Az életre hívott hagyomány

Magyar viselet:

 

 

A nemzet kultúrális örökségének elválaszhatatlan részei - nyelve, irodalma, zenéje, nép- és képzoművészete, épitészete és konyhája mellett - öltözködési szokásai, viseleti hagyományai is.

A tájanként változó, jellegzetes jegyeket hordozó népviseletek évszázadok óta szinte változatlan formában élnek tovább. Sokkal inkább fennmaradtak a használatban, de kultur kincsként is, mint a gyakrabban változó, az európai divat hatását magán viselő úri viseletek.

A városi polgárok, értelmiségiek és a nemesség divatja gyakran politikai üzenet hordozója is volt, és mint ilyen, magyar jellege időnként háttérbe szorult, majd a történelem hatására ismét hódított.A 150 éves török uralom hagyta ránk a kaftánból magyarosodott dolmányt, amelyet paszománnyal gazdagon díszítve és kissé megkurtítva viseltek eleink. Habár évszázadokkal ezelőtt a divat lóháton érkezett, ritka volt a messzi földről jött utazó, gyorsan hatott őseink ruházatára is a párizsi és a bécsi divat. Jellegzetes nyomokat hagyott a barokk, az empire, majd az osztrák biedermeier.

A reformkor forradalmi eseményei a divatot is megváltoztatták. A férfiak újra csízmában, dolmányban és mentében jártak, a paszományos céhek újra felvirágoztak. A hölgyek ruháin is megjelennek a színükben és formájukban tüntetően magyaros díszítések és szabásvonalak.

A XIX. század utolsó harmadában a konfekció megjelenésével megkezdődik a kézművesség visszaszorulása és ez a tendencia tart napjainkig, de a nemzeti viseletek rövidebb-hosszabb időre ismételten reneszánszukat élik.

 

 

 

 

Ezek az újjászületések a megerősödő idegen hatalmi befolyás elleni törekvések külsődleges megnyilvánulásaként, mintegy függetlenségi demonstrációként jelentkeztek.

Az ezredforduló táján, a millenniumi felpezsdülés hatására ismét megjelenik a magyar díszruha, a díszmagyar, ami egészen a második világháború kezdetéig újra és újra felbukkan a magyarság hangsúlyozásának üzenetével.

 

 

 

    matyó

 

Sárközi