"Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja." - emlegették ilyenkor november derekán a 19-éhez kapcsolódó regulát a régi öregek. Aztán, ha az Örzsébet a "hópendelyét" alaposabban megrázta, abból enyhe decemberre és lágy télidőre következtettek. Még inkább kívánták a késő ősz első kiadósabb havazását az úgynevezett iccés juhászok, mert nekik, a tavasszal megkötött egyezség szerint, addig kellett kint tartani az őrzésre, legeltetésre felvállalt falkát, amíg a birka hátát be nem lepte a hó.
Katalin napja
Katalin egyszerre védőszentje a kórházaknak, betegeknek, a diákoknak és az egyetemeknek is. Napjához, november 25-hez mégis a házasságkötéssel kapcsolatos babonák kötődnek. Egy letört gyümölcsfagallyat vízbe kell tenni, és ha az Karácsony napjáig kivirágzik, a házban hamarosan esküvőre lehet számítani. A férfiak ezen a napon böjtölnek, éjszakára egy lányinget helyeznek a párnájuk alá, álmukban pedig meglátják jövendőbelijüket. Ha Katalin napján esik az eső, nagy valószínűséggel Karácsonykor sem lesz ez másképp.
András napja
A meteorológiai tél illetve a disznóvágások kezdetét is jelenti. Ezen a napon népszerű az ólomöntés és a gombócfőzés. Az előbbi tevékenységből a leendő férj foglalkozását, utóbbiból a nevét jósolják meg. Neveket írnak apró papírdarabokra, amiket a megfőzendő gombócokba tesznek, majd a már megfőtt darabok közül kiválasztanak egyet, abból tudhatják meg életük párjának nevét.
András napja azonban már a következő év időjárását is sejteti: ha ezen a
napon havazik, az rossz, míg a sáros, esős idő víg újesztendőt
jövendöl. Hagyomány, hogy ezen a napon 12, a hónapokat jelképező
hagymagerezdet besóznak, és amelyiken a só újévig elolvad, az a hónap
sok esővel érkezik majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése