Klösz György nem csupán a magyarországi városfotózás úttörője volt, hanem egyik máig legjelentősebb alakja. A németországi Darmstadtban született, eredetileg Johann Justus Georg Kloess néven, majd ideházasodott, magyarrá lett, és rengeteget tett a hazánkért – például az angol Adam Clarkhoz hasonlóan, akit mi inkább Clark Ádámként ismerünk. Gyógyszerészeti, vegyészeti és fényképészeti tanulmányai után Bécsben kezdte pályáját, majd 1867-ban, az osztrák-magyar kiegyezés évében költözött Pestre, ahol fényírdát nyitott. Már ismert városfotós volt, amikor 1873-ban meghívást kapott a bécsi világkiállításra, így rövidesen a Bécsi Fotóművészek Szövetsége is a tagjai közé választotta. A későbbiekben echós szekerén – amit sötétkamraként is használt – körbeutazta az országot, hogy vidéki kastélyokat fotózzon, megörökítette többek között Kossuth Lajos gyászmenetét, a milleniumi földalatti vasút építését, az első villamosokat, illetve a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének alelnöke lett. Gazdag pályája során nemcsak a kiegyezés utáni Magyarországot, hanem a Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése utáni főváros fejlődését is végigfényképezte. “Klösz fotói nélkülözhetetlen kordokumentumok, a korabeli Budapestet jórészt az ő képein keresztül ismerjük. Megörökítette az Ördögárok kiöntését az 1875-ös nyári zivatarkor, az 1876-os pesti árvizet, az 1879-es szegedi nagy árvíz pusztításait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése