"Gyémánt király ".. Charles Lewis Tiffany

A gyémánt misztikus erejét már az egyiptomiak felismerték, ahol a gyémánt viselése négy bal ujjunkon azt biztosította, hogy a vena amoris („szerelem ere“) az ujjakból egyenesen a szívbe vezessen. A gyémánt és gyémántpor elhelyezése az ujjakon az örök szerelmet biztosította.

A gyémántokat Európába legelőször talán Nagy Sándor hozta. Eleinte rejtélyes különlegességnek tartották, mágikus és gyógyító tulajdonságokat adtak neki. Úgy mesélik, hogy amikor Nagy Sándor megérkezett a Gyémántvölgybe, a völgy tele volt drágakövekkel és kígyókkal, amelyek gyilkos tekintettel védték őket. Nagy Sándor viszont a kígyókat becsapta és megszerezte a gyémántokat. A régi Görögországban a gyémántok az „istenek könnycseppei“ voltak, melyek a földre estek. Hogy hangsúlyozzák a gyémánt keménységét, „adamas“-nak hívták, ami legyőzhetetlent jelent. 60 évvel Krisztus előtt Plinius A természet történelmében ír a gyémántokról. Az első nem csiszolt gyémánt Rómában az 1. és 3. század között jelent meg. A 13. században említi Marco Polo Ormuzt mint az egyik fő perzsa gyémántpiacot.

Nyugaton a 13. században a fő gyémántpiac Velencében volt. Európa legtöbb fővárosa üzleti kapcsolatban állt ezzel a várossal. És innen jöttek a selyem- és gyémántkereskedők Brugge-ba. Brugge nem csak a gyémántüzlet központja lett, a gyémántok feldolgozása is itt folyt. A gyémántüzlet gyorsan elterjedt és ekkor lépett színre Brugg Lodewijck van Berken, a gyémántcsiszolás feltalálója.

A gyémánt csiszolása sokáig titkolva volt. A 14. században csak oktaédereket csiszoltak, fa- vagy rézalátéten gyémántporral megszórva. Ezt a módszert már régebben is használták más drágakövek és elefántcsont csiszolására. A gyémántoknál viszont ez a folyamat hosszú volt. A 15. században kezdtek modernebb módszereket alkalmazni a szabálytalan kristályok hasítására. A csiszolásnál viszont továbbra is az originális alak volt tiszteletben tartva. A gyűrűkbe piramis alakú kövek kerültek. A csiszolás lényege a szabálytalan részek és más hibák eltávolítása volt.


1812. 02. 15..én született Charles Lewis Tiffany, a gyémántok királya, a Tiffany ékszerészet megalapítója.

1837 szeptember 18-án a 25 éves Charles Lewis Tiffany John B. Young barátjával együtt az apjától kapott 1ooo dolláros kölcsönből egy luxuscikk kereskedést nyitott a new york-i Broadway-n. Minden egyes árucikk olyan vitathatatlan árkategóriába került, hogy az újságok az első oldalon írtak a boltról. Ennél jobb reklámfogást el sem lehetett volna képzelni. Az első nap bevétele 4,98 dollár volt.
Az új üzlet kifejezetten amerikai stílust képviselt, ami megváltoztatta a fényűzésről és az eleganciáról alkotott viktoriánus elképzeléseket. A természet világától inspirálva a fiatal cégtulajdonosok egyszerű és harmonikus stílust teremtettek. Kezdetben ezüst tálcákat és evőeszközöket, valamivel később ékszereket is terveztek. Egyedi, tiszta, mértéktartó stílusuk összefonódott a Tiffany & Co. márkanévvel, ami az ízlés, az elegancia mértékévé vált. Ugyanakkor szinte elsőként ismerték fel, a cég-arculat kereskedelmi jelentőségét. Így választották ki azt a szinte világító, világoskék árnyalatot, amely a mai napig összetéveszthetetlenül a céget szimbolizálja. Ebben a színben készültek és készülnek ma is csomagolások, a dobozok, a vásárlószatyrok, a kiadványok és minden reklámanyag. Idővel ez a szín annyira eggyé vált a Tiffany márkával, hogy ma már általánosan Tiffany-kékként ismerik, az exkluzivitás és az elegancia képzetét keltve.

Tiffany voltaképpen talán a világ első komplex design cége. Ami azt jelenti, hogy a cég a mindennapi életet díszítő, esztétikai szférába emelő tárgyakat tervezett. Manapság a Tiffany márka elsősorban ékszert jelent, hiszen az ékszerek által vált a cég különösen ismertté a világon. De a Tiffany név az iparművészet és a design más területeiről sem tűnt el nyomtalanul, s ezt a sokarcúságát a mai napig megtartotta.

1878-ban Charles Tiffany megvásárolta a világ egyik legnagyobb és legfinomabb sárga gyémántját 18ooo dollárért. A cég Dr. George Frederick Kunzt, drágakőszakértőt alkalmazta, hogy felügyelje a gyémánt metszését, amelyet végül 9o metszéssel 128.54 karátot ért. A gyémántot a dél-afrikai Kimberley gyémántbányában fedezték fel 1877-ben. Ma a vevők milliói látják a Tiffany áruház első emeletén New Yorkban. Az eredeti gyémántkristály 287.42 karát súlyú volt mielött a példa nélküli 9o metszést ejtették volna rajta. Ez 32 metszéssel több volt a hagyományos gyémántmetszésnél.
Ez az év különösen sikeresnek bizonyult a cég számára. A párizsi világkiállításon arany érmet nyertek, a cég feje C.L. Tiffany pedig megkapta a Francia Becsületrend Lovagja címet.
E megtisztelő kitüntetést követően Tiffany a császári és királyi koronás fők ékszerészévé vált. Az európai arisztokrácián kívül dolgozott az ottomán császár, az orosz cár és az iráni sah számára is.

1886-ban a cég bemutatta a mai napig ismert úgynevezett "Tiffany" foglalatot. Ennek jellegzetessége, hogy a gyémántot hat platina karom emeli ki, ami lehetővé teszi a fény még hatásosabb játékát és a kő fokozott ragyogását. Ez a forma a világ legismertebb eljegyzési gyűrűjévé vált. A következő években Tiffany felvásárolta a francia koronaékszerek jelentős részét, beleértve Eugénia császárnő négy gyémántláncból komponált nyakékét. Ezek után Charles Lewis Tiffany a "gyémánt király" nevet kapta.

Bálint napi hiedelmek

- A madarak ezen a napon tartják lakodalmukat, párt választanak.

- Sok helyütt magokat is szórnak nekik, hogy segítsék örömüket.
- Azokra a területekre, ahonnan a vadgalambok elköltöztek, erre a napra várják visszatértüket.
- A gyümölcsöskertekben kezdetét veszi a fák metszése, ha ezen a napon, gyümölcsfát is ültetnek, akkor gyorsabban megkapaszkodik, hamarabb hajt rügyet, gazdag termést hoz.
- Napkelte előtt a szőlőtermesztők megkerülik a szőlőt, megmetszik négy sarkán a tőkéket, hogy a tolvajoktól és a madaraktól megvédjék.
Máshol a gazda ugyanezzel a céllal körüljárja háza táját.
- A kőművesek ezen a napon misére mennek, imádkoznak, hogy Bálint őrizze meg őket a magas állványokon dolgozva a leeséstől.
- Mohácson Bálint napja böjti nap. Csak egyszer esznek, zsír nélkül főznek, templomban imádkoznak, gyónnak-áldoznak.
- Bálint napján jó tyúkot ültetni, mert akkor a háznak szerencséje lesz az aprójószágban egészen a következő esztendő Bálint-napjáig.
- A fákra perecet, aprósüteményeket aggattak, és a gyerekek együtt lakodalmaztak, ujjongtak a madarakkal.
- Bálint a verebek védőszentje, mert már nekik is kezd kedvezni az időjárás.
- Ez a nap a tavasz közeledtét is jelenti, ideje beszerezni a vetőmagot.

Népi időjóslás:

- Ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó idő lesz.
- Ha ezen a napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz az évi termés.
- A hideg időnek a jele, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, ha azt mondja:
"csücsülj beö", akkor még hidegre kell számítani.
- Sok helyen a szeles időt nem szeretik a háziasszonyok, mert ez azt jelenti, nem lesz tojás egész évben.
- A férfiak meg az esőtől félnek, mert a hagyomány szerint akkor kukoricán kívül másból nem lesz jó termés.


Régi magyar szerelmi praktikák erre a napra

Alma kilenc maggal
Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magja van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, és akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba.

Víz kilenc kútból
Ha valaki kilenc kútról vizet hoz és azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatja, akkor az illető mindig szeretni fogja. (Ma már talán kilenc különböző csappal is működik a dolog, bár mi még nem próbáltuk.)

Macskafogó
Érdemes cicát "uszítani" a lányos házhoz érkező legényre, mert ha ott egy macska a fiú lábához dörgölődzik, akkor ő abból a házból fog nősülni.

Bálint napon

A magyar szerelmi líra megteremtőjére, az első világirodalmi rangú magyarul verselő költőre, Balassi Bálintra is emlékezünk február 14-én, aki számos asszonyhoz írt verseket.

Szerelmi költészete három nő alakja köré csoportosul.

Verseinek címzettjei Losonczy Anna (Júlia), Szárkáni Anna (Célia), és Fulvia, kinek kiléte a mai napig ismeretlen. Feleségének egyetlen verset sem írt, holott egyedül hozzá tartozott igazán.

Balassi a szerelmet az élet legfontosabb dolgának tartotta. Versei középpontjában az imádott nő alakja állt. Valóságos nők hatottak rá, de verseiben nem rendelkeznek a hölgyek egyedi vonásokkal, csakis a szerző érzelmeiből utalhatunk arra, kihez is szólnak vesei. Júlia is eszményképpé válik, a szépsége, a beteljesülő boldogság az idő folyamán egyre elérhetetlenebbé válik.

Júlia:
Júlia verseit, Petrarca mintájára ciklusba gyűjtötte, témájuk az elérhetetlen boldogság utáni vágyakozás. A versek stílusa, tökéletes ritmikája, az újszerű strófaszerkezete (Balassi-strófa), reneszánsz kompozíciója ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja. A Júlia-versek születését kezdetben még egy-egy életrajzi vonatkozású elem motiválta, de a későbbiekben már kizárólag érzelmeinek kifejezése volt a cél. A legtöbb udvarló vers nem életrajzi vonatkozású, hanem tudós poézis. Egyetlen célja velük Balassinak Júlia meghódítása volt.
A Júlia-ciklus legismertebb darabja „Hogy Júliára talála, így köszöne neki” c. mű. A verset egy váratlan találkozás ihlette egy kapualjban, az egész vers elragadott, ujjongó bókok sora. Az első versszak egy boldog felkiáltás, Júliát meglátva első gondolata az, hogy nélküle nem tud élni, s csak ezután köszönti a kornak megfelelően: „egészséggel”.

Célia:
Szerelmes verseinek másik ihletője Wesselényiné Szárkándi Anna.   A műveiben csak Céliaként emlegetett nő iránti szerelme már nem annyira indulatos, érzelmei sokkal higgadtabbak, mint Júlia iránt. Ezek a versek sokkal kimunkáltabbak, játékos könnyedség jellemzi őket.

Fulvia:
A Fulviához írt versek száma a legkevesebb, egy rövid epigramma mégis őrzi nevét: „Lettovább Júliát, s letinkább Céliát ez ideig szerettem,
Attól keservessen, s ettől szerelmessen vígan már búcsút vettem,
Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtem.”

  Kora egyik legműveltebb embere volt. Nyolc idegen nyelven beszélt, fordította a klasszikusok és az újlatin költők műveit. Irodalmi munkásságával a legnagyobbat alkotta a magyar humanizmusban. 

Virágok üzenete

Az emberek régóta ajándékoznak egymásnak virágokat, a vágy, a hűség, a szeretet jelképeként.

Kifejezhetnek gondolatokat, érzéseket.





A vörös Rózsa a szerelem virága.

• Ha fehér rózsát adunk, sok mindent mondhatunk vele. Jelentheti a nagyrabecsülést, az alázatosságot, az ártatlanságot, a titoktartást és a csendet is.

• A rózsaszín rózsa a kecsesség jele.

• Bár sokan az irigység színének tartják a sárgát, a sárga rózsa örömöt és vidámságot jelent.

• A Szegfű a szeszélyesség és a komoly szerelem virága.

• A Tulipán a lángoló érzelmek és a nőiesség jelképének virága. Vörös tulipán: Szerelmi vallomás.

• Az Orchidea a műveltség és kifinomultság virága

• A Liliom a kacér nő virága.

• A Magnólia a természetesség virága.

• A Kála a szépség virága.

• Az Írisz a remény virága.

Valentin nap

Február 14-én és az azt megelőző napokban csak az Egyesült Államokban mintegy 400 millió szál rózsát és 25 millió tonna csokoládét vásárolnak kedvesüknek az emberek.

 Ennek az egyetlen ünnepnapnak az ökológiai lábnyoma felmérhetetlen – különösen, ha beleszámítjuk azt a hulladékmennyiséget, amely az ajándékozás kapcsán keletkezik. A Valentin-nap angolszász eredetű ünnep, de az egész világon, így Magyarországon is egyre nő a népszerűsége.

Ezeknek az ajándékoknak szinte egyből a kukában landol a csomagolása, sőt, sokszor maguk a termékek is a szemetesbe kerülnek pár nap vagy hét után – gondoljunk csak a képeslapokra vagy a vágott virágokra.

Az Egyesült Államokban az édességek között főleg a bonbonok közkedveltek, amelyeket gyakran többrétegnyi csomagolóanyagba burkolva árulnak – van olyan, amelynek össztömegéből több mint 40 százalék a csomagolás –, így miután kiürülnek, felesleges műanyag, papír, celofán és alufólia kerül a szemetesekbe, majd a természetbe.

A legnépszerűbb Valentin-napi ajándék a virág, csak Valentin-napra több száz millió szál rózsát termesztenek világszerte. A csokrokat azonban az árusok előszeretettel csomagolják celofánba, ami szintén lassan lebomló műanyag. Kérjük meg őket, hogy

a virágot csak egy szalaggal kössék össze, vagy csomagolják papírba.

Illemtan

    Bár illemtani alaptétel, hogy a férfinek előre kell engednie a hölgyet, az éttermek, vendéglátóhelyek esetében ez éppenséggel nincs így, és ennek érdekes kultúrtörténeti okai vannak

. A középkori vendégfogadókban, ivókban a napi repertoár része volt egy kis csetepaté – ököllel, bicskával és egyéb jeles aszeszoárokat bevetve. Mivel nem volt ritkaság, hogy egy repülő szék vagy söröskancsó fogadta a belépőket, előbb mindig a férfi lépett be ezekre a helyekre, hogy ellenőrizze, mennyire biztonságos.

 Manapság ugyan jóval civilizáltabbá vált társas életünk, ez a szokás mégis megmaradt. A helyes eljárás, ha a férfi belép, megtartja az ajtót a hölgynek és maga elé engedi őt. 

Vers vasárnapra -

Wass Albert: A hóvirág

Nézz meg egy hóvirágot!
... Honnan tudja meg bent a föld alatt,
hogy odakint már elment a hó
s az ágak könnyező rügyein
cinkék hintáznak a napsütésben?
Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról,
hogy mennyire haladt a világ a tavasszal.
Hideg föld öleli még a gyökeret,
de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra.
Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól.
Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek.
A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket.

Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág.
Kacag. Szinte hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép!
Milyen szép és milyen tökéletes.
Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt.

Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted