"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. május 28., szerda

Kék tenger

Mindannyian tudjuk, hogy a természetnél szebb, színesebb dolog nem létezik a világon, a természet színeinek nagy része érthető, logikusan megmagyarázható. Az ég kék, a fű zöld, a nap sárga.. ezek számunkra egyértelmű, megszokott tények. Ám van itt valami, ami sokunkat érdekel. Mi lehet a titka, hogy a tengerek és óceánok kék színűek? Ugyanezekből a vizekből ha merítünk egy pohárral, a víz színe átlátszó, a legkevésbé sem kék színű.

Nos több elmélet is létezik a tenger kék színéről, sőt, bizonyára a görög mitológiában is megvan a magyarázat arra, mitől lett kék a tenger. Bár a mitológiai személyek ábrázolásában nem feltétlenül játszott szerepet a kék szín, a különböző elképzelésekről szóló feljegyzések arról tanúskodnak,  hogy az ókori görögök bizony gyakran képzelték el a tengeri isteneket úgy, hogy megjelenésük harmonizáljon a tenger kék színével.
 
Poszeidon tengeri növényekből, moszatokból font koszorúja alatt pl. kék hajfürtökről szólnak az írások. Néreusz és Dórisz ötven lánya, a néreidák kék hajú, tengeri nimfák, akik a tenger alatti barlangokban élnek. Poszeidon feleségének legtöbbet használt jelzője pedig a “kékszemű” és a “kéklábú”.

A legelterjedtebb magyarázata ennek a kék égbolt, a légkör színe, melyet a tenger visszatükröz. Sokáig hittünk is ennek a feltevésnek, ám a tenger kék színe napszakonként és időjárástól függően változik, ezzel megkérdőjelezhető e-magyarázat.
Ugyanakkor abba is érdekes belegondolni, hogy egy folyónak, pataknak teljesen más a színe, holott ugyanúgy vízről van szó, még ha nem is mindig sós vízről. Erdőben, vagy egy tisztáson a tavak víz felszínén a kék ég sokszor tisztán látszik, a felhők körvonalai tűélesen rajzolódnak ki víz tükrében, ám a tavak, a folyók mégsem olyan kékek, mint a tengerek, vagy az óceánok.
Mindemellett az is ezen elmélet ellen szól, hogy bolygónk; a Föld az űrből nézve szintén kék, ami azonban már nem magyarázható tükröződéssel. Mi lehet akkor a válasz?
Kételkedésünkben utánajártunk, hogy is van ez pontosan. Az tények szerint a tárgyak színtelenek, amit mi a tárgyak színének nevezünk, azok valójában a róluk visszaverődő fény. A fény a napfény alkotórésze, a sugárzás egyik formája. Hullámzó mozgás az üres térben, melynek hatására a különböző hullámhosszú, látható fénysugarakat különböző színűeknek látjuk.

A rövidebb hullámhosszt szemünk ibolya színűnek, a leghosszabbat, pirosnak érzékel. A fény hullámhosszainak spektrumát láthatjuk a szivárványban is. Ezek a színek: lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös. A víz azonban elnyeli a fényt. A vörös és narancs hullámhosszokat a vízfelszín alatti első 15 méter víz nyeli el, így a fény kékebb megjelenést kap. 30 láb mélyen a sárga hullámhosszok is kiszűrődnek, végül 50 láb mélységben a zöld színkép is eltűnik.
A megmaradt kék és lila hullámhosszok a magyarázat arra, hogy a tenger színe sötétkék.  400 méter alatt teljes sötétség uralja a vízi világot.
A víz színét azonban a planktonok is befolyásolják. A görög plankton szó vándorlót, sodródót jelent. A planktonok többsége olyan parányi élőlények, amelyek helyváltoztatása elsősorban nem saját izomműködésükkel, hanem a víz áramlásával történik. A görög phyto, ( növény) szóból eredő fitoplanktonok közé tartoznak pl. a kovamoszatok (Diatomeae), cianobaktériumok (kékeszöld moszat), és a zöld algák (Chlorococcales).
A fitoplanktonok a tenger legfelső zónájában, a vízfelszín közelében élnek,  ahol még elegendő fény jut le a fotoszintézishez. A planktonokon a fénysugarak visszaverődnek és különböző színhatásokat (legfőképpen sárgás színárnyalatokat) hoznak létre, így a tenger színét a zöld szín irányába terelik.

Összességében tehát a tenger csodálatra méltó kék színe elsősorban a fények különböző anyagokról történő visszaverődésének, illetve elnyelésének köszönhető, melyet kis részben a vízfelszín közelében található planktonok és a felhők is befolyásolnak.

Cetcápa
Sajnos azonban a klímaváltozással a fitoplanktonok mennyisége világszerte csökken évente egy százalékkal. Ez nem csak  a tenger színét befolyásolhatja, de a folyamat az óceánok táplálékláncát is veszélyezteti, beleértve az embert is. Bár a fitoplankton a tengeri tápláléklánc legalján található, méltán nevezik a fitoplanktont a tenger üzemanyagának, hiszen bolygónk oxigénjének felét a fitoplanktonok termelik, emellett elnyelik a légköri szén-dioxidot is.
Megfogyatkozása hatással van az emberek által fogyasztott halakra is! S ahogy a tápláléklánc alján található apró élőlények, úgy a legnagyobb állatok is veszélyben vannak. A legnagyobb jelenleg élő halfaj, a cetcápa.
A cetcápa átlag testhossza 4-6 méter, de elérheti akár a 18 métert is. Termete ellenére nem ragadozó, planktonokkal és krillel táplálkozik. A cetcápa kitátja hatalmas száját, melyen keresztül a vízzel milliónyi apró élőlényt nyel. A víz a kopoltyúnyílásain át távozik. Ha a planktonok száma csökken, a cetcápa tápláléka is csökken…

Vigyázzunk a környezetünkre és csodaszép kék tengereinkre!

Szerző: · 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése