Udvarlás

     Korok és  udvarlók

Romeó felmászott az erkélyre, Cyrano költeményekkel bókolt  a szivének kedves hölgynek.

Az udvarlás ma sem ment ki  a divatból, csak egy kicsit átalakult.

Hőstettek, bátorság, könnyfakasztó versek, romantika..

Ma:  

A hőstett az, hogy oda mer jönni hozzám. Bátorság, hogy meg is szólal. Szép versek helyett ír egy sms-t, 

- udvarlás első jele, ha "megböki" a Facebookon. -

/Nincsenek manapság, bátor, minden akadályt legyőző "hősszerelmesek"? Aki így vélekedne az M7-en Budapestre érkezve pillantson  föl az egyik fölüljáró oldalára ..   aki a  "SZERETLEK" felíratot fölgraffitizte, megküzdött magassággal , mélységgel, no meg a hatósággal./

Virágnyelven

A legbiztosabb tipp ma is az az udvarlási forma, amely állítólag többet mond minden szónál. Volt idő, amikor a virág valóban beszédes ajándék volt. Az európai biedermeier idejére a virágnyelv valóságos szerelmi jelbeszédként funkcionált. Nemcsak az volt fontos, hogy melyik virág milyen színű változatából hány szálat kapott a hölgy, hanem az is, hogy a csokrot melyik kézzel, milyen testmagasságban tartva, milyen színű szalaggal átkötve adták át. És persze, hogy fölfelé vagy lefelé fordítva (utóbbi esetben ugyanis az üzenet az ellenkezőjét jelentette).

A fehér liliom a tisztaság, a pipacs a múló szépség és az extravagancia jelképe. A lila orgona a szemérmesség, a kamélia a kitartás, a nárcisz az egoizmus szimbóluma. Míg az ibolya egy kedves köszöntés volt, egy kapcsolat kezdete, a piros rózsa vagy tulipán már tüzes szerelmi vallomás. Aztán már a hófehér menyasszonyi csokor következett. Görögországban és Keleten a nőszirom a visszautasítást jelentette, Törökországban pedig a csokorba dugott egyetlen szál gyöngyike jelezte, ha a hölgy igennel felelt ostromlójának.

/Forrás  Családmagazin/

 

Király-lány,    Herceg ,  és a NET

Azt hiszem mindenkiben felmerült már a kérdés, hogy kialakulhat-e egy szerelem netkapcsolaton belül megismert valakivel, akit igazán  nem is ismer? . . A neten sok idõt töltesz el a másikkal, gyakran többet, mint amennyit a valós életben töltenél, hiszen nincs felesleges körítés, bármikor leülhettek a géphez, nem baj, ha kócos  vagy......Gyakran olyan titkok tudója leszel, amirõl talán nem is beszélnétek élõben, vagy csak jóval késõbb. Az arctalanság oldottabbá tesz mindenkit, feltárod a lelked, az addig féltve õrzött titkaidat, , és persze a hétköznapjaid jelentéktelen történéseit is. Egyszerre azt veszed észre, hogy hiányoznak a beszélgetések, majdnem közömbössé válik a másik külleme, kinézete, mert leginkább a lelkébe szerettél bele, Vágysz a közelségére, arra, hogy megérinthesd valósan is, hogy megfogja a kezedet,megsímogasd a fejét. Életszerûvé kezd válni a valótlan. Furcsa vonzódás ez, mert az életben többnyire a testet látod meg elõször, . A lelket csak késõbb fedezed fel. A virtuális világban fordítva mûködnek a dolgok. Persze mindenkit isten óvjon a csalódástól, néha nem egyszerû szembesülni a valós képpel. Mindegy! Szeretni jó dolog, mert egy kicsit magunkat is szerethetjük a másikban..."

    

Bejegyzések egy 1896-os emlékkönyvből

Ha szép reményeid a kétség alatt,  és miatta szíved ketté szakad,

Tekínts az égre föl!
Ott áll aki megvígasztal:  a HIT csillaga.

Szép holdvilágos éjjelen,
Midön a táj oly halk, nyugodt,
Láttál-e már az égen gyorsan letünő csillagot?

Legyen fény mosolygó ifjú életed és -
A rajta gyorsan letünő csillag:  a bú  és a szenvedés.



Magányosan, mint egy falevél, melyet elszakít és távoli  vidékre

hajt az őszi szél. meddig heversz még puszta kis lap?

Jer jer... megírlak és könnyű hajódat nyugati szellők árnyékába teszem,

Vidd hölgyemnek egyszerű lapocska, szíves üdvözletem, ,

Vidd egyszerű lapocska igaz benső érzésemet,
Lássa meg ő is, szívem érte ég,
Mert megbűvőlte szép kék szemeivel ,, s melynek látása egy élettel felér....1896. Török Gyula


a kövérség legjobb ellenszere a SZERELEM  éspedig a KESERGŐ SZERELEM.