"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. november 1., kedd

November 1.


 


Sok európai országban – köztük Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen – szokás, hogy az emberek meglátogatják elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. E szokást nem csak a katolikusok, a protestánsok is átvették Magyarországon
 
.
Portugáliában, Spanyolországban és Mexikóban szokás, hogy ezen a napon felajánlásokat (ofrendas) tesznek. Spanyolországban hagyományosan ezen a napon előadják a Don Juan Tenorio című darabot.Az angolnyelvű országokban hagyományosan elhangzik William Walsham How "For All the Saints" („Minden szenteknek”) című himnusza.
 
Magyarországon nagyon sok templomot szenteltek a mindenszenteknek és sok oltárkép ábrázolja őket. A Mindszent nevet településeknek is adták, mint a Baranya megyeiOkrimindszent és Mindszentgodisa, a Szepes vármegyeiSzepesmindszent, vagy a Csongrád megyeiMindszent.A mindenszentek tiszteletét őrzi Mindszenty Józsefhercegprímás felvett neve


A magyar népi kalendáriumban a cselédfogadás, bíróválasztás, tanácsújítás napja, Szent Márton napjának, sőt az egész télnek rámutatónapja.
 
A halottak napjának előestéje, ezért sokan kimennek a temetőbe vagy otthon gyújtanak gyertyát a halottakért. Általános dologtiltó nap; tilos a földmunka, a répa és krumpli elvermelése, a varrás, mosás, takarítás, meszelés, az élelmiszernek, pl. a káposztának télire való eltétele, néhol nemcsak e napon, de az egész „halottak hetében”.
 
A csíkszentdomokosiak Báthori András bíboros halálának évfordulóján, Mindenszentek ünnepén engesztelő körmenetet tartanak, arra a helyre, ahol Ördög Balázs és Nagy Kristály András 1599. XI. 3-án megölte a bíboros-fejedelmet. A búcsújárás indítéka az volt, hogy VIII. Kelemen pápa (ur. 1592-1605) a történtek miatt a községet egyházi fenyíték alá helyezte és penitenciaként száz napig tartó böjtöt rendelt el. A böjtölés a Mindenszentek-napi önként vállalt engesztelő körmenetben folytatódott. Az engesztelő áhítatot "Báthori-síralmával" fejezik be. 
 Csíkdelnén Mindenszenteken egy kemence apró kenyeret sütnek; még melegen átalvetőbe teszik és a templom előtt imádkozó szegényeknek kiosztják. Azok könyörögnek az adományozók halottjaiért. Azt tartják, hogy a halottak ilyenkor a hozzátartozók kapuinál állnak, és ha nem adnak a szegényeknek, sírva mennek el onnan.
 Kászonújfaluban a szegények számára sütött cipót "Isten-lepényének", máshelyt "halottak lepényének" nevezik.
Ajnádon a sírokat feldíszítik, egyesek még ágakat is tűznek a sír fölé.
 Csíkszentdomokoson a hozzátartozók sírjánál külön ájtatosságot: liberát végeztetnek. Mielőtt elhagynák a temetőt, az elfelejtett lelkekért is imádkoznak. A temetőkert kijáratánál egy kerek, szegekkel kirakott asztalka áll. Ide tűzik az elfelejtett lelkeknek szánt gyertyákat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése