Ez+Az

Bolygó hollandi

 Holland kísértethajó kapitánya, a legenda szerint arra kárhoztatott, hogy ítéletnapig járja a tengereket. Régi feljegyzések említenek egy valódi hajót, amely 1680-ban bontott vitorlát Amszterdam  kikötőjében, majd a Jóreménység fokánál viharba került. A hajó kapitánya szembeszállt Isten akaratával, és nem tágított, hogy megkerülje a fokot, ezért arra ítéltetett, hogy örökkön-örökké a vizeken bolyongjon, más hajóknak pedig a vesztét okozza. A bolygó hollandi hajójáról szóló sok-sok beszámolóról úgy vélték, hogy káprázat szüleményei, ám megmagyarázhatatlan a szemtanúk által leírt részletek hasonlósága.

* A bolygó hollandi legendája ihlette meg Wagnert A bolygó hollandi c. operája megkomponálására.

 

 

Abraham Lincoln és az óra állása avagy miért pont 10 óra 10 percnél áll a mutató

Feltűnt már nektek, hogy ha bemész egy óra kereskedőhöz vagy látsz egy óra reklámot az analóg órák általában 10 óra 10 percnél állnak vagy egy nagyon közeli időponthoz. Vajon miért?

. A legenda úgy szól, hogy a világ így tiszteleg Abraham Lincoln 16. amerikai elnök előtt. Bizonyára sokan tudják, hogy Lincoln gyilkosság áldozata lett 1865. április 15-én. A legenda szerint Lincoln halálának óráját ábrázolja ez a fura szokás. Na, igen ám, de Lincoln 7:22-kor hunyt el és előző nap este 10:15-kor lőtték le.  Így a legenda megbukott. Mi lehet akkor a magyarázat?

Másik dolog, ami valószínűbb azaz, hogy 1870-es évek prospektusaiból kiderült, hogy ez a hullám ilyenkor kezdett el tombolni. Erre mi lehet a magyarázat?A 10:10-es óra állás közre fogja az óra márkáját, a másik állás, ami még jónak bizonyult anno az 8:20-as állás, ami közre fogja az óra modelljét. Mit nem érdemes kitakarni? Márkát, Modellt és a dátumot, (ha esetleg van az órán). Ezek hol helyezkednek el általában? 12-nél a márka, 6-nál a modell és a 3-nál a dátum. Ezt egy órásnak nem érdemes kitakarni nem? Plusz a 10:10 és a 8:20-as állás szimmetrikus is. Az órások szerint nem csábító, egy 12:30-as (félbevágott óra), vagy egy 3:45-ös állású óra esetleg egy 4:22-es állású óra. Ezért maradt a 10:10-es óra állás és a 8:20-as.

De miért vetették el a 8:20-as állást, ami végül is már szimmetrikus volt? Egyszerű a válasz. Ki venne meg egy „szomorú” órát, aminek lefelé konyulnak a mutatói?

 

Ezért a leleményes órásaink a következőt tették. Tükrözték a mutatók állását így szimbolizálva egy mosolygós fejet, plusz a cég márkáját erőteljesen kiemelve ezzel. Ez lett a 10:10-es állás. Igaz mára már mondjuk nincs meg ez a rendszer néhány helyen. Sok órás manapság csak a 10:10-es óra álláshoz közelítő állásokat szeretik, mint például a 10 óra 9 perc 36 másodperc vagy másoknál a 10 óra 8 perc 30 másodperc vagy valaki csak felteszi, a falra aztán had menjenek, mert végül is működő órát akarunk venni és nem egy álló mutatójú  órát.


Ha valaki tüsszent, azért mondjuk, hogy "Egészségedre!", mert olyankor az ember szíve megáll egy ezred-másodpercre.

Egy igen erős tüsszentésnél akár egy ember bordája is eltörhet.

A krokodil nem tudja kiölteni a nyelvét.

A garnélarák szíve a fejében van.

A malacok nem tudnak felnézni az égre.

4000 évvel ezelőtt Babilonban bevett szokás volt, hogy az esküvő után a menyasszony apja újdonsült vejét egy hónapig itatta. Az ital mézből készült sör volt, innen származik a magyar "mézeshetek"" illetve az angol "honeymoon" (mivel a babiloniak holdhónapot használtak) kifejezés.

A baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a kék színt.

A Föld legnagyobb élő organizmusa egy "Sherman Tábornok" névre keresztelt fa, amely a Sequoia Nemzeti Parkban található (USA). Magassága több, mint 91 méter, a legszélesebb átmérője pedig meghaladja a 12 métert.

A heroin eredetileg a Bayer nevű gyógyszergyár védjegye volt - így nevezték el az általuk gyártott morfiumot.

A kaméleon testhosszúságának másfélszeresét teszi ki nyelvének hossza.

A korabeli írásokból kiderül, hogy Leonardo da Vinci nem tudományos vagy művészi teljesítményére volt a legbüszkébb, hanem arra, hogy puszta kézzel volt képes vasat hajlítani.

A lézersugár feltalálása után egy ideig a sugár erejét Gillette-ben mérték, ami azt mutatta, hogy hány Gillette borotvapengét volt képes átlyukasztani.

A méhek, a teknősök és a termeszek teljesen süketek.

A nulla az egyetlen szám, ami nem írható le római számokkal.

A patkányok hosszabb ideig bírják víz nélkül, mint a tevék.

A testen belül a fájdalom kb. 110 m/s sebességgel terjed.

A Titanic katasztrófáját két kutya is túlélte.

A Tyrranosaurus Rex legközelebbi ma is élő rokona: a csirke.

A víziló bőre közel 6, 5 centiméter vastag, így a legtöbb fegyver lőszere ellen védelmet nyújt. Az állat 3 méternél nagyobbra és 4 tonnára is megnőhet, mégis gyorsabban tud futni, mint egy ember!

Albert Einstein 6 éves korában kezdett beszélni.

Az "&" írásjel egy időben az angol ABC része volt.

Az első autós kiadó ablakkal rendelkező étterem egy McDonald's volt, az Arizona államban található Sierra Vista-ban. Az étterem azért csinált ilyen kiadó ablakot, hogy a közeli katonai támaszponton állomásozó katonákat is el tudják látni élelemmel, akiknek egyenruhában tilos volt bármilyen boltba belépniük.

Az ember által valaha generált legnagyobb hőmérséklet 70 millió fok volt, amit 1978-ban a Princeton Egyetemen állítottak elő.

Csak két állat van, amely a fejének elfordítása nélkül is látja a háta mögötti területet: a nyúl és a papagáj.

Péntek 13 nem is szerencsétlen

Felmérések szerint a nyugati kultúrákban, főleg Amerikában és az angolszász nyelvterületeken az emberek 8-10 százaléka hisz abban, hogy ha egy hónap tizenharmadik napja péntekre esik, az szerencsétlenséget jelent. Ez a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb babonája, aminek eredetét a legendák olyan régmúlt eseményekre vezetik vissza, mint Jézus keresztre feszítése, a templomos lovagok rendjének felszámolása, sőt, az özönvíz, vagy a kiűzetés a Paradicsomból.

Valójában a babona messze nem ilyen ősi: a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról a legrégebbi írásos említés 1869-ből való, a híres zeneszerző, Gioachino Rossini életrajzából (Rossini egyébként 1868. november 13-án halt meg, ami péntekre esett). Ezelőtt a babona legfeljebb közszájon forgott, de nem volt különösebben elterjedt. A hiedelmekkel, népszokásokkal, babonákkal foglalkozó híres Brewers Dictionary of Phrase and Fable enciklopédia még az 1898-as kiadásában sem emlékezik meg a szerencsétlen péntek tizenharmadikáról; az elátkozott 13-as szám, és a balszerencsés péntek azonban külön-külön szócikket kap benne.

Péntek tizenharmadika legendája a néprajzkutatók szerint valószínűleg két egymástól független babona összeolvadásából jött létre, valamikor a huszadik század elején.

Tizenhárom

A tizenhármas a legtöbb ősi kultúrában kiemelt szerepet kapott: Kínában és Egyiptomban szerencsés számnak tartották, máshol pedig szerencsétlennek, mert eggyel több, mint a tökéletesség szimbólumának tartott tizenkettes.

A keresztény kultúrkörben az utolsó vacsora bibliai története bélyegezte meg a számot, ahol tizenhárman ültek az asztalnál. Kevésbé ismert, de egy hasonló történet szerepel a viking mitológiában is, ahol Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként, egy mérgezett nyílvesszővel megöli Baldrt, a szépség istenét, ami végül az istenek háborújához, a Ragnarökhöz vezet.

A tizenhármas szám rossz híre a XX. század első felében olyan erős volt, hogy New York felhőkarcolóinak 80 százalékában kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából, a szállodákban nem volt 13-as szoba, a kórházakban 13-as kórterem, a színházak nézőterén 13. sor, az utcákon 13-as házszám.

Péntek

Az ókori Rómában (majd később például a középkori Angliában) a péntek volt a kivégzések napja, így szükségszerűen Jézus keresztre feszítése is péntekre esett - innen származhat a szerencsétlenséget hozó pénteki nap babonája. Az európai pogány kultúrákban a hét ötödik napja szent nap volt, amit az isteneknek szán az ember. Ez is magyarázhatja a babona egy részét, miszerint pénteken elkezdeni egy utazást, vagy bármilyen fontos tevékenységet, balszerencsét hoz, hiszen ezt a napot az isteneknek kellett volna áldoznunk.

Az angol „friday" szó a szerelem és a termékenység viking istennőjére, Freyjára utal („Freyja's day"). Egyes történészek szerint a keresztény egyház szándékosan állította be a hívei előtt rivális vallás istennőjét boszorkánynak, Freyja szent napját pedig szerencsétlenséget hozó, elátkozott napnak, boszorkányszombatnak.