Séta a Várban
A budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai várnegyed néven szerepel.
A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.
"Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen" - így tartották a középkori utazók. A várnegyedben található épületek közül számos önmagában is jelentős nevezetesség. Ilyen többek között a Mátyás-templom; a köztársági elnök hivatala, a Sándor-palota, ami előtt delente zenés őrségváltás szolgál látványossággal; és természetesen a királyi palota, amely országos gyűjteményeknek, múzeumoknak ad otthont.
A Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek során elnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő útvonalat használta.
A Dísz tér – amely nevét csak a 18. században, az itt zajló katonai parádékról és az őrségváltásról kapta – a középkori város főtere volt. Itt rendezték a vásárokat és ez volt a szintén tömegeket vonzó eseménynek számító kivégzések helyszíne is. 1457-ben például a későbbi híres magyar király, Mátyás bátyját, Hunyadi Lászlót fejeztette itt le V. László király. A Hess András tér a Budai krónikát kiadó nyomdászról kapta a nevét. Hess nyomdája a tér 4. számú házában működött, a Budai krónika volt az első Magyarországon nyomtatott könyv. A 3. szám alatt található a Vörös Sün Ház: itt egykor híres kabaré működött, valamint – az 1760-as években - ebben az épületben tartották Budán elsőként színházi előadást. A tér épületein megfigyelhetjük a Várra jellemző építészeti stílusok váltakozását: a neoklasszikus stílus jegyei barokk és gótikus elemekkel keverednek szabadon, ahogy azt a negyedet át- meg átépítők szeszélye és persze a kor divatja megkívánta.
Az Úri utca az egyetlen olyan házsor a negyedben, amely észak-déli irányban végigfut az egész platón. Érdemes figyelni a részletekre és be-bekukkantani az udvarokra is. Itt látható a negyed egyetlen gótikus, s ráadásul emeletes lakóháza (homlokán a 31. számú táblával), vagy a 37. számú barokk épület tágas udvarán rejtőző, kora középkori lakótorony. Itt, a közelben nyílik a Balta köz, amely az Úri utcát a Tárnok utcával köti össze szűk sikátorával. Három ősi kereskedőház sorakozik egymás mellett; a Tárnok utca 14., 16., és 18. számú épületek. Kettőnek előreugró emeleti traktusa kőgyámokkal alátámasztva kínál különös árkádsort a sétálóknak. A 14. számú épületnek rekonstruált falfestése is XV. századi. A 18. számú ház a Várnegyed egyik legrégibb patikája.
A Szentháromság tér helyén a középkorban a Szent Miklós utca húzódott, az 1686-os ostromban azonban az itt álló házak elpusztultak. Ez egyébként az egyik legfontosabb a terek közül. Itt állott a XIII. században épített domonkos kolostor. Tornya homlokfalán Mátyás király Bautzenben (Németország) lévő domborművének másolatát helyezték el. A Hilton Szálló e kolostor köré épült. Itt áll a Mátyás-templom,
A szomszédos tér első magyar nyomtatvány készítőjének, Hess András budai nyomdásznak a nevét viseli, akinek közeli műhelyéből került ki a Budai Krónika 1473-ban. Itt áll a Vörös Sün-ház - kapuja és cégére is 1820 körüli. A Kapisztrán téren pedig a középkori Mária Magdolna-templom vonzza a tekintetet.
A Tóth Árpád sétány a főváros egyik legszebb sétaútja. A
fákkal beültetett, padokkal ellátott sétaút a Budai Vár dél-nyugati
oldalán, a várfalak vonalát követi a Fehérvári rondellától az Esztergomi
rondelláig.
A várfalnak ezen az oldalán a budai városrészhegyes-völgyes panorámájában lehet gyönyörködni.
Budapesti séta, Vár ,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése