Augusztus 15-én volt Nagyboldogasszony ünnepe

Mottó: “Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony,
öltözete a Nap, lába alatt a Hold,
fején tizenkét csillagból korona.” (Jel 12,1)      

Augusztus 15. Szűz Mária Mennybevételének, közismertebb nevén Nagyboldogasszony ünnepe .A magyarságnak különösen kiemelt ünnepe Nagyboldogasszony napja. A Mária tisztelet kezdetei a II. századra nyúlik vissza, a legrégibb Mária ábrázolás i e század közepétől, a Priscilla-katakombából ismert.

A Szűz Máriát tisztelő ünnepeink közül a legbensőbb és legmagasztosabb a Nagyboldogasszony ünnepe, amikor Mária megdicsőülését ünnepeljük, – meghajolva előtte, mert ő az az asszony, aki “áldott az asszonyok között”, aki testben és lélekben felvétetett a mennyei dicsőségbe.

A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik.

“Földünknek égbe szállt csodája
dicső kegyes Nagyasszonyunk,
neved szívünk ezerszer áldja,
ha vigadunk, ha zokogunk.
Te vagy akit nem ér a vád,
Te vagy kit minden ember áld;
Te vagy a jó, a szent, a szép,
örökre fényes példakép. “

Nagyboldogasszony napja az a nap, amikor első királyunk, István, aki a pápától kapott koronát, halálát érezvén, országát és népét Szűz Mária oltalmába ajánlotta.

 Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állottak.

A híres magyarországi Mária-kegyhelyek között az egyik legősibb és legnevezetesebb a Börzsöny hegységtől körülvett völgyben lévő márianosztrai templom, amelyet a szentéletű Nagy Lajos királyunk 1352-ben a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére építtetett, s a templom mellett a pálosok részére kolostort emeltetett.

 

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

A nap időjárása termésjósló is. Ha a „nagyasszony” fénylik, jó bortermés van kilátásban. Az augusztus 15-a és a szeptember 8-a közé eső időszak varázserejű. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A hiedelem szerint ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.

forrás: Nagyboldogasszony ünnepe