Ady mellett Babits (1883 - 1941) volt a Nyugat legmarkánsabb arcélű lírikusa. A XX. század legműveltebb írója: eredeti nyelven olvasta végig csaknem az egész európai irodalmat.
Nyelvtehetsége tette legkiválóbb műfordítónkká.
Legkiemelkedőbb műfordítói teljesítménye Dante: Isteni Színjátékának átültetése. Jelentősebb drámafordításai: Szophoklész: Oidipusz király, Oidipusz Kolonoszban; Shakespeare: A vihar; valamint a középkori himnuszok könyve: az Amor Sanctus.
Babits Mihály a liberális polgári kultúra kiemelkedő képviselője, a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége. A húszas évek második felétől a kor legjelentősebb folyóiratának, a Nyugatnak a szerkesztője, és mint a Baumgarten-alapítvány kurátora az irodalmi közélet szervezője is.
Mind alkotásaiban, mind közéleti szerepében rendkívüli igényesség vezette, ami tulajdonképpen családi öröksége volt.
Regényei közül a lélektan, különösen a tudathasadás iránti érdeklődését tükröző Gólyakalifa, az önéletrajzi ihletésű Halálfiai és az elégikus hangvételű lélekrajzi kisregénye, a Timár Virgil fia a legjelentősebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése