"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. november 6., vasárnap

Sárkány háromszög

A Bermuda-háromszöggel szemben, a glóbusz túloldalán található az a tengerterület, amely meglepő módon hasonlít rá. Hozzá hasonlóan hajók és repülőgépek tűnnek el hullámai között, váratlanul és megmagyarázhatatlanul.

A japánok már ezer éve ismerik ezt a veszélyes régiót. A Ma-no Umi nevet adták neki, amely név Sárkány-tengert jelent. A hajósok évszázadok óta tengeri démonoknak tulajdonítják a halászhajók eltűnését. Nyugtalan sárkányoknak, amelyek feljönnek a víz színére, hogy a hajókat megragadják és legénységestül a tenger mélyén lévő búvóhelyükre hurcolják őket.
Talán épp ezért a Bermuda-háromszöget időközben ördögháromszögnek nevezték el. Ha ugyanis a szerencsétlenséget nem tudják logikusan megmagyarázni, legegyszerűbb dolog az Ördögöt és más természetfeletti gonosz erőt felelőssé tenni.

Bermuda-háromszög és a Sárkány-háromszög sok, különlegesen veszélyes tulajdonságban mutat egymással rokonságot. A két háromszög az a terület, ahol a leggyakrabban fordulnak elő téves iránytűjelzések, zavart vagy teljesen megszakadt rádiókapcsolatok, óriási hullámok, tengerrengések, hurrikánok, hatalmas, hirtelen keletkező ködfoltok. Különösen jellemző a két tengerrégióra, hogy bennük mindig újból és újból hajók és repülőgépek tűnnek el legénységestől, utasostól, anélkül, hogy bármilyen magyarázatot adó nyom maradna hátra utánuk. Az anyagi veszteségnél sokkal súlyosabb az emberi veszteség, ezrek vesztették életüket, hadihajókon és kereskedelmi hajókon szolgáló tengerészek, utasok, halászok. Számos tengerkutató tudós is eltűnt, azok a tudósok, akik kutatóhajóikon pontosan ennek a Sárkány-háromszögnek a titkait próbálták megfejteni.


A háromszög hullámok rejtélye


Nem véletlen, hogy egy bizonyos hullámfajtát, amely a Sárkány-háromszögre jellemző, japánul „háromszöghullámnak", sankakunaminak neveznek. Ez a hullám egyidejűleg három oldalról támadja meg a hajót. Ahogy a Bermuda-háromszögnek, úgy a Sárkány-háromszögnek is háromszögű alapformája van. Határa Tokiótól Északra, Kelet-Japántól húzódik a Csendes-óceán azon pontjáig, amely körülbelül a 145. keleti hosszúsági fokon fekszik. Onnét halad tovább a Bonin szigeteken keresztül, le egészen Guámig és Yapig. Onnan Nyugatra fordul, Tajvanig és végül Észak-keleti irányban visszatér Japánba, nem messze a Tokiói-öbölben lévő Nojima Zaki nevű mérési ponthoz.
A Bermuda-háromszög a Florida-úttól Észak-keletre a Bermudákig, délre a Kis Antillákig, majd ismét Floridáig terjed. A két háromszög feltűnő hasonlatosságot mutat, ha földgömbön vizsgáljuk őket. Pontosan egymással szemben helyezkednek el. Mind a kettőn áthalad a 35. szélességi kör. És ha a Bermuda-háromszög keleti határát észak felé meghosszabbítjuk, és átvezetjük az Északi-sarkon, akkor megállapíthatjuk, hogy a másik oldalon átszeli a Sárkány-háromszöget. Más szavakkal a két háromszög pozíciója pontosan ellentétes a földkérgen. Mindkét területen erős a tenger alatti vulkántevékenység, és mindkét területen a viszonylagosan sima tengerfenék a legmélyebb óceáni árokká mélyül.

A sárkány víz alatti palotája

A Krisztus előtti kilencszázas években keletkezett kínai legendák egy sárkány víz alatti palotájáról beszélnek, amely kis sziget alatt áll, öt-hat vitorlás hajójárásnyira a Kiaangsu tartományban lévő Suzhoutól. Szélcsendes napokon is olyan vad volt ezen a vidéken a tenger, hogy a hajók messzire elkerülték. Aki mégis arra merészkedett, különleges zajokat hallott, és éjszakánként különös fények gyulladtak, amelyek száz mérföldről is erősen megvilágították a víztükröt.

Majd háromezer évvel később kétszázezer tonnás hajók, amelyeknek rakománya szén, olaj vagy más áru volt, nyomtalanul tűntek el ezen a vidéken. Nem maradt egyetlen egy túlélő sem a legénységből. Semmiféle hajóroncs, üzemanyagnyom nem árulta el, mi is történt. A japán tengerészet és tudomány figyelme akkor ébredt fel, amikor egyre több jelentés érkezett eltűnt őrhajókról, halászbárkákról. A Japán Hajózási Hivatal 1950-ben veszélyes zónává minősítette a Sárkány-háromszöghöz tartozó japán vizeket. Feltűnő, hogy a két veszélyzóna ott fekszik, ahol a hideg és a meleg tengeráramlatok találkoznak. Ezek egyben csomópontok is, ahol mind a felszíni, mind a mélytengeri áramlatok megfordulnak, és ellenkező irányban mozognak. Az ilyen hatalmas vízmennyiségek erősebb hatást fejtenek ki, mint a mágneses Északi-sark, ennek következtében mágneses anomáliák léphetnek fel, mind térben, mind az időben.


Időparadoxon


Van Sanderson rámutat, hogy ezekben a régiókban nagyon érdekes időeffektusok lépnek fel. Előfordult például hogy a menetrendszerű légi járatok gépei túl korán landoltak, sőt néha annyival becsült idejük előtt érkeztek, hogy megmagyarázhatatlanul nagy, 800 km óránkénti sebességű abszurd hátszelet kellett feltételezni!

A Kairó Maru No. 5 nevű hajó 1952-ben tűnt el, kutatóútja közben, amikor is éppen azt kutatta, miért olyan veszélyes régió a Sárkány-háromszög. Eltűnése azért figyelemre méltó, mert abban az időben a tenger teljesen nyugodt, az időjárás kifogástalan volt. Noha a hajó fedélzetén 150 tonna olajat tároltak, semmiféle olajfoltot nem találtak az általa jelzett utolsó tartózkodási helyének környékén a tenger felszínén. Rádión semmi különöset nem jelentettek a hajóról az eltűnés pillanatáig. A rádió mindvégig hibátlanul működött. A Kairó Maru No. 5 eltűnését számos elmélettel próbálták magyarázni:

1. Orosz tengeralattjáró süllyesztette el.
2. Hatalmas amerikai csatahajó gázolta el.
3. Tenger alatti vulkánkitörés szaggatta szét.

Egy japán folyóirat, régi legendákra hivatkozva a következőket írta: „Nem vitás, hatalmas tenger alatti sárkány nyelte el a hajót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése