"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. június 22., szombat

2013. Múzeumok éjszakája



Budapesten tizenegyedik, vidéken kilencedik alkalommal kerül megrendezésre  a Múzeumok Éjszakája.. Az időpont az év legrövidebb éjszakájához, Szent Iván napjához igazodik.A  múzeumi rendezvénysorozat ötlete 1997-ben Berlinben született, majd Magyarországon először 2003-ban rendezték meg.

A nyári napforduló ünnepe a kultikus tűzgyújtások ideje. A Szent Iván-éji tűzgyújtásról azt tartották, hogy megvéd a betegségektől. A Múzeumok Éjszakája a feledéstől véd meg minket, képzeletbeli tüze megvilágítja felhalmozott értékeinket.

Mi a múzeum? Egy olyan otthonos épület, amely bejárást biztosít a történelembe és kulturális örökségünkbe. Segít abban, hogy megértsük, kik vagyunk, és mi dolgunk a világban

2013. június 21., péntek

Június elseje a meteorológiai nyár első napja.



Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló). A napfordulat a gyakorlatban nem a nyár kezdetét jelzi. Mi június 1-jétől számoljuk a nyarat (meteorológiai nyár), a kínaiak a régi keltákhoz hasonlóan május 5-étől. Náluk június 21-én a zeniten járó Nappal együtt tetőzik a nyár.

Június 21. - Nyári Napforduló


A magyarok régen júniust hívták még Gödölyetor havának, Eper havának, Szent István havának, valamint Napisten havának is.

Azt talán még kevesebben tudják, hogy a nyári napfordulóhoz legközelebb eső vasárnapon van a Nap napja. Ennek az 1994-ben indult ünnepnek (is) célja, hogy felhívják a figyelmet a megújuló energiaforrásokra, így a nap „erejére” is

Június 21. A Zene európai ünnepe

1982-ben tartották először Franciaországban. Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt köszöntsék zenével. Az ötlet Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter támogatásával valósult meg.

 A zene egyfajta különösen hatékony kommunikáció amely képes mind a zenész, mind a hallgatók lelkében hangulatokat teremteni, változásokat előidézni. Míg a beszéd az értelmünket célozza meg, addig a zene elsősorban érzelmeinkre és azon keresztül a többi lelki folyamatunkra hat. Ez a hatás hangok, hangközök, ritmus és egyéb zenei eszközök segítségével érhető el, de a hangsúly nem ezeken van, ezek csak a hordozói annak a tartalomnak, amit a zenével közvetítünk.
A legtöbb ember hallgat zenét. Azért tesszük ezt mindannyian, mert valamit kapunk ezáltal.

2013. június 20., csütörtök

Amikor forróság van


Kánikulában számolnunk kell azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik. Verejtékezéssel átlagosan 0,15-0,20%-os sótartalom veszteséggel számolhatunk.
Ebben az esetben jelentős szerepet töltenek be a megfelelő ásványanyag tartalommal rendelkező folyadékok, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, magnéziumot és kalciumot is.
Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz - ezek fokozzák a szomjúságérzetet, még több folyadékot vonnak el a szervezettől!
Étrendünk legyen pároláson alapuló, zöldségfélékben és gyümölcsökben gazdag (kerüljük a „magyarosan” főszeres nehéz húsételeket!).


Fogyasszunk főétkezésként is salátaféléket. Emésztésük nem veszi igénybe túlságosan a szervezetünket, ezen kívül tartalmazzák az immunrendszerünk erősítéséhez szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat..

Balatoni panoráma

A magyar tengerben nemcsak csobbanni felejthetetlen és nosztalgikus élmény, de a magasból megcsodálni is büszkeséggel tölti el mindazokat, akik szerint nincs is ennél szemet gyönyörködtetőbb hely az egész országban.


A déli partról már az eleve csodás panorámát is lehet tovább fokozni, ha a legnépszerűbb magaslatokról szemléljük a helyet. Kilátók, várak, dombok és hegyek, ahová érdemes felkapaszkodni. 
 A Tapolcai-medencét a legmagasabb vulkanikus hegyéről, a 438 méteres Badacsonyról is érdemes megnézni.Az új,18 méter magas kilátót könnyű megközelíteni, a csúcsról pedig az összes tanúhegy, a legendás Rózsakő (egy különálló bazalttömb) és a Balaton déli partja is látható.

A Káli-medence egyik legszebb bazaltkúpja a 363 méter magas Fekete-hegy. Szentbékkálláról egy háromnegyed órás sétával lehet megközelíteni a kék jelzésen, a végén egy kicsit komolyabb emelkedőkkel. A hegy háromszintes, felújított kilátóját Eötvös Károlyról nevezték el. Tiszta időben szinte az egész Balaton és a teljes Káli-medence belátható.

A Jókai kilátó a balatonfüredi Tamás-hegy tetején áll, a Lóczy barlangtól a zöld jelzést követve juthat fel ide. A 317 méter magasan lévő csúcsról a Tihanyi-félsziget panorámája is látható.

Várak és magaslatokNemcsak a kiépített kilátókon fogad minket mesés panoráma, gyakorlatilag a régió bármelyik magaslatán elénk táruló látvány fényképezőgépért kiált. Tihanyban a legnépszerűbb kilátópont az a vulkáni magaslat, ahol a bencés apátsági templom található, és ide sorolható a 13. században épült szigligeti vár is. Ez utóbbi panorámája egyébként IV. Bélának is annyira megtetszett, hogy visszavette a várat a pannonhalmi apátságtól.
A tapolcai-medence vulkanikus kúpjai, pl. a Szent György-hegy vagy a Csobánc megmászása után is csodás kilátás a jutalmunk. A balatonkesei magaspartról hosszában láthatunk a tóra, párás időben ezért kicsit olyan, mintha egy tenger panorámájában gyönyörködnénk.

Alsóörsön két helyről is érdemes megnézni a Balaton panorámáját. Az ún. török ház, Magyarország legrégebbi, gótikus udvarházának telkéről a Balaton keleti medencéjét és a Tihanyi-félszigetet lehet látni. A 15. században épült udvarház egyébként kiállítások, kulturális rendezvények és esküvők helyszíne is. A csaknem 300 méter magas Csere-hegyi kilátó vörös homokkőből épült 1935-ben, a Bakony és a Somogyi-dombság is látszik innen. 

forrás: origo


  


2013. június 18., kedd

Itt a kánikula

Honnan ered a kánikula szó?

"kutya meleg van"

 A canicula [kánikula] a canis kicsinyítő képzős formája, tehát annyit tesz: ’kiskutya, kutyakölyök, kutyus’. Na de mi köze a hőségnek a kutyushoz? Az, hogy a rómaiak idejében a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz nyár közepén, a legnagyobb hőség idején jelent meg először az égbolton. Az egybeesés miatt a rómaiak azt feltételezték, hogy a csillagkép okozza a nagy meleget.

A kutya meleg viszont aligha függ össze a csillagképpel: ezt már abból is sejthetjük, hogy kutya hidegről is beszélünk!

forrás: : Nyelv és Tudomány


2013. június 16., vasárnap

Ha valami hideget innánk - limonádé

limonade2

  Egyre többen érezzük úgy, hogy ebben a hőségben enni sincs kedvünk, csak innánk, innánk valami hideget. Ez a limonádé igazi szezonja, sok folyadék, némi vitamin és kevés cukor, hogy segítsen túlélni a szaharai napokat.

A limonádé története:

Úgy tartják, hogy a citromra Észak Indiában, Kínában és Burmában találtak rá. A 700-as években ismertté vált Perzsiában, az Arab vidékeken és Egyiptomban is. Ahol a citrom megtermett, ezzel a gyümölccsel különböző ételeket ízesítettek, és a belőle készült italt valamennyi országban ismerték valamit fogyasztották. A limonádé első írásos emlékét Egyiptomban találták meg, így okkal feltételezhetjük, hogy valójában ebből az országból származik.
A limonádé fogyasztás az egészséges életmód előtérbe kerülésével új lendületet kapott. Ezzel egy időben számos változata is megjelent, bár az eredeti ital csak citromlét és szénsavas, vagy sima vizet tartalmazott.


Ha a limonádéba zöldfűszereket, citromfüvet, mentát tesztünk  érdemes valamivel előbb elkészíteni, hogy legyen ideje összeérnie az ízeknek.

Gyümölcsös limonádé
  • Hozzávalók: ½ csésze cukor, 1 csésze víz, ½ csésze menta levél, 1 csésze citrom leve, 1 csésze gyümölcs darabok (pl barack), 3-4 csésze ásványvíz
  • Elkészítés: forraljuk fel a vizet, cukrot és a mentát, és kevergessük el egy töménysziruppá. Hűtsük le, majd szűrjük át a szirupot. A barackokat préseljük ki. Önstük össze a szirupot, baracklevet, citromlevet és adjunk hozzá ízlés szerint ásványvizet. Díszítsük mentalevelekkel. (tipp: egyéb gyümölcsöt is alkalmazhatunk, pl alma, eper, málna, cseresznye, dinnye)

    Limonádé receptek a hőség ellen

    /BOON limonádé receptek/