"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. november 26., szombat

Az álmok

“Oly sokféleképpen össze lehet törni egy szívet. A mesék teli vannak szerelemtől összetört szívekkel, pedig igazán csak az töri össze a szívet, ha elvesszük tőle az álmokat - legyenek azok bármilyen álmok.”
(Pearl Buck)



Az álmoknak és jelentésüknek emberemlékezet óta fontos szerepet tulajdonítunk. Már az ótestamentumi próféták is felhasználták jóslásaikban. Platón, Shakespeare, Goethe és Napóleon bizonyos álmaiknak egyenesen profetikus jelentést tulajdonítottak.

Sigmund Freud a múlt század elején felfedezte az álomszimbolika lélektani jelentőségét. Az agykutatók mintegy ötven éve kísérleteznek alváslaboratóriumokban: azt vizsgálják, hogy a test mely funkcióira vannak hatással az álmok, és fordítva. Az álomkutatás ugyan még gyerekcipőben jár, de a tudósok egyvalamiben egyetértenek: álmokra szükségünk van ahhoz, hogy lelkileg egészségesek maradjunk. Vajon mi lakozik a lélek üzenetei mögött? És hogyan keletkeznek az álmok?

Alvás nélkül nincs élet

Az alvás hármas szerepe:
– nyugalmi funkció: a pihenés az elhasznált erőket újratermeli;
– az agy aktivizálása: minden kilencvenedik percben a felületes alvás fázisába kerülünk, amikor az agy teljes üzemben dolgozik anélkül, hogy eközben a külvilág ingereire reagálnia kellene (az agy áramköreinek „edzése” a működőkészség egyik záloga);
– az információk feldolgozása: mialatt álmodunk, agyunk szortírozza az információkat, amiket napközben felhalmozott, elkülöníti a lényegest a lényegtelentől.

A huszadik század ötvenes éveiben regisztrálták a tudósok először az alvó ember agyhullámait. Ekkor állapították meg, hogy alvásunk négy fázisra tagolódik. Ezek: átmenet az ébrenlétből az alvásba, a felületes alvás, a mélyalvás és az „álomalvás” (amit REM-nek is hívnak, angol elnevezésének rövidítése alapján). Ezek a fázisok kilencvenpercenként, körülbelül ötször ismétlődnek egy éjjel, és három–húsz percig tartanak.


Aki nem álmodik, előbb-utóbb beteg lesz. Hogy ez pontosan mitől függ, még nem derítették ki a kutatások. Annyit azonban megállapítottak: éjszakai álmainkra nagy szükségünk van. Ekkor oldjuk fel lelki feszültségeinket és próbálunk megbirkózni feldolgozatlan benyomásainkkal. Az álomkutatók rájöttek, hogy az alvás során rendszerezett és sokrétű információfeldolgozás megy végbe. Nem minden REM-fázis egyforma az éj folyamán.

Az éjszaka első felének álmai inkább a valósághoz kapcsolódnak, és tartalmukban többnyire az előző nap eseményeit idézik fel. Az éjszaka második felében látott álmok szokatlanabbak, irreálisak, kevésbé kötődnek a napi élményekhez. Egy-egy hajnali álom lehet akár bizarr és logikátlan is. Mégis ezek az álmok azok, amikre másnap leginkább emlékszünk. Ezért tűnnek álmaink gyakran lehetetlennek és megmagyarázhatatlannak. Amilyen különösnek hatnak némely álmaink, olyan fontos üzeneteket hoznak tudatalattinkból elfojtott érzéseinkről, gondolatainkról és emlékképeinkről.


Az önismeret kulcsa

Az álmoknak sajátos jelképrendszerük van. Évezredek óta próbálják ezeket a képeket értelmezni és általuk utalásokat találni lelki életünkre. Freud volt az első, aki az álomszimbolika jelentéseit és magyarázatait a tudományos lélektan – különösképp a pszichoanalízis – számára hasznosította. Felismerte, hogy ezek a szimbólumok a tudatalattiból jövő jelek, amelyekben sok csalódást, negatív érzést és rossz tapasztalatot rejtünk el. Az álomvilágban aztán álcázott formában újra felszínre törnek. Bizonyos terápiás eljárások elmélyülten foglalkoznak a páciensek álmainak tartalmával, hogy felfedjék és megoldják a konfliktusokat.

De nem csak negatív élettapasztalatainkat és érzéseinket éljük meg álmainkban. Vágyaink, reményeink, tehetségünk is kifejezésre juthat bennük. Az álmok segíthetnek életünk tervezésében. Ha ugyanis jobban ismerjük magunkat, életünket is sikeresebben tudjuk alakítani. Bizonyított tény: aki komolyan foglalkozik álmai tartalmával, többet megtudhat önmagáról.


Álmaink színei
- Sárga: a szellemre, az észre, a tudatra vonatkozik.
- Kék: az érzelmeket, érzéseket, a tudatalattit testesíti meg.
- Piros: utalás a testi dolgokra, a mindennapi életre, szerelemre, szenvedélyre.
- Zöld: az egyensúly, nyugalom és harmónia jele.
- Viola: a spirituális élmények, illetve a nehezen felfogható dolgok tükre.
- Barna: a földet és a földön lévő dolgokat szimbolizálja.
- Fehér: a tekintélyen alapuló férfiasság színe.
- Fekete: a nőiesség szent színe, mert minden a sötétségből ered.

Egy kis álomfejtés
A minduntalan ismétlődő álmok fölöttébb idegesítőek tudnak lenni. Ha megismerjük jelentésüket, változtathatunk azon az élethelyzeten, amely visszatérő álmainkat okozza, s akkor a kellemetlen álmok is eltűnnek.
- Támadás, roham: a saját lélek egymással szembenálló tendenciáit tükrözi vissza, és talán érdemes lenne utánagondolni, mit kellene tenni, hogy ez az agresszivitás ne ártson senkinek.
- Zuhanás: utalás arra, hogy gyakran hagyjuk magunkat sodródni az árral, és sokszor elbizonytalanodunk.
- Meztelenség: ez azt jelenti, hogy olyannak mutatjuk magunkat, amilyen valójában vagyunk, alakoskodás nélkül, őszintén és nyíltszívűen.
- Utazás: a tudat változását jelképezi. Ha az utazás megerőltető, az átalakulás végeredménye többnyire pozitív.
- Üldözés: majdnem mindig a személyiség el nem fogadott részének szimbóluma, amit ismernünk kellene, de inkább elrejtjük.

Forrás: Didimos-lexikon




Álmos bűbáj:

Ha elalvás előtt megfordítjuk a párnát, azzal álmodunk, akit szeretünk. Aki éjszaka felébredve ismét megfordítja a párnát, akkor a kedvese is látja őt álmában.

Hogyan ajándékozzunk valakinek, nyugodt alvást?

Borsmentát, levendulát, kakukkfüvet, és kamillát szórjunk forró vízbe. Keverjük meg háromszor, és mondjuk ezt:

Levendula álom virága,
Borsmenta alvás királya,
Kamilla alvás nyugalma,
Kakukkfű boldogság nyugalma,
Hassatok, és altassatok!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése