISON) üstökös lesz.

Az ISON az elmúlt két hónapban elrejtőzött a csillagászok szeme elől, mert a Földről nézve éppen a Nap átellenes oldalán tartózkodott.

A NASA kezdeményezésére az űreszközökkel dolgozó, valamint a földi hivatásos és amatőr csillagászok összehangolt észlelési kampányt (Comet ISON Observing Campaign, CIOC) indítottak a nem mindennapi égitest megfigyelésére.

Az üstökös november 28-án 1,16 millió km-re halad el a Nap izzó felszíne fölött (ez nagyon kis naptávolságnak számít, vagyis az ISON egy úgynevezett napsúroló üstökös). Látszó fényessége ekkor a teliholdét is elérheti, így a nappali égbolton is láthatjuk.

Az ISON nemcsak rendkívül szoros napközelsége miatt különleges, hanem azért is, mert igencsak messziről jön. Nagyon elnyúlt ellipszispályáján az üstökösmagokból álló Oort-felhőből érkezik, vagyis a legtávolabbi bolygók pályáján messze túlról. Eddig soha nem sikerült még közvetlenül az Oort-felhőből jövő és ilyen szorosan a Nap közelében elhaladó üstököst részletesen tanulmányozni. A remélhető látvány mellett az ISON érdekes tudományos felfedezéseket is ígér.

A csillagászat.hu a következőket írja róla:
.. Egy héttel a november 28-i napközelség előtt már mindenkinek érdemes lesz az ég alatt töltenie a derült hajnalokat, az üstökös feje ekkor már a legfényesebb csillagok fényével fog vetekedni, csóvája pedig több csillagképen is átívelhet. A napközelség idején majd nagyon kell vigyázni, hogy az üstökös nappali megfigyelésénél a Napot kitakarjuk, kizárjuk a látómezőnkből. Az igazi látványosságot az immáron távolodó üstököstől várjuk decemberben, hiszen a kométa a hónap végéig még közeledik bolygónkhoz (legkisebb távolsága mintegy 65 millió km lesz), csóvájára pedig pontosan oldalról fogunk rálátni, amely az intenzív anyagkibocsátásnak köszönhetően akár a fél égbolton is átívelhet.
Megtörténhet azonban, hogy az üstökös magja széthullik, elporlad, ami az égitest végét jelenti, hiszen a több millió km hosszú csóvának nem marad anyagutánpótlása.

Mind az üstökösök, mind a meteorok csak "vendégei" égboltunknak, de látványos megjelenésük nagy feltűnést kelt. Az üstökösök olyan égitestek, amelyek külsejükben lényegesen felülmúlják a saját jelentéktelenségüket. Az üstökösök félelmetes alakjukkal, szabálytalan feltűnésükkel és különös pályájukkal a szabad szemmel megfigyelhető leglátványosabb égitestek.

Az emberek ősidők óta figyelemmel kísérik az üstökösöket. A babiloni és a kínai csillagászok feljegyzéseiben több mint négyezer évvel ezelőtt üstökösök leírását is megtalálhatjuk. Az üstökösökre évezredeken át a legtöbben úgy tekintettek, mint katasztrófák, háborúk vagy halálesetek előjelére.

Üstökös adta hírül például Attila, Valentinian, Vespasianus vagy I. Nagy Károly halálát. Vespasianus például kifejezetten kigúnyolta az érkező üstökös állítólagos jelentőségét, azonban még abban az évben meghalt. Josephus, a híres zsidó történetíró „tűzkardként” jellemezte a Halley-üstökös i.sz. 66-os megjelenését, ahogy áthaladt Jeruzsálem felett néhány évvel a város elpusztítása előtt. Ugyanez az üstökös jelezte Konstantinápoly elestét és Anglia legyőzését a normannok által.
Az 1528-as „nagy üstököst” olyan rémisztőnek tartották Európában, hogy néhányan szó szerint szörnyethaltak az ijedtségtől, mások pedig ámultak az üstökös hatalmas vérvörös csóvája láttán

forrás: ISON üstökös,idők jelei,Origo

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése