Kristályok - gyógyító kövek

Az emberiség mindig hatalmas szerepet tulajdonít a köveknek, kristályoknak.

A kristályok a Föld évmilliókon át tartó fejlődésének tanúi, magukon viselik azoknak a hatalmas erőknek a kitörölhetetlen emlékeit, amelyek alakították. Mélyen a Föld belsejében alakulnak ki, azokból az elemekből és ásványi anyagokból, amelyek körülvesznek minket, vagy az emberi szervezet nélkülözhetetlen forrását képezik. Az ősi civilizációk szinte mindegyike alkalmazta az ásványok gyógyerejét az orvoslásban, és a középkor híres orvosai után is maradtak fenn írásos emlékek a drágakövek alkalmazásáról.

A kristályokat alkotó különböző ásványi elemek megtalálhatók bennünk is, rezgésük szinkronban áll a miénkkel, ezért kiválóan alkalmasak arra, hogy visszaállítsuk szervezetünk és pszichés állapotunk diszharmóniáit. A nem megfelelően működő szerveink, mentális és érzelmi zavaraink, az energetikai rendszerünk (meridiánok, csakrák) szintjén érkező energiadózis és bioinformációs töltés révén korrigálódnak. Minden kristálytípusnak egy rá jellemző energiatöltése van, amely adott testi és pszichés részünkkel kapcsolódik össze.

Gránát – vitalitás 
A gránátot leginkább vörös színében ismerjük, pedig valójában különböző színekben köztük  piros, narancs, sárga, zöld, kék, lila, barna, fekete, rózsaszín és színtelen ásványként fordul elő. Különböző típusú gránátok léteznek: pirop, almandin, spessartin, grosszulár (hesszonit és tsavorit  változatok), uvarovit és andradit.    Keménységük 6,5-7,5 közt változik. A gránát szó a latin granatum szóból ered, ami gránátalmát jelent, utalva a kő színének hasonlatosságára a gránátalma színére és magjainak formájára.  A görög mitológiában a gránátalma az örökkévalóság szimbóluma volt és Hádész  Perszefoné elrablásnak legendájában említik meg.

A gránátkristály használatával természetes módon növelhető a teljesítőképesség, az életerő. Nagyobb energiát, összeszedettséget ad a sikeres megvalósításokat igénylő élethelyzetekhez, tevékenységekhez. Kimerültség ellen és az immunrendszer erősítésére is alkalmazható.

A gránát a buddhizmus szent köve, Indiában a kundalini-tűzzel, az ősi átalakulás tüzével hasonlítják össze. A középkorban talizmánként az utasoknak meg a keresztes hadjáratra induló lovagoknak adták, mert úgy hitték, sebezhetetlenné válnak tőle.
Használata: viseld a csuklód körül karkötőként, hogy érje az ütőeret.

Ametiszt – ellazulás, nyugalom

Az ametisztkristály természetes nyugtató. Hatékony segítség stresszes, feszültséggel teli időszakokban, amikor nehezen megy a lazítás és a megfelelő kikapcsolódás. Energiája hatékonyan nyilvánul meg a huzamosabb ideje fennálló lelki, érzelmi nyomásnál, illetve az alvászavarok esetében is.

Az ametisztet már az ókori görögök is nagy becsben tartották, amulettként hordták, mert azt hitték róla, hogy hordozóját megvédi a részegségtől (az amethüsztosz görög szó, jelentése: nem részegítő). A régészek több ezer éves azték sírokban is találtak ametisztköveket.

Használata: marokkőként hasznos nyugtató. Fogd a kezedben pár percig, és vedd át a rezgését. Alvásproblémák esetén tegyél egy-két ametisztkristályt az ágyad köré.

Borostyán – életöröm

A borostyán az őskori fák fosszilis maradványa, gyantakövülete. Segít az érzések kifejezésében és megélésében. Akkor szükséges, amikor adott emberek vagy élethelyzetek

elfogadása, illetve kezelése túl nagy lelki nyomást jelent. Oldja a stresszt, az érzelmi blokkokat, a depresszív hangulatot nyugtatja, és kiegyensúlyozza a kedélyállapotot.

Sok monda és rege kapcsolódik az ásványhoz, Homérosz az Odüsszeiában is megemlíti. Az ókorban a borostyánnak magas ára volt, mert hittek viseletének gyógyító erejében.

Használata: viseld huzamosabb ideig karkötőként vagy medálként.

Akvamarin – önbizalom
Az akvamarin erősíti a magabiztosságot, csökkenti a depresszív hangulatokat, és segít abban, hogy felelősséget vállalj önmagadért. Energetikája szétzúzza a káros, önromboló programokat, melyek aláássák az önbizalmat.

A görög hagyományok szerint ez a csodaszép, kékes kő a sellők kincsesládikájából származik. Az akvamarin „figyelmeztető” kristály a veszélyek ellen. Az utazások és a mindennapok védőköve, a hajósok az ókorban talizmánként viselték.

Használata: viseld ékszerként, vagy tarts egyet magadnál a zsebedben.

Holdkő – nőiség
Holdkő, a sejtelmes holdfény kőbe zárva. Segít a különböző női szerepeket (párkapcsolat,

anyaság, nagyszülőség) a legteljesebben megélni. Oldja a lelki feszültséget, a gátlásokat, erőt ad az érzések, a vágyak felvállalásához és természetes kifejezéséhez. A holdkő több életörömöt hoz, és erősíti a női kisugárzást.

A görögöknél és a rómaiaknál a termékenység szimbólumaként tisztelték, amely a Hold tulajdonságait itt a Földön felerősíti.
Használata: viseld gyűrűként vagy nyakékként.

Jáde – bölcsesség
A zöld színű jádekő segít zaklatott, felkavart lelkiállapot esetén is nyugalmi állapotba kerülni, és a figyelmet kellőképpen összpontosítani. Hatékony eszköze az emberekkel való intuitív és lelki beállítottságú kommunikációnak, segíti a ráhangolódást és az együttműködést. Hatékonyan oldja a stresszt, csökkenti a feszültséget, összehangolja a jobb és a bal agyfélteke működését.
A jádekő az ókori Kínában a lelki béke és a hosszú élet szimbóluma volt. A maják a szerelem köveként tisztelték, az indiánok körében pedig az aranynál is többre becsülték.

Használata: meditáláshoz válassz gömb alakú jádekövet.

Citrin – optimizmus

Ez a napsárga kő fokozza az életörömöt, melegséggel árasztja el a lelket. A citrin bátorrá, nyitottá, elszánttá, temperamentumossá tesz, mégsem meggondolatlanná, hanem meggondolttá. A citrinen keresztül megtanuljuk a kívánságainkat és az elképzeléseinket keresztülvinni.

A római legionáriusok a mellkasukon viselték ezt a követ, hogy védve legyenek a haragos pillantásoktól és irigy intrikáktól. A citrint a középkorig a Nap köveként tisztelték.

Használata: viselj egy medált a szívcsakra felett.

Rózsakvarc – intimitás
- Kapcsolaterősítő, szerelemhozó kő.

A görögök és a rómaiak azt hitték, hogy Ámor és Erósz, a szerelem istenei küldték a rózsakvarcot a Földre, hogy a szerelem és a kibékülés őserejét az embereknek ajándékozzák.
A rózsakvarc nyugtató és csillapító hatással van a szívre.

A rózsakvarc kellemes rózsaszíne beleélő – képességet, szelídséget, gyengédséget és szerelmet ébreszt.

Finom rezgéseivel beburkolja a lelket.

Használata: tedd ki a hálószobádba.

Hegyikristály – mentális erő

A hegyikristály elsősorban olyan élethelyzetekben nyújt segítséget, amikor szükséges a hatékony figyelem és a szellemi összeszedettség. Élénkíti a mentális teljesítőképességet, a koncentrációt és a memóriát.

A görög krüsztallosz (jég) szóból, mert az ókoriak örökre megfagyott jégnek tartották. Amulettként, Afrika és Ausztrália egyes népeinél esőhozó szerepe miatt közkedvelt. A monda szerint energiákat koncentráló kristálykő csillogott Artúr király legendás kardján is.

Használata: tanuláshoz, munkához tegyél ki az asztalra egy hegyikristálycsúcsot.

Zafír – elfogadás

A zafír segít az érzések kifejezésében és megélésében. Akkor szükséges, amikor adott emberek vagy élethelyzetek elfogadása, illetve kezelése túl nagy lelki nyomást jelent.

Oldja a stresszt, az érzelmi blokkokat, a depresszív hangulatot nyugtatja, és kiegyensúlyozza a kedélyállapotot.

A zafír elnevezése igen ősi, egyesek héber eredetűnek tartják, mások egy szanszkrit kifejezésből származtatják, mely a Szaturnusz bolygónak szentelt drágakövet jelölt. Az új Jeruzsálem egyik alapköveként már a Bibliában is megemlítették a zafírt. A középkorban papi gyűrűkbe foglalták.

Használata: azok az emberek, akik hajlamosak a haragra, a nyakuk körül viseljenek egy zafíramulettet, amely megóvja őket a gyakori érzelmi kitörésektől.

A lávakövek

A bazaltlávakövek használata több ezer éves múltra tekint vissza, az indiánok, kínaiak, de egyes források szerint még az ősmagyarok sámánjai is használták gyógyításhoz a felmelegített és testre helyezett köveket. A forró magmából származó kövek összegyűjtötték az anyaföld összes energiáját, az általuk kibocsátott hő jó hatással van az izmokra, ellazítja őket, és csillapítja a fájdalmat. A kőterápiát az ókori Kínában kapcsolták össze a meridiánokkal.

Ásványok

Az ásványok "határozott kémiai összetétellel és térrácsszerkezettel rendelkező, túlnyomó többségében kristályos állapotú, földtani folyamatok során képződött, szilárd halmazállapotú vegyület (ritkábban elem)”.

Jelenleg mintegy 4300 ásványfajt ismerünk a Földön. Számuk évről-évre nő, átlagosan mintegy 40-50 fajjal.

 Nagybányai Ásványtani Múzeum:

A több mint 16000 ásvány Kapnikbámya, Herzsabánya, Felsőbánya, Iloba, Zazár, Miszbánya, Borsabánya és Macskamező környékéről került a felszínre.

Veszélyeztetett állatok - a zsiráf

 A zsiráf (Giraffa camelopardalis) Afrikában élő párosujjú patás emlősállat, a legmagasabb és leghosszabb nyakú szárazföldi élőlény.

 A szavannák lakója az ókortól kezdve kedvelt attrakció volt; Rómában először Julius Caesar mutatott be zsiráfokat az amfiteátrumi játékokon. A tudományos nevében szereplő camelopardalis a faj addig használt nevére, a görög kamélopardaliszra („tevepárduc”) utal. A zsiráf Büzantioszt, aki az első ókori híradást adta a különös állatról, a magassága miatt a tevére emlékeztette, a bőre mintázata pedig a párducéra hasonlított

. A zsiráf, születésekor kb. 2 méter, a hímek pedig 5 és fél méterre is megnőhetnek, melyhez még hozzáadódik a 2 méter hosszú nyakuk is. A zsiráfborjú, születésekor 2 méter magasból fejjel a földre zuhan. Az újszülött zsiráfok körülbelül 1 óra elteltével kezdenek el járkálni. Ezek az állatok igen éberen és kisebb megszakításokkal alszanak: a zsiráfok alvás közben is élénken fülelnek és egyik szemükkel a környéket kémlelik. Az emlősállatok közül a legkevesebbet a zsiráfok alszanak, alvásigényük 2 óra de ezt a rövid időt sem egyhuzamban aludják át, hanem csak 5-10 percre szunyókálnak el. Életük 8%-át sem töltik alvással. Éjszaka többnyire állva, de olykor fekve, fejét mindig az egyik hátsó lábán nyugtatva alszik, amikor nyaka szép ívet alkot.
/Érdekes világ/









"Az emberi tevékenységnek köszönhetően nem egy, hanem rögtön kettő zsiráf alfaj került fel a veszélyeztetett állatok listájára. Ez pedig azt jelenti, hogy az afrikai szavannák impozáns emlőse néhány év alatt a kihalás szélére sodródott.

A vörös lista harmadik helyére kerültek

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) legújabb jelentése szerint a zsiráfok száma az elmúlt három évtizedben nem kevesebb, mint 40 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként az állatokat feljebb sorolták az unió vörös listáján: a nem fenyegetett kategóriából azonnal kettővel feljebb ugrott a sebezhető fajok közé. És ez még nem minden.

A zsiráfok két különleges alfaja, a núbiai és a kordofan zsiráfok még ennél is rosszabb helyzetben vannak: a vörös lista harmadik helyén, a súlyosan veszélyeztetett kategóriába kerültek – mutatott rá Dr. Julian Fennessy, az IUCN Különleges Túlélési Bizottságának (Special Survival Commission) társelnöke. – Ezek a zsiráfpopulációk elsősorban Eritrea, Guinea, Burkina Faso, Nigéria, Malawi, Mauritánia és Szenegál vadon élő területein fogyatkoztak meg.

A zsiráfok körülményei egyre drámaibbra fordultak

A zsiráfoknak jelenleg hét alfaja ismert, és valamennyi napi küzdelmet folytat, hogy növelje az egyedszámát és szembeszálljon a veszélyeztető körülményekkel. A világ legmagasabb és legkecsesebb állata szenved az orvvadászattól, a mezőgazdasági terjeszkedéstől, a bányászat miatt és az élőhelyek elvesztése miatt Afrikában.

Az emberek természetesnek veszik a zsiráfok jelenlétét az állatkertekben, az afrikai szafarik során vagy az ismeretterjesztő csatornákon – mutatott rá Dr. Julian Fennessy. – Talán még a természetvédők is meglepődtek a megdöbbentő adatokon, amelyek azt jelzik, hogy ezek a fenséges állatok lassan a kihalás ellen folytatnak döbbenetes küzdelmet.
A zsiráf-populációk már a tavalyi IUCN jelentésben is kiemelt szerepet kaptak, ám azóta a körülmények még drámaibbra fordultak.

Sürgető a minél gyorsabb megoldás

Míg a zsiráfok egyedszáma Afrika déli részein csak finoman csökkent, úgy ez az impozáns emlősállat szép lassan szinte teljesen eltűnik a kelet-, a közép- és a nyugat-afrikai régiókban – hangsúlyozta a Nemzetközi Természetvédelmi Unió szakembere. – Megdöbbentő, de a jelenleg ismert, kilenc zsiráf alfaj közül három a súlyosan veszélyeztetett kategóriába került.

A vörös listán ezután már csak a „vadon kihalt" és a „kihalt" kategória következik. A fenyegetés tehát egyre riasztóbb és súlyosabb. Afrikában az orvvadászok kedvenc célpontjai közé tartozik az elefánt, az orrszarvú és a zsiráf is. Utóbbi fejéért és csontjaiért akár 140 amerikai dollárt, tehát közel 40 ezer forintot is fizetnek a fekete piacon. Ám ha a politikai szereplők, a gazdasági társaságok, a civil szféra és a természetvédők nem találnak gyors megoldást a problémára, akkor meglehet, hogy a jövő generációi már csak az állatkertben láthatnak zsiráfokat."

forrás( Origo Jeki Gabriella

Vas megye - Magyarország tájai

Vas megye Magyarország legnyugatibb csücske - igazi gyöngyszem, méltán szeretik az ott élők, és csodálják az odalátogatók Szombathely és környéke látnivalóit, Kőszeg, Sárvár, Körmend, Őriszentpéter és más települések szépségeit.

Évezredek üzenete és évszázadok históriája sugárzik a múlt felbecsülhetetlen értékeiből, az írott és íratlan történeti forrásokból. A régészeti kutatások egyértelműen igazolták, hogy Vas megyében a neolitikum idején a mai Sé területén, a bronzkorban Górban és a Sághegyen, a bronz- és a vaskorban pedig a velemi Szent Vid hegyen olyan jelentős politikai, gazdasági és kulturális funkciókat ellátó települése léteztek, amelyek tágabb környezetükre is hatást gyakoroltak. A római birodalom keleti határait Augustus császár az i.e. I. évtized fordulója táján a Dunáig terjesztette ki.
Az új, Pannóniának nevezett provincián vezetett át a Borostyánkő út. Az egymástól alapvetően eltérő vallási és kulturális áramlatokat is közvetítő Borostyánkő út melletti települések közül a mai Szombathely antik ősének tekinthető Savaria kiemelkedő szerepet töltött be, hiszen egyben Felső-Pannónia igazgatási, kereskedelmi és vallási központja is volt. A város Fórumán átvezető út és épületeinek impozáns maradványai ugyan úgy csodát ébresztenek, mint a néhány száz méterrel távolabbi, Európa legészakibb Isis szentélye.
Az európai kereszténységet is gazdagította ez a város, a középkor egyik legnépszerűbb szentje, a mintegy 1600 évvel ezelőtt elhunyt Szent Márton, a Tours-i püspök Saváriában született. A Dunántúl nyugati fele az i. sz. V. század első harmadától kezdődően előbb hun, később gót, majd pedig longobárd, a VI. század második felében avar, végül a IX. században frank uralom alá került. A magyar kalandozások befejeződése után az ország nyugati része ún. gyepűvidék lett, ahol különféle határőr népek éltek. Ettől kezdődően mind a mai napig Vas megye nyugati határa egyben Magyarország nyugati határa.

Sárvár városa gyönyörű természeti környezetben, a Rába völgyében, a Kemeneshát dombjai között fekszik.

A város kiemelkedő műemlék-épülete a középkorban épült Nádasdy vár. Jellegzetes kaputornyával és a várárkon átívelő boltíves hídjával Nemzeti Örökségünk része.

A honfoglalás kori földvárból valószínűleg a XIII-XIV. században kiépített várat többször átalakították, így a reneszánsz hazai építészet jellegzetes példájában gyönyörű és értékes barokk falképek láthatók.
Az első nagy átalakítás az itt 1390-től birtokos Kanizsaiakhoz köthető: bővítették a palotát, és megkezdték a ma is látható kaputorony építését. A terület 1534-ben házasság révén jutott a Nádasdy család birtokába, a legjelentősebb munkák ehhez a családhoz köthetők. A Wesselényi-féle összeesküvés után (amelyhez először csatlakozott Nádasdy Ferenc, majd azt felfedte a császár előtt) a hatalmas vagyont a kincstár elkobozta. Azután számos tulajdonosa volt.

A várat 1720-ban, és száz év múlva, 1822-ben is erőteljesen megújították - mai állapota az akkor kialakult formáját tükrözi. A vár ma több intézménynek, egyebek mellett múzeumnak, könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont.



Hazánk fürdői között igazi gyöngyszem a 2002-ben megnyitott sárvári fürdő.

A Föld méhe egy aranynál is értékesebb kincset rejt, a gyógyvizet. Az 1961-ben felfedezett gyógyhatású víz kétféle: 1200 méterről hidrogén-karbonátos, 2000 méterről pedig sós víz tör fel. A gyógyvíz az alkáli hidrogén-karbonátos, nátriumkloridos gyógyvizek csoportjába tartozik .

Sárvár 16 hektáros Arborétumában számos növényritkaság, 350-nél több fa- és cserjefaj található, tiszafái és kocsányos tölgyei több száz évesek.

Sárváron született meg hazánk első magyar nyelven nyomtatott könyve, amely Sylvester János: Új Testamentumának fordítása (1541).
Tinódi Lantos Sebestyén, a vándorhistóriás is Sárváron lelt otthonra.

Egészségünkért - a cékla

A céklát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A növény legrégebbi archeológiai lelete egy újkőkorszaki (i.e. 4000) településről származik. Az i.e. második évezredben már a babilóniaiak és a főniciaiak nagy mennyiségben termesztették. Európa északi területeire a rómaiak juttatták el.
A monda szerint Nagy Károly annyira bízott a cékla gyógyító erejében, hogy rendeletben tette közzé kötelező termesztését. Nem véletlenül!

A cékla mint gyógynövény

• A cékla nagy mennyiségben tartalmaz jó vízkötő képességű pektint. 

• Kiváló vérképző, és jól szabályozza a máj anyagcsere-folyamatait.
• Számos vizsgálat bebizonyította, hogy a céklalé segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért bizonyos helyeken kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység esetén.
• A-, B1-, B2- és C-vitamint tartalmaz, ásványi anyagok közül pedig folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot, valamint magnéziumot.
• Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulhat. 
• . A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat.

Balázsolás

Szent Balázs egyike a tizennégy segítő szentnek, és a torokfájás mellett sok testi nyavalya gyógyítója is. Tisztelete a XIV. századi pestisjárvány óta ismert, és tegyük hozzá nem véletlenül, mert a fekete halál kezdeti tüneteiben torokfájással, majd fulladási rohamokkal jelentkezik.



Balázs napját /február 3/  az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, és az időjárásjóslás napjának is nevezték régen. Szokás volt, hogy a magyar szőlősgazdák a földjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét arra számítva, hogy Balázs így majd megvédi a szőlőket, és szőlőéréskor elűzi a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a szemekben.

Eredete Szent Balázs püspök nevéhez fűződik, aki azzal tette feledhetetlenné magát az utókor számára, hogy egyszer megmentett egy fiút, akinek halszálka akadt a torkán. Hálából a fiú anyja ételt és gyertyát adományozott számára. Ezért a torokfájósok különös becsben tartják ezt a dátumot, az őket ápolók pedig ilyenkor parázsra vetett alma héjával füstölik meg a szenvedőket, hogy ezáltal a betegséget, fájdalmat okozó gonoszt elűzzék belőlük.

A balázsolás, balázsjárás hagyománya nem csak nálunk volt ismeretes, hanem a cseh, morva és szlovák területeken is.

Balázs-áldás: 

Ó szent Balázs légy mellettünk,

óvj meg minden bajtól

Torokfájás már nyavalya,

tőlünk elmaradjon.

Balázs napján  a Balázs-bor is szentelménynek számított. Az áldás alatt mormolt szavaknak a néphit rendkívüli erőt tulajdonított, ezért a férfiak sokfelé így imádkoztak: "Ments meg uram engem a torokfájástól, a kígyómarástól, de főleg a rossz asszonyoktól"
 

Február 2. - vizes élőhelyek világnapja

Február másodika a vizes élőhelyek világnapja, annak emlékére, hogy 1971-ben ezen a napon írták alá az iráni Ramsarban a Ramsari Egyezmény néven ismertté vált nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért.

Az egyre fokozódó emberi beavatkozás hatására a 20. század közepére olyan mértékben összezsugorodtak a vizes élőhelyek, hogy óhatatlanul szükségessé vált az ökoszisztémák hosszú távú megőrzését szolgáló nemzetközi szintű összefogás.


A vizes élőhelyek megóvása globálisan, Európában és hazánkban is kiemelten fontos feladatunk, hiszen az éghajlatváltozás következményeként a természeti katasztrófák gyakorisága 35 év alatt több mint a duplájára nőtt – a katasztrófák 90%-a vizekhez kötődik, a jövőben pedig még több extrém időjárási eseményre számíthatunk.