Vers - vasárnapra

Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt.
Babits Mihály

Advent - második vasárnap

21. Betlehemi jászol kiállítás

 2014. december 5-étől 2015. január 11-éig. Budapesten, a Néprajzi Múzeumban   látható a 21. Betlehemi jászol kiállítás.



A kiállítás középpontjában a betlehemi jelenet szereplőit: Máriát és a kis Jézust, a Szent Családot, a Háromkirályokat ábrázoló alkotások állnak, de találkozhat a látogató a betlehemezés népszokásait megörökítő alkotással és az adventi-karácsonyi ünnepkör külső jegyeinek számító, az ünnepet ünnepivé tevő tárgyakkal (ünnepi terítékkel, öltözékkel, karácsonyfa-díszekkel, gyertyatartókkal, Mária-medálokkal) is.

Kiállítás - Emberek Aranyban – Szkíta Fejedelmek Hagyatéka

Krym Altynbekov professzor szkíta aranykincseket bemutató kiállítása, MAGYAROK HÁZA -2014. december 7. - 2015. január 15.






 Már az ókori szerzőket is foglalkoztatta, hogy mivel gazdagították az ókori civilizációt a szkíták. Ephorosz szerint hozzájuk köthető a tűzfúvó, kétágú horgony, valamint a fazekas korong feltalálása. A lovas harcmodor kialakítása és a lószerszámok készítése mindenképpen az ő érdemük volt, ezzel megteremtették elsőbbségüket a harcmezőn. Ezen kívül a fegyverek közül is sok újítás hozzájuk kapcsolódik. De említhetnénk a zászlók használatát, amely fontos jelzőszerepet játszott a csatákban, ezek egyben nemzetségjelek is voltak.A sírok leletei alapján tudjuk, hogy a szkíták kiváló fémművesek voltak, ők terjesztették el a vasat keleten, valamint a bronzművességet a kínai fejedelemségekben. Aranykincseik máig elkápráztatnak mindenkit, ahhoz könnyen hozzájutottak, hiszen a területükön gazdag és könnyen elérhető helyek voltak. A paziriki sírokban talált szőnyegek alapján sokan úgy vélik, hogy a manapság is divatos nomád szőnyegek alapjai is ott keresendők. De ne feledkezzünk meg az ételekről, hiszen a sztyeppei népek fejlesztették ki a levesporok ősét, és tejtermékek szárításával gondoskodtak a változatosságról. Az öltözetnél pedig a csizma, a nadrág, de a bőrpáncél is a szkíták és utódnépeik fejlesztéseit dicsérik


A tárlat elemeit Szkíta fejedelmi temetkezések régészeti leletanyagának reprodukciói, valamint a feltárást és a leletmentést bemutató képek, molinók alkotják. A tárlatanyag gerincét képező tárgyak döntő többsége az u.n. “Issyk-kurgánból” és a Berel mellett feltárt lovas temetkezés, világviszonylatban is ritkaság számba menő leleteiből származik, azoknak méret, és anyaghelyes reprodukciója. A bemutatásra kerülő tárgyak ízelítőt adnak a teljes kultúrkör leletanyagából, megelevenedik általuk Berel és Issyk leletein kívül a Cárok völgyéből származó Tuvai lelet, és számos lelőhely emblematikus arany és ezüst tárgyai.

1791. december 5-én, Bécsben hunyt el Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző, a klasszicizmus egyik legjelentősebb alkotója

"  A salzburgi születésű művész mindössze 35 esztendősen fejezte be életét, ennek ellenére mintegy 600 zenedarabot, szimfóniát, versenyművet, misét és szonátát írt, ezenfelül pedig olyan nagyszerű operákat adott a világnak, mint például A varázsfuvola, a Cosi fan tutte, a Figaro házassága, vagy a Szöktetés a szerájból.

Mozart 1756 januárjában, Salzburgban látta meg a napvilágot, ahol édesapja, Leopold a hercegérsek szolgálatában állt mint udvari zenész. A férfinak köszönhetően a világhírű komponista oktatása szinte már csecsemőkorban elkezdődött, Mozart pedig jószerével előbb tanult meg zongorán és hegedűn játszani, mint írni-olvasni. A művészzseni gyermekkora aztán nagyon hamar véget ért, hiszen öt esztendős korában már saját zeneművet komponált – melyet még édesapja jegyzett le –, 1762-ben pedig a Mozart család koncertkörútra indult Európában. A kis Wolfgang első hangversenyét Linz városában tartotta, későbbi fellépései során pedig – többek között – olyan előkelőségeket kápráztatott el, mint Mária Terézia királynő (ur. 1740-1780), XV. Lajos francia király (ur. 1715-1774), illetve III. György brit uralkodó (ur. 1760-1820). Mozarték 1766-ban tértek csak vissza Salzburgba, Leopold, az édesapa azonban néhány hónapnyi „pihenő” után ismét Bécsbe vitte fiát. 

A következő sorsdöntő utazás 1769-70-re tehető, amikor a família az itáliai udvarokat járta végig: Milánó, Velence és Nápoly mellett Mozart egy ideig Rómában is vendégeskedett, ahol XIV. Kelemen pápa külön audiencián fogadta a 14 esztendős fiatalembert, és az Aranysarkantyú-rendet adományozta neki. Leopold Mozart ezt a koncertkörutat sok szempontból már azzal a szándékkal szervezte meg, hogy fiát tehetségének megfelelő álláshoz juttassa valamelyik előkelő fejedelmi udvarban, így például a Ferdinánd Károly Antal osztrák főherceg milánói esküvőjére írt Ascanio Albában című opera is egyfajta „pályamunkaként” készült el. Mozartéknak viszont a félszigeten újra és újra csalódniuk kellett számításaikban, így aztán számos körút ellenére 1775-ben végül Colloredo hercegérsek salzburgi udvarában tudtak elhelyezkedni. Az európai utazások ugyanakkor nem csak a hírnév és a gyakorlat szempontjából bizonyultak fontosnak Mozart számára, hanem azt is lehetővé tették, hogy komponistaként is szédületes gyorsasággal fejlődjön. Az 1770-es évek végén az éppen férfivé érett komponista már majdnem 300 zenedarabbal büszkélkedhetett, ezek között pedig olyan remekművek szerepeltek, mint a Münchenben bemutatott Az álruhás kertészlány, vagy a szintén 1775-ös Pásztorkirály című opera. 

A Mozart család tehát 1775-ben Salzburgban telepedett le, a kamaszkorú művész azonban nem ápolt túlságosan jó viszonyt munkaadójával, Leopold pedig még hosszú évekig nem tett le arról, hogy fiát fényesebb szolgálatba juttassa, így aztán Wolfgang és édesanyja 1777-ben ismét útra kelt nyugat felé. Mozart utolsó nagy turnéjának egyik legfontosabb állomása Mannheim városa volt, ahol a művész megismerkedett élete első nagy szerelmével, Aloisia Weberrel. Mindazonáltal az utazás igencsak szerencsétlenül alakult, ugyanis a zeneszerző édesanyja Párizsban váratlanul elhunyt, Aloisia pedig később kikosarazta a tehetséges komponistát, így Mozart egyedül tért vissza Salzburgba. Bécs, London és Párizs pezsgése után a vidéki kisváros egyhangúsága határozottan nyomasztotta a művészt, ez pedig a Colloredo érsek iránt táplált ellenszenvvel együtt bőven elég volt ahhoz, hogy a fiatal férfi 1781-ben, néhány hónappal az Idomeneo bemutatója után felmondjon munkaadójának. 

Mozart Bécsben telepedett le, ahol hosszú ideig igencsak szerény körülmények között élt, hiszen – világraszóló tehetségként – zeneórákból kellett fenntartania magát, miközben sokáig a császárvárosba áttelepült Weber család albérlőjeként kapott szállást. A művész első szerelme, Aloisia ekkor már férjhez ment, a fiatalabbik leány, Constanze azonban édesanyjával maradt, a két fiatal között pedig idővel szerelem szövődött, melyet 1782-ben oltár előtt szenteltek meg. Mozarték később boldog házasságban éltek, kapcsolatukat azonban gyakran árnyékolta be gyász, ugyanis megszülető hat gyermekük közül csupán ketten élték túl az első napokat, az évtized derekától fogva pedig Constanze is gyakran betegeskedett.

Ezzel együtt a művész anyagi problémáin sem bírt felülkerekedni: annak dacára, hogy a bécsi évek Mozart művészetében kiteljesedést és számos esetben – például a Szöktetés a szerájból 1782-es, vagy a Figaro házassága 1786-os debütálásakor – komoly sikereket hoztak, a páratlanul tehetséges komponista nem tudott stabil egzisztenciát teremteni magának és családjának. Talán ennek is tudható be, hogy Mozart élete utolsó éveiben szinte emberfeletti teljesítménnyel dolgozott, és gyakorlatilag teljesen felőrölte szervezetét, mely 1791-ig bírta az őrült hajszát: hihetetlen, de a Don Giovanni, a bécsi olasz operatársulat megmentése érdekében írt Cosi fan tutte, a II. Lipót (ur. 1790-1792) prágai – cseh királyi – koronázására komponált Titus kegyelme, a Varázsfuvola és a Kis éji zene mind 1786–91 között született meg, miközben a zseni leckéket adott, hangversenyeket tartott, előadásokat vezényelt, és II. József (ur. 1780-1790) kamaramuzsikusaként is fellépett. 

Mozart szervezete érthető módon egy idő után nem bírta ezt az emberfeletti tempót, így, jóllehet, 35 esztendősen életpályája már egy aggastyánéhoz volt méltó, a sors ennek meg is követelte az árát. A zeneszerző 1791 őszére súlyos betegségbe esett, gyakran magas láz kínozta őt, így utolsó művét, a Rekviemet lényegében már saját temetésére írta meg. A zenetörténet egyik legnagyobb alkotója 1791. december 5-én, mindössze 36 esztendősen fejezte be életét; halálának okát ma már nem tudjuk pontosan megállapítani, ráadásul Mozart végső nyughelye szintén feledésbe merült, halhatatlan emlékét egy jelképes sír őrzi a bécsi Sankt Marx temetőben. "

Szerző: Tarján M. Tamás - Rubicon

Nemsokára megérkezik a Mikulás

 A legenda

Szent Miklós püspök jóságával az emberek példaképévé vált. Egyszer egy elszegényedett nemesember leányain segített, akik hozomány híján magukra maradtak és előbb-utóbb a nyomor várt volna rájuk. Az éjszaka ellátogatott házukhoz, és egy-egy zsákocska aranyat dobott be az ablakukon. Innen ered a Mikuláscsomag és az ajándékozás szertartásos megünneplése.
Szent Miklós legendás alakja mára felnőttek s gyermekek számára egyet jelent a szeretettel, az odaadással és a családi ünneppel.

Valóban a kéményen át érkezik?

Tudjuk, hogy létezett, történetét generációról-generációra adjuk tovább gyermekeinknek. Igaz, a Mikulás alakja az évtizedek folyamán "modernizálódni" látszik, de ez így is van rendjén. A világ változik, miért ne változna ő is? Fel tud repülni a tizedik emeletre is, és segítőivel egyetlen éjszaka alatt a világ összes gyermekéhez eljut. Fehér szakálla, piros ruhája, óriási puttonya és csilingelő rénszarvasfogata azonban örökre megmarad olyannak, amilyennek megálmodtuk gyermekkorunkban. Nem az számít, hogy a kéményen vagy az ajtón érkezik, sem az, hogy mit és mennyit hoz. A lényeg, amit minden kicsinek tudni kell: a jóság és a szeretet. A Mikulás mindenkit szeret. Igaz, a rosszabbak olykor virgácsot kapnak, de csak azért, hogy a következő évben hibáikból tanulva jobbá váljanak. A jók egyértelmű jutalomban részesülnek: piros alma, mogyoró, édességek és cukorkák várnak rájuk, megjutalmazva ezzel őket segítőkészségükért, háziasságukért, szófogadásukért

Mesékre igenis szükség van. . Gyermekeinknek szükségük van álmokra, és arra, hogy megtanulják, a jóért jó, a rosszért rossz jár. Mindezt a virgács és a cukorkák ügyesen szimbolizálják, színesítve ezzel a gyerekek értékrendjét. Nem szabad megrövidíteni a gyerekeket ezzel az eseménnyel. Várják csak a Mikulást... , rakjanak rendet a szobájukban, öltözzenek fel szépen, segítsenek a szüleiknek, és higgyék: igyekezetüket, jó cselekedeteiket valaki egész évben figyeli, és egy   téli éjjelen megjutalmazza őket.

Ahol a Mikulás lakik

Mikulás a Lappföldön, Korvatunturiban lakik. Ott található a Fül-hegy, melynek gyomrában van a szupertitkos játékkészítő manufaktúra. Maga a kopár hegyoldal nyuszifülre hasonlít, és ezen keresztül hallgatja a Mikulás egész éven át, hogy az egyes gyerekek jók voltak-e avagy rosszak? Feleségével és a skandináv népmesék legendás alakjaival, a szorgos manókkal éldegél itt réges-rég óta. Rajtuk kívül közönséges halandó nem teheti be a lábát a rejtekhelyre. A Mikulás hosszas keresgélés után szerelmesedett bele a Lappföldbe és telepedett le véglegesen. Az év nagy részében itt lakik, csak néha teszi át székhelyét a titkos nyári szálláshelyére. A közeli Savukoski település lakói, a rászorultak és a beteg állatok segítőjeként tisztelik ezt a kedves embert, akivel a következő megállapodást kötötték: A látogatók csak a szomszédos Korvatunturinmurusta tetejéről csodálhatják meg a Fül-hegy érdekes alakját. Az idevezető út egy gyönyörű nemzeti parkon vezet keresztül, amely Finnország volt elnökéről, Urho Kekkonenről kapta a nevét.

Az ötvenes évektől kezdődően egyre többször találkozhattak a gyerekek szeretett Mikulásukkal Napapiiri-ben, 9 km-re északra Rovaniemi városától. Itt halad át az Északi-sarkkör, amely már magában is egy misztikus hely, hiszen ezen túl kezdődik a nyári napfordulótól téli napfordulóig, a le nem nyugvó illetve fel nem kelő nap világa. A sarkkör - amely a Lappföldön a 24° és a 29.5° keleti hosszúság között fut - földrajzi pozíciója a legutóbbi kutatások szerint korántsem statikus: naponta akár 2 métert, évente pedig 100 métert is változhat. A jótevő látogatása 1985 óta egyre rendszeresebb lett, aminek az lett a vége, hogy Napapiirit Mikulás faluvá avatták és berendezték a nagyszakállú irodáját és postahivatalát is. Ide várják a gyerekek leveleit, kéréseit és persze a látogatókat egész esztendőben.