1872. szeptember 1-én Európában harmadikként Budapesten megalapították az Iparművészeti Múzeumot.
"Az 1872. évi országgyűlés 50 ezer forintot szavazott meg a felállítandó Mű- és Iparmúzeum céljára. Az alakuló múzeum vásárlások és ajándékozások révén gyarapodott. Első kiállítását még a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezték. 1896-ban a Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett - ma is működő -épületbe költözött, amelyet októberben avattak fel. A múzeumban a magyar és a külföldi iparművészet kiemelkedő alkotásai kapnak helyet, számuk meghaladja a 60 ezret. A tárgyak műfajok szerint öt osztályra tagozódnak: bútor-, textil-, ötvösművészeti osztály, kerámia illetve üvegtár és az ún. kisgyűjtemények osztálya. "
Lechner Ödön (1845.augusztus 28. -1914. május 10.) a magyar népi építőművészet egyik legkiválóbb
képviselője volt. Épületeit ezrek és ezrek csodálják nap mint napLechner legismertebb alkotása egyértelműen a budapesti Iparművészeti Múzeum.
"Lechner oly módon teremtette meg az egyetemes igényű és értékű magyar nemzeti építészeti formanyelvet, hogy egyaránt merített a keleti, a nyugati, valamint a magyar népi művészetből. Az európai szecesszió kiemelkedő épületének számító palota megoldásai különlegesek: kívülről hatalmas, színes kupola borul az épületre, mely belül keleti pompát idéző architektúrával, továbbá kétszintű árkádsorral övezett nagy üvegcsarnokkal fogadja a látogatót. Magyaros ornamentikával gazdagon díszített külső-belső kerámiaburkolatát és tetőzetét a világhírű pécsi Zsolnay-gyár állította elő.
forrás: Iparművészei Múzeum
/története/
Lechner több épülete is fennmaradt, úgy Budapesten, mint vidéken, sőt még Magyarország határain túl is.
Lechner nem kisebb dolgon fáradozott, mint egy oly építészeti formanyelv megteremtésén, amely csak minket magyarokat jellemez
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése