"Napba öltözött Boldogasszony" - Babba Mária

Erdélyben az Árpádok bejövetele előtti magyar műveltség emlékei ma is megtalálhatók. Ennek élő jelenléte Babba Mária tisztelete.

 Ez tulajdonképpen az ősidőkbe visszanyúló Boldogasszony tiszteletet jelenti.
 Egyetlen nép sincs, aki annyiféle módon nevezné Szűz Máriát, Jézus anyját. A leggyakoribb elnevezés a már említetteken kívül: Nagyboldogasszony, Magyarok Nagyasszonya, Nagyasszony, Kisasszony, Szűzanya, Mindnyájunk Édesanyja, Boldogságos Szűz, Madonna, és még a liturgia részeként számos a tiszteletet kifejező elnevezés.

Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói Szűz Máriának: „Napba öltözött Boldogasszony”  Ősi hitvilágunk emléke a Boldogasszony tisztelet, és ennek legerősebb bizonyítéka a ma is élő Babba Mária kultusz.

Erdélyben a magyar múltat és a magyar múlt emlékeit az egyházak őrzik. Már annak idején Szent István királyunk is – nem véletlenül – Nagyboldogasszony oltalma alá helyezte az országot.  A szó – Babba - eredete a múlt messzi homályába vész. Eleink keletről hozták magukkal. Mit jelent a Babba Mária?  - Azt jelenti, hogy Szép Szűz Mária. Mert a babba azt jelenti, hogy szép.  A Mária-kultusz az egész magyar kultúrkörben megtalálható.Babba Mária elnevezéssel a néphit a fényesen ragyogó ég félhold alakú nyílásában ma már Máriát is köszönti, aki kinyitja az ég kapuját.

 A hivõk lelkében életre kel az a biztos tudat, hogy imájuk és kérésük a Boldogasszony segítségével bejutott a Mennybe. Nyugodt szívvel mennek a misére, teljes szívvel vesznek részt annak minden részletében, buzgón énekelek, a templomban megsimogatják a „Napba öltözött Boldogasszonyt"

"A moldovai magyarok egyik hagyomány-változata szerint a kalugári Barát-hegyről került Csíksomlyóra, mert a  tatárok össze akarták törni, ezért ingyen odaadták a pátereknek"- nos akár igy is történhetett. Egy másik legenda szerint - talán 1520-ban - a "Bákó-melletti Mardzsinyénből... menekítették  ferencesek a kegyszobrot, egyszerre minden erőfeszítés ellenére sem bírta a két ökör továbbhúzni a kincset vivő szekeret, Majd négy, hat, végül tizenkét ökör sem. Csoda történt, hogy kinyívánítassék, hol álljon a menedéket kereső Mária hajléka" . A csángómagyarok úgy tudják, annak idején Bizáncból került volt Moldvába talán annak törökök általi elfoglalásakor, 1453-ban ."

     A csíksomlyói kegyhely pályafutását a Szűzanya közbenjárására véghez vitt csodák teszik természetfölöttivé. E csodákat 1799. július 17-én Kollonita László erdélyi püspökének vizsgálóbizottsága alaposan fölülbírálta, majd 1798-ban a „kegyszobrot csodákkal ékesnek hirdette ki". Megjegyzendő, hogy a János Zsigmond fejedelem által erőszakosan terjesztett unitárius vallás átvétele ellen elsősorban a csíksomlyói Szűzanya iránti ragaszkodás erejével tiltakoztak a székelyek. És ezért megmaradtak máig őseik katolikus hitében. Joggal mondhatjuk tehát, hogy ami a lengyeleknek Czestochowa, a magyaroknak Máriapócs és Verebély, az a székelyeknek Csíksomlyó.

     A jelenlegi kéttornyú templom 1802-ben épült, a kegyoltár pedig 1848-ban. A kegyszobor maga 2,26 m magasságú. Századunkban 1916-ban augusztus 29-én a kegyszobor Székelyudvarhelyre menekült, majd innen Kolozsvárra, ahol a Havas Boldogasszony templomában kapott szállást. 1920 pünkösdjén. azonban újból „hazatérhetett" és elfoglalhatta trónusát a csíksomlyói kegytemplomban.