"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. szeptember 8., hétfő

Szeptember 8.- Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja


Az írás története ma is sok titkot rejt.

 Az emberben már ősidők óta élt a vágy, hogy gondolatait, érzéseit, emlékeit valamiképpen rögzítse.  Az írás előzményei között tarthatjuk számon:

 - tulajdonjegy (billog) – Ázsia állattartó népei használták állataik megjelölésére
 - rováspálca – ez adósságok számontartására szolgált (a pálcán a bevágások száma utalt az összeg nagyságára – sok van a rovásán…)
 - csomójelek – az inkák használták különböző vastagságú és színű zsinórok és kötött csomók tömegéből állt, számadatokat rögzítettek vele.
 - kagylófúzérek: irokéz indiánoknál a kagylók számának és színének meghatározott jelentése volt.

   Az írás megjelenése a sumérekhez fűzıdik (a Kr. e. 4. évezred végén). A sumér ékírás leegyszerűsített képi jelekből állt. A fejlődés során a képjelek fogalomjelekké alakultak, aztán a fogalomírás ábrái  egyre jobban összekapcsolódtak az egyes szavak hangalakjával és fokozatosan szó- és szótagírássá alakultak.

Mezopotámiában kezdetben kőre, fára, bőrre írtak, de amikor ezek hiánycikké váltak, más  íráshordozó felületet kezdtek használni. Ezen a területen nagy mennyiségben található agyag, ebbe  karcolták írásjeleiket, így születtek meg az ékírásos agyagtáblák. Kezdetben felülről lefelé,  függőlegesen írtak,később   jobbról balra vízszintesen (az írásirány változásának valószínűsíthető  oka, hogy kezükkel elkenték a megírt sorokat.

Egy másik fontos íráshordozó a korban a sztéle – dombormővel díszített feliratos oszlop. Leghíresebb közülük Hammurapi – babiloni uralkodó – törvényoszlopa. Az ékírás megfejtői  Grotefend és Rawlinson.

Minden kultúrkörnek megvan a maga mítosza arról, hogy a nyelv és az írás miként jött létre. A kínaiak az ábécét Cang-Csie istennek tulajdonították, akinek sárkányarca és négy szeme volt. A mítosz szerint az írásjegyeket a csillagképekből, a teknős hátán lévő rajzolatból, és a homokban látható madárlábnyomokból alkotta meg.

Más források szerint: Fu-Hszi legendás kínai császár volt, akinek a Sárga-folyó Sárga Sárkánya elárulta az írás rejtélyét. Ezért nevezik Sárkányírásnak, ami alatt leggyakrabban a rúnaírást értik. A fenti két állítás nem zárja ki egymást, hiszen az isten alkotta meg, majd a sárkány őrizte a titkot, amit azután a császárnak elárult. Egy skandináv történet azt meséli el, hogy Odin isten hogyan hozta létre a rúna-ábécét, miután kilenc napon és éjjelen át a világfán függött. A kilencedik napon a fáról lehulló gallyak bizonyos jelek és szavak rajzolatát adták.

Viszont még egyszerűbb az ősi székely-magyar rovás ábécé keletkezésének magyarázata, amely állítólag a pók hálójában fellelhető geometriai alakzatokból állt össze. Sokak szerint ez volt az első igazi ábécé. Ennek köszönhető, hogy a pókot tekinthetjük a nyelv és az írás-mágia tanítójának. A pók lett a mitológia szerint az ősi nyelvek és az ábécé titkainak az őrzője.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése