Hazánk talán egyik legszebb tája a Bükk, és a Bükk-fennsik.
.
A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta, amely itt közel
100 ezer hektáron terül el, és amelyet ezzel Magyarország legnagyobb
összefüggő erdőségeként tartanak számon. A Bükk hegység középső része
1977 óta nemzeti parkká nyilvánított terület.
A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és
lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület. A fennsík a Bükk
hegység központi részének tekinthető. 7-800 méteres magasságával
körülbelül 20 négyzetkilométeres területével Magyarország legnagyobb és
legmagasabban fekvő karszt-fennsíkja.

A
Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi
jellegű völgye. A természet szinte halmozza itt a szépséget, de
történelmi emlékeket is rejt a vidék.
A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a
Fátyol-vízesést
vagy az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az
istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző
Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti
Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait.
A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak. A Szalajka név egy
régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz
nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal
alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú
Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen
megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny
nyomtávú
kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön.
Vizek, pisztrángok
A 800-900 méter magas Bükk-fennsík töbreiben
eltűnő víz egy hatalmas (mindmáig ismeretlen) barlangrendszert vájva, a
hegy gyomrában 400-500 méter szintkülönbséget leküzdve tör elő a
Szalajka-völgyben. A patakot három forrás táplálja. Egyik a Sós-forrás,
amely egy nagy kősziklákból ered, és így vizét majd két méter magasról
zuhogtatja le, és két melegforrás, amelyek télen sem fagynak be. A
Szikla-forrásból kiömlő, egész évben egyenletes hőmérsékletű víz (9-12
°C) kedvező lehetőséget teremt a pisztrángtenyésztéshez. A
Szalajka-völgyben a pisztráng valószínűleg őshonos, intenzív
tenyésztéssel csak 1957 óta foglalkoznak.
Répáshuta a Bükk-hegység
egyik völgyében, 500-575 méter magasságban, a Bükki Nemzeti Park
szívében fekvő település. Miskolctól és Egertől 30-30 km távolságra.
A bátrabbak Mezőkövesd felöl is megközelíthetik, az ország leghosszabb és egyik legszebb völgyén, a Hór-völgyön keresztül.
A települést 220 éve alapították a jobb megélhetést kereső szlovák,
ruszin és német üveghutás mesterek, akik az üveggyártás felhagyását
követően mészégetéssel, faszénégetéssel és fakitermeléssel foglalkoztak.
A megélhetés és letelepedés alapját az erdő adta, és adja a mai napig.
A falu egyre népszerűbb kirándulóhely, mely köszönhető a helyiek
vendégszeretetének, a háborítatlan természetnek és helyi
ételspecialitásairól ismert Vadász Étteremnek.
Répáshuta, Balla-barlang (ősemberleleteket találtak itt)