Itt van az ősz

 

Robert Burns

HA MENNÉL HIDEG SZÉLBEN
Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten át,
rád adnám kockás takaróm,
öleljen át, öleljen át!
S ha körülzúgna sors-vihar
rémségesen, rémségesen:
szívemben volna házad,
oszd meg velem, oszd meg velem!

Volna köröttem zord vadon,
sötét, veszett, sötét, veszett:
mennyország volna nékem az
együtt veled, együtt veled!
S ha volnék minden föld ura
az ég alatt, az ég alatt:
koronám legszebb ékköve
volnál magad, volnál magad!

Szeptember 30.

Ezen a napon született Benedek Elek, a legnagyobb  meseíró,  Erdély szimbóluma, minden magyar gyermek Elek Apója. 

Kisbaconban látta meg a napvilágot 1859 szeptember 30-án, s magához szólította az Úr 1929. augusztus 17-én. 

 
Kisbacon egykoron Udvarhelyszékhez, ma Kovászna megyéhez tartozó Erdővidék talán legkisebb faluja. A közel ötszáz fős település a Dél-Hargita hegyvonulatának ölelésében egy szűk, festői völgyecskében húzódik meg. "Erdő, mező, hegy, völgy, falu minden mesél itt. A mesék földje ez - csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő az a gyermek." - jellemezte azt az évszázados mesékkel és legendákkal átitatott környezetet, ami Benedek Elek gyermekkorát varázslatossá tette.


Édes anyaföldem... /részlet/
Az én falum szinte félve húzódik meg a Barót-patak jobb és bal partján igen szűk völgyecskében. Nemcsak a falu kicsiny, de a neve is Kisbacon. 
Egy hosszukó tál, melynek kicsorbult egyik vége, ebben a tálban egy csudaszép bokréta: ez az  én szülőfalum. Eebben a faluban minden háznak van gyümölcsfás és virágoskertje, s május havában, amikor itt a gyümölcsfák virágba borulnak, Csíkorra tetejéről /a szomszédos Csíkország" orra ez a hegy/ óriási bokrétát lát . Széles cserfazsindely barnállott az alacsony falú, magas tetejű házakon: naptól, esőtől fakult szalmazsúpfödél jutott a pajtáknak meg a csűröknek, de akkor is megvolt minden háznak utcára mosolygó virágoskertje, minden kertnek  a maga gyümölcsfája,: rozzsal érő, fótos, zsíros, édes, irós /más néven sólyom/ páris almát  eleinérő, vagyis korán érő nyakas, bartamisz körtét, moskotár, madárka perpence / a  besztercei  szilva/ szilvát termő fája egy szépséges bokréta volt az én falum.

  Vajon az én unokáim gondolnak-e majd azzal a könnyező meghatottsággal az én gyümölcsöskertemre, mint ahogy én gondolok András nagyapáméra. Az ő kertje - kert volt, semmi egyéb. Kert, amelynek  minden fáját maga ülteté, a XIX. század hajnalán. Minden fa egy-egy óriás, kik szép sorjában álltak,s hirdették a dédunokáknak is András nagyapó meleg szívét. A falu alsó végén volt a kert, a felső vége tájon a mi házunk, s nyárnak ősznek nem volt egy napja tán, hogy egy mezitlábos  kisfiú e faóriásiókra fel ne másszon. Ma is érzem szájamban az elein érő körte édes levét: ide száll a babos, pettyes zsíros alma illata a tulipános ládából, melynek ruhái közé néhányat elrejtegetett édesanyám. Ez az illat megörökösödött a ládában, a ruhanemű minden darabján, a leheletemben,  s hogy soha el ne szálljon, a lelkemben is.
Ezt a kertet nem őrizte senki más, csak Isten s a még romlásnak nem indult Becsület. Magas földes kerítés vette körül, nem tolvajok ellen, csupán azért: ha kert - legyen kert. Illő, hogy a képnek rámája is legyen ugyebár? Galambbúgos, ősrégi módi székely kapu szabta meg az elejét, madár- és virágdíszét nagyapó véste, faragta.

  Vén emberek, kik 48 előtt játszottak a porban , ma is büszkén emlegetik nagyapót, aki írásban és faragásban a vidék első embere vala.
Azóta sem születék - vallják erős hittel - "Erdővidék országában' ilyen soktudó ember. 

Igy növeszti a nagyot még nagyobbra a távolság, az emlékezés, de bizonnyal nagy volt András nagyapó: ő a halhatatlanságnak dolgozott, mivelhogy gyümölcsfát ültetett. Nemcsak ültetett. de kedves fáinak külön kertet is szentele. 
Lúdpennával rajzolt gömbölyű betűi mind egy-egy nevető gyöngyszem.  Pedig iskolája a falusi, akkor még latin szavakat is tanító iskola volt s a katonaélet!  A katonaélet 12 esztendeje. Többet idegen tartományoknak, mint a haza földjén.Mégis  a magyar betű volt az ő betűje, nem az a jobb oldalra dűlő, amely a Bach korszakból maradt ránk örökül...

András  nagyapó  asszeszor volt. Bardóc-szék  asszesszora, amely hivatalnak azért meg nem felelője a táblabíróság, mert a táblabíró emléke hosszú szárú pipából pöfékelő, nekigömbölyödött tipusban maradt reánk, ellenben András nagyapó "fakó szekéren" meg gyalogszerrel járta be falvait? nem volt nekigömbölyödött, de sőt inkább sovány ember vala, nem vett fel az úri viseletet: háziszőttes ruhát viselt, tán valamivel csinosabbat, mint az atyafi. Olyan táblabíró volt őkigyelme, ki hol az ekeszarvát fogta, hol a pennát, hol a faragó fejszét, de az ő hivatalában restancia mégsem találtatél.

Vannak e még ilyen emberek?


Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő  1847. szeptember 30-án született Nagytétényben.

Grófi család gyermekeként a főúri családokban szokásos nevelést kapta. Leányiskolai tanulmányainak befejeztével, 18 éves korában férjhez ment, és három gyermeket szült. Arról 1869-ben értesült, hogy Zürichben a nők előtt is megnyitották az orvosi kar kapuit. Családja beleegyezésével, de minden anyagi támogatás nélkül 1872-ben beiratkozott a zürichi egyetem orvosi karára, s ott 1879. február 3-án orvosdoktori oklevelet szerzett, majd a város sebészeti klinikáján helyezkedett el. Az ottani kedvező ajánlatokat elhárítva 1880-ban hazatért. Svájci diplomájának elismeréséért 1883 májusában a budapesti Tudományegyetemhez fordult, de kérelmét a fennálló jogszabályokra hivatkozva elutasították. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyan magánlevélben biztatta , hogy nyugodtan gyakorolja hivatását, a hatóságok nem tesznek ellene kifogást, a jogi akadályok miatt erre azonban nem nyílt lehetősége. Hosszú időn át csupán szülésznőként tevékenykedhetett. Ebben az időszakban kezdte el ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű szakirodalmi tevékenységét. A nők munkaköre, Egy kis tudnivaló a női havi vérzésről és további fontos írásai a női egyenjogúsítási mozgalom irodalmát is gyarapították.
Majdnem egy évtized múltán felhagyott szülésznői gyakorlatával, és csupán orvosi elméleti kérdésekkel és szakirodalmi tevékenységgel foglalkozott.
Először 1895-ben hoztak olyan rendeletet, amely nők számára is lehetővé tette a bölcsészeti, az orvosi és a gyógyszerészi képzést, de az orvoskar ebben a kérdésben még akkor is általában elutasító álláspontra helyezkedett. Azután 1896-ban folyamodott ismét diplomájának elismeréséért.

Hugonnai Vilma több nőknek szánt felvilágosító művet írt. Előbb A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát publikálta, majd 1907-ben megjelent A nő mint háziorvos című munkája. A mű egy német könyv fordításán alapul, de saját gyakorlatának ismereteivel egészítette ki, elsősorban a női és gyermekbetegségek témájában, és az kora egészségápolási kézikönyvének számított.
Az első magyar orvosnő gyógyító hivatásától élete végéig nem szakadt el. Amikor kitört az első világháború, hatvanhét évesen elvégzett egy hadisebészeti tanfolyamot, részt vett a sebesültek ellátásában, és orvosnőket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban végzendő betegellátásra. Orvosi munkáját 1915-ben kitüntetéssel ismerték el.

Vasárnap - vers

 Ady Endre: Párizsban járt az ősz

Párisba tegnap beszökött az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen
Kánikulában, halk lombok alatt
S találkozott velem.
Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok.
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak
Arról, hogy meghalok.
Elért az Ősz és sugott valamit,
Szent Mihály útja beleremegett,
Züm, züm: röpködtek  végig az úton
Tréfás falevelek.
Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva  szaladt.
Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alatt.

A hónap névadójának Szent Mihálynak névünnepe szeptember 29-e.

Mihály arkangyal az égi seregek fejedelme.

A hagyomány szerintő kíséri a halottak lelkét a túlvilágra, innen ered a ravatal népi neve is: Szent Mihály lova.
Mihály feladat, hogy mérlegelje az elhunyt jó és rossz cselekedeteit, ezért ábrázolják a X. századtól kezdve karddal és mérleggel.

Hazai kultusza igen korai, már Szent István az ő tiszteletére szenteltette a veszprémi székesegyházat 1009-ben.
A ő titulusát viseli a kolozsvári, a pozsonyi, a soproni, a kassai, a selmecbányai, a váci nagyegyházak, de a temetőkben is épül.Szent-Mihály kápolna.

A magyar történelemben szimbolikus, hogy a '48-as szabadságharc egyik fordulópontjaként a pákozdi győzelmet a frissiben toborzott honvédsereg éppen ezen a napon, mintegy az arkangyal segítségének köszönhetően aratta. 

Szent Mihály napja az őszi napéjegyenlőség tájára esik, mintegy ott áll a sötét tél kapujában. Göcseji mondás szerint: Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. 
Gyergyó hegyi pásztorai ezen a napon tartották a farkas ünnepet, hogy a jószágot hazaterelés idején megoltalmazzák az ordasok kártételétől.

 

• E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
• Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például:

„Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;” 

• Időjósló hiedelmek: az állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják:

„Szent Mihálykor keleti szél Igen komoly telet igér”

Szép tájak - Magyarországon

Szeptember 27, a Turizmus Világnapja.

A Bükk hegység az Északi-középhegység része, az ország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.

Húsz csúcsa emelkedik 900 méter fölé, köztük a legmagasabb az Istállós-kő (959 méter). Ezt követi a Bálvány 956 méterrel és a Tar-kő 949 méterrel. 

A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület.

„A papír erősebb, mint a kard.”

A papír beférkőzött a hétköznapi életvitelünkbe. Lehetetlen volna meglennünk nélküle.

A papírkészítők

1530-ban az ősz – a régi írások tanúsága szerint – ugyancsak morcos ábrázattal tekintett szét a Lőcse körüli hegyeken. Rosszkedvében „felette borús idővel” nehezedett a vidékre, és csak a Katalin-napi készülődés lopott egy kis mosolyt a lőcseiek arcára. S a derék polgárok nem gondoltak arra, hogy rövidesen még ennél a kutyának se való időnél is nagyobb baj szakad a nyakukba. Pedig már ott lopakodott a falak alatt: régi ellenségeik, a késmárki polgárok rohanták meg őket, idegen zsoldosokkal. A lőcseiek későn, a csatazajra riadtak fel, és a tűzharangra: ég a város! A tűz feltartóztathatatlanul terjedt, és a vörös kakas hamarosan felkukorított a papírmalmon is. Tamás mesternek és legényeinek alig maradt annyi idejük, hogy magukat mentsék. A papírmalom berendezésével együtt leégett, és a sok szép fehér papír fekete pernyévé változott.

Tamás mester – amikor a vész elvonult – visszatért az üszkös romok közé. Valami fojtogatta a torkát, sokkal kínosabb, mint a füst. Papírmalmának – az első hazai papír – pusztulásában élete eddigi munkáját látta megsemmisülni. És ekkor egy inas korában hallott mondás jutott az eszébe: „A papír erősebb, mint a kard.” Persze, hiszen ezen marad fenn az ember gondolata, cselekedete. A papír még az időnél is erősebb, mert megállásra kényszeríti a pillanatot és mindazt, amit évek hosszú sora feledésre kárhoztatott, e könnyű, fehér lap megőrzi a jövendő számára. – Tamás mester dacosan emelte fel fejét: ha az első magyarországi papírmalom elpusztult is, épülni fog hamarosan a második, harmadik, sok, mert papír nélkül az ember nem tud többé élni.

Úgy is lett. S a tiszta vizű hegyi patakok mellett feltünedeztek a papírmalmok. Csendes kelepelésük a századok során megsokszorozódott. A XVI. században, nem sokkal a lőcsei első pusztulása után négy papírmalom kezdte meg a hazai papír készítését, és a XVII. század vontatottsága után – a végvári harcok ideje ez – a XVIII. század nagyot lendített az ügyön. Mária Terézia és II. József korában már 50–60 papírmalmunk működhetett, s ha innen az első lőcseiig visszatekintünk, 130 malmot számlálhattunk össze.

Amikor nálunk, Magyarországon mindez lejátszódott, a történelemben már 18 évszázad és két emberöltő telt el azóta, hogy a papírt feltalálták. Caj Lun, a kínai császár magas rangú hivatalnokai i.sz.105-ben javasolta urának, hogy a nehéz bambusztábla és a drága selyem helyett növényi rostból készült, könnyű és olcsó lapra írjanak. A császár elfogadta javaslatát, és – mint a krónikás írta – „rövidesen az egész császárságban használni kezdték a nagyságos Caj papírját”. A kínai papírkészítők istenükként tisztelték őt, és a tatungmengi Chuá-Feng templomban elhelyezett képe előtt minden évben hosszú embersorok rótták le tiszteletüket.

Mintegy 650 évig a feltaláló kínaiak titka maradt a papírkészítés, amíg aztán az arabok 751-ben, kínai hadifoglyokkal együtt, a titoknak is birtokába jutottak, és a papír használata a kalifátus hódító útján 860 körül eljutott Európába.

1100 körül itt is csináltak már papírt. A ritka újdonsággal a kereskedők ismertették meg a népeket, a kereskedőkaravánok nyomában pedig a fehér mesterség tudói: a papírkészítők jártak. 200 évbe tellett, amíg Európa megismerte a papírt, és újabb 200 esztendővel öregedett az emberiség, amíg végre a XVI. században Európa-szerte készítéséhez láttak.
/Forrás: Bogdán István/

Volt írás a papír elõtt?

Persze hogy volt! A kérdés természetesen költõi, de talán rávilágít arra, mennyire nem sejtjük az emberi nem találékonyságának határait, ha fontosnak tartott gondolatok megörökítése volt a cél.

Kezdetben az õsember barlangok falát festette be különféle jelenetekkel, melyekkel a gyakran ismételt folyamatok sikerességét szerette volna elérni. Az elsõ íráshordozó a sziklafal, a kõ volt.

Ahogy terjeszkedett az emberiség, eljutott olyan helyekre is, ahol a kõhöz nehéz volt hozzájutni – elsõsorban a Tigris és az Eufrátesz völgyében –, és ott agyagtáblákat használtak az íráshoz. A nedves agyaglapba karcolták bele az írástudók a megörökítendõ gondolatokat, és a táblákat a napon kiszárították vagy kiégették. Az is érdekesség, hogy az ókori Mezopotámia lakói kitûnõ módszert találtak ki az okirathamisítás ellen: az egész szöveget, amit meg akartak õrizni, egyetlen agyagtáblába nyomták bele, melyet elláttak a különbözõ felek aláírásaival, majd ezt a lapot szintén agyagból készült burkolatba rakták, aztán erre a szöveget és az aláírásokat ismét rányomták. Ha valaki gyanakodott, hogy az eredeti szövegen valamit megváltoztattak, joga volt leválasztatni a burkolatot, és összehasonlíthatta a belsõ szöveget a külsõvel. A burkolatot csak úgy lehetett eltávolítani, ha összetört, viszont hamisított burkolatot utólag senki sem tudott a régi belsõre göngyölni. A szükséges aláírások ugyanis nem álltak teljes számban rendelkezésre, és ami még ennél is fontosabb, minden új agyagburkolat, amelyet nedves állapotban a megszáradt belsõ lapra fektettek, szétpattant, mert az agyag száradása közben jelentõsen zsugorodik.

Az ókori Egyiptomban íráshordozóként papiruszt használtak, mely papirusznádból készült. Az ókorban rendkívül sokféle célra hasznosították, egyebek között kötelet, csónakot, gyékényt készítettek belõle. A vadon növõ papirusznád nem elégítette ki a szükségleteket, ezért külön ültetvényeket telepítettek. A papiruszcserje rostos szárából vékony szeleteket vágtak, amelyeket egy vízzel nedvesített deszkalapon szorosan egymás mellé helyeztek és simára kalapáltak. Ezekre keresztirányban újabb csíkokat fektettek, és fakalapáccsal további nedvesítés közben a két sort összedolgozták. A papiruszlapokat a napon megszárították, majd kõ- vagy csonteszközzel a felületüket simára csiszolták. A papiruszlapokat összeragasztották, és tekercsekbe göngyölítve hozták forgalomba.

A ma ismeretes legrégebbi papirusztekercs mintegy négy és fél ezer éves, tehát ezt az anyagot több mint három évezreden át használták a gyakorlatban, széles körben írásra. Gyártása csak a 9–11. század körül szûnt meg. Egyszer esett csak meg, hogy valaki nem tudott hozzájutni az amúgy tömegcikknek számító papiruszhoz. II. Eumenész pergamoni király a Kr. e. 2. században könyvtárat alapított és az volt a célja, hogy nagyobb, gazdagabb anyagot gyûjtsön össze, mint az alexandriai könyvtáré. Gyorsan gyarapodó állományához azonban mind több papiruszra volt szükség. Az egyiptomiak azonban úgy próbálták vetélytársukat visszaszorítani és az alexandriai könyvtár érdekeit megvédeni, hogy betiltották a papiruszkivitelt. Pergamon városában ekkor állati bõrre kezdtek kéziratokat írni. Az állatok bõrét már korábban is kikészítették, de írásra a Földközi-tenger környékén eddig ezt az anyagot nem használták.

A pergament elsõsorban juh- és tehénbõrbõl készítették: a bõrt lenyúzták, több napon át meszes vízben áztatták, majd a szõrtõl, a felesleges rétegektõl megtisztították, kifeszítve megszárították és kisimították, lecsiszolták, és széleit egyenesre vágták. A pergamen – amely kicsit sárgás, vékony hártya – élettartamát a legújabb szintetikus anyagok némelyike múlja csak felül.

Az ókori íráshordozók közé tartozik még a rómaiak viasztáblája is. A viasztáblára csontból vagy fémbõl készített szerszámmal, a stílussal karcolták a feljegyzéseket.

Észak-Ausztrália nomád õslakói a fehérfa kérgét használják. Elõször gondosan kiválasztják a megfelelõ életkorú fát, amelyrõl azután lehántják a kérget. A lehántott fakérget homokba ássák, hogy jól kiszáradjon, majd gondosan megtisztítják. A fakéregre a sárga, vörös, fehér és fekete színezésû képeket tollból, rostosított növényi ágacskákból vagy emberi hajból készített ecsettel festik.

Latin-Amerikában, Afrikában, Óceániában és egyes feltevések szerint Ázsiában egyaránt ismeretes az úgynevezett tapa. A Tonga-szigeteken az írás céljára használatos többrétegû tapa a következõképpen készül: egy megfelelõ vastagságú fikuszról szép, sima kéregdarabot húznak le, majd ennek belsõ háncsszövetét éles kagylóval lefejtik. A háncsot napokig vízben áztatják, hogy meglágyuljon, ezután sulykolóval addig verik, amíg egészen vékonnyá és hajlékonnyá válik. A fáról lefejtett kéregdarab ily módon eredeti alapterületének többszörösére növekszik. A vékony kéregszövetre farámán kifeszített kókuszrost sablon segítségével színes ábrát nyomnak, és a már díszített szövetet domború mintás sulykolóval még egyszer végigverik. A domború mintázat belenyomódik az anyagba, de csak akkor válik láthatóvá, ha a napfény átsüt az anyagon. A tapakészítés kezdeteinek idõpontját a kutatók mind ez ideig nem tudták megállapítani. Nagyon régi eljárásról van szó, amit már ezelõtt 2500 évvel is ismertek, legalábbis egy kínai tudós, Shun Shen-ling szerint már a Kr. e. 6. században tapára írtak a papír szülõhazájában.

A mai India és Indonézia területén elõszeretettel használták a pálmalevelet íráshordozóként. A kínaiak bambuszkéregbõl készítettek keskeny lapocskákat, amelyre tussal festették felülrõl lefelé írásjegyeiket. Hosszabb írásmûveiknél a bambuszlapocskákat zsinórral egymáshoz kötötték. A bambusz- vagy falapocskákból készített könyvek kezelése elég nehézkes volt. Visszaemlékezések szerint Meng-ce vándor filozófus három kocsirakomány könyvet vitt magával, Csin Si-huang császárnak pedig naponta többkilónyi állami okmányt és kérvényt kellett átnéznie. Keresniük kellett tehát egy kisebb helyigényû, könnyebb anyagot írás céljára. Ez az anyag a selyem volt. Kr. e. 3. századtól egészen napjainkig használatos, bár kimondottan íráshordozóként csak a papír általános elterjedéséig használták. A selyem ugyanis drága portéka volt, készítésének módja pedig hétpecsétes titok. Éppen értékes volta miatt nem válhatott az írásos kultúra egyetemes hordozójává, noha a tudomány, a kultúra és az államigazgatás fejlõdése következtében egyre növekedett a kereslet az íráshordozó anyagok iránt.

Mire írhat majd néhány évtized, évszázad múltán az ember? Kell egyáltalán új anyagot keresnünk a papír helyett?

Az újdonságok listáját böngészve megakadhat a szemünk egy kifejezésen: elektronikus papír. Amirõl szó van, az hajlékony, mint a papír, és sokoldalú, mint a számítógép képernyõje. Az elektronikus papírt az ember ugyanúgy magával viheti, mint a valódit, ugyanakkor a számítógép képernyõjéhez hasonlóan dinamikus és újraírható. Lehet belõle újság, amely olvasás közben változik és közli a legfrissebb híreket. Lehet magazin, amelyen mozgó képek keltik életre a történeteket. Lehet belõle tankönyv, hirdetõtábla vagy reklámhordozó, plakáttól hajtogatható kijelzõig szinte minden.

És miként mûködik? Igen ötletes: van egy vékony mûanyag hordozófólia, aminek a felületén apró kis golyócskák vannak rögzítve oly módon, hogy az elektromos tér megváltozása esetén a golyók elemi elektromos dipólusdarabokként viselkedve követik a változást, 180 fokos fordulatot tesznek tengelyük körül. A trükk az, hogy a golyók egyik fele fekete, másik fele fehér, így a megfelelõ pozícióban elegendõ a megfelelõ teret létrehozni, és máris elõáll a kívánt kép, ábra vagy szöveg. Természetesen szükséges valamilyen kiegészítõ berendezés, amely az ábrakialakítási mûveletet elvégzi, de az elektronikus papírt errõl leválasztva is megõrzi a tartalmát.

Meglenne a tökéletes megoldás? Elsõ látásra úgy tûnik, de … Persze lesz színes változat, vékonyabb lap, kisebb önsúly a leírt elektronikus papírból, és lesznek újabb és újabb technikai megoldások a gyártás olcsóbb és környezetkímélõ megoldására. Ám jól nyomon követhetõ a folyamat, miszerint minél bonyolultabb szerkezeti megoldást talál a tudomány, az írott szöveg hitelessége annyival is csökken. Mivel könnyû hozzáférni az alapanyaghoz és az íróeszközhöz, könnyû a szöveg megváltoztatása is. A babiloni agyagtáblák nehézkes voltuk ellenére nyújtották a kellõ biztonságot, nem is beszélve a kõvésetekrõl. Ám ettõl kezdve a hamisítás szinte tárt kapukon robogott az írott szöveg nyomában: a mai bíróságoknak is külön szakértõket kell alkalmazniuk, akik igen körülményesen tudják csak egy bizonyos okmány, irat eredetét megállapítani. A közembernek ez már az eszközök híján is nehéz feladat. Ezt a hiányosságot próbálják kihasználni például a pénzhamisítók áldatlan tevékenységükkel.

Ráadásul a digitális technika már teljesen megfoszt minket a dolgok kézzelfoghatóságától, és így persze a gyors ellenõrzési lehetõségektõl. Mindezek ellenére szükséges a fejlõdés, az akadályokat pedig mindig leküzdötték a kutatók. Bízzunk abban, hogy ebben az esetben is így történik.

Búcsúzóul idézzünk egy közmondást: „A szó elszáll, az írás megmarad.”
Milyen formában? Ez már csak rajtunk múlik..

/Forrás:
Horváth Cz. János/

Milyen lesz a tél?

Egy borongós őszi napon az öreg indián elmegy a varázslóhoz és megkérdezi:
- Milyen lesz a tél?
- Kemény hideg tél lesz.
- Biztos?
- Biztos.
- Gyűjtsek fát?
- Még kérded? Gyűjts!
- A családom is gyűjtsön?
- A családod is.
- Az egész törzs gyűjtsön?
- Az egész törzs…persze.
Az öreg elballag, a varázslónak pedig kezd rossz lelkiismerete lenni. Mi van, ha felesleges munkát adott az öregnek? Hát bemegy a városba, a meteorológiai intézetbe, és megkérdezi:
- Milyen lesz a tél?
- Kemény, hideg tél lesz.
- Biztos?
- Biztos. A szatellit-felvételeken remekül látszik, hogy az indiánok már mindenfelé gyűjtik a fát…



Európában az elmúlt száz év legzordabb telét jósolják a meteorológusok..

Meleg pulóverekre, téli kabátokra igencsak szükségük lesz Európa lakóinak. Dominique Jung német meteorológus szerint a téli szezon szokatlanul hideg lesz: főleg januárban és februárban lehetnek kemény fagyok. De még márciusban sem várható a tavaszi felmelegedés. Erre csak áprilisban számíthatnak a földrész lakói.

 

1898. szeptember 26-án született George Gershwin.

George Gershwin nevét a színpadra írt musicaljei és filmzenéi tették híressé. Népszerű melódiáival bevitte a dzsesszt a koncerttermekbe, elemeit pedig beépítette szimfonikus műveibe, operáiba. Életműve nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a dzsessz az új találmányok, a hanglemez és a rádió révén meghódította Európát.

Az ősz

Az ősz az arany, valamint a barna színek megtestesítője.



Ősszel, amikor egyre kevesebb a napsütés és csökken a hőmérséklet, a fák felkészülnek a télre. A zöld levelek sárgára, vörösre változnak, majd lehullanak. A színváltozást a levelek pigmentjeinek változása idézi elő. Az őszi időszak a télre való nyugodt felkészülés, a lélek lecsendesítésének és lassításának az ideje.

Sok vidéken úgy tartják, augusztus 20-a után már elkezdődik az ősz, búcsút int a nyár, és a természet is megmutatja ennek jeleit.Ilyenkor jó, ha szervezetünket is felkészítjük a változásra.

Ősszel is együnk olyan finomságokat, amelyek szezonálisak. Gyümölcsök közül elsősorban a szilva, szőlő, alma, körte,  zöldségekből pedig a burgonya, káposzta, valamint a tökfélék különösen ajánlottak.

Gyümölcsöt délelőtt

   

Gyümölcsöt ajánlottabb a reggeli, illetve délelőtti órákban fogyasztani. A szilva különösen azoknak jó, akik emésztési problémákkal küzdenek. A szőlőt a gyümölcsök királynőjének is nevezik.  Szépít és gyógyít is egyben. Az alma az egyetlen olyan gyümölcs amely nem erjed meg, ha más ételekkel együtt fogyasztjuk. Az almát érdemes alaposan megrágni, hogy minél inkább bekerüljenek a szervezetbe, a benne található egészséges anyagok.A körtéből jóval kevesebbet eszünk, pedig nagyon jó hatással van a koleszterinszintre, rengeteg C-vitamint tartalmaz, és allergiásoknak is javasolt.

Zöldséget ehetünk reggel, délben, este, bármikor és bármivel.
A káposzta nyersen is nagyon finom, rengeteg benne a vitamin. A burgonya az egyik leggyakrabban asztalra kerülő köretünk,az ideális az lenne, ha nem hús mellé fogyasztanánk, hanem önmagában, salátával, az olajban sült krumplit héjában sült-főtt változatra kellene cserélni egészségünk érdekében.

Lelkünk titkai

B. mint boldogság

Ha megkérdezzük az embereket, hogy mi tenné őket boldoggá, nagyon sokféle választ kapnánk. 

Mi is a boldogság?  A meghatározás szerint "a boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető, mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet."

A kutatók is sokat foglalkoztak  a kérdéssel- Az eddig folytatott kutatások egyik eredménye, hogy a pénz, az iskolázottság nem hatnak úgy a boldogságra, mint azt legtöbben feltételezik. A kutatás másik eredménye,  hogy az emberek képesek saját boldogságukat önerőből fokozni.

Az emberi lélek végtelen magasságokat és  mélységeket rejt magában,  melynek útvesztőjében gyakran eétévedünk. Ha elég kiartóak vagyunk, elindulhatunk az önismeret rendkívül izgalmas útján, melynek ugyan soha nem érünk teljesen a végére, de minden lépéssel közelebb jutunk saját magunk felé.
Aki pedig jól ismeri önmagát, nagyobb eséllyel ismerkedik a környező világgal és embertársaival is.

A népmesék általában úgy fejeződnek be, hogy: "Boldogan éltek, míg meg nem haltak." a főhős egy hosszú útat tesz meg idáig, ami tele van küzdelemmel, viszontagságokkal, melyeket egy általában pozitív töltetű cél elérése érdekében él át. Tanulhatunk tőle, ha a boldogságot keressük: tűzzünk ki magunk elé építő jellegű célokat, tegyünk meg mindent a siker érdekében, és  minden bizonnyal elnyerjük majd a jutalmunkat: elégedettséget /boldogságot/

Közlekedés - autómentes nap

A közlekedés története az emberiség történetével kezdődött. Ahogyan az ősember múltja a történelem előtti idők homályába vész, ugyanúgy a közlekedés elindulásáról is keveset tudunk. Valamikor, a legrégebbi őseink, mindenben a kezükre és a két lábukra voltak utalva. Hosszú évezredeknek kellett eltelniük, hogy valamiben is segíteni tudjanak magukon. Addig egyetlen közlekedési eszközük a saját lábuk volt, amelynek erejétől és gyorsaságától függött (gyakran) az életük, amikor menekülniük kellett, illetve amikor ők üldözték a táplálékul szolgáló vadakat.

           

 .
Az Európai Unió szeptember 22-re AUTÓMENTES VILÁGNAPot hirdetett meg. A minden évben megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a motorizáció és az elavult közlekedésszervezés által okozott súlyos környezeti és egészségügyi problémákra. A rendezvényre először 1997-ben került sor a franciaországi La Rochelle-ben. 2001 elején megszületett az autómentes napról szóló Európai Charta, melyet másodikként – az unión kívüli országok közül elsőként – Magyarország írt alá.

Magyar dráma napja szeptember 21.

A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és új művek születését ösztönözzék.

Madách Imre volt az egyik legnagyobb drámaíró. . Az ember tragédiáját 1862-ben bocsátották az emberek olvasására, de színházi produkció csak 1883-ban lett belőle. A dráma mély filozófiai töltetű és a bibliai motívumok és helyzetekkel szorosan összekapcsolódik a létkérdés válaszának keresése is.

A magyar dráma napján emlékezzünk meg  Katona József, Heltai Jenő, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Szigligeti Ede és a többi kiemelkedő magyar drámaíró munkájára is, amik szellemi vagy forradalmi változást hoztak történelmünkbe. Általuk vagyunk azok, akik.

/Szolnoki napló/

Ősidők óta foglalkoztatnak minket a titokzatos jelek és jóslatok.

Ki ne tudná, mi a teendő, ha hullócsillagot lát, vagy ha fekete macska megy át előtt az úton?

Az emberi agy természetes működése, hogy keresi az összefüggéseket az okok és okozatok között, próbálunk rájönni, hogy mi minek az előjele. Sokszor akkor is találunk kapcsolatot, ha eredetileg nem volt, viszont ha már kialakult az elképzelésünk, az önbeteljesítő jóslatként működik. Sok babona széles körben elterjedt, része a kultúránknak.

Esküvői babonák

"Nyári menyasszony, őszi kiskutya  sosem jó " állítja a népi hiedelem. Első azért, mert régen nyáron nem volt lehetőség hűvösen tartani olyan töménytelen mennyiségű ételt,s félő volt, hogy ráromlik a násznépre, második meg azért, mert nem volt elég ideje megerősödni a hideg beállta előtt.

Mindig is olvastunk a jelekből, vajon mi vár ránk a jövőben, illetve próbáltunk tenni annak érdekében, hogy a rosszat távol kergessük, a jót pedig bevonzzuk. Különösen igaz ez esküvő előtt, hiszen hatalmas lépésnek számít életünket valakiével összekötni.
Érdekes, hogy annak ellenére, hogy ma már modern felfogásúnak tartjuk magunkat, a babonák éppoly élőek, mint nagymamáink idejében.

Jobb félni, mint megijedni.. ennek alapján tartjuk a szokásokat. Ezek közül az első és talán a legfontosabb maga a gyűrű.. Ez az  összetartozást, a vég nélküli szerelmet jelképezi, levenni szerencsétlenséget jelent.Az oltár előtt leejtett gyűrű a későbbi válásbiztos előjele.

A menyasszonyi ruha fehérsége a tisztaságot jelképezi. Rosszat jelent, ha a vőlegény az eküvő előtt meglátja aráját a ruhában. A fátyolt senkinek nem szabad felpróbálnia, mert a férj megcsalja majd a feleségét. Ha a fátyol leesik, a nő csalja majd meg a férjét, és rossz előjel, ha éjfél előtt leveszik.
A menyasszonyi csokor az ifjú pár boldogságát hivatott hirdetni, ebből a vőlegénynek is viselnie kell egy szálat. Ezért látjuk a gomblyukban a csokorhoz illő virágot. A csokor eldobása azt jelenti, hogy egymásban már megtalálták az örömöt és boldogságot, így a virágok segítségére már nincs szükség, ezért azt átadják olyan lányoknak, akik még a nagy esemény előtt állnak.

Különös hagyomány, mely szerint az lesz a "főnök", aki elsőként lép ki a templom ajtaján.

Gyerek után áhítozó arák kisgyereket ültetnek az ölükbe, mert abban reménykednek, hogy ez elővetíti a gyermekáldást.Ugyanebből az okból szórnak rizst az ifjú párra. A szórt rózsaszirom a szépség és boldogság szimbolikája. Az esküvő végén elfogyasztott falatnyi kenyér és só egyféle ígéret arra, hogy hátralévő életükben mindenben osztozkodni fognak majd.
Mivel nagyon rossz előjel, ha a menyasszony elbotlik, ne adj isten elesik, amikor átlépik a közös hajlékuk ajtaját, a vőlegénynek gondoskodni kell róla, hogy ez meg ne történjen, így karjábs kapva emeli át őt.

Gyorsan elmúlik a szerelem, ha elered az eső, bár ez az gazdaságot  hoz. Jókedvű házasságot ígér  a verőfényes idő. A szivárvány a tökéletes boldogságot vetíti elő.

Jó lesz tehát vigyázni ezekre az előjelekre, hogy elkerüljük az estleges rossz előjeleket!

Sok boldogságot minden kedves házasság előtt álló ifjú párnak!

A só története

Az emberiség történetében a legkeresettebb árucikk a só volt.
A só története egyidős az emberiség történetével. A só gazdagságot jelentett, monopólium volt, háború dúltak érte.



Az első komolyabb települések ott létesültek, ahol a só és az édesvíz egyaránt jelen volt. Minden civilizáció használta és használja a sót. Az ókor egyiptomiak, a görögök, a rómaiak vallási rítusainak, áldozatainak a része volt. A muszlimok úgy hiszik, a só véd a  rontás ellen. A mi kultúránkban a kiborult só rossz előjelnek számít. Az első árú, amivel kereskedtek az a só volt.
A só szavunk latin eredetű, a „sal” szóból származik. A római légiósok, mikor megkapták zsoldjukat, azt „Salariumnak” nevezték.

Istennője is volt, Salus. Salus az egészségnek és a jólétnek az istene volt. „Salut” - mondják a déliek, amikor egymás egészségére koccintanak. A saláta kifejezésünk is a latinból jött és sózott zöldséget jelentett.
 
A neandervölgyi ősember még tisztán ragadozó életmódot folytatott és a feltárt lelőhelyeken nyomát sem lehetett találni a sónak. A só akkor terjedt el életünkben, amikor az étrendünk átalakult és egyre meghatározóbbá vált benne a növényi hányad.

A só birodalmakat hozott létre a sóbányák és kitermelőhelyek környékén élő szerencséseknek. Az első ilyen a Hallstatti Kultúrtáj, mely a mai Ausztria területén alakult ki a sóbányászatnak köszönhetően. Az itteni bányákban már az i.e 13. századból vannak sóbányászatra utaló emlékek.
 
A következő nagy sóbirodalom az ötödik századtól: Velence. Az itteni lagúnák sója teremtette meg az anyagi alapot és gazdagságot a későbbi keresztes hadjáratok finanszírozására, hajóépítésre, fegyverek készítésére. A keresztesek háborúk során Velence olyan kereskedelmi koncessziókat szerzett, melyeknek köszönhetően később Európába kerülhettek a legfontosabb közel- és távol-keleti fűszerek. 

A só gyógyító erejét már a középkori szerzetesek is használták, akik a betegeket bevitték a só barlangokba, ahol azok belélegezték a szerzetesek által sztalaktitok zúzása során keletkezett só részecskéket.
Európában a só terápia a XIX. században vált népszerűvé.

Tisztasági fortályok - a mindenes só

"Úgy szeretlek, mint a sót az ételben.." hangzik a bölcs népi mondás. A só azonbsn nemcsak az ételek elengedhetetlen ízesítőszere, hanem kiválóan hasznosítható a takarításban is.

Edényeink aljáról könnyen eltűnik az odaégett ételmaradék, ha sós vízet öntünk bele, 1-2 óráig állni hagyjuk, vagy a sós vízet felforraljuk benne, végül pedig alaposan kiöblítjük.

A tea és kávé okozta foltokat a bögrékről  könnyedén eltávolíthatjuk úgy, hogy a szivacsra egy kis sót szórunk, majd apró, körkörös mozdulatokkal lesúroljuk a koszkarikát. 

A szagok eltüntetésére is igen alkalmas a só.A sportcipőknek idővel igen kellemetlen szaguk lesz, viszont időnként egy kis sót szórva a lábbelibe, eltüntethető a szag.

A hűtőszekrényt is célszerű sóval tisztítani. Egy marék sót feloldunk kb 3,5 liter meleg vízben, és ezzel moshatjuk tisztára a hűtő belsejét. A keverék nem karcolja össze a felületet.

Ezeken kívül a só remekül oldja a vízkövet, és a főtt tojást  is könnyebb meghámozni, ha enyhén sós vízben főzzük. Ugyanakkor a rántás sem csomósodik meg, ha előzőleg egy csipet sót szórunk  bele.

Környzetünk, takarítási világnap

 

A Takarítási Világnap nem kötődik egyetlen konkrét dátumhoz sem, minden évben egy szeptember 20-a körüli hétvégén ünneplik. A hagyomány Ausztráliából indult. 

A Takarítási Világnap célja, hogy tiszta, élhetőbb környezetben éljünk, nemcsak otthon, hanem tiszta utcában, tereken, kitakarított, rendezett iskolában, munkahelyen.

A Világméretű takarítási akció Ausztráliából indult 1989-ben, mikor egy vitorlásverseny során az egyik versenyző, Ian Kiernan, teljesen felháborodott a szemetes óceánon és parton. Ennek hatására ő szervezte meg az első takarítást a sydney-i kikötőben és környékén.
Jelszava: Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon! (Ha mindenki tisztán tartaná a saját környezetét az egész egész Világ tiszta lenne...)

Magát a Takarítási Világnapot hivatalosan először 1992-ben hirdették meg az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretén belül és azóta minden év szeptemberének harmadik szombatján rendezik meg.


Őszi nagytakarítás a lakásban

 .

A bolti tisztítószerek amellett, hogy allergizálnak vagy egyenesen mérgezőek, előbb-utóbb folyóinkban végzik. Erre gondoljunk az adagolásnál, és a vásárlásnál. Természetes vagy környezetkímélő anyagokkal szinte minden megoldható: az ecet, a só, a szódabikarbóna, vagy a mosószóda segítségével az összes felületet megpucolhatjuk.

Mivel a takarítás felfogható egészséges testmozgásként, vagy egy csodás meditációs gyakorlatként, ne magunkat, inkább az erőforrásokat kíméljük. 

"Ötzi" az Alpok rejtélyes halottja

 A gleccserek

A megfagyott folyónak tűnő gleccserek úgy keletkeznek, hogy az idők során sok hó halmozódik fel a hóhatár felett elterülő területeken. Az egymásra rakódott hórétegek felszíne a napsugárzás hatására kismértékben megolvad, majd a vízcseppek a mélyebben fekvő, hidegebb rétegekbe leszivárogva megfagynak. Az ismétlődő fölengedés és újrafagyás következtében kemény jégrétegek alakulnak ki. A meghízott jégmező a nagy nyomás és súly, valamint a nap melege által kiváltott olvadás hatására csúszni kezd, és hatalmas jégfolyamok keletkeznek.

 

Emléktábla Ötztalban,

Két német hegymászó 1991. szeptember 19-én fedezte fel a ma ismert legrégebbi megmaradt emberi testet. Megtalálásának helye egy gleccser újonnan képződött olvadómedencéje az olaszországi Dél-Tirolban, közel az Alpok fővonulatához, alig több mint kilencven méterre az olasz-osztrák határtól. Az Alpoknak ezt a részét Ötztali-Alpoknak is nevezik a hosszú és keskeny Ötztal völgye után.

Ötzi utolsó napja

Sokáig úgy vélték, éhhalált halt. Alaposabb vizsgálatok azonban gyilkosságra utaló nyomokat találtak az Alpokban jégbe fagyott ősember csontjain. Egy olasz-svájci kutatócsoport most már bizonyítottnak látja a gyilkosságot, sőt rekonstruálták is Ötzi utolsó napját – több mint ötezer év távlatából.

Ma sem élte volna túl

Az enyhén hiányos öltözet és a nem éppen havas vidékre illő lábbeli, valamint a megtalált mumifikálódott holttest bizonyos nyomai miatt sokáig azt gondolták a kutatók, hogy az Ötz-völgyében megtalált ember fagy- és éhhalált szenvedhetett sok ezer évvel ezelőtt. Aztán az óvatos vizsgálatok figyelmesek lettek egy sebhelyre, sőt egy nyílvessző hegyének a maradványára is, amiből a régészek arra következtettek, hogy Ötzit valószínűleg megsebesítették, majd az Alpokban háromezer méteres magasságban magára hagyták.

A Journal of Archeological Science régészeti szaklap legfrissebb számában Frank Rühli, a Zürichi Egyetem Anatómiai Intézetének munkatársa ez utóbbi feltételezést alátámasztó bizonyítékokat tárt a közönség elé.

Miután az olasz-svájci kutatócsoport Ötzit CT-vizsgálatnak vetette alá, már azt is meg tudta mondani, hogy a nyíl alulról fúródott a testbe, a kulcscsonthoz közel. A CT-vizsgálat arra is fényt derített, hogy a nyílvessző megsebesítette a kulcscsont környéki artériát is, aminek köszönhetően egy nagy vérömleny keletkezett mellkasánál.

„Ötzi igen súlyos sérülést szenvedett. Elméletileg egy nyílvessző okozta sebesülést túl lehet élni, amennyiben a vessző nem ér artériát, ha a seb nem fertőződik el, és megfelelő módon kezelik” – nyilatkozta a kutatócsoport vezetője, Frank Rühli a BBC News-nak. A három feltételből azonban egyik sem teljesült, így Ötzinek tulajdonképpen esélye sem volt a túlélésre.


Azon a bizonyos napon..

A korábbi vizsgálatok olyan pollenszemcséket mutattak ki Ötzi gyomrában, amelyek csakis alacsonyabban fekvő, erdő borította területről származhattak. 

Feltételezték továbbá, hogy Ötzi arra a helyre, ahol végül jégbe fagyva megtalálták, már sebesülten érkezett, valószínűleg üldözői elől menekült. Mindez ráadásul nem egy kora őszi, hóviharral terhelt napon történhetett, ahogy korábban képzelték, hanem csakis a nyár elején, mivel a megtalált pollen csak erre az időszakra jellemző.

Frank Rühli azonban úgy gondolja, hogy némileg módosítani kell Ötzi utolsó napjának leírását. Szerinte nehezen képzelhető el, hogy a mostani CT-vizsgálat alapján igen súlyosnak ítélt sebbel Ötzi naphosszat vándorolt volna. Rühli emiatt arra hajlik, hogy Ötzit már fent, a hegyekben érte a támadás. A nyílvessző befúródásának iránya is arra utal, hogy Ötzi a hegyen felfelé menekült, miközben támadói hátulról és alulról meglőtték.

Agyunk az emberi szervezet egyik legcsodálatosabb szerve

 Egyetlen más testrész sem volt képes olyan mértékben megváltoztatni Földünket, mint az emberi agy. Mind a mai napig nem tudjuk pontosan, hogyan is működik az átlagosan 1500 gramm súlyú agyvelő. Bármennyire is kutatják a tudósok, agyunkban még számos titok rejtőzik. Agyunkat idegsejtek alkotják. Itt található idegrendszerünk központja, amely összeköttetésben áll testünk valamennyi részével. Ha egy ember idegeit egymás mögé fektetnénk, akkor az idegek összhossza 1,6 millió kilométer lenne. Ez a Hold és a Föld közötti távolság ötszörösének felel meg.

 

"Mindenkivel történt már olyan, hogy egy probléma megoldása egyszerűen csak beugrott, hirtelen jött rá összefüggésekre, amikor egyszerre valami értelmet nyert, vagy épp – szó szerint - megálmodta a megoldást.

A-HA élmény
A lexikon szerint a probléma váratlan megoldását, a rádöbbenést nevezünk így, mely intuíción alapszik. A probléma megoldására akkor eszmélünk rá hirtelen, amikor teljesen mással foglalkozunk.

Az A-HA élmény, a felismerés feltételezi azt, hogy a probléma megoldásához szükséges adatok nagy része információként jelen van tudatunkban. Tehát, tanulás, tapasztalat – résztapasztalat – szükséges ahhoz, hogy az agy össze tudja rakni a képet, felismerje az összefüggéseket, melyek a megoldáshoz vezetnek.

Háttértudás nélkül tehát nincs A-HA élmény. Az idegsejtek hirtelen aktivitása okozza azt, hogy egyik percben még fogalmunk sem volt a megoldásról, a másik percben pedig komplexen látjuk a dolgot.  

Az A-HA élmények arra ösztönzik az embert, hogy mindig újabb feladatba fogjon, új kihívásokat keressen. Így lesz a tanulásból egy folyamat, aminek kapcsán egyre több összefüggést látunk meg – egyre bölcsebbek leszünk.

Ez az evolúció, az emberi faj fennmaradásának egy igen fontos része. Tehát, ez az élmény nem csak egy érdekesség, ami néha megtörténik velünk, hanem életünk szerves és hasznos része."

 forrás:Bien.hu /részlet/

 

Nyírség - Erdőspuszták

"A magyar Alföld ősi tájképét, a lápokkal tarkított erdős pusztát idézi elénk a Nyírség. A százados terebélyes tölgyesek helyét mindinkább akácosok foglalják el, a buckákon a pusztai virágok sokaságát ekeföldek váltják fel, az egykori lápok, rétek helyén gabona hullámzik. Mégis, a Nyírség őrzi hírmondóit a történelem előtti idők tájképének, a buckaközi mocsarak, fűz és nyírlápok, ligetes erdők mélye a legtöbbet őrzött meg Alföldünk múltjából, állatot, növényt egyaránt." - írja neves botanikusunk Soó Rezső a 30-as évek derekán. Valóban, a Dél és Közép-Nyírség ma is Alföldünk természeti értékekben egyik leggazdagabb területe.



Földtan, kialakulás A Nyírség hazánk második legnagyobb futóhomok vidéke, annak a hatalmas, 120-300 m vastag hordalékkúpnak a maradványa, amelyet a pleisztocén folyamán az ÉK-i Kárpátokból, Erdély Ny-i részéből lefutó, s itt áthaladó folyók halmoztak fel. Az utolsó eljegesedés idején a Bereg-Szatmári síkság és a Bodrogköz megsüllyedése miatt a folyók más irányt vettek, s ezután a felszín alakításának szerepét a szél vette át. Az utolsó jégkorszak északias szelei alakították ki a ma is elénktáruló felszínt, építették fel a tájra jellemző 0,5-1,5 km hosszú, a 18-20 m-es magasságot is elérő jellegzetes formájú, ún. parabola és szegélybuckákat, melyek között részben az ősi folyóvizek által hátrahagyott, részben a szél által kimélyített ÉK-DNY irányú mélyedések, völgyek jöttek létre. Ezen nedves, tocsogós, többségükben lefolyástalan ún. nyírvízlaposok a jégkorszak végső szakaszában és az azutáni hűvös-nedves időszakban alakulhattak ki, s napjaink "vízrendezéséig" menedéket nyújtottak e hajdani kor élővilágának az azt követő szárazabb, melegebb periódusokban is.
Társulások, a természet és az ember konfliktusai
A nyírvízlaposok lápi-mocsári növényzetével szemben a buckák oldalai, tetői száraz, homokpusztai vegetációnak adtak otthont, s így változatos, egymásba fokozatosan átmenő társulások, társuláskomplexek jöhettek létre.

Bár az elmúlt évezredekben az éghajlat és a természeti viszonyok sokat változtak, a múlt század második felétől kezdve gyorsult fel igazán a természet átalakulása. Ennek nyomán alakult ki a táj ma ismert képe. A legnagyobb beavatkozás a térség vizeinek lecsapolása volt. Az un. nyírvízmentesítő társulatok a múlt század végétől kezdve csatornákkal hálózták be a területet, s a lefolyástalan vagy részben lefolyásos nyírvízlaposok vizét összegyűjtötték, s a Berettyóba vezették.

Mivel az átlagos évi csapadékmennyiség 550-600 mm körül van, melyből csak a párolgással kb.500 mm távozik, a lápok helyén ugyan szántóföldeket nyertek, azonban általánossá vált a tájegység kiszáradása, a talajvíz lejjebb szállása. (A 70-es évektől kezdődően a folyamat legalább részleges megállítása érdekében hozták létre az erdőspusztai jóléti tavak rendszerét). A vízrendezésnél jóval korábban, már a XVI-XVII. század török világa alatt, megkezdődött az erdőterületek erőteljesebb csökkenése, melyek helyét szántók, szőlők, gyümölcsösök, rétek, homoki legelők foglalták el. Ezt tetézte a megmaradt erdők faállományának átalakítása, és az újraerdősítés, amikor a múlt század vége óta egyre több helyen a tölgyet, gyorsan növő, a szárazságot jobban tűrő akáccal, fekete és erdei fenyővel, nemes nyárral váltották fel.

  A Nyírség buckaközi mélyedései , deflációs völgyei  ún. nyírvízlaposai , melyek sajátos élőhelytípust hoztak létre. Mozaikszerű társulásaik követve a felszíni és a talajvízszint vonalát, a talajtani viszonyokat, jellegzetes mintázatot alkotnak, és sok hűvös és nedves klímát kedvelő növényt megőriztek pl.: vidrafű, fehér zászpa, szibériai nőszirom, buglyos szegfű, pompás kosbor, hússzínű ujjaskosbor, zergeboglár, kornistárnics, rezes hölgymál, hogy csak a legjellegzetesebb növényeket említsük.
A lápok beerdősülésének jellegzetes állomásai a nyírlápok és a gyakoribb rekettye vagy bokorfüzesek.

Üde tölgyerdők
A buckaközi laposok zárótársulása a tölgy-kőris-szil ligeterdő. A néhol még megmaradt nagyobb és kisebb foltjai lombkoronaszintjét a kocsányos tölgy a magyar kőris és a mezei szil alkotja, s megtalálható a vénic szil a közönséges nyír és különféle nyárak is. Cserjeszintjének jellemző fajai a veresgyűrű som, kutyabenge, kányabangita.
Lágyszárú szintjének értékes növényei az odvas és ujjas keltike, fehér és kardos madársisak, vitézkosbor, turbánliliom, békakonty, kígyónyelvpáfrány.
A magasabb de még üde térszíneken megjelenik a gyöngyvirágos tölgyes. Lombkoronaszintjét a kocsányos tölgy mellett a mezei juhar, néhol a tatárjuhar, a vadkörte, vadcseresznye, a különféle hársak alkotják. Különlegességnek számít a Balkán felől Erdélyen át Beregi- síkságig terjedő ezüsthárs, mely pl. Bagamér mellett szép maradványerdőt alkot. Nem ritka ezekben az erdőkben a nyír és a nyárak sem. Cserjéi közül kiemelkedők az énekes madaraknak kitűnő eleséget nyújtó veresgyűrű som (sőt Guthon a húsos som is!), a bibircses kecskerágó, a kökény, az egybibés galagonya, a mogyoró és a fagyal. Gyepszintje gazdag a sok tavaszi-hagymás növénytől a gyöngyvirágtól, a különféle salamonpecsét fajoktól. Ritka, védett növényei a tavaszi csillagvirág a zöldes és kétlevelű sarkvirág a madárfészek orchidea, az odvas és ujjas keltike a kereklevelű körtike, tavaszi kankalin stb.
Homoki gyepek, homoki legelők
Ha a szárazabb területeket keressük fel, még mindig sok szép homoki gyepet és ettől a viszonylag érintetlen társulástól némileg eltérő legelőt találhatunk (pl. Bagamér, Monostorpályi, Hajdúbagos, Hajdúsámson, stb. mellett). A homoki gyepekben megtaláljuk az agárkosbort, a magyar kökörcsint, a homoki nőszirmot, homoki szalmagyopárt és a homoki vértövet.



Homoki tölgyesek
A buckatetők beerdősülésével létrejött száraz homoki tölgyesekből mára csak igen kevés maradt. Jellemzőek rájuk a kiterjedt tisztások, s azokon zárt homoki gyep, mely sokszor igen fajgazdag. A domináns kocsányos tölgy mellett itt megtaláljuk néhol az ezüst hársat, fehér nyárat, sőt itt-ott a borókát is. A gazdag cserjeszintben az egybibés galagonya és a fagyal mellett ott a mogyoró is, mely a szárazodás miatt egyre ritkább. A lágyszárú szintben díszlik a széleslevelű nőszőfű s talán legkiemelkedőbb értékként a liláskék magyar nőszirom (melyet nap mint nap láthatunk a 20 forintos érmén). Néhány további figyelemreméltó növény a debreceni csormolya, a tavaszi hérics, a szürke veronika, a sárga gyűszűvirág, a nagy ezerjófű, az erdei szellőrózsa. A tisztásokon megtalálhatók a homoki gyepek növényei is, sőt soknak az eredeti élőhelyei ezek a homoki tölgyes tisztások lehettek. A táj legkiemelkedőbb értékei között tartjuk számon a tarka sáfrányt és az egyhajúvirágot melyek néhol még ma is virágszőnyeget képezve a koratavasz legszebb ékességei.
Állatvilág
Bár területünk elsősorban botanikai értékei miatt nevezetes, nem érdektelenek az előforduló védett állatfajok sem. Így feltétlenül megemlítendő a száraz homoki gyepek két értékes ízeltlábúja, a ragadozó imádkozó sáska és a Kárpát medencei benszülött sisakos sáska.
Homokos talajú területeken, utak mentén tűnik elénk az alföldi homokfutrinka. Igen megritkult mára az idős tölgyesekre jellemző a nagy szarvasbogár, s a nagy hőscincér. Eltűnőben van a szintén odvas tölgyekben fejlődő orrszarvúbogár is.
A tölgyerdők szegélyein néhol még találkozunk a farkasalmalepkével, s a nyíltabb részeken fecskefarkú és kardos lepkékkel. Lápos területek értékes faja a nagy tűzlepke, s a páragazdag kőrises erdők szegélyein feltűnik az egyik legértékesebb lepkefaj a díszes tarkalepke is.



A gerincesek közül említést érdemel a pangóvizes területek még ma is viszonylag gyakori, védett hala a réticsík. A vizes területek, s környékük otthont adnak a különféle kétéltűfajoknak (pettyes és tarajos gőte, mocsári béka, vöröshasú unka, stb.)
A hüllők közül kiemelendő a homokpusztai gyepeken kisebb elszórt pupulációkban élő homoki gyík, a napsütötte erdőszéleken ékes színével feltűnő zöld gyík és rézsikló, s a láprétek ritka, értékes gyíkja az elevenszűlő gyík. Az emlősök közül négy fajt emelnénk ki: a homoki legelőkön még mindig szép számban élő ürgét mely odacsalogatja az általa nyújtott “terített asztalra” a ragadozó madarakat, a már csak néhány elszigetelt populációban élő benszülött földikutyát (Hajdúbagos), a víztározókban, erekben halászó vidrát és a nagyobb kiterjedésű erdőkben előforduló vadmacskát (Gúth).
Végül, ejtsünk néhány szót a madárvilágról. Az Erdőspuszta változatos növényzete kedvez a gazdag énekesmadárfauna kialakulásának. Különösen igaz ez a dús cserjeszintű, tisztásokkal tagolt tölgy-kőris-szil ligeterdőkre és a még meglevő százados tölgyesek fészkelő közösségeire. Kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír az idős fehérnyárfák természetes odúiba fészkelő szalakóta és a hasonlóan dekoratív gyurgyalag, mely a homokbányák partfalait választja lakóhelyül. A vízimadarak közül említést érdemel a víztárolókon költő búbos, fekete és vörösnyakú vöcsök, a cigányréce és a fattyúszerkő. A lápréteken újra teret hódít a haris, az idős háborítatlan tölgyesekben több pár fekete gólya költ. Az itt fészkelő gyakoribb ragadozó madarak mellett kiemelkedő a vizes területek fölött rendszeresen feltűnő halászsas, a kígyászölyv, a lápréteken is megjelenő kis békászósas, a télen itt kóborló rétisas és az egyre gyakrabban megfigyelt kerecsensólyom.

forrás:DNYBTEA dél-nyirségi
Erdőspuszták természeti és
kultúrtörténeti értékei

Vitaminok - vitamin horoszkóp

 A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek feltétlenül szükséges testünk működéséhez, a növekedéshez, a sejtek, szövetek regenerációjához és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség megőrzéséhez.



 Vitamin horoszkóp

 Az ismert tizenkét állatövi jegy négy nagy alkatba sorolható: ezek az őselemek, azaz a Tűz, a Föld, a Levegő és a Víz . 



Tűz-alkat /Kos, Oroszlán, Nyilas 

A Tűz a legaktívabb, legdinamikusabb jegy. Szülötteinek fő feladata:  a dolgok mozgásba lendítése. Jellemzőjük  a tűz kettőssége: a fény és a melegség, ami sugárzó energia, tetterő, valamint bizalom formájában jelentkezik.

Fontos számukra megfelelő D-vitamin-bevitel, amely a csontok, fogak erősítésében játszik szerepet. Fő forrásai: hering, tonhal, tej, tojás és vaj. Szükségük van még a B12-viteminra is,amelyet a test motorjának is neveznek, mivel a sejtek energiatermelő folyyamatainak beindításában van nagy jelentősége. Májból, halfélékből, vadhúsból, zsíros sajtokból, gombából, teljes kiörlésű gabonából lehet hozzájutni, de tartalmazza a tej, tojás, spenót, diófélék és hüvelyesek is.
A kevésbé közismert K-vitamint se hanyagolják el, a véralvadáshoz nélkülözhetetlen  anyag, az egészséges veseműködést is elősegíti. Megtalálható a spenótban, káposztában, karfiolban, retekben, salátában, zöldborsóban, zöldbabban, burgonyában, paradicsomban és a zöld teában is. Máj, tej, tejtermékek és tojás is tartalmazza.

Föld-alkat /Bika, Szűz, Bak/

A Föld szülötteire kiváló gyakorlati érzék, belső nyugalom, pontosság, és lelkiismeretesség jellemző. Csendes, visszahuzódó, jól alkalmazkodó mindhárom Föld-jegy.  A rohanó életmód,  változások elsősorban táplálkozási, emésztőszervi gondokat okoznak a Föld-szülötteknek.  Ezért nagyon lényes a megfelelő mennyiségű B6 vitamin bevitele a szervezetbe. Megtalálható a májban, pulykábn, tőkehalban, búzacsírában, gombában, olajos magvakban, póréhagymában, spenótban. Érdemes B8-vitamin szintjükre is odafigyelni, mivel szintén szerepet játszik  a zsír- és szénhidrát anyagcserében, a vércukorszint szabályozásában, valamint a bőrbetegségek megelőzésében. A bélben termelődik ugyan, de szükséges hozzá kellő mennyiségű máj, tojássárgája, paradicsom, spenót, szőlő banán vagy grépfrút fogyasztása is.
Az A-vitamin is fontos lehet, az éles szem, a ima bőr, a fényes haj mellett az immunrendszer erősítése is ennek a vitaminnak köszönhető.

Levegő-alkat / Ikrek, Mérleg, Vízöntő

A Levegő jegyeire a szellemi világhoz való vonzódás jellemző. A megismerési vágy  hajtja őket előre, új arcok, új helyek, új tapasztalok felé A külvilágból nyerik az inspirációt, az energiát. Nagyon jól kommunikálnak, kiemelkedő a nyelvérzékük, rugalmasak, nyitottak.

Fontos számukra a B1 vitamin, forrásai, gabonacsíra, olajos magvak, szalámifélék, tej, tojássárgája,sörélesztő, korpa. Szükségük van még B3 vitaminra, melyet az idegek őrének is hívnak. Tartalmazza máj, sovány húsok,tonhal, száraz hüvelyesek, olajos magvak, kukorica.

Víz-alkat /Rák, Skorpió, Halak/

A Víz-jegyek szülötteinek legfontosabbak az érzelmek, hangulatok. Remek a pszichológiai érzékük, erősek a megérzéseik. Különleges a fantáziájuk, , gyakran sikeresek művészi pályákon. Ragaszkodóak, ugyanakkor nehezen kiismerhetők. Kétarcúak, mint a víz: nyugodtak csendesek, de néha féktelenül tombolnak. Lényeges számukra a B5 vitami, azaz a jó közérzet vitaminja. Forrási: máj, pisztráng, gomba, mogyoró, lencse, zöldborsó, brokkoli, karfiol, kelkáposzta.
Az érvédőnek is nevezett B7 vitamin megakadályozza az érfalakon a zsírlerakódást, gondoskodik a nyugodt alvásról. Megtalálható a húsban, tejben, dióban, zöld főzelékekben.
Számos poiztív  hatása mellett a B9 vitamin /folsav/ két fontos ingerület-átvivő anyag, a szerotonin és  a noradrenalin keletkezésében is fontos szerepet játszik, így hozzájárul a kiegyensúlyozott mentális állapot fenntartásához. Tartalmazza sok zöld levelű zöldség /káposztafélék, saláták, spenót, petrezselyem, hüvelyesek,szója, máj, tojás tej.


Forrás: Katona Koós Kincső
Vitamin horoszkóp

Szentgyörgyi Albert élete

 

Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az elsô világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az  élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Ezt követően Cambridge-ben, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E.C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-tôl 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektôl rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én halt meg Woods Hall-ban.

Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetélét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melybôl nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvbôl 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elô. 1932-ben Szent-Györgyi -- és tôle függetlenül J. Tillmans -- a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták.

Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".

Már Szegeden kezdett foglalkozni az izom mûködésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom-összehúzódásban (1940-42). A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklôdése késôbb a rosszindulatú dagantok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintû szabályozás jelenségeivel.

A Magyar Tudományos Akadémia levelezô (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét. 

Ha rossz a kedved - hangulatjavító ételek

Ha az étrend magnéziumban gazdag , azzal fokozható a szervezet szerotonin-termelése. A szerotonin boldogsághormonként is ismert, és valóban képes boldoggá és vidámabbá tenni.

Rengeteg magnézium található a mandulában, a spenótban, a borsóban, a lencsében, a babfélékben, a barna rizsben vagy a héjában sült burgonyában. Egy banán is képes javítani a kedélyállapoton magas magnéziumtartalmának köszönhetően, de a banán szénhidrátban is gazdag, így egyszerre hizlaló gyümölcs és szuper energiabomba.

Paprikás hangulatban kerülendő a méregerős paprika, mely csak még mérgesebbé tesz..

A bogyós gyümölcsökben található vitaminok és ásványi anyagok segítenek feldolgozni a stresszt. Az eper, a málna, a szeder, az áfonya és társaik mind-mind gazdagok C-vitaminban, ami csökkenti a feszültséget. Az olajos magvakban pedig, mint a mandula vagy a dió, sok a B2- és az E-vitamin, a magnézium és a cink, amelyek szintén nyugtató és lazító hatással vannak .

Hogy ne okozzon gondot az elalvás, és emiatt ne legyél állandóan fáradt és rosszkedvű, egyél több triptofán tartalmú ételt! A triptofán nem elérhetetlen csodaszer: bőséggel megtalálható a túróban is, de amennyiben nem szereted a tejtermékeket, a szójatejben, a tofuban, a humuszban és a lencsében is sok a triptofán, így ezekkel is beviheted a szervezetedbe.

A spenót, sóska, brokkoli és társaik májbarát növények, a máj pedig a zsírégetésben és a méregtelenítésben is nagyon fontos szerepet játszik.

Van segítség, ha úgy érzed, hogy minden erőd elhagyott - például a B-12-vitamin. A B-12 legbőségesebb forrásai az állati eredetű ételek, azon belül a hús, a húskészítmények, a máj és a tojás.

Azt már régóta tudjuk, hogy a csokoládétól jól érezzük magunkat. Édes íze, krémes állaga halmozottan kellemes, ám tudva, hogy derűemelő hatása mellett még a szívnek is jót tesz, még jobb kedvet csinálhat nekünk. Tanulmányok ugyanis már bebizonyították, hogy ha rendszeresen fogyasztjuk, leviszi a vérnyomásunkat és csökkenti a szívbetegségek kockázatát.
Persze ehhez legalább 70 százalékos kakaó tartalmú készítményeket vásároljunk, minél feketébb, annál egészségesebb!

A teljes kiőrlésű gabonák nem csak nagyszerű rostforrások: szelént is tartalmaznak, amely kiváló antioxidáns, és elűzi a depressziós tüneteket is. Számos tanulmány bebizonyította már, hogy azok, akik rendszeresen magukhoz vesznek a táplálkozásuk során természetes szelént, azoknál jelentősen alacsonyabb a depressziós tünetek megjelenése.
Ha tehetjük, együnk teljes kiőrlésű kenyeret, zabpelyhet, barna rizst .

 

A gyógyító szőlő

A szőlőtermesztés végigkíséri az emberiség történetét. A szőlőtermesztés Homérosz Iliászában és Odüsszeiájában többször előfordul. A görög épületdíszek szőlőindát mintáznak.

Szinte minden európai nép történetében van néhány szőlővel kapcsolatos monda, mese vagy rege.
Kutatások szerint az első jelentősebb borkészítők az egyiptomiak voltak. Egyiptomban Ozirisnek, a halál és az újjászületés istenének tulajdonították a szőlőtermesztés meghonosítását.  

 

A szőlőt már 6000 évvel ezelőtt fogyasztották az egyiptomiak. Gyógyhatásairól az ókori görögök is megemlékeztek, a középkorban szőlőlével szem- és bőrbetegségeket gyógyítottak. Eltérően alkalmazták az éretlen és az érett szőlőt, valamint a mazsolát is.


Szőlőtermelés már Magyarországon is igen régóta van. Ezt bizonyítja az írásos emlékeken kívül az ásatásokból előkerülő sokféle szőlőművelő szerszám (metszőkés, kapa, stb.) is.
A honfoglaló magyarok már itt találtak szőlőt, és letelepedésük után – a gabonatermelés mellett – a szőlőművelést sajátították el leghamarabb. Mátyás király adókedvezményt adott a szőlőt telepítőknek, és a korvinák iniciáléit is szőlőmotívumokkal gazdagították.
A hun, majd az avar és a frank uralom idején is művelték a szőlőt az itt élő népek.

Mint minden bogyós gyümölcs, a szőlő is gömb formájának köszönhetően sokkal több napfényt tud befogni, mint más gyümölcsfajta. A bogyós termés központjában helyezkednek el a magok, melyek a szaporodásért felelősek. Ha sérülten érnek be, nem tudnak eleget tenni a legfontosabb élettovábbító feladatnak, a szaporodásnak.

  A szőlő magja számos értékes anyagot tartalmaz, mely segítségünkre lehet a szív- és érrendszerünk védelmében, az immunrendszerünk erősítésében, a központi idegrendszerünk javításában vagy éppen a bőrünk fiatalításában.
Az aprócska szőlőmagnak -  amely élete során a legnagyobb sugárzásoknak van kitéve - természetes módon kell megőriznie, egészségét és épségét, hogy a legfontosabb feladatát a fajfenntartást biztosítani tudja. A szőlő kemény magja magas antioxidáns tartalommal rendelkezik.

A bor vérré válik és kismértékben gyógyszer
Amikor a szőlőről beszélünk, általában csak annyit tudunk, hogy  a húsa javarészt szőlőcukrot, a héja pedig pigment anyagokat tartalmaz. A szőlő számos további rendkívül fontos éltető anyagáról csak keveset tudunk.
Egyes mediterrán területeken és a Franciaországban élő emberek között sokkal ritkábban fordul elő szív- és érrendszeri megbetegedés az Egyesült Államokhoz és Angliához képest, holott a rizikófaktorok (elhízás, dohányzás, zsírfogyasztás) jelenléte mindenütt hasonló. Az 1980-as évek kutatásai, arra az eredményre jutottak, hogy a rendszeres, de mértékletes, étkezésekhez kötött vörösbor fogyasztásában rejlik a megoldás.

Érdekességek

A fekete vagy kék színű, húsos bogyójú szőlőből egyes vidékeken lekvárt is készítettek, kelt tésztába, fánkba, rétesbe használták. Az Alföldön a szőlőbefőtt, a megmosott, musttal leöntött majd dunsztolással tartósított csemege is népszerű volt. Alkoholmentes, üdítő ital volt a "konty alá való" édesbor vagy fojtott must, amely készítésénél forralással tartósították a mustot megakadályozva az erjedését. Ritka, keleti eredetű édesség volt a mustméz vagy más néven pekmez. Ez úgy készült, hogy mustba birsalmát vagy sütőtököt szeleteltek, és addig főzték, amíg mézsűrűségű nem lett.

A XX. század első felében még fontos szerepe volt a háztartásokban a borecetnek, amit törkölyre öntött gyenge borból érleltek. Az erjedő must habjával összegyúrt korpából készült a kenyérsütéshez szükséges borélesztő. A szőlőlevelet, szőlőbajuszt vagy kacsot és a termővenyigék végén található másodtermést savanyúságok téli tartósításához napjainkig használják a vidéki háztartásokban. A szőlőlevelet egy húsos finomságban, a szármás húsban is felhasználják: húsgombócokat töltenek bele. Tőtikének is nevezik.

Szeptember 14-15

A Szentkereszt fölmagasztalásának ünnepe - szeptember 14-e - egy VII. századi eseményhez kötődik, amikor II. Hoszru perzsa uralkodó elfoglalta a Kelet-római Birodalom határához közel eső részét,  és magával vitte a Szentkereszt Jeruzsálemben őrzött darabját. Hérakliosz császár elűzte a betoldakodót és visszaszerezte az ereklyét.
A legendában elmondják, hogy Hérakliosz császár   jeruzsálemi győztes  bevonulásakor egy angyal jelent meg a császár mellett és fölszólította, hogy alázkodjék meg,
 A császár levetette díszeit és gyalog vitte a relikviát a városba, ahol a keresztet az oltárra helyezte.

Mária anyai fájdalmára emlékeznek a hó 15. napján, a hétfájdalmú Szűzanya ünnepén.

Népünk régóta tiszteli Mária anyai fájdalmát. Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers. A vers a 13. században íródott egy latin vers átköltéseként és a latin nyelvű Leuveni Kódexben maradt fenn. 1922-ben fedezték fel abban az anyagban, amit a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolt egy müncheni könyvkereskedésben a németek által az I. világháborúban elpusztított könyvtári anyag pótlására. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.
Szövegemlékről van szó, amely régi magyar írással készült, az eredeti mű szerzője feltehetőleg egy domonkos rendi szerzetes, Gotfrid, aki a párizsi Szent Viktor ágostonos kanonokrendi apátság helyettes házfőnöke volt, és a 12. században élt.

 

Marathóni csata - szeptember 12

Marathon futás legendája

Krisztus előtt 490-ben a perzsa flottát Peiszisztratosz türannosz száműzött fia, Hippiasz kalauzolta Marathón partjaihoz. Jól tudta - mivel it feküdtek családi birtokaik -, hogy ez az egyetlen olyan síkság, ahol a perzsa lovasság fölényét ki tudják használni az athéni nehézfegyverzetű gyalogsággal szemben. Hippiasz tehát, miután partot értek, húszévi száműzetése után, ha rövid időre is, de hazatért. Az athéniak látták a perzsák által elpusztított közeli Eretria sorsát (ahol korábban négyezer telepesük lakott!), és azt is, milyen sok görög állam adott földet és vizet a hódítóknak. Segítséget kértek hát Spártától, a másik jelentős görög államtól, amely visszautasította a perzsa szövetséget.

E segítségkérés lehetett az alapja a később elterjed mesés történetnek, hogy a marathóni győzelem után egy állig felfegyverzett athéni harcos (Philippidész vagy Therszipposz) futva vitte a jó hírt Athénba, ahol csak annyitt mondott, hogy "győztünk!", majd összeesett és meghalt. A görög-perzsa háború történetírója, Hérodotosz valójában csak annyit ír, hogy a csata előtt elküldtek Spártába egy Pheidippidész nevű futárt, aki a 255 kilométeres távolságot mindössze két nap alatt megtette. A spártiak azonban nem indulhattak el azonnal, mert akkor megszegték volna a törvényt. Aznap volt ugyanis a hónap kilencedik napja, márpedig a kilencedik napon nem indulhattak hadba, mivel még nem jött el a holdtölte. Így hát megvárták a holdtöltét, és csak azután vonultak Attikába. A perzsák azonban kevésbé voltak türelmesek és hadrendbe álltak a marathóni síkon. A perzsákkal szemben felsorakozott athéni sereg tíz sztratégosza (hadvezére) nem tudott egyetértésre jutni, milyen haditervet alkalmazzanak. Mindennap másikuk látta el ugyanis a fővezéri teendőt. Amikor a perzsákat jól ismerő Miltiadészra került a sor, aki korábban a Kherszonészoszon uralkodott türrannoszként és részt vett Dareiosz szkíta hadjáratában, látta, hogy a többnapos várakozás miatt türelmetlen perzsák kezdik behajózni seregüket, ráadásul a lovasságuk sincs a csatatéren (talán itatni vitték a lovakat). A kedvező pillanatot kihasználva hirtelen támadást vezényelt és a két sereg közötti  több mint másfél kilométeres távot futva tették meg. A perzsák őrültnek hitték őket, hiszen íjászok és lovasság nélkül rontottak rájuk. Miltiadész határozott fellépésse azonban bevált: a perzsák egy részét a tengerbe, más részét a közeli mocsárba szorították. A megmaradt sereg hajóra szállt, hogy - Attikát megkerülve - Phaléronnál szálljon partra. Miltiadészék azonban erőltetett menetben vonulva megelőzték őket. A perzsa fővezér, Datisz nem kockáztatott meg egy újabb kudarcot, inkább hazahajózott. A késve megérkezett spártaiak megszemlélték a halottakat, gratuláltak az athéniaknak, és visszatértek hazájukba.
A történetből jól látjuk, hogy a tankönyvekben és a sporttörténetekben oly gyakran felbukkanó marathóni futóról Hérodotosz mit sem tudott. A hősiesen romantikus mesét a Kr. u. 2. században jegyzi fel Lukainosz és Plutarkhosz. A szónok és író Plutarkhosz viszont Therszipposznak nevezi a hős futárt. Plutarkhosz azt is hozzáteszi, hogy a történet végső soron a Kr. e. 4. században élt pontoszi Hérakleidész írására vezethető vissza: "A marathóni csatáról egyébkéntaz erkhiabeli Therszipposz hozta meg a hírt, ahogyan arról pontoszi Hérakleidész beszámol, a legtöbben nazonban azt állítják, hogy Euklész teljes nehézfegyverzetben futott, a harctól kimelegedve, és  a kapunál az első embereknek, akikkel találkozott, csak annyit mondott: - Üdvözöllek titeket!- és -Örvendezzünk! -, aztán nyomban kilehelte a lelkét."

Azt azonban egyik szerző sem indokolja meg, miért is kellet volna ezt a jelentős távolságot tűző napsütésben, teljes fegyverzetben, futva megtenni. Ha Miltiadész hírt akart adni győzelméről, küldhetett volna egy futárt vagy éppen egy lovast Athénba. Nem véletlen, hogy a marathóni futó meséjét közlő források még a futó nevében sem tudnak megegyezni. A Philippidész névalak mindenesetre nagyon emlékeztet a legenda egyik lehetséges forrására, a Hérodotosz által említett athéni futár, Pheidippidész nevére.
Az már csak a pontosság miatt említem meg, hogy az Athén és Marathón közötti távolság 40 km és nem 42, mint az olimpiai versenyszámban. A maraton távot - ami 42195 méter - csak a londoni olimpia, vagyis 1908 óta kell teljesíteni a hosszútávfutóknak, mivel történetesen ilyen messze feküdt egymástól az olimpiai stadion és a windsori kastély királyi páholya, ahol az uralkodó fogadta a maratoni versenyzőket.

forrás: RUBICON Történelmi Magazin

Lascaux-i barlangrajzok

1940. szeptember 12-én Franciaországban fedezték fel  a Lascaux-i barlangrajzokat, amelyek közel 17 ezer évesek.

 Négy diák, Marcel Ravidat, Jacques Marsal, Georges Agnel és Simon Coencas találta meg, akik kirándultak a környéken.
 A barlangot úgy találták meg, hogy Marcel kutyája egy nyúl után futva bebújt egy lyukba, a fiúk utána kúsztak és egy hatalmas barlangban találták magukat. Azonnal szóltak tanáruknak, aki értesítette Henri Breuil őskorkutatót. 

A barlang nagyjából 250 méter hosszú és 30 méter mély. A barlangrajzok főként bölényeket, teheneket és lovakat ábrázolnak, de vannak medvék, madarak, orrszarvúk is. Nagyjából kétezer alakot számoltak össze a barlangban, de ezek között nincs egy olyan kép sem, ahol a környező tájat ábrázolták volna – olvasható a Wikipedián. Kilencszáz alakot valamilyen állatként tudtak azonosítani, ebből hatszáznál tudják pontosan megmondani, milyen állatot ábrázol. Ezen kívül sok geometriai ábrát is találtak. A Lascaux-barlangban található a legnagyobb barlangrajz is, az egyik bika 5,2 méter hosszú.

 

 

A kutatók szerint a barlang szakrális funkciókat láthatott el. A barlangok korát is nagyon nehezen tudják megállapítani, a szénrajzokat 14-es izotópvizsgálatnak vetették alá, eszerint nagyjából 15-17 ezer évesek lehetnek.
A barlangot nyolc évvel felfedezése után látogathatóvá tették, de a turisták által kilélegzett szén-dioxid, a mesterséges világítás és a magas hőmérséklet miatt elszaporodtak az algák a barlang falán, így 1963-ban betiltották a barlang látogatását. A hetvenes években készítettek egy másolatot, ezt 1983-ban nyitották meg Lascaux II néven, ezt évente háromszázezren látogatják meg.

A dél-Franciaországi barlang akár az „Őskori Szixtuszi Kápolna” nevet is viselhetné, mivel a falainak és a mennyezetének minden szabad felülete a zsúfoltságig tele van színes barlangrajzokkal és festményekkel. A Lascaux Barlang az egyik legjelentősebb őskori lelet, mely szinte tökéletes állapotban maradt meg.