Kezdődik a hét

A hét napjai

A hét hét napját babilóni és zsidó vallásoknak köszönhetjük. Ciklikusan ismétlődő rendszerük általános időmérő eszközünk.
Kezdetben hitek és tévhitek irányították a világ felfedezését és a múló idő egységbe foglalását. Az egykori babiloni csillagászok által ismert hét égitest (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz) számukra egyben a tapodtat sem mozduló Földünk körül keringő (geocentrikus világkép) istenség is volt. Minden egyes istenség egy újabb és újabb napot is jelképezett, amelyek újra és újra ismétlődtek.

Újlatin, germán és sok más nyelvben a hét napjainak neveit az egyes istenségekről, avagy égitestekről kapták. Napról napra más és más istenség óvta őket, aznapi tetteiket az adott istenség nevében tették és tesszük mi is, hisz a mi napjaink neveik és tőlük származnak, noha mi már nem vagyunk tisztában ezzel.
A Bibliai teremtéstörténetben, a Genezisben Isten hat nap alatt teremti a Földet, majd a hetedik napon megpihen.
Az előbb említett hétnapos időciklust hivatalosan Nagy Konstantin vezette be, anno 321-ben.

Hétfő
Minden magyar ember könnyedén szétválasztja a két szót: „hét” és „fő”. Nem is teszik többre keletkezésének történetét. A hétfő a hét kezdete, a hét feje. A Hétfő latin neve dies Lunae, ami a Holdat jelenti, tehát a hétfő uralkodó bolygója a Hold.

Kedd
Második napja a hétnek, kivéve azokban az országokban, ahol a hét a vasárnappal kezdődik, ott a harmadik. A szó eredete egy számnévre mutat. A hét kettedik napja. A kettedik szóból rövidült keddre. A mai forma az alábbi úton alakulhatott ki: keted -> keteden -> ketden -> kedden -> kedd
Latin néven dies Martis. E nap a Mars bolygóhoz, illetve az azt megszemélyesítő római Mars istenhez kapcsolódik, amelynek görög megfelelője Árész.

Szerda
A szó szláv eredetre mutat vissza: a szerda a hét harmadik napja. A szláv nyelvekben etimológiailag a „közép” jelentésű szóra vezethető vissza, ami arra utal, hogy a hét közepe. Fejlődése: szreda-szereda-szerda.
A latin nyelvben a szerda jelentése dies Marcuri, azaz a hét közepe Merkúré, illetve az azt megszemélyesítő római istené, akinek görög megfelelője Hermész.

Csütörtök
Eredete szerdához hasonlóan szláv gyökerekre tekint vissza. A szlávból (közelebbről talán a korábbi szlovén četrtek, vagy a szláv eredetu csetvörtöke szóból) származik, jelentése: „negyedik”.
Az újlatin nyelvekben neve Jupiter római isten nevéből ered. Görög megfelelője Zeusz, az ég és villámok ura. A germán nyelvekben pedig Thor, az óészaki mennydörgésisten nevéből származtatható: Thursday – Thor’s Day

Péntek
Péntek szavunk is szláv eredetű. Eredetileg ötödiket jelentett (lásd a szlovén petek, vagy a penteke=ötödik kifejezést, amik a szláv pet, piat (öt) származékai). A szlovák nyelvben a piatok-kal azonosítják.
A péntek szó latin megfelelője a dies Veneris, avagy a Vénusz bolygó, illetve az azt megszemélyesítő Vénusz istennő (Aphrodité). A germán nyelvekben Vénusz istennő germán megfelelője, Freya nevéhez hasonulnak a nap helyi elnevezései (lásd az angol Friday, és a német Freitag ott a hatodik).

Szombat
A szombat héber eredetű szavunk: sabbath, a pihenés napja. A magyarba a szláv nyelveken keresztül került: szerb - subota, szlovén, szlovák sobota, amelyek a héber sabbath (pihenőnap) származékai.
Az asztrológiában a szombatot a Szaturnusz bolygóhoz, illetve az azt megszemélyesítő római Szaturnusz istenhez kötődik. Görög megfelelője Kronosz.

Vasárnap
Vasárnap szavunk őrzi az e napon szokásos eseményt. Vasárnap régen a várás napja volt, ezen a napon tartották a heti vásárokat. E szavunk a vásár és a nap szavak összetételéből ered.
Vasárnap dies Solis, avagy a fényes Nap napja, az elmúló hét utolsó napja. Az angol szó is őrzi ezt az elnevezést: Sun-day.

Február 10. - Megkezdték a budai alagút építését

1853. február 10-én megkezdték a budai alagút építését, melynek gondolatát gróf Széchenyi István vetette fel. Az alagút megépítése létfontosságú volt a Lánchídon keresztül zajló forgalom szempontjából. Bár a Lánchídon az első kocsi 1849 januárjában már áthaladhatott, a teljes értékű kapcsolat Pest és Buda között csak az 1857 április 30-án megnyitott, a Várhegy alatt húzódó 350 méter hosszúságú közúti alagúttal együtt vált teljessé.

Novák Dániel mérnök 1837-ben azt javasolta, hogy Pestet és Budát kapcsolják össze egy alagúttal. Ez a krisztinavárosi plébániatemplom mellől indult volna egy lejtős bevágással, s Pesten a Duna alól a Mázsa (a mai Mérleg) utcánál érte volna el újra a felszínt. E nagyszabású tervet - noha akkor már javában épült a londoni Temze- alagút - megvalósíthatatlannak minősítették, ezért kiötlője a következő évben egy szerényebbel állt elő.

Az alagút végleges tervét 1845-ben fogadták el. Ez ugyan hasonlított Novákéra, de nem ő, hanem Clark mérnök vetette papírra. A tudományos kutatás mind a mai napig nem tisztázta kellőképp, hogy a terv melyik Clarknak a nevéhez fűződik. Régebben úgy vélték, hogy Adam Clarkról van szó. Ma a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a terepet Thierney William Clark mérte fel, s az első tervek is az ő kezéből kerültek ki. A végleges - kivitelezési - terveket azonban az építkezést irányító Adam Clark készítette el. (Kettejük közt semmiféle rokonság nem volt. Adam Clark a jóval idősebb Thierney mellett vált elismert mérnökké. Viszonyuk eleinte felhőtlen volt. Ám a Lánchíd építése körüli nézeteltéréseik és az idősebb Clark féltékenysége végül a két tehetséges mérnök ellenségeskedésére vezettek.

Forrás: kulturpart.hu

Kilóg a lóláb

Ha valaki valóságos szándékát el akarja leplezni, de ez nem sikerül neki, és észreveszik tervét, akkor mondják, hogy kilóg a lóláb..

Régen, ha valaki vidéken ismeretlenül bort kért valamilyen kimérésben, akkor a kérőnek megnézték a cipőjét…”nem lóg – e ki a lóláb”…azaz nincs – e rajta kincstári cipő, mert akkor az finánc és le akarja leplezni az engedély nélküli árust.

A szólás azonban régebbi eredetű és meseszerű formái is ismertek.

Ilyen pl. Salamon király és Sába királynő esete:
Sába királynőjéről az a hír járta, hogy lúd lába van és azt hosszú szoknyája alá rejti. Amikor egyszer Salamonhoz ment látogatóba, a király a fogadó termet átalakíttatta, hogy utána járjon a dolognak. Egy helyen a padlót kristály lapokkal kicseréltette és alá vizet vezettetett. Amikor a királynő odaért, azt hitte víz van ott és a szoknyáját megemelve átlépett rajta. Így kiderült, alaptalan a hír, mert a királynőnek emberi lába volt.

Az ördög
A középkorban  a varázslatos cselekmények főszereplője az ördög, aki egyes embereket hatalmába kerít. Ezek az ördöggel cimboráló , gonosz varázslatokat űző, fekete mágiát folytató alakok gyakoriak a népek mondavilágában.

Nálunk a garabonciás diák alakját figyelhetjük meg. Már az elnevezés is a fekete mágiára utal, mert a garabonciás nem más mint a mágia görög nevéből alakult kifejezés.

A varázslók legtöbbször egy fekete könyv segítségével végzik cselekményeiket, fantasztikus tetteket visznek végbe, de végül sorsukat nem kerülhetik el, mert az ördög elviszi őket.

Mátyás királyról is feljegyeztek ilyen motívumokat tartalmazó történetet. Egyszer Mátyás a törökkel való háborúskodása idején álruhában kémkedett és eljutott Konstantinápolyig, de itt elfogták és ki akarták végezni. Kérésére jobb kezét szabadon hagyták, ezzel köpenye alól elővette fekete könyvét. Amikor azt kinyitotta, megjelent előtte három ördög, és parancsára elröpítették Budára, de vele együtt a szultánt is, feleségestül. Most Mátyás börtönözte be a szultánt és csak úgy engedte szabadon, miután megígérte, hogy nem háborgatja Magyarországot.

Később a reneszánsz idején a garabonciás diák szerepét tudósok, orvosok vették át, akiknek valóságos kísérleteik, vagy csalásaik a köztudatban az ördöggel való cimborálásban találtak magyarázatra.

Legismertebb történet Faust doktor nevéhez kapcsolódik.

Faust parasztszülők tehetséges gyermeke volt, Heidelbergben egyetemet végzett, majd tanári állást vállalt, de nyughatatlan természete miatt nem tudott sehol megmaradni, utazásai során kihasználta tudományos képzettségét és az emberek hiszékenységét is. Igyekezett elhitetni az emberekkel, hogy emberfeletti hatalommal rendelkezik. Többször összeütközésbe került ezért a hatóságokkal is. 1540 körül halt meg, valószínű nem természetes körülmények között.

Egy emberöltő múlva már ezt a nyughatatlan, sokszor csaló alakot már a mágikus mondák özöne veszi körül. Egy 1580 körül megjelent könyv ugyanis már az ördöggel cimboráló Faust mondáit tartalmazza. E szerint Faust, aki mindent akart tudni a világról, fekete könyve segítségével megidézi az ördögöt, és megállapodik vele, hogy 24 éven keresztül mindenben szolgálni fogja őt, de ezen idő elteltével Faust lelke az ördögé lesz. A megállapodás valóra válik, az ördög ellátja Faustot minden jóval, a tudás mélységeibe is bevezeti. Faust sok helyen jár, mindenütt elkápráztatja az embereket csodálatos hatalmával. Az ördög a paradicsomot és a poklot is megmutatja neki. A 24 év elteltével azonban szörnyű halállal pusztítja el.

Az ördögöt a középkorban általában szörnyalaknak ábrázolták, de volt amikor úgy képzelték el, hogy – éppen praktikái sikere érdekében – teljesen emberi alakot ölt, s így nem lehet felismerni. Az ördög ábrázolás igen gazdag formáival találkozhatunk a reneszánsz festőművészetben. Az ördögök kékek, vörösek, sárgák, arcuk torz, szamár fülük, szarvuk, tüskéjük van. Van kos és farkas fejű ábrázolás is. A lábuk is változatos: egyeseknek majdnem emberi lábuk van, de van kecskelábú és lólábú is.


Valójában azonban mindenképpen kilóg a lóláb (ha még hamu segítségével is), mert a hamis ember rejtett, nem tisztességes szándéka felfedezhető, leleplezhető még akkor is, ha első pillanatra nem vehető észre.

forrás: Fókusz

Szólások, mondások

Ha adnak, vedd el, ha ütnek, szaladj el.
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.
Nem akarásnak nyögés a vége.
Alkalom szüli a tolvajt.
A piros alma is lehet férges.
Nem esik messze az alma a fájától.
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!
Ki korán kel, aranyat lel.
Nem mind arany, ami fénylik.
Árnyékáért becsüljük az öreg fát.
Asztal alá itta magát.

Sok bába közt elvész a gyerek.
A baj nem jár egyedül.
Sok beszédnek sok az alja.
A hosszú betegségnek kapa a vége.
Neki kapáltak.
Betyárból van a jó pandúr.
Egy bolond százat csinál.
Borban az igazság.
Minden botnak két vége van.
Kis ember nagy bottal jár.

A cérna is ott szakad, ahol a legvékonyabb.
Csalánba nem üt a ménkű.
Minden csoda három napig tart.

Nem mindenki deák, ha tintás az ujja.
Ő sem jobb a Deákné vásznánál.
Előbb van a dínom-dánom, azután a szánom-bánom.
Két dudás nem fér meg egy csárdában.
Kinek szűken elesége, annak van jó egészsége.
Egyet mondok, kettő lesz belőle.
Egyszer annyi, mint egyszer sem.
Szegény az eklézsia, maga harangozik a pap.
Úgy szép az élet, ha zajlik.
Ha ellenséget akarsz szerezni, adj kölcsön!
A tehetetlen ember káromkodik.
Emberé a munka, Istené az áldás.
Ember tervez, Isten végez.
Emberére akadt.
Ha tudná az ember, hogy elesik, leülne.
Nem tesz ki egy embernyit.
Tele erszénnyel könnyű úrnak lenni.
A májusi eső aranyat ér.
Ésszel, pénzzel járják a vásárt.

Jó a vén fa árnyékában megpihenni.
Nagy fának nagy az árnyéka.
Minden farsangnak megvan a böjtje.
Most jön még csak a feketeleves!
Jobb félni, mint megijedni.
Fiamnak mondom, menyem értsen róla!
Letagadná még a csillagos eget is!
Nem esünk a földnél lejjebb.
Nagyobb a füstje, mint a lángja.
Halottról jót vagy semmit.
Aki haragszik, annak nincs igaza.

Könnyű jóllakott hassal a böjtöt dícsérni.
Olcsó húsnak híg a leve.



Mondj igazat, betörik a fejed.
Ahol nincs, ott az Isten se talál.
Áldja meg az Isten mind a két kezével.

Isten malmai lassan őrölnek.
Isten nem ver bottal.
Isten se győzi pénzzel.

Üres kamrának bolond a gazdasszonya.
Nem káptalan / kalendárium az én fejem.
Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel.
Kanál nincs csörrenés nélkül.
Fekete kézzel keresik a fehér kenyeret.
Minden szentnek maga felé hajlik a keze.
Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.
Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.

A szólás a legrövidebb terjedelmű, legföljebb egy mondat hosszúságú népköltészeti műfaj. Legismertebb fajtái a közmondás, szólás és szóláshasonlat.

 A közmondások a nép ajkán keletkezett sommás iránymutatások. Az bennük a jó, hogy szinte minden élethelyzetre találunk valami odaillő közmondást. Közmondással majdnem minden és annak az ellenkezője is megindokolható. Pl. "Járt utat a járatlanért el ne hagyj!"

Budapesti Mangalica Fesztivál.

2014-ben hetedik alkalommal is megrendezésre került a Budapesti Mangalica Fesztivál.

A mangalica õsi magyar zsírsertés. A mangalica a múlt század második felétõl mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek.

 

Ha valaki igazi magyaros ételre vágyik, a házi receptúrák alapján készülő kolbászt és hurkát nem szabad kihagynia.

A fűszerek életünk fontos ízei

Amiért oly sok háborút indítottak, és oly sok kalandon keresztül jutott el a világ egyik szögletéből a másikba, azok a fűszerek. Csodálatos világa van a nemes fűszereknek, melyeknek jó része a gyógynövények közé tartozik.

A fűszerek viszonylag kis mennyiségben használt, főként a jellegzetes illatú vagy aromájú anyagok összefoglaló neve, melyek célja az ételek kellemes zamatának, színének és illatának alakítása, kiemelése és összhangba hozatala.

A megfelelő ízek elérésére mindig is különös gondot fordítottunk, a tökéletes ételek elkészítésében pedig nem csak a megfelelő fűszerek kiválasztása, hanem azok mértéke, időtartama is meghatározó szerepet játszott.

A gasztronómia sokszínűsége és a gazdag fűszerkínálat ma már annyira természetes számunkra, hogy az ínycsiklandozó pikáns ízek kapcsán nem is jut feltétlenül eszünkbe, hogy e fűszerek múltja nem csak az ízek, illatok és gasztronómia világában gyökerezik, de a világ- és földrajztörténelem kapuját is feltárja előttünk.

Az erdélyi konyha jól ismert fűszere a nálunk ritkábban használt csombor, alias borsikafű. Kellemes aromája mellett mitológiai múltja és gyógyereje is hozzájárul ahhoz, hogy az ókor óta ismert és kedvelt fűszer. 

Az ókori rómaiak által előszeretettel használt borsikafűről úgy tartották, hogy a szatírok gyógynövénye (satureja). Ebből fakadóan nagy meggyőződéssel és igen gyakran alkalmazták szerelmi kötésekhez, bájitalokhoz és mindenféle szexuális zavar kezelésére. Rómában gyógyító ereje mellett, az ízével is hódított a borsikafű ..

Csomboros sült karaj hagymakarikákkal

8 szelet csont nélküli karaj a páchoz 1 evőkanál morzsolt csombor, 2 dl száraz fehérbor, 2 evőkanál olaj, só 1/2 citrom leve

körethez 4 alma, 8-10 koktélparadicsom, 2 nagy vöröshagyma, 2 tojás, 4 evőkanál liszt, só, bors, olaj, zsiradék

A hússzeleteket a hozzávalókkal elkészített páclében 1 órára hűtőszekrénybe tesszük. Egy tepsit zsírral kikenünk ebben elhelyezzük a hússzeleteket úgy, hogy a páclevet is ráöntjük, Befedjük kicsumázott, karikára vágott almaszeletekkel , közéjük koktélparadicsomokat teszünk. Készre sütjük /Kb 30 perc előmelegített sütőben/ A megtisztított hagymát vastag karikákra vágjuk, óvatosan szétválasztjuk, majd a felvert, sózott borsozott tojásokkal  összekevert lisztes panírba forgatjuk, és bő forró olajban pirosra sütjük.

Jó étvágyat !

forrás: Erdélyi konyha

XXII. Téli Olimpiai Játékok

 Kezdetét vette Szocsiban a XXII. téli olimpia.

Szocsiban 88 ország csaknem 3000 versenyzője – köztük 16 magyar – indul. Az ötkarikás esemény, amelyen 15 sportág 98 versenyszámában avatnak győztest, február 23-áig tart.

 Téli olimpiák története
 
A téli olimpiák története nem nyúlik vissza olyan messzire, mint a nyári olimpiáké. Az első téli olimpiát 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ban.

Az első olimpián 11 nő, és 247 férfi vett részt.


A téli olimpiai játékok  sikeres lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, mint a nyári olimpiák esetében.   1964-ben Innsbruck-ban a hóhiány és az enyhe idő, 1984-ben, Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hómennyiség okozott gondot, a New York állambeli, mindössze 568 méteres tengerszint felett felkvő Lake Placid-ben pedig annak ellenére rendeztek kétszer téli olimpiát, hogy először vasúton szállították a havat a rendezvény színhelyére. A második olimpián pedig a kor akkori legkomolyabb hóágyúparkja biztosította a megfelelő hóréteget a sípályákon.
 A rendező városok is eltérnek a nyári olimpiákon megszokottaktól, míg a nyári olimpiákat pár kivétellel mindig fővárosok rendezték (főként a fejlett infrastruktúra miatt), addig téli olimpia mindössze egyszer került megrendezésre valamely ország fővárosában (Norvégia - Oslo), a többi alkalommal akár kis lélekszámú hegyvidéki üdülőfalvak is elnyerték a rendezés jogát.

I. téli olimpia: 1924 - Chamonix

  Az első olimpia egyik legnagyobb szenzációját kétségtelenül a svájci bobosok szolgáltatták, akik tombolán nyerték a fából készült járművüket, és igazi pályán Chamonix-ban siklottak le először, a felmelegedő időnek és a megolvadó jégnek köszönhetően végül széles nyomtávú faalkotmányukkal megszerezték az aranyérmet a kásás jégen lelassuló modernebb felszerelésekkel induló csapatok előtt. A rendezvényen 16 ország 258 versenyzője mérte össze tudását 16 versenyszámban. Az éremtáblázatban az élen az északi sísport szülőhazája Norvégia végzett megelőzve Finnországot és Ausztriát.

II. téli olimpia: 1928 - St. Moritz

  A legkülönösebb verseny az 50 km-es sífutás volt, itt az indulásnál mért nulla fok a verseny végére +25C°-ra melegedett. Sokan feladták a versenyt a rendkívüli hőterhelés miatt. A meleg szél miatt törölték a 10 km-es gyorskorcsolya számot is, mivel a jég alkalmatlanná vált a sportolásra (ekkor még természetes jégen rendezték a versenyszámokat). A rendezvényen már 25 ország 464 résztvevője versenyzett 14 versenyszámban. Az éremtáblázatot ismét Norvégia nyerte, második helyezett az Egyesült Államok, a harmadik pedig Svédország lett.

III. téli olimpia: 1932 - Lake Placid

1932-ben először került a tengerentúlon megrendezésre a téli olimpia, az akkor mindössze alig 4000 lakosú település Lake Placid kapta a rendezés jogát. 

IV. téli olimpia: 1936 - Garmich-Partenkirchen

1936-ban visszatért az olimpiai láng Európába, a bajorországi Garmisch-Partenkirchen településpáros rendezte a játékokat. A bobszámok kivételével minden versenyszámban indult magyar sportoló, ez azóta is egyedülálló a téli olimpiák történetében n-t a rendezésre 1939 nyarán, azonban a második világháború hosszú évekre kioltotta az olimpiai lángot.

V. téli olimpia: 1948 - St. Moritz

Az első, háború utáni téli olimpiát 1948-ban rendezték, immár másodszor a svájci St. Moritz-ban.  rejét. Az éremtáblázatot már "szokásos" módon Norvégia nyerte, Svédország és a rendező Svájc előtt. Páros műkorcsolyázásban Kékessy Andrea-Király Ede magyar páros ezüstérmes lett!

VI. téli olimpia: 1952 - Oslo

1952-ben a modernkori síelés szülőhazájába, Norvégiába, és annak fővárosába, Oslóba vándorolt az olimpiai láng.

VII. téli olimpia: 1956 - Cortina d'Ampezzo

Az 1956-os olimpia ismét az Alpok lejtőin, az olaszországi Cortina d'Ampezzo üdülőhelyen került megrendezésre.   Magyar siker is született, a Nagy Mariann - Nagy László műkorcsolyázó páros bronzérmet szerez. A cortina-i olimpia az első, amelyet a televízió is közvetít.

VIII. téli olimpia: 1960 - Squaw Valley

1960-ban újra tengerentúl rendezik a téli olimpiát, ezúttal a fiatal üdülővárosban, Squaw Valley-ben. 

IX. téli olimpia: 1964 - Innsbruck

1964-ben Tirol tartomány fővárosa Innsbruck rendezte az olimpiai játékokat. A rendkívül enyhe időjárás és a hóhiány miatt a hadsereg mozgósításával hozták sportolásra alkalmas állapotba a helyszíneket, a katonák 20 ezer jégtéglát vágtak ki gleccserekből, a bobpálya részére, ill. 40 ezer köbméter havat szállítottak a magasabban fekvő területekről a sípályákra, amelyet kézzel és lábbal tapostak keményre, hogy ne olvadjon el a versenyek idejére. 

X. téli olimpia: 1968 - Grenoble

1968. A tizedik téli olimpiai Játékok ismét Franciaországban, Grenoble-ben kerültek megrendezésre. 

XI. téli olimpia: 1972 - Sapporo

1972-ben először került Ázsiába az olimpiai láng, ezúttal a Japán Sapporo nyerte el a rendezés jogát. 

XII. téli olimpia: 1976 - Innsbruck

Az 1976-os rendezési jogot az amerikai Denver városa nyerte el, azonban Colorado állam környezetvédői népszavazás során megakadályozták a rendezés miatt elengedhetetlen erdőirtásokat és talajmunkákat a Sziklás-hegységben, valamint nem vállalták a rendezéshez szükséges mintegy ötmillió dolláros közpénz ilyen célú felhasználását, így a város kénytelen volt lemondani a rendezés jogáról. Innsbruck már meglévő olimpiai infrastruktúrájának köszönhetően kapta második helyszínként a rendezési jogot, mindössze 12 évvel az első itt rendezett olimpia után. 

XIII. téli olimpia: 1980 - Lake Placid

1980-ban, immár másodszor, az amerikai Lake Placid rendezte a játékokat. A hóhiány miatt elsőízben rendeznek lesiklóversenyeket mesterséges úton előállított havon. Liechtenstein, mint legkisebb ország itt nyerte első olimpiai aranyérmét.  . A közönség által győztesként ünnepelt Regőczy-Sallai műkorcsolyapáros ezüstérmet szerez Magyarországnak. 

XIV. téli olimpia: 1984 - Szarajevó

1984-ben Szarajevó, a szocialista blokk országai közül elsőként és egyben utolsóként elnyerte a Téli Olimpia rendezési jogát, a versenyekre csak komoly nehézségek árán lehetett eltávolítani a hatalmas mennyiségű frissen leesett havat a sípályákról.

XV. téli olimpia: 1988 - Calgary

1988-ban a kanadai Calgary-ban került megrendezésre az olimpia, ekkor bővítették a versenynapok számát 16-ra. 

XVI. téli olimpia: 1992 - Albertville

1992-ben a franciaországi Albertville rendezte a játékokat. Ez volt az utolsó téli olimpia, amely a nyári olimpiával azonos évben került megrendezésre.

XVII. téli olimpia: 1994 - Lillehammer

1994-ben, csupán két évvel az előző téli olimpia után a norvégiai Lillehammer rendezte az olimpiát.

XVIII. téli olimpia: 1998 - Nagano

1998-ban ismét Japánba került a láng, ezúttal Nagano rendezhette meg a játékokat, jelentős új versenyszámként debütált a snowboard és a curling. 

XIX. téli olimpia: 2002 - Salt Lake City

A  2002-es téli olimpiai játékokat az amerikai mormon vallás fővárosaként ismert Salt Lake City rendezte, magyar vonatkozás, hogy a rendezés jogát 1995-ben Budapesten nyerte el a város. Új versenyszám volt a női bob,

XX. téli olimpia: 2006 - Torino

  Az olimpiai láng december 8-án indult Rómából és február 10-re érkezett meg a nyitóünnepségre Torinóba. 

 

XXI. téli olimpia: 2010 - Vancouver

 

XXII. téli olimpia: 2014 - Szocsi

 

XXIII. téli olimpia: 2018 - PyeongChang (Dél-Korea)

2011. július 6-án eldőlt, hogy Dél-Korea rendezi a 2018. évi téli olimpiát. Pjongcsang nagyon sok szempontból tökéletes helyszínnek tűnik, a fővárostól gyorsvasút repíti majd a versenyzőket az olimpiai faluig, így 50 perc alatt bárki odaérhet Szöulból.

forrás: Téli Olimpia történelem/Hernádi  László
Sielők.hu