Vitaminok - vitamin horoszkóp

 A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek feltétlenül szükséges testünk működéséhez, a növekedéshez, a sejtek, szövetek regenerációjához és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség megőrzéséhez.



 Vitamin horoszkóp

 Az ismert tizenkét állatövi jegy négy nagy alkatba sorolható: ezek az őselemek, azaz a Tűz, a Föld, a Levegő és a Víz . 



Tűz-alkat /Kos, Oroszlán, Nyilas 

A Tűz a legaktívabb, legdinamikusabb jegy. Szülötteinek fő feladata:  a dolgok mozgásba lendítése. Jellemzőjük  a tűz kettőssége: a fény és a melegség, ami sugárzó energia, tetterő, valamint bizalom formájában jelentkezik.

Fontos számukra megfelelő D-vitamin-bevitel, amely a csontok, fogak erősítésében játszik szerepet. Fő forrásai: hering, tonhal, tej, tojás és vaj. Szükségük van még a B12-viteminra is,amelyet a test motorjának is neveznek, mivel a sejtek energiatermelő folyyamatainak beindításában van nagy jelentősége. Májból, halfélékből, vadhúsból, zsíros sajtokból, gombából, teljes kiörlésű gabonából lehet hozzájutni, de tartalmazza a tej, tojás, spenót, diófélék és hüvelyesek is.
A kevésbé közismert K-vitamint se hanyagolják el, a véralvadáshoz nélkülözhetetlen  anyag, az egészséges veseműködést is elősegíti. Megtalálható a spenótban, káposztában, karfiolban, retekben, salátában, zöldborsóban, zöldbabban, burgonyában, paradicsomban és a zöld teában is. Máj, tej, tejtermékek és tojás is tartalmazza.

Föld-alkat /Bika, Szűz, Bak/

A Föld szülötteire kiváló gyakorlati érzék, belső nyugalom, pontosság, és lelkiismeretesség jellemző. Csendes, visszahuzódó, jól alkalmazkodó mindhárom Föld-jegy.  A rohanó életmód,  változások elsősorban táplálkozási, emésztőszervi gondokat okoznak a Föld-szülötteknek.  Ezért nagyon lényes a megfelelő mennyiségű B6 vitamin bevitele a szervezetbe. Megtalálható a májban, pulykábn, tőkehalban, búzacsírában, gombában, olajos magvakban, póréhagymában, spenótban. Érdemes B8-vitamin szintjükre is odafigyelni, mivel szintén szerepet játszik  a zsír- és szénhidrát anyagcserében, a vércukorszint szabályozásában, valamint a bőrbetegségek megelőzésében. A bélben termelődik ugyan, de szükséges hozzá kellő mennyiségű máj, tojássárgája, paradicsom, spenót, szőlő banán vagy grépfrút fogyasztása is.
Az A-vitamin is fontos lehet, az éles szem, a ima bőr, a fényes haj mellett az immunrendszer erősítése is ennek a vitaminnak köszönhető.

Levegő-alkat / Ikrek, Mérleg, Vízöntő

A Levegő jegyeire a szellemi világhoz való vonzódás jellemző. A megismerési vágy  hajtja őket előre, új arcok, új helyek, új tapasztalok felé A külvilágból nyerik az inspirációt, az energiát. Nagyon jól kommunikálnak, kiemelkedő a nyelvérzékük, rugalmasak, nyitottak.

Fontos számukra a B1 vitamin, forrásai, gabonacsíra, olajos magvak, szalámifélék, tej, tojássárgája,sörélesztő, korpa. Szükségük van még B3 vitaminra, melyet az idegek őrének is hívnak. Tartalmazza máj, sovány húsok,tonhal, száraz hüvelyesek, olajos magvak, kukorica.

Víz-alkat /Rák, Skorpió, Halak/

A Víz-jegyek szülötteinek legfontosabbak az érzelmek, hangulatok. Remek a pszichológiai érzékük, erősek a megérzéseik. Különleges a fantáziájuk, , gyakran sikeresek művészi pályákon. Ragaszkodóak, ugyanakkor nehezen kiismerhetők. Kétarcúak, mint a víz: nyugodtak csendesek, de néha féktelenül tombolnak. Lényeges számukra a B5 vitami, azaz a jó közérzet vitaminja. Forrási: máj, pisztráng, gomba, mogyoró, lencse, zöldborsó, brokkoli, karfiol, kelkáposzta.
Az érvédőnek is nevezett B7 vitamin megakadályozza az érfalakon a zsírlerakódást, gondoskodik a nyugodt alvásról. Megtalálható a húsban, tejben, dióban, zöld főzelékekben.
Számos poiztív  hatása mellett a B9 vitamin /folsav/ két fontos ingerület-átvivő anyag, a szerotonin és  a noradrenalin keletkezésében is fontos szerepet játszik, így hozzájárul a kiegyensúlyozott mentális állapot fenntartásához. Tartalmazza sok zöld levelű zöldség /káposztafélék, saláták, spenót, petrezselyem, hüvelyesek,szója, máj, tojás tej.


Forrás: Katona Koós Kincső
Vitamin horoszkóp

Szentgyörgyi Albert élete

 

Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az elsô világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az  élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Ezt követően Cambridge-ben, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E.C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-tôl 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektôl rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én halt meg Woods Hall-ban.

Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetélét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melybôl nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvbôl 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elô. 1932-ben Szent-Györgyi -- és tôle függetlenül J. Tillmans -- a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták.

Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".

Már Szegeden kezdett foglalkozni az izom mûködésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom-összehúzódásban (1940-42). A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklôdése késôbb a rosszindulatú dagantok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintû szabályozás jelenségeivel.

A Magyar Tudományos Akadémia levelezô (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét. 

Ha rossz a kedved - hangulatjavító ételek

Ha az étrend magnéziumban gazdag , azzal fokozható a szervezet szerotonin-termelése. A szerotonin boldogsághormonként is ismert, és valóban képes boldoggá és vidámabbá tenni.

Rengeteg magnézium található a mandulában, a spenótban, a borsóban, a lencsében, a babfélékben, a barna rizsben vagy a héjában sült burgonyában. Egy banán is képes javítani a kedélyállapoton magas magnéziumtartalmának köszönhetően, de a banán szénhidrátban is gazdag, így egyszerre hizlaló gyümölcs és szuper energiabomba.

Paprikás hangulatban kerülendő a méregerős paprika, mely csak még mérgesebbé tesz..

A bogyós gyümölcsökben található vitaminok és ásványi anyagok segítenek feldolgozni a stresszt. Az eper, a málna, a szeder, az áfonya és társaik mind-mind gazdagok C-vitaminban, ami csökkenti a feszültséget. Az olajos magvakban pedig, mint a mandula vagy a dió, sok a B2- és az E-vitamin, a magnézium és a cink, amelyek szintén nyugtató és lazító hatással vannak .

Hogy ne okozzon gondot az elalvás, és emiatt ne legyél állandóan fáradt és rosszkedvű, egyél több triptofán tartalmú ételt! A triptofán nem elérhetetlen csodaszer: bőséggel megtalálható a túróban is, de amennyiben nem szereted a tejtermékeket, a szójatejben, a tofuban, a humuszban és a lencsében is sok a triptofán, így ezekkel is beviheted a szervezetedbe.

A spenót, sóska, brokkoli és társaik májbarát növények, a máj pedig a zsírégetésben és a méregtelenítésben is nagyon fontos szerepet játszik.

Van segítség, ha úgy érzed, hogy minden erőd elhagyott - például a B-12-vitamin. A B-12 legbőségesebb forrásai az állati eredetű ételek, azon belül a hús, a húskészítmények, a máj és a tojás.

Azt már régóta tudjuk, hogy a csokoládétól jól érezzük magunkat. Édes íze, krémes állaga halmozottan kellemes, ám tudva, hogy derűemelő hatása mellett még a szívnek is jót tesz, még jobb kedvet csinálhat nekünk. Tanulmányok ugyanis már bebizonyították, hogy ha rendszeresen fogyasztjuk, leviszi a vérnyomásunkat és csökkenti a szívbetegségek kockázatát.
Persze ehhez legalább 70 százalékos kakaó tartalmú készítményeket vásároljunk, minél feketébb, annál egészségesebb!

A teljes kiőrlésű gabonák nem csak nagyszerű rostforrások: szelént is tartalmaznak, amely kiváló antioxidáns, és elűzi a depressziós tüneteket is. Számos tanulmány bebizonyította már, hogy azok, akik rendszeresen magukhoz vesznek a táplálkozásuk során természetes szelént, azoknál jelentősen alacsonyabb a depressziós tünetek megjelenése.
Ha tehetjük, együnk teljes kiőrlésű kenyeret, zabpelyhet, barna rizst .

 

A gyógyító szőlő

A szőlőtermesztés végigkíséri az emberiség történetét. A szőlőtermesztés Homérosz Iliászában és Odüsszeiájában többször előfordul. A görög épületdíszek szőlőindát mintáznak.

Szinte minden európai nép történetében van néhány szőlővel kapcsolatos monda, mese vagy rege.
Kutatások szerint az első jelentősebb borkészítők az egyiptomiak voltak. Egyiptomban Ozirisnek, a halál és az újjászületés istenének tulajdonították a szőlőtermesztés meghonosítását.  

 

A szőlőt már 6000 évvel ezelőtt fogyasztották az egyiptomiak. Gyógyhatásairól az ókori görögök is megemlékeztek, a középkorban szőlőlével szem- és bőrbetegségeket gyógyítottak. Eltérően alkalmazták az éretlen és az érett szőlőt, valamint a mazsolát is.


Szőlőtermelés már Magyarországon is igen régóta van. Ezt bizonyítja az írásos emlékeken kívül az ásatásokból előkerülő sokféle szőlőművelő szerszám (metszőkés, kapa, stb.) is.
A honfoglaló magyarok már itt találtak szőlőt, és letelepedésük után – a gabonatermelés mellett – a szőlőművelést sajátították el leghamarabb. Mátyás király adókedvezményt adott a szőlőt telepítőknek, és a korvinák iniciáléit is szőlőmotívumokkal gazdagították.
A hun, majd az avar és a frank uralom idején is művelték a szőlőt az itt élő népek.

Mint minden bogyós gyümölcs, a szőlő is gömb formájának köszönhetően sokkal több napfényt tud befogni, mint más gyümölcsfajta. A bogyós termés központjában helyezkednek el a magok, melyek a szaporodásért felelősek. Ha sérülten érnek be, nem tudnak eleget tenni a legfontosabb élettovábbító feladatnak, a szaporodásnak.

  A szőlő magja számos értékes anyagot tartalmaz, mely segítségünkre lehet a szív- és érrendszerünk védelmében, az immunrendszerünk erősítésében, a központi idegrendszerünk javításában vagy éppen a bőrünk fiatalításában.
Az aprócska szőlőmagnak -  amely élete során a legnagyobb sugárzásoknak van kitéve - természetes módon kell megőriznie, egészségét és épségét, hogy a legfontosabb feladatát a fajfenntartást biztosítani tudja. A szőlő kemény magja magas antioxidáns tartalommal rendelkezik.

A bor vérré válik és kismértékben gyógyszer
Amikor a szőlőről beszélünk, általában csak annyit tudunk, hogy  a húsa javarészt szőlőcukrot, a héja pedig pigment anyagokat tartalmaz. A szőlő számos további rendkívül fontos éltető anyagáról csak keveset tudunk.
Egyes mediterrán területeken és a Franciaországban élő emberek között sokkal ritkábban fordul elő szív- és érrendszeri megbetegedés az Egyesült Államokhoz és Angliához képest, holott a rizikófaktorok (elhízás, dohányzás, zsírfogyasztás) jelenléte mindenütt hasonló. Az 1980-as évek kutatásai, arra az eredményre jutottak, hogy a rendszeres, de mértékletes, étkezésekhez kötött vörösbor fogyasztásában rejlik a megoldás.

Érdekességek

A fekete vagy kék színű, húsos bogyójú szőlőből egyes vidékeken lekvárt is készítettek, kelt tésztába, fánkba, rétesbe használták. Az Alföldön a szőlőbefőtt, a megmosott, musttal leöntött majd dunsztolással tartósított csemege is népszerű volt. Alkoholmentes, üdítő ital volt a "konty alá való" édesbor vagy fojtott must, amely készítésénél forralással tartósították a mustot megakadályozva az erjedését. Ritka, keleti eredetű édesség volt a mustméz vagy más néven pekmez. Ez úgy készült, hogy mustba birsalmát vagy sütőtököt szeleteltek, és addig főzték, amíg mézsűrűségű nem lett.

A XX. század első felében még fontos szerepe volt a háztartásokban a borecetnek, amit törkölyre öntött gyenge borból érleltek. Az erjedő must habjával összegyúrt korpából készült a kenyérsütéshez szükséges borélesztő. A szőlőlevelet, szőlőbajuszt vagy kacsot és a termővenyigék végén található másodtermést savanyúságok téli tartósításához napjainkig használják a vidéki háztartásokban. A szőlőlevelet egy húsos finomságban, a szármás húsban is felhasználják: húsgombócokat töltenek bele. Tőtikének is nevezik.

Szeptember 14-15

A Szentkereszt fölmagasztalásának ünnepe - szeptember 14-e - egy VII. századi eseményhez kötődik, amikor II. Hoszru perzsa uralkodó elfoglalta a Kelet-római Birodalom határához közel eső részét,  és magával vitte a Szentkereszt Jeruzsálemben őrzött darabját. Hérakliosz császár elűzte a betoldakodót és visszaszerezte az ereklyét.
A legendában elmondják, hogy Hérakliosz császár   jeruzsálemi győztes  bevonulásakor egy angyal jelent meg a császár mellett és fölszólította, hogy alázkodjék meg,
 A császár levetette díszeit és gyalog vitte a relikviát a városba, ahol a keresztet az oltárra helyezte.

Mária anyai fájdalmára emlékeznek a hó 15. napján, a hétfájdalmú Szűzanya ünnepén.

Népünk régóta tiszteli Mária anyai fájdalmát. Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers. A vers a 13. században íródott egy latin vers átköltéseként és a latin nyelvű Leuveni Kódexben maradt fenn. 1922-ben fedezték fel abban az anyagban, amit a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolt egy müncheni könyvkereskedésben a németek által az I. világháborúban elpusztított könyvtári anyag pótlására. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.
Szövegemlékről van szó, amely régi magyar írással készült, az eredeti mű szerzője feltehetőleg egy domonkos rendi szerzetes, Gotfrid, aki a párizsi Szent Viktor ágostonos kanonokrendi apátság helyettes házfőnöke volt, és a 12. században élt.

 

Marathóni csata - szeptember 12

Marathon futás legendája

Krisztus előtt 490-ben a perzsa flottát Peiszisztratosz türannosz száműzött fia, Hippiasz kalauzolta Marathón partjaihoz. Jól tudta - mivel it feküdtek családi birtokaik -, hogy ez az egyetlen olyan síkság, ahol a perzsa lovasság fölényét ki tudják használni az athéni nehézfegyverzetű gyalogsággal szemben. Hippiasz tehát, miután partot értek, húszévi száműzetése után, ha rövid időre is, de hazatért. Az athéniak látták a perzsák által elpusztított közeli Eretria sorsát (ahol korábban négyezer telepesük lakott!), és azt is, milyen sok görög állam adott földet és vizet a hódítóknak. Segítséget kértek hát Spártától, a másik jelentős görög államtól, amely visszautasította a perzsa szövetséget.

E segítségkérés lehetett az alapja a később elterjed mesés történetnek, hogy a marathóni győzelem után egy állig felfegyverzett athéni harcos (Philippidész vagy Therszipposz) futva vitte a jó hírt Athénba, ahol csak annyitt mondott, hogy "győztünk!", majd összeesett és meghalt. A görög-perzsa háború történetírója, Hérodotosz valójában csak annyit ír, hogy a csata előtt elküldtek Spártába egy Pheidippidész nevű futárt, aki a 255 kilométeres távolságot mindössze két nap alatt megtette. A spártiak azonban nem indulhattak el azonnal, mert akkor megszegték volna a törvényt. Aznap volt ugyanis a hónap kilencedik napja, márpedig a kilencedik napon nem indulhattak hadba, mivel még nem jött el a holdtölte. Így hát megvárták a holdtöltét, és csak azután vonultak Attikába. A perzsák azonban kevésbé voltak türelmesek és hadrendbe álltak a marathóni síkon. A perzsákkal szemben felsorakozott athéni sereg tíz sztratégosza (hadvezére) nem tudott egyetértésre jutni, milyen haditervet alkalmazzanak. Mindennap másikuk látta el ugyanis a fővezéri teendőt. Amikor a perzsákat jól ismerő Miltiadészra került a sor, aki korábban a Kherszonészoszon uralkodott türrannoszként és részt vett Dareiosz szkíta hadjáratában, látta, hogy a többnapos várakozás miatt türelmetlen perzsák kezdik behajózni seregüket, ráadásul a lovasságuk sincs a csatatéren (talán itatni vitték a lovakat). A kedvező pillanatot kihasználva hirtelen támadást vezényelt és a két sereg közötti  több mint másfél kilométeres távot futva tették meg. A perzsák őrültnek hitték őket, hiszen íjászok és lovasság nélkül rontottak rájuk. Miltiadész határozott fellépésse azonban bevált: a perzsák egy részét a tengerbe, más részét a közeli mocsárba szorították. A megmaradt sereg hajóra szállt, hogy - Attikát megkerülve - Phaléronnál szálljon partra. Miltiadészék azonban erőltetett menetben vonulva megelőzték őket. A perzsa fővezér, Datisz nem kockáztatott meg egy újabb kudarcot, inkább hazahajózott. A késve megérkezett spártaiak megszemlélték a halottakat, gratuláltak az athéniaknak, és visszatértek hazájukba.
A történetből jól látjuk, hogy a tankönyvekben és a sporttörténetekben oly gyakran felbukkanó marathóni futóról Hérodotosz mit sem tudott. A hősiesen romantikus mesét a Kr. u. 2. században jegyzi fel Lukainosz és Plutarkhosz. A szónok és író Plutarkhosz viszont Therszipposznak nevezi a hős futárt. Plutarkhosz azt is hozzáteszi, hogy a történet végső soron a Kr. e. 4. században élt pontoszi Hérakleidész írására vezethető vissza: "A marathóni csatáról egyébkéntaz erkhiabeli Therszipposz hozta meg a hírt, ahogyan arról pontoszi Hérakleidész beszámol, a legtöbben nazonban azt állítják, hogy Euklész teljes nehézfegyverzetben futott, a harctól kimelegedve, és  a kapunál az első embereknek, akikkel találkozott, csak annyit mondott: - Üdvözöllek titeket!- és -Örvendezzünk! -, aztán nyomban kilehelte a lelkét."

Azt azonban egyik szerző sem indokolja meg, miért is kellet volna ezt a jelentős távolságot tűző napsütésben, teljes fegyverzetben, futva megtenni. Ha Miltiadész hírt akart adni győzelméről, küldhetett volna egy futárt vagy éppen egy lovast Athénba. Nem véletlen, hogy a marathóni futó meséjét közlő források még a futó nevében sem tudnak megegyezni. A Philippidész névalak mindenesetre nagyon emlékeztet a legenda egyik lehetséges forrására, a Hérodotosz által említett athéni futár, Pheidippidész nevére.
Az már csak a pontosság miatt említem meg, hogy az Athén és Marathón közötti távolság 40 km és nem 42, mint az olimpiai versenyszámban. A maraton távot - ami 42195 méter - csak a londoni olimpia, vagyis 1908 óta kell teljesíteni a hosszútávfutóknak, mivel történetesen ilyen messze feküdt egymástól az olimpiai stadion és a windsori kastély királyi páholya, ahol az uralkodó fogadta a maratoni versenyzőket.

forrás: RUBICON Történelmi Magazin

Lascaux-i barlangrajzok

1940. szeptember 12-én Franciaországban fedezték fel  a Lascaux-i barlangrajzokat, amelyek közel 17 ezer évesek.

 Négy diák, Marcel Ravidat, Jacques Marsal, Georges Agnel és Simon Coencas találta meg, akik kirándultak a környéken.
 A barlangot úgy találták meg, hogy Marcel kutyája egy nyúl után futva bebújt egy lyukba, a fiúk utána kúsztak és egy hatalmas barlangban találták magukat. Azonnal szóltak tanáruknak, aki értesítette Henri Breuil őskorkutatót. 

A barlang nagyjából 250 méter hosszú és 30 méter mély. A barlangrajzok főként bölényeket, teheneket és lovakat ábrázolnak, de vannak medvék, madarak, orrszarvúk is. Nagyjából kétezer alakot számoltak össze a barlangban, de ezek között nincs egy olyan kép sem, ahol a környező tájat ábrázolták volna – olvasható a Wikipedián. Kilencszáz alakot valamilyen állatként tudtak azonosítani, ebből hatszáznál tudják pontosan megmondani, milyen állatot ábrázol. Ezen kívül sok geometriai ábrát is találtak. A Lascaux-barlangban található a legnagyobb barlangrajz is, az egyik bika 5,2 méter hosszú.

 

 

A kutatók szerint a barlang szakrális funkciókat láthatott el. A barlangok korát is nagyon nehezen tudják megállapítani, a szénrajzokat 14-es izotópvizsgálatnak vetették alá, eszerint nagyjából 15-17 ezer évesek lehetnek.
A barlangot nyolc évvel felfedezése után látogathatóvá tették, de a turisták által kilélegzett szén-dioxid, a mesterséges világítás és a magas hőmérséklet miatt elszaporodtak az algák a barlang falán, így 1963-ban betiltották a barlang látogatását. A hetvenes években készítettek egy másolatot, ezt 1983-ban nyitották meg Lascaux II néven, ezt évente háromszázezren látogatják meg.

A dél-Franciaországi barlang akár az „Őskori Szixtuszi Kápolna” nevet is viselhetné, mivel a falainak és a mennyezetének minden szabad felülete a zsúfoltságig tele van színes barlangrajzokkal és festményekkel. A Lascaux Barlang az egyik legjelentősebb őskori lelet, mely szinte tökéletes állapotban maradt meg.