Neil Armstrong volt az első ember, aki a Holdon járt. 1930. augusztus 5-én született.
A rejtélyes Hold
Az ember már ősidők óta próbálja megérteni a világegyetem
összefüggéseit, különösen az élőlények és az égitestek kapcsolatát. A
Napot és a Holdat mindig is kimagasló figyelem övezte, hiszen a két
égitest minden ember életére hatást gyakorol. A Nap nélkül nem
létezhetne élet a Földön, a Hold nélkül sötétek lennének az éjszakák. De
a Hold a fény tükrözésén túl még számos feladatot is ellát, útmutatása,
hatása nélkül nehezen élhetnénk a világban.
Háromórás nappalok, ezerötszáz napos évek, több jégkorszak és minimális
szárazföldi élet - talán ilyen lenne bolygónk, ha nem keringene
körülötte a Hold. A Holdnak komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől
befolyásolja geológiai, sőt biológiai fejlődését.
A Hold leglátványosabb, szabad szemmel is jól látható hatása a Földön az
apály-dagály-jelenség, azaz a tengerjárás. Ez részben a Hold
gravitációs vonzása, részben a Hold és a Föld egymás körüli keringése
miatt jön létre. A tengerjárásnak számos közvetett hatása van, geológiai
és biológiai szempontból egyaránt.
Egy kopár és gyorsabban forgó Föld
A Hold nélkül sokkal kisebbek lennének a dagálymagasságok, mivel csak a
távolabbi Nap okozna árapály-jelenséget. Az árapály egyik legfontosabb
hatása, hogy bolygónkat a tengelyforgás mai értékére (körülbelül 24
órára) lassította. A jelenség hiányában talán jelenleg is a Föld korai
állapotában becsült, 4-6 óra körüli érték lenne jellemző. A gyorsabb
forgás miatt erősebb lenne az úgynevezett eltérítő erő (Coriolis-erő),
amely a sarkvidékek vagy az Egyenlítő felé haladó légáramlatok
mozgásának kelet-nyugat irányú komponenst ad. Emiatt a globális
légkörzés feltehetőleg erősebb zonális jellemzőket mutatna, tehát több
légkörzési sáv alakulna ki.
A nagy tömegű Hold stabilizálja a Föld forgástengelyét, és fenntartja a
jelenlegi 23,5 fokos ferdeségét. A Hold nélkül változna a
tengelyferdeség, amitől gyakoribb lenne a szélsőséges éghajlat egy adott
földrajzi helyen - természetesen csak földtörténeti időskálán, azaz
millió évek távlatában. Elvileg nem kizárt, hogy a tengelyferdeség a
Hold nélkül alkalmanként magas értékeket is felvenne, akárcsak a Mars
múltjában. Külső bolygószomszédunk körül nincs nagy tömegű kísérő, ennek
hiányában (a modellszámítások alapján) időnként 40 fokot vagy még
nagyobb értéket is felvehet a tengelyferdesége.
A földi tengelyferdeség növelésével nőne a különbség az egyes évszakok
között. Nagyobb területeken lehetne hosszú nyári nappal, illetve hosszú
téli éjszaka, jelentős hőmérséklet különbségekkel. A sarkvidéki jégtakaró
nagysága, kiterjedése is élénken váltakozna, és talán a légköri
vízpára- és a felhőképződés, csapadékhullás jellemzőit is befolyásolná a
Hold hiánya. Gyakoribban lehetnének a jégkorszakok, amelyek
alkalmanként a Föld nagyobb részére kiterjednének (úgynevezett globális
hólabda állapotok).
A Hold által kifejtett árapály-súrlódás hatása nélkül (a 4-6 órás
tengelyforgás miatt) egy év közel 1500 - a jelenleginél sokkal rövidebb -
napból állna. A gyorsabb forgás következtében bolygónk egy kicsit
lapultabb is lenne, ami szintén fontos, de nehezen vizsgálható
következményekkel járna a kőzetburok egészére, illetve a benne zajló
mozgásokra.
Kísérőnk fázisváltozásainak ciklusa az idő mérésében segédkezett, a Hold
nélkül nem lenne hónap ("Hold nap") naptárainkban. Emellett sok
kultúrában töltött be a Hold fontos szerepet, amelynek hiányában nemcsak
istenekből lenne kevesebb, de talán a mindig sötét éjszaka is másként
jelenne meg gondolkodásunkban.
/!Kereszturi András/
A kiszámíthatatlan, de mégis körforgásba torkolló
természetet mindig tisztelet és találgatás övezte. A legtöbb rejtélyt
istenek, szellemek és egyéb természetfölötti lények tevékenységével
magyarázták, melyeket általában emberi tulajdonságokkal ruháztak fel.
Félelem övezte a titokzatos lényeket, melyek csak a kiválasztottaknak
jelentek meg teljes valójukban. Papok és sámánok közvetítésével
igyekeztek áldozatokkal, imákkal, varázslatokkal megnyerni őket a maguk
ügyének. A több termés, a biztonságos utazás, vagy éppen a háborúk
szerencsés kimeneteléhez kérték a láthatatlan erők segítségét.
A
legtöbb kultúrában női istenként tisztelték, de szinte mindig a Nappal
egy párba sorolták, mint nő és férfi természetbeni szimbólumait. A Hold
az éjszaka bolygója, a szépséget, a fényt jelképezi a sötét végtelenben.
Az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának,
változékonyságának jelképe.
Egyiptomban
Az
egyiptomi legendák szerint a Hold a gonosz Szeth-kígyó fejéből
született, mégis halálos ellenségek. A Hold Hórusz szeme, Szeth és
Hórusz folyamatos háborúban, csatározásban állnak egymással, amikor a
földön holdfogyatkozás van, éppen akkor Szeth kitépi Hórusz szemét.
Ámon-Ré Napisten nem harcol a Holddal, inkább örvend, hogy éjszaka
helyettesíti őt az égen. Íbiszfejű holdisten, az írástudók és a
varázslók patrónusa. Ő találta fel az írást és vezeti a világegyetem
naptárát. Az istenek udvari írnokaként ábrázolják.
Germán mitológiában
Freyja
a germán mitológiában az élet és a halál, a szerelem és a harc, a
termékenység és a varázslat istennője. Otthona, Folkvang, ahol azok az
elesett vitézek kaptak örök szállást, akik nem fértek be a Valhallába.
Freyja gyakran változtatott alakot, leginkább sólyom szeretett lenni.
Férje, Od hamar elhagyta. Freyja, aki bánatában arany-, más legendákban
borostyánkönnyeket hullatott, macskák vonta hintóján bejárta érte az
egész világot. Holdistennő, később a termékenység, a szerelem, valamint a
szépség istennője is, a Valkűrök vezetője.
Freyja legféltettebb
kincse a Brising nyakéke volt, amelyért szerelemmel fizetett az ékszert
készítő négy törpének. A történteket azonban Loki elárulta Odinnak.
Loki, légy képében elrepült Freyjához, ott átváltozott bolhává,
megcsípte és ellopta az ékszert..
/érdekességek,a Hold
/