Hűsítő képek

 















Szerdán 40 fok is  lehet..
Mint arról a meteorológusok beszámoltak, az átlagosnak egyáltalán nem nevezhető hőség azért van, mert anticiklon van térségünk felett, amely során nincs felhőképződés – fátyolfelhők kialakulhatnak, ám a napfényt ezek sem akadályozzák meg, s az zavartalanul érheti el a földet.

Pénteken estefelé északnyugat, nyugat felől érkezik az enyhülést hozó hullámzó hidegfront. A jelenlegi számítások szerint a front először a Dunántúl nyugati részét éri el, majd szombat késő délutánra, estére már a Tiszántúlra is meghozza a felfrissülést. A front vonulását a hét végén záporok, zivatarok kísérik, lokálisan nagyobb mennyiségű csapadék is lehullhat, de a szárazságot nagy területen, jelentős mértékben csökkentő tartós, országos eső nem valószínű. A front mögött érkező hűvösebb levegő hatására a hét végén mindenütt megszűnik a hőség, ami a következő 10 napban valószínűleg nem is tér vissza - közölte a meteorológiai szolgálat. 

Melegrekord

Ismét lehet 40 fok a napokban – melegrekordok dőlhetnek

Hétvégéig tartja magát a forró, afrikai légtömeg, ráadásul kissé még tovább erősödik a hőség. Az elmúlt hétvégén a fővárosban mindkét napon megdőlt a melegrekord: augusztus 3-án 37,6 (Pestszentlőrinc), augusztus 4-én pedig 36 fokig (Újpest) emelkedett a hőmérséklet, letaszítva az 1998-ból származó budapesti napi értékeket a dobogó első fokáról.

/meteoline/

  A legmelegebb és a leghidegebb:  Antarktiszon: -80
 58 °C, Líbiában mérték 1922-ben.

Virág horoszkóp

A virágoknak üzenete, jelentése van, nem véletlenül ajándékozzuk őket olyan sok különböző alkalommal. Az  hogy   melyik a legkedvesebb, a személyiségről is árulkodik.

 A rózsa igazi klasszikus, mindent túlélő és pompás növény, ami szépsége ellenére tüskéivel igazán kegyetlen is tud lenni. Ha a rózsa a kedvenced, valószínűleg fontosak számodra a hagyományos értékek, a család, az otthon, szereted megélni a nőiességedet, de ha a számodra fontosak védelméről van szó, szívós és kemény is tudsz lenni.

Arra nézel, amerre a nap süt, így mögéd kerül minden árnyék. A napraforgó hatalmas, sárga fejével önmagában is vidám, energikus látvány, arról nem beszélve, hogy egész nap követi a fényt. Ha ez a virág a kedvenced, te is pozitív beállítottságú, energikus személyiség vagy.

A tulipán kifinomult, elegáns, látszólag törékeny, vastag szirmai mégis tökéletes tölcsérben záródnak össze, védelmezve a virágport. Ha a tulipánért rajongsz, szereted az egyszerű dolgokat, amelyek nem próbálnak többnek látszani, mint amilyenek valójában, és önmagukban is értékesek.

Nagyon erős személyiség vagy, aki összetartja a családot, de közben képes vagy megőrizni a nőiességedet. Aki egyszer közel kerül hozzád, az mindig számíthat rád, és tűzön-vízen keresztül képes vagy kitartani mellette.

forrás: Bien.hu

1881. augusztus 6-án született Sir Alexander Fleming

Százharminc éve, 1881. augusztus 6-án született Sir Alexander Fleming, a penicillin Nobel-díjas felfedezője.

Szegény skót családból származott, így érettségi után öt évig kellett tisztviselőként robotolnia, mígnem egy örökség révén beiratkozhatott a londoni egyetem orvostudományi karára (követve testvérét, Tomot). 1908-ban kiváló eredménnyel diplomázott, és már ekkor a bakteriológia, a betegségek kemoterápiás kezelése érdekelte, s olyan antibakteriális anyagokat keresett, amelyek nem károsítják az emberi szöveteket.

Az I. világháborúban a hadsereg egészségügyi alakulatainál szolgált, és itt bőséges alkalma nyílt a sebgyógyítás és az antiszeptikumok tanulmányozására. 1921-ben megfigyelte: ha orrváladékot cseppent a baktériumtenyészetbe, a telep áttetszővé válik, a mikrobák feloldódnak. A következő évre sikerült izolálnia a jelenséget kiváltó, számos testnedvben is megtalálható antibiotikus enzimet, amelyet lizozimnak nevezett el.

Legfontosabb felfedezését a véletlennek köszönhette. 1928-ban tankönyvírás közben újra elvégezte egyes kísérleteit, s feltűnt neki, hogy amikor a napokig fedetlenül heverő staphilococcus baktériumtenyészetbe egy penészgombatelep, a Penicillium notatum spórái kerültek, a foltok körül baktériummentes gyűrű alakult ki. Fleming izolálta a száraz kenyéren tenyésző penésszel közeli rokonságban álló gombát és megállapította: az általa termelt anyag (amelyet penicillinnek nevezett el) még nyolcszázszoros hígításban is meggátolja a baktériumok növekedését.

Munkatársaival, Stuart Graddockkal és Frederick Ridleyvel jöttek rá arra, hogy a penicillin az emberi szervezetben a baktériumok egy részét elpusztítja, de a fehérvérsejtekre nincs hatással, tehát alkalmas lehet mikroorganizmusok okozta fertőzések helyi kezelésére. Azonban nem volt kémikus, nem tudta az anyagot sem izolálni, sem azonosítani, és cikkére évekig nem figyeltek fel.

A penicillin kémiai azonosítását, tiszta formában történő előállítását az ausztrál születésű Howard Florey és a Németországból emigrált Ernst Chain végezte el a második világháború előestéjén. A három kutató együtt dolgozott tovább. Penicillinnel először 1942-ben mentették meg egy már haldokló beteg életét, a második világháborúban azonban csak a hadsereg tagjai kaphattak belőle. A szernek köszönhetően kevesebb végtag-amputációra került sor, sőt a nemi betegségek ellen is hatásosnak bizonyult.

Fleminget hősként ünnepelték, 1943-ban a Royal Society tagjává választották, 1944-ben lovaggá ütötték, 1945-ben pedig Chainnel és Floreyval megosztva orvostudományi Nobel-díjat kapott, s a londoni egyetem professzoraként vonult nyugdíjba 1948-ban.

Mányoki Ádám

Mányoki Ádám korának legjelentősebb magyar festője. / Szokolya, 1673. – Drezda, 1757. augusztus 6/

Ifjúkoráról semmit sem tudunk. 1712-ig mint II. Rákóczi Ferenc festője szerepel, aki diplomáciai megbízással Hollandiába küldte. Megfordult Francia és Németországban is, hol lefestette Knobelsdorffnak, Nagy Frigyes e híres építészének arcképét (Hohenzollern Museum) Rákóczi-korabeli magyarországi működésének egyetlen ismert emléke II. Rákóczi Ferenc arcképe, amelyet a szász királyi udvartól Nemes Marcel 1925. szerzett meg s ajándékozott Szépművészeti Múzeumunknak.

 Rákóczi ajánlatára került Erős Ágost lengyel király és szász választófejedelemhez, aki 1000 tallér fizetéssel udvari festőének nevezte ki. Még Krakkóban festette le Lubomirska hercegnőt (Drezda) s Erős Ágostot (Krakkó, Potocki-palota). A szász királyi udvar tulajdonában egész sorozat, többnyire lengyel főurakat ábrázoló képmása van. Lefestette Rechberg jogtanárt (Lipcse. Egyetem), Blendinger ötvöst (Drezda, Grünes Gewölbe). Erős Ágost halála után III. Ágost foglalkoztatta. Carignan hercegnő képmása Szépművészeti Múzeumunkban az ő számára készült. Sorsa azonban rosszra fordult. Hazajött Magyarországra, hol egy ideig a Rhédeyek és Podmaniczkyak foglalkoztatták, számukra festett művei Kiskartal és Aszód kastélyaiban maradtak fenn. Drezdába visszatérve, csöndes visszavonultságban töltötte el utolsó éveit. Miniatűröket is festett (Gileno képmása 1702-ből Szépműv. Múzeumunkban). Több képmását rézmetszetben sokszorosították.

Forrás: Művészeti lexikon

   

Az első ember, aki a Holdon járt

  Neil Armstrong volt  az első ember, aki a Holdon járt. 1930. augusztus 5-én született.

A rejtélyes Hold

Az ember már ősidők óta próbálja megérteni a világegyetem összefüggéseit, különösen az élőlények és az égitestek kapcsolatát. A Napot és a Holdat mindig is kimagasló figyelem övezte, hiszen a két égitest minden ember életére hatást gyakorol. A Nap nélkül nem létezhetne élet a Földön, a Hold nélkül sötétek lennének az éjszakák. De a Hold a fény tükrözésén túl még számos feladatot is ellát, útmutatása, hatása nélkül nehezen élhetnénk a világban. 

Háromórás nappalok, ezerötszáz napos évek, több jégkorszak és minimális szárazföldi élet - talán ilyen lenne bolygónk, ha nem keringene körülötte a Hold. A Holdnak komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől befolyásolja geológiai, sőt biológiai fejlődését.

A Hold leglátványosabb, szabad szemmel is jól látható hatása a Földön az apály-dagály-jelenség, azaz a tengerjárás. Ez részben a Hold gravitációs vonzása, részben a Hold és a Föld egymás körüli keringése miatt jön létre. A tengerjárásnak számos közvetett hatása van, geológiai és biológiai szempontból egyaránt.

Egy kopár és gyorsabban forgó Föld

A Hold nélkül sokkal kisebbek lennének a dagálymagasságok, mivel csak a távolabbi Nap okozna árapály-jelenséget. Az árapály egyik legfontosabb hatása, hogy bolygónkat a tengelyforgás mai értékére (körülbelül 24 órára) lassította. A jelenség hiányában talán jelenleg is a Föld korai állapotában becsült, 4-6 óra körüli érték lenne jellemző. A gyorsabb forgás miatt erősebb lenne az úgynevezett eltérítő erő (Coriolis-erő), amely a sarkvidékek vagy az Egyenlítő felé haladó légáramlatok mozgásának kelet-nyugat irányú komponenst ad. Emiatt a globális légkörzés feltehetőleg erősebb zonális jellemzőket mutatna, tehát több légkörzési sáv alakulna ki.

A nagy tömegű Hold stabilizálja a Föld forgástengelyét, és fenntartja a jelenlegi 23,5 fokos ferdeségét. A Hold nélkül változna a tengelyferdeség, amitől gyakoribb lenne a szélsőséges éghajlat egy adott földrajzi helyen - természetesen csak földtörténeti időskálán, azaz millió évek távlatában. Elvileg nem kizárt, hogy a tengelyferdeség a Hold nélkül alkalmanként magas értékeket is felvenne, akárcsak a Mars múltjában. Külső bolygószomszédunk körül nincs nagy tömegű kísérő, ennek hiányában (a modellszámítások alapján) időnként 40 fokot vagy még nagyobb értéket is felvehet a tengelyferdesége.

A földi tengelyferdeség növelésével nőne a különbség az egyes évszakok között. Nagyobb területeken lehetne hosszú nyári nappal, illetve hosszú téli éjszaka, jelentős hőmérséklet különbségekkel. A sarkvidéki jégtakaró nagysága, kiterjedése is élénken váltakozna, és talán a légköri vízpára- és a felhőképződés, csapadékhullás jellemzőit is befolyásolná a Hold hiánya. Gyakoribban lehetnének a jégkorszakok, amelyek alkalmanként a Föld nagyobb részére kiterjednének (úgynevezett globális hólabda állapotok).

A Hold által kifejtett árapály-súrlódás hatása nélkül (a 4-6 órás tengelyforgás miatt) egy év közel 1500 - a jelenleginél sokkal rövidebb - napból állna. A gyorsabb forgás következtében bolygónk egy kicsit lapultabb is lenne, ami szintén fontos, de nehezen vizsgálható következményekkel járna a kőzetburok egészére, illetve a benne zajló mozgásokra.

Kísérőnk fázisváltozásainak ciklusa az idő mérésében segédkezett, a Hold nélkül nem lenne hónap ("Hold nap") naptárainkban. Emellett sok kultúrában töltött be a Hold fontos szerepet, amelynek hiányában nemcsak istenekből lenne kevesebb, de talán a mindig sötét éjszaka is másként jelenne meg gondolkodásunkban.
/!Kereszturi András/

 
A kiszámíthatatlan, de mégis körforgásba torkolló természetet mindig tisztelet és találgatás övezte. A legtöbb rejtélyt istenek, szellemek és egyéb természetfölötti lények tevékenységével magyarázták, melyeket általában emberi tulajdonságokkal ruháztak fel. Félelem övezte a titokzatos lényeket, melyek csak a kiválasztottaknak jelentek meg teljes valójukban. Papok és sámánok közvetítésével igyekeztek áldozatokkal, imákkal, varázslatokkal megnyerni őket a maguk ügyének. A több termés, a biztonságos utazás, vagy éppen a háborúk szerencsés kimeneteléhez kérték a láthatatlan erők segítségét.

A legtöbb kultúrában női istenként tisztelték, de szinte mindig a Nappal egy párba sorolták, mint nő és férfi természetbeni szimbólumait. A Hold az éjszaka bolygója, a szépséget, a fényt jelképezi a sötét végtelenben. Az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe.

Egyiptomban
Az egyiptomi legendák szerint a Hold a gonosz Szeth-kígyó fejéből született, mégis halálos ellenségek. A Hold Hórusz szeme, Szeth és Hórusz folyamatos háborúban, csatározásban állnak egymással, amikor a földön holdfogyatkozás van, éppen akkor Szeth kitépi Hórusz szemét. Ámon-Ré Napisten nem harcol a Holddal, inkább örvend, hogy éjszaka helyettesíti őt az égen. Íbiszfejű holdisten, az írástudók és a varázslók patrónusa. Ő találta fel az írást és vezeti a világegyetem naptárát. Az istenek udvari írnokaként ábrázolják.

Germán mitológiában
Freyja a germán mitológiában az élet és a halál, a szerelem és a harc, a termékenység és a varázslat istennője. Otthona, Folkvang, ahol azok az elesett vitézek kaptak örök szállást, akik nem fértek be a Valhallába. Freyja gyakran változtatott alakot, leginkább sólyom szeretett lenni. Férje, Od hamar elhagyta. Freyja, aki bánatában arany-, más legendákban borostyánkönnyeket hullatott, macskák vonta hintóján bejárta érte az egész világot. Holdistennő, később a termékenység, a szerelem, valamint a szépség istennője is, a Valkűrök vezetője.
Freyja legféltettebb kincse a Brising nyakéke volt, amelyért szerelemmel fizetett az ékszert készítő négy törpének. A történteket azonban Loki elárulta Odinnak. Loki, légy képében elrepült Freyjához, ott átváltozott bolhává, megcsípte és ellopta az ékszert..

/érdekességek,a Hold /

Vasárnapi vers - Babits Mihály

"Hiszek a harmóniában, melyre vágy a lélek. A szépségben, melyért kiáltoz az anyag. A szeretetben, melyért epednek a népek. Ember vagyok, s hiszek az emberben.”

(Babits Mihály)


BABITS MIHÁLY: A SZÖKEVÉNY SZERELEM

Annyi év, annyi év:
a szerelem tart-e még?
Azt hiszem, kedvesem,
ez már rég nem szerelem.
A szerelem meggyujtott,
meggyujtott és elfutott,
itthagyott,
itthagyott.

Mintha két szép fa ég
puszta környék közepén
és a lángjuk összecsap,
s most a két fa egy fa csak:
pirosak,
pirosak.

Nem is két fa, két olajkut
és a lángjuk összecsap -
mélyek, el nem alszanak.
A szerelem messze van már
és kacag,
és kacag.

Mit kell itt még szerelem,
kedvesem?
Úgy tudlak már csak szeretni
mint magamat szeretem,
égve s égetve, kegyetlen
s érzem, hogy kacag mögöttem
a szökevény szerelem.



Babits Mihály (szentistváni) (Szekszárd, 1883. november 26. - Budapest, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji
magyar irodalom jelentős alakja,
a Nyugat első nemzedékének tagja.