Húsvét- Nagyszombat

A nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emléknapja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”. A Fülöp-szigetiek fekete szombatnak, a csehek pedig fehér szombatnak hívják e napot. 

A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát. A misén felhangzó Alleluját harangzúgás, csengőszó és az orgona hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus. 1955-tol a római katolikusok és a keleti ortodoxok húsvét előtt ismét virrasztanak.

Valaha a szertartáson részt vevők a szentelt parazsat hazavitték (újabban a Krisztust jelképező szent gyertyáról meggyújtott gyertyájukat viszik), és az előző este eloltott tüzet vele gyújtották meg. A szentelt tűz védelmet adott a rossz idő, szerencsétlenség és tűzvész ellen, s a szántóföldre is kivitték.

A pap a tűzszentelés után a vizet is megszenteli. A hívek ebből is visznek haza. Valaha megszentelték vele a házat és az istállót, hogy minden gonosz erőt távol tartsanak.