Házasság világnapja

A Házasság Világnapját február második vasárnapján ünnepeljük. Ez az ünnep Amerikából indult útjára 1981-ben házaspárok  kezdeményezésére. Később II. János Pál pápa is áldását adta erre a napra. Célja az, hogy felhívja a társadalom figyelmét arra, hogy léteznek még jó, boldog és tartós házasságok. Szimbóluma egy férfit és nőt jelképező, gyertyára emlékeztető forma, amely kifejezi, hogy a házastársi szeretet fényt áraszt a világra. Jelszava – Szeressétek egymást! – nemcsak szólam, hanem naponkénti elhatározás és döntés házastársunk mellett.

 Ady Endre: Őrizem  a szemed

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

 

Toromiro fa - Húsvét-sziget

A világ legelzártabb szigete



A Húsvét-sziget a világ egyik legelszigeteltebb helye: a legközelebbi lakott település (Tahiti és Chile) több mint 3000 kilométerre található.
A régészeti kutatások szerint a szigetet polinéziaiak népesítették be időszámításunk előtt 400-ban. A sziget leginkább a rejtélyes óriás kőszobrairól ismert. Kevesen tudják, hogy az őslakosság fejlett tánc- és zenekultúrával is rendelkezett, valamint Óceánia többi szigete közül egyedülálló módon, az írásbeliség is kifejlődött itt.

A világ első ökológiai katasztrófája a Húsvét-szigeten következett be. 
Gyenge talaj, száraz éghajlat
A kutatók szerint a túlnépesedés és a művelésbe vont területek növekedése mellett a sziget mostoha körülményei is hozzájárultak az erdők eltűnéséhez.

A toromiro fa

A sziget bennszülött, azaz máshol elő nem forduló fáinak egyike a toromiro volt.

A pillangósvirágúakhoz tartozó fa nem nőtt magasra, de szinte mindenütt megélt, és elterjedt a földdarabon. Kemény fájából a szigetlakók előszeretettel készítettek faragványokat.

A vallási kultúra is gyorsította a ökológiai katasztrófát

A kutatók szerint is felgyorsította azonban a Húsvét-sziget összeomlását a helyiek vallási kultúrája. Mint ismert, a szigetlakók óriási kőszobor arcokkal rakták körbe a szigetet, a szobrok akár 60 tonnát is nyomhattak. Szállításuk nagy valószínűséggel rönkgörgetéssel történt, ehhez pedig sok fát kivághattak.
A régészeti feltárások szerint a Húsvét-szigetek lakossága a csúcson meghaladta a tízezret, ennyi embert pedig ez a sziget nem képes eltartani. Az ökológiai katasztrófával párhuzamosan háború robbant ki a szigeten, és bizonyítékok vannak a kannibalizmus megjelenésére is.
Az őslakosság számára a véget a 18. századi nyugati felfedezők jelentették, akik betegségeket hoztak be a szigetre, valamint a megmaradt kevés embert elvitték rabszolgának. A 19. század második felében már csak alig száz őslakos élt a Húsvét-szigeten. Miután Chile 1888-ban annektálta a szigetet, lakossága 2000 körülire szökött./National Geographic/

1774. Cook kapitány második földkerülő expedíciója során, március 14-én köt ki a Húsvét-szigetnél.  Nem érzi jól magát, nem száll partra, és naplójába sem jegyez le semmi érdemlegeset. Utazik azonban a hajón két német, Johann Forster és a fia, Georg, akik az expedíció megbízott természettudósaiként gyorsan gyűjteni kezdik a szigeten található növényeket. Így kerül Cook hajójára egy toromirofa példánya, amit gondosan kiszárítva és lepréselve azóta is a londoni Natural History Museum (Természettudományi Múzeum) her - báriumábanőriznek. De nem ez volt az egyetlen toromirodarab, ami akkor elhagyta a szigetet! Amikor Cook felvonta a horgonyt, ott volt a hajón több különleges szobor is. Ezeket egy Mahine nevű, Tahitiről származó ifjú gyűjtötte, aki még a nagy felfedező előző expedícióján csatlakozott Cookhoz. A tolmácsnak a Húsvét-szigeten nagy hasznát vették: a szigetlakók 80%-ban ugyanazt a nyelvet beszélték, mint Mahine. A fiú tudta, hogy nemsokára Tahitin lesznek, és a rokonai bizonyára sok ajándékra számítanak majd. A szigetlakók által felajánlott szuvenírek közül a szobrok tetszettek neki leginkább, és több darabot meg is vásárolt belőlük. Az európaiakat nem érdekelték a primitív alkotások, és csak Johann Forster és fia precizitásának köszönhetjük, hogy útleírásukban szót ejtettek a „jól csiszolt, sűrűn erezett, sötétbarna színű fából készült” tárgyakról, amiket Mahine magához vett.

A RANO KAU-KRÁTER – A kráter meredek belső lejtőinek egyik sziklakibukkanásán élt a toromiro utolsó helyi példánya  /  cikk: Földgömb januári-februári számában/

 

Ezen a napon történt - február 9.

1775.február 9.-én született Bólyai Farkas.
Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.

1832-1833-ban adta ki TENTAMEN címen, latin nyelvű, összefoglaló jellegű matematikai munkáját. Ezt tankönyvnek szánta, de beleírta számos eredeti felfedezését, megoldását is. A könyv egyik függeléke fia, Bólyai János APPENDIX néven vált közismertté. Ebben lerakta a nemeuklideszi geometria alapjait, ami nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.

A két Bolyai - e kifejezés fogalom a matematika történetében. Nevüket marosvásárhelyi kollégium, múzeum, tábor, számtalan kiadvány, műalkotás, valamint egy matematikai társulat is őrzi.


A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe, őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutárakánt tartják számon. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.

Hungarikumok

A „hungarikum” szó hallatán a legtöbb embernek a gasztronómia, a fűszeres, paprikás ételek jutnak az eszébe. Ezzel valószínűleg a Magyarországra látogató külföldi vendégek is így lehetnek, akik egy jó gulyás vagy marhapörkölt reményében keresik fel a csárdákat, éttermeket. A hungarikumok, vagyis a magyarok kulturális nagykövetei azonban nem rekednek meg a konyha falai között: a magyar fürdők, népszokások, népművészeti műremekek ugyancsak egyedülálló értéket képviselnek.

A magyarokról köztudott, hogy  szeretnek jót enni és inni.
   Az őrölt pirospaprika és a csípős fűszerek a magyar kulinária nélkülözhetetlen kellékei. Az útikönyvek szerint a marhahússal készült gulyásleves a legnépszerűbb étel a külföldiek körében, de ha már levesekről van szó, nem szabad megfeledkezni az újházi tyúkhúslevesről, a bajai, szegedi, vagy badacsonyi halászléről, és a babgulyásról sem. A főételekből sem hiányozhat a paprika, a töltött káposzta, a különféle pörköltek pedig a túrós csuszával igazán kellemes ízvilágot nyújtnak. A desszertek közül leginkább a krémes sütemények és a torták népszerűek, különösen Dobos József alkotása, a cukormázzal bevont dobostorta.

 

A magyar pálinkánk mellett talán csak a borok híresebbek. Magyarország - éghajlatának köszönhetően - híres borairól és bortermelő vidékeiről, amelyekből huszonkettő van. A leghíresebb édes fehér desszertbor a tokaji aszú. A száraz fehér borok közül a badacsonyi szürkebarát vagy az Irsai Olivér, a vörösek közül pedig az egri bikavér tartozik a legismertebbek közé.

   


Magyarország gyógy- és hévizekben rendkívül gazdag. Csak Budapesten tizenöt gyógyfürdő található. A magyar főváros fürdőkultúrája a török hódoltság korában kezdett virágozni, népszerűsége azóta is töretlen. A leghíresebb fürdők közé a Széchenyi és a Szent Gellért fürdő sorolható, de aki törökfürdőzni szeretne, annak a Királyba vagy a Császárba ajánlott ellátogatnia. A fővároson kívül még Zalakaroson, Cserkeszőlőn, Hévízen, Hajduszoboszlón és Harkányban is lehetőség van testünk és lelkünk maximális kényeztetésére.

   A puszta és annak élővilága is egyedülálló magyar kincs, amely jól mutatja az érintetlen természet és az emberi tevékenység összhangját. Magyarország legelső nemzeti parkjává is egy ilyen területet választottak 1973-ban. Ez volt a Hortobágy, amelynek természetes állatvilága mellett haszonállatai a térség jelképévé váltak. Ugyan igazi tarisznyás juhászokkal már nem találkozhatunk a pusztában, de idegenforgalmi céllal még sok ősi magyar szürkemarhát, mangalicát, rackajuhot, magyar lófajtákat, és baromfifajtákat tartanak és tenyésztenek itt. A magyar pásztorkutyák kultusza igen nagy a pusztában: a szállást vagy a tanyát a kuvasz vagy a komondor védte, a nyájat pedig a puli vagy pumi terelte.



A puszta és a végtelen rónaság képe számos képző- és népművészeti alkotás tárgyát képezi.


 A népművészet igazán jelentős Magyarországon, kiemelkedő a pingálás, a varrás, a csipkekészítés, a fafaragás, fafestés és a fazekasság. Minden régió saját magára jellemző mintákat használ. A leglátványosabb alkotásokon – mint például a kalocsai és a matyó hímzés – a rózsa, a pipacs, a tulipán és a nefelejcs központi helyen szerepelnek mind a festészetben, mind pedig a kézzel hímzett textíliákon és ruhákon.A pingálás és varrás az asszonyok, a fafaragás, fazekasság pedig a férfiak téli tevékenységéből nőtte ki magát mára egy kulturális iparággá. Ha a népművészetnél tartunk, érdemes a népdalokat és a népmeséket is megemlíteni. Ezeknek az alkotásoknak több változata maradt fenn, szájról-szájra terjedtek, s közösségi munka közben születtek meg, amelyek gyakran népi igazságokra, szólás-mondásokra épültek. A néptánc és a népzene szintén régiókra jellemzően alakult ki, a komplex gyűjteményeket pedig olyan világhírű magyar zeneszerzőknek köszönhetjük, mint Bartók Béla vagy Kodály Zoltán, akik kutatták és csokorba gyűjtötték a magyar népzenei alkotásokat.

A magyar kultúra népszokásokban is rendkívül gazdag, többségük ünnepi időszakokhoz köthető. A tavaszváró, téltemető mohácsi Busójárás is egy ilyen népszokás, ahol birkabőrbe és félelmetes, fából faragott álarc mögé bújva űzik el a résztvevők a zord telet. A másik ma is élő népszokás a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik




forrás: Múlt-kor történelmi portál

A kigyó éve

A kínai holdnaptár szerint február 10-én veszi kezdetét a kígyó éve. 

A kínai újév vagy holdújév (kínaiul: Chunjie, „tavaszünnep”) a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe.

Az ünnepre való készülődés már hetekkel a nagy nap előtt elkezdődik. A legfontosabb – a szokásos előkészületeken, ajándékvásárláson, sütés-főzésen kívül – az, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A házat kisöprik, s ha van rá mód, kimeszelik, az ajtókat-ablakokat újramázolják. A takarítással azonban vigyázni kell: hogy a jó szerencsét ne kergessék ki az otthonokból, a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón. Ennek a szabálynak a megsértése az egész családra nézve súlyos következményekkel járhat. A háznak újév előestéjén tisztán kell ragyognia, s ekkor az összes söprűt és egyéb takarítóeszközt el kell rejteni. Ha ugyanis valaki újév napján is söpörne, azzal biztos, hogy kikergetné a szerencsét a házból./Wikipedia/



A kínai asztrológia szerint a 2013-as év a Vízi Kígyó éve lesz. A víz elem változást, dinamizmust, de ingatagságot is hoz az új évben. A kínai horoszkópban a Kígyó a misztikumot, a szépséget, szakrálist és a bölcsességet jelenti.A 2013-as évet gyors változások, meglepetések, dinamizmus, ingatagság jellemzik. Ebben a periódusban a családra fektetik majd a nagy hangsúlyt. A kínai hagyományok szerint a Kígyó a házban bőséget hoz a családnak, amely nem fog éhezni.Az év kozmikus eleme a Fekete Víz. A Kígyó Évének domináns színei a fekete, kék és a zöld. Ezek a színek szerencsét hoznak a Kígyó Évében


Mit hoz a 2013-s év?

A kígyó éve kedvezni fog elsősorban azoknak, akik szintén a kígyó évében látták meg a napvilágot. Az év alkalmas arra, hogy megvalósítsuk végre fontos terveinket, de erősen figyelnünk kell a kígyó évében a csalárdságra, ravaszságra.

Szerelem:
A kígyó jellege inkább csapodár, mint hűséges, így ebben az évben inkább a futó kapcsolatoknak kedvez a sors. Ahogy a kígyó "körülfonja" áldozatát, úgy hatnak az új kapcsolatok ebben az évben. Lebilincselő és delejes lehet, ám gyakran nem tartós és nem is feltétlen kellemes. A kígyó mindenből a legjobbat választja, ezért az is előfordulhat, hogy most találjuk meg az igazit.

 2013-ban a csillagok állása fontosnak ígérkezik, a horoszkóp szempontjából.

 Először is, három, nagy jelentőséggel bíró nagybolygó lesz jelen a Víz jegyeiben, a következőképpen: a Szaturnusz a Skorpió jegyében – a teljes 2013. évben, a Neptunusz a Halak jegyében – szintén januártól decemberig, valamint a Jupiter a Rák jegyében – júniustól kezdődően.
Mindez azt jelenti, hogy a jövendőbeli esztendő érzelmekkel fűtött, valamint indulatokkal és izgalommal, megérzésekkel és belső lelki folyamatokkal lesz teli., Újból felfedezzük azt, hogy odabent van egy szívünk, egy lelkünk, amelynek igényei, szükségletei vannak, és kissé elengedjük az anyagiságot, alábbhagyunk a konkrétumokkal., Ebből a megközelítésből, 2013-ban azok fognak a legtöbbet nyerni, akik őszinték maradnak (vagy lesznek) önmagukkal szemben, ezáltal pedig garantálják maguknak a lelki nyugalmat. És ha sikerült magukat felvértezni ezzel a legyőzhetetlen fegyverrel, az élet más terén is aratni fognak., Szaturnusz a Skorpió csillagjegyben (január-december), A Szaturnusz már 2012. októberében megkezdi a Skorpió csillagjegyen való átvonulását, viszont a 2013. év lesz az első, amikor a nagybolygó egy egész éven át kitart ebben a csillagképben.

 A kínai asztrológia szerint a Kígyó éve a gyors döntések, a könnyű ügymenetek időszaka. 

forrás:  astro portal

1828. 02. 08.-án született Jules Verne

Jules Verne nevét nálunk nemzedékről nemzedékre magyarosan Verne Gyulának írták és mondották. A magunkénak tudtuk, ahogy magukénak tudták az angolok, németek, oroszok, amerikaiak. Egyike a világirodalom legtöbb nyelvre lefordított, legnagyobb példányszámban elkelt íróinak. Első sikereinek idején talán ő maga se tudta, hogy mindenekelőtt ifjúsági író, és még kevésbé azt, hogy az akkor még nem létező „tudományos- fantasztikus" regény — a sci-fi megteremtője. Mára már kétségtelen, hogy a múlt század derekán még uralkodó romantikát ő fordította természettudományos ábrándok és a valóság felé. És miközben sikeres kortársainak jó része alaposan elavult, ő olyan elevenen él a serdülő ifjúság olvasmányaiban, mint a legklasszikusabbak és a legmodernebbek.

Kitűnő társasági csevegő volt. Úgy mesélgetett távoli tájakról, mintha maga járt volna a messzeségekben, amelyekről olvasott. Szenvedélyesen olvasott a felfedezésekről és az egzotikus szokásokról. Izgatták az új tudományos felfedezések. De ugyanennyire a kalandos regények is. Dumas — az idősebb, a nagy romantikus — az ifjú Verne legkedvesebb írója volt. Élete nagy élményeként tartotta számon, amikor az önkéntes emigrációban élő kalandos kedvű író, aki Garibaldinak is harcostársa volt, hazajött Párizsba, egyenest az irodalmi és színházi élet kellős közepébe, és örömmel fogadta a fiatal írók-művészek tiszteletét. Az élete delén túljutott, örökké fiatalos írófejedelem és a fiatal, kitűnően mesélgető pénzember hamar összebarátkozott. Verne mesterének, példaképének tudta Dumast.

A mi számunkra talán a legérdekesebb — s talán a legszebb is — a „Sándor Mátyás". — Hőse magyar úr, az 1849 után osztrák elnyomás alá kerülő haza szabadsághőse, aki börtönből menekül. Sikeres szökése után álnévvel bosszút áll minden sérelemért. Kétségtelen a téma feltűnő rokonsága Dumas „Monte Christo grófja" című híres regényének cselekményével. Verne maga is úgy dedikálta Dumas-nak, hogy a téma alapmozzanatait tőle orozta. A zsákmányt ezzel az ajánlással tisztelettel visszaadja.

Verne soha nem járt Magyarországon. A személyek magyar neveit a térképről és a történelemkönyvekből vette. Szerepel itt Torontál Simon, Szatmár László, a hős leányát Szávának hívják, holott ez a folyónév inkább szerb férfinév. Egy tanárt Bátori Istvánnak hívnak. A gonosz ember neve Sárkány... — De a regény nagyon szép, szívhez szóló romantikus mű. Jules Verne francia író, de nálunk Verne Gyula, mert a miénk is.

Forrás: literatura.hu.

Nemrég irodalomtörténészek és tudósok a francia író egy 33 oldalas kéziratában fedezték fel a mai mobil- és okostelefonokhoz hasonló eszköz leírását. Vajon megjósolta az okostelefonok eljövetelét? Tudhatjuk, hogy Verne Gyula több, tudományos-fantasztikus műben írt olyan szerkezetekről és eszközökről, melyek a későbbiekben megvalósításra kerültek. Előre látta azokat a találmányokat, melyek a XX. században megvalósításra is kerültek. Televízió, internet, tengeralattjáró, gépjárművek, stb.

1874-ben Verne Gyula egy úgynevezett kamera-telefon képét vázolta a “Le Thelephone-Photographique” című írásában, ahol leírta annak az elvi működését. Az eszköz hordozható, fényképeket lehet vele készíteni, valamint rövid üzenetek küldésére is alkalmas. A történetben egy a XXI. században élő francia tudóst mutat be, aki Párizsban él. Ő a feltalálója az eszköznek is, egy brilliáns elméjű, rendkívüli képességekkel bíró szakember. Verne Gyula azonban a “mobilkort” egy negatív időszaknak mutatja be, mivel az emberek közötti társadalmi szokások és morális szabályok megváltoznak, így az végül egész Európát a katasztrófa szélére sodorja.

forrás:KeleMan

Ezen a napon történt - február 8.

 

1934. 02. 08.-án halt meg Móra Ferenc.

1934-ben a kor legnagyobb prózaírói - Móricz Zsigmond és Tamási Áron szóltak arról a nagy veszteségről, ami Móra Ferenc halálával a magyar irodalmat érte.

Móricz először Móra portréját, emberi külsejét idézte. Aztán méltatta Móra egyik nagy értékét, jellegzetes humorát. “…Humorának titka az volt - írja Móricz -, hogy a legfájóbb, a legkényelmetlenebb érzéseket vidám szavakba csomagolva tálalta ki … Angyali dolgokat tudott mondani hivatalából s politikai, társadalmi és emberi bántalmainak mélységéből. Gyöngyöket szólott, és csiszolt drágaköveket hullatott… Elment, és vele eltűnt a magyar irodalomból egy eredeti, sajátlagos, meghatóan őszinte s megilletően ragyogó magyar szín.”

Tamási Áron arról vallott, hogy Móra halálával a magyar újságírás lett a legnagyobb vesztes. “Sokan, sőt sergen olvastuk ezeket az ünnepi cikkeket - írja Tamási -, s nekem ilyenkor mindig úgy tetszett, hogy virágos alföldi mezőkön fekszem, s a fejem fölött megjelenik szűrbe öltözve, fején a derű kalapjával, kezében az igazság botjával és a lábán a mese csizmáival Móra Ferenc.”

Móra Ferenc gyermekkorában a faluszéli szegény gyermekek sorsát viselte. Egyetlen igazi játéka volt: az olcsó körtemuzsika; a többit maga alkotta sárból, agyagból, pipacsból, bogáncsból.

A kenyérkereső munkával is korán megismerkedett. “Akkora lehettem, mint most az unokám, csakhogy én már olyan idős koromban komoly tényezője voltam a Daru utca gazdasági életének.

Móra Ferencet írni-olvasni az édesanyja tanította meg. Télen kis lakásuk ablaka volt a tábla, az édesanyja gyűrűsujja rajta a palavessző. Középiskolai tanulmányait a kiskunfélegyházi gimnáziumban végezte, ahol jelesre érettségizett. Ekkor jelennek meg első írásai is. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte földrajz és természetrajz szakon. Egy évig Felsőlövőn tanítóskodik, majd 1902 tavaszától a Szegedi Napló munkatársa lett. Ez a város vált szellemi otthonává, írói pályája teljesen összeforr Szegeddel.

Kicskereső kisködmön

“A szeretet az élet!”

Ezt megtanulni nem kis feladat, főleg Gergő számára. A kisfiú és szülei nagy szegénységben élnek egy malomházban. A szülők odaadással, bölcsességgel és nagy-nagy szeretettel nevelik gyermeküket. De hát milyen egy gyermeki lélek? Szerintem, ezt mind tudjuk a legjobban. Gergő mindig álmodozik, terveket sző, és szeretne olyan gazdag lenni, mint a vele egykorú és egy társaságban lévő gyerekek. Mindent odaadna azért, hogy szép ruhákban járhasson, főként egy csizmáért, amelyet a bíró fia húz a lábára nap mint nap. És láss csodát, Gergő megkapja vágyai tárgyát, a csizmát. Aztán szép lassan rá kell jönnie, hogy ez sem teszi boldoggá, hiszen a csizmában nem lehet sem járni, sem pedig kapálni. Pedig a fiú számára a boldogság keresés mellett fontos a munka szeretete is, hiszen az erőt és önbizalmat ad az embernek. Mégis valahogy Gergőn elhatalmasodik a gazdagság iránti vágy, amiből nem akar engedni. Erre a helyzetre pedig nincs más megoldás csak és kizárólag a mesék világa. Azt gondolja, hogy: “Ki ma szegény, holnap gazdag lehet!” Talán így van, talán nem. Mindenesetre az édesapa megpróbál kedvében járni a fiának és egy ködmönt ajándékoz neki, amelyben egy tündér lakozik. A kiskabátot a szülők féltő gonddal és szeretettel készítették, hátha majd ez valamelyest enyhít a fiú gazdaság iránti vágyán.

Gergő türelmetlenül várja már, hogy elkészüljön a nagy mű, és persze mindjárt egy álmot is kapcsol hozzá. Azt képzeli, hogy a ködmön őt kincses nagyúrrá fogja tenni. Épp hogy elkészül a ruhadarab, amikor a fiú édesapja elhalálozik, de a szívében lakozó tündér tovább él a ködmönben és végigkíséri Gergő további életét, amely eléggé nehézkesnek ígérkezik. Szép lassan rájön, hogy a vagyonos emberektől sok jót nem várhat, mert azoknak a szíve üres és nincs benne semmi emberi érzés. Felismeri, hogy vannak jó és rossz emberek, és a ködmön is csak akkor simul jól az emberhez, ha jót cselekszik, emberségesen viselkedik. Így aztán, ha bűnt követ el, a kabát szorítani kezd, és már egyáltalán nem kényelmes viselet. Az élet nagy igazsága kezd Gergő számára is egyértelművé válni, miszerint a tündér nem is az ő ködmönében lakozik, hanem az emberek szívében. Segítségével valódi kincsre lel, megtalálja önmagát és a saját lelkéhez vezető utat.
/olvasónapló/

  Móra Ferenc könyveit jó olvasni: az olvasó gyönyörködik, néha együtt izgul a hősökkel, közben mosolyog, bár érzi, hogy tragédiákról van szó. Az olvasó szívébe zárja az írót.