Ezen a napon született - Assisi Szent Ferenc

1181.01.12 - Megszületett a ferences rend megalapítója és szentje, Assisi Szent Ferenc olasz katolikus rendalapító, költő.


Az 1181-ben született Ferenc édesapja dúsgazdag posztókereskedő volt, aki fia ifjúkori léhaságait szó nélkül finanszírozta. A férfivá serdült Ferencet azonban sem az üzleti élet, sem a tanulás nem vonzotta. Nem úgy a katonáskodás: részt vett több háborúban, többször megsebesült. Spoletoi betegsége idején egy látomásában megjelent előtte Jézus Krisztus, aki felszólította, forduljon vissza. Ferenc ezután végleg felhagyott a léha élettel, nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbehozatta a Monte Subinco-i bencés szerzetesek Assisi közelében lévő templomát, és szegénységet hirdető követőivel rendalapítási kérelemmel fordult III. Ince pápához, aki ezt meg is adta. A rend a szegénység erényén alapult és Ferenc halála után a közösségek gyorsan szaporodtak Itáliában, de misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is. Magyarországon először a XIV. században íródott Jókai-kódexben jegyezték le tetteit.

Híres magyar feltalálók

Mi magyarok híresek vagyunk arról, hogy sok híres magyarunk volt, van és (reméljük) lesz itthon és a nagyvilágban.

Fontos és az emberiség számára nélkülözhetetlen találmányok sora fűződik magyar feltalálók nevéhez. Jedlik, Kandó, Eötvös, Béres vagy akár Rubik neve fogalom a saját területén.

1. Színes televízió.
Az élethű, színes kép megjelenése, a színes televízió megalkotása Goldmark Péter Károly (Budapest, 1906. december 6. – Port Chester, 1977. december 7.)mérnök-fizikus nevéhez fűződik.
Az 1906-ban Budapesten született tudós már középiskolás korában lenyűgözte tanárát a fizika terén szerzett tudásával, később pedig nagy érdeklődést mutatott az akkor még gyerekcipőben járó televíziózás iránt. A világ első színes televízióját 1940. szeptember 4-én mutatta be. (A televíziót a skót John Logie Baird találmányaként jegyzik. Pedig ő csak összerakta Mihály Dénes, Goldmark Péter Károly és Tihanyi Kálmán találmányát.)

2. Tű nélküli oltókészülék.

A tű nélküli oltókészülék, mely többek között az inzulin adagolását is megkönnyíti a cukorbetegeknek, a magyar születésű mérnök, Lindmayer István nevéhez fűződik.
 A tű titka a nagy sebesség: a hatóanyag 400 km/h sebességgel lövell ki a patronból. Így az oltóanyag beadása alig fél másodpercet vesz igénybe. A művelet teljes mértékben fájdalommentes.

3. Telehor tévéadó és hangosfilm. 
Mihály Dénes (Gödöllő, 1894. július 7. – Nyugat-Berlin, 1953. augusztus 29.) a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet.
Már gimnazistaként foglalkoztatta a távolba látás kérdése. 1919-ben alkotta meg Telehorját, mely képes volt több kilométer távolságra állóképeket közvetíteni. 1928-ban Németországban mutatta be már tökéletesített készülékét, és ugyanebben az évben sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia. A hangosfilm kérdéseivel is foglakozott. Őt tekintik a hangosfilm feltalálójának.

4. Golyóstoll.

Egy eredeti "birome", Bíró és Meyne által Argentínában gyártott golyóstoll.

Bíró László József, (Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. november 24.), aki eredetileg újságíróként dolgozott, az 1930-as években alkotta meg a világ első golyóstollát.
Első szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be Magyarországon, de a használható golyóstoll előállítására vonatkozó kísérleteket a második világháború miatti zsidóüldözések miatt külföldón folytatta.
Argentínába költözött, és ott kapta meg a golyóstollra a szabadalmat 1943-ban.

5. Hologram.
A holográfia olyan képrögzítő eljárás, mellyel tökéletesen térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. A holográfia feltalálása és a hologram megalkotása Gábor Dénes (Budapest, Terézváros, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.)nevéhez fűződik, aki találmányáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott


6. Félautomata fényképezőgép.

A fényképezés történetében mérföldkőnek számít a félautomata készülékek megalkotása. Az újítás két magyar származási tudós, Riszdorfer Ödön és Mihályi József nevéhez fűződik. Előbbi találmányai úttörő jelentőségűek voltak, a fényképezés automatizálási kérdéseit például a világon elsőként válaszolta meg, utóbbi pedig műszerészként működött közre a fényképezőgép kidolgozásában.

7. Béres-csepp.
Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26.) 1972-ben alkotta meg a Béres-cseppet, mely speciális formában tartalmaz nyomelemeket és ásványi anyagokat.
Találmányáért kezdetben kuruzslással vádolták, de miután 1976-ban végül bejelentette a szabadalmat, elcsitultak körülötte a kedélyek. A készítmény 1978-ban került forgalomba, 2000 óta pedig hivatalosan is gyógyszernek minősül

8. Fényáteresztő beton (üvegbeton).
Losonczi Áron találmánya. Losonczi Áron építészmérnök, a LiTraCon fényáteresztő beton feltalálója. Csongrádon él.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Karán, valamint a stockholmi Kungliga Tekniska Högskolan építészkarán tanult. Ekkor (2002) fejlesztette ki a fényáteresztő betont, melyből sok kísérletezés és prototípusok készítése után 2003 szeptemberében állítottak ki először egy ember nagyságú faldarabot a Svéd Építészeti Múzeumban.

9. Rubik- kocka.
Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13. -) Kossuth-díjas magyar építész, játéktervező, feltaláló.
Logikai játéka, a Rubik-kocka hihetetlen népszerűségnek örvend világszerte. A mechanikus logikai játék 1975-ben csupán egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, az már csak később derült ki, hogy logikai játékként mennyire szórakoztató.

10. C-vitamin.

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert  (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.)magyar orvos, biokémikus az 1930-as években izolálta a C-vitamint, azaz az aszkorbinsavat, mely létfontosságú az emberi szervezet számára.
 Felfedezéséért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal tüntették ki.

11. Telefonközpont.

A telefonközpont ötlete - egy olyan szerkezeté, mely összekapcsolja a telefonkészülékeket, illetve más telefonközpontokat - Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.) nevéhez fűződik, Ő volt az első, aki felismerte a telefonok kapcsán a központ szükségességét.
Puskás, Edisonnal együttműködve dolgozta ki a központot, melyet végül Charles Scribner nevén szabadalmaztattak, de maga Edison is elismerte, hogy az alapötlet Puskás érdeme.
12. Kiss floppy

Ma már alig találkozni vele, pedig még néhány évvel ezelőtt nélkülözhetetlen adattároló volt a hajlékonylemez, angolul floppy. Talán kevesen tudják, de a kis floppy koncepcióját Jánosi Marcell (Budapest, 1931. december 5. – ) dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban, akkor még 3”-os kivitelben a később elterjedt 3,5”-os helyett.
Mind a lemezt, mind a meghajtóját szabadalmaztatták, ám mivel ezt később nem általánosították, a cég elvesztette az oltalom lehetőségét.

12/b Nagy floppy.  

Szentiványi Tibor  találmánya. Szentiványi Tibor okleveles elektromérnök, több hazai és nemzetközi szakmai szervezet tagja, - a Kiss Áron Magyar Játék Társaság, alapító elnöke, a Pro Ludo-díj alapítója és adományozója

 - 2009. április 23-án, életének 78. évében türelemmel viselt súlyos betegség után örökre elhagyta szeretteit és barátait. Igazi polihisztor, mert a játékokon kívül sokféle terület szakértője volt: informatika (az első hajlékony lemez megalkotója!), pénz (kultúr- és technikatörténet), de tartott előadásokat, publikált sok más területen is.

13. Biztonsági gyufa

Bár az első gyufák már az 1800-as évek elején megjelentek, még néhány évtizedre szükség volt ahhoz, hogy biztonságossá is váljanak. A magyar Irinyi Jánosban (Albis, 1817. május 17. – Vértes, 1895. december 17.)
1836-ban merült fel a gondolat, hogy hogyan is lehetne biztonságossá tenni ezt az egyszerű szerszámot. Irinyi a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte, melynek köszönhetően kiküszöbölte a zajt és a nagy lobbanást is.

14. Számítógép elve.
Az első számítógép a magyar származású Neumann János (Budapest, Lipótváros, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.)nevéhez fűződik.
Az 1903-ban Budapesten született Neumann rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és a fejszámolás terén is kimagasló teljesítményt nyújtott, A Budapesti Tudományegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányait követően professzorként helyezkedett el az Egyesült Államokban, ahol a nagysebességű elektronikus számítások felé fordult. A világhírt pedig az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Computer), az első memóriával rendelkező számítógép hozta meg számára 1952-ben.

15. Szódavíz ipari előállítása, dinamó elv, elektromotor, automata célrajzológép.
Ha máshonnan nem is, a dinamó-elv a kerékpárokról biztosan Ismerős. Az elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. A mechanikai energiából, egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet elvét 1861-ben írta le, tőle függetlenül azonban a német Ernst Wemer Von Siemens szabadalmaztatta 1866-ban.
 A magyar természettudós és feltaláló, Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.)nevét nemcsak a dinamó miatt ismerik, hanem a szódavíz előállítása is az ö nevéhez fűződik.
 Jedlik 1828-29-ben kezdett behatóan foglalkozni a szódavíz előállításának módjával, hamarosan pedig olyan készüléket sikerült szerkesztenie, melynek segítségével, csekély költséggel lehetett a vizet palackozni.

16. Sakkozógép, beszélő automata.
 
Kempelen Farkas. (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.)

Egyesek szerint a sakkozógépben ember bújt el, de ez nem bizonyított. A beszélő automata a mai napig működőképes.

17. Eötvös inga.
Eötvös Lóránd találmánya. Eötvös Loránd (1848, Buda – 1919, Budapest) , báróEötvös József fia.
A pesti piaristáknál érettségizett, egyetemi tanulmányait is idehaza kezdte, Königsbergben és Heidelbergben folytatta, Bunsen, Helmholtz, Kirchhoff vezetése mellett. 1870-ben szerezte doktori címét a heidelbergi egyetemen. 1871-ben tért haza. Ettől kezdve a tudományegyetemen tanított, először, mint magántanár, majd az elméleti fizika rendes tanára, később Jedlik Ányos nyugalomba vonulásától (1878) haláláig a kísérleti fizika tanszéket vezette. Találmányát, például az olajkutatásban a mai napig is használják.


18. Zeppelin léghajó.

Schwartz Dávid, (Keszthely, 1850. december 7. – Bécs, 1897. január 13.) a merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója.
Találmányát halála után az özvegyétől vásárolta meg Zeppelin gróf, aki e léghajók révén vált világszerte ismertté.

19. VILLANY mozdony.
Kandó Kálmán találmánya.
 Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozó áramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője.

20. Zemplén-féle elszappanosítás és cukorlebontás.Zemplén Géza (1883–1956) találmánya.

(Az oligoszaccharidoknál is alkalmazható Zemplén-féle cukorlebontás lényege, hogy az aldehidcsoportot oximmá, majd ezt acetilezett nitrillé alakítják, a képződő anyagot pedig metanolos nátrium-metiláttal kezelik.)

/érdekességek a világból /

 

A szódavíz magyar feltalálója

A magyar természettudós és feltaláló, Jedlik Ányos nevét nemcsak a dinamó miatt ismerik, hanem a szódavíz előállítása is az ő nevéhez fűződik. Jedlik 1828-29-ben kezdett behatóan foglalkozni a szódavíz előállításának módjával, hamarosan pedig olyan készüléket sikerült szerkesztenie, melynek segítségével csekély költséggel lehetett a vizet széndioxiddal telíteni.




A szódagyártógép feltalálása


"A mesterséges ásványvizeknek nem hátrányára, hanem előnyére, a feltalálóknak pedig nem szégyenére, hanem dicsőségére válik, ha sikerül a vízbe az eddig elértnél nagyobb mennyiségben juttatni szabad szénsavat, vagy még annál is nagyobbat, mint amennyit a természetes vizek tartalmaznak."
Ezzel a gondolattal kezdődik JEDLIK ÁNYOS egy latin nyelvű tanulmánya, amely rövid összefoglalásban ismerteti Jedlik eredeti eljárását is
"a szódavíz, nátrium-magnéziumos víz, Eger-, Selters-, Püllna-víz" készítésének módja címen.
Mint a győri bencés gimnázium tanára, már 1828-29-ben kezdett behatóan foglalkozni azzal, hogy idehaza felfedezze és megvalósítsa a szódavíznek és mesterséges savanyúvíznek iparilag is használható készítési módját. Erről már korábban is olvasott Gilbert "Annalen der Phisik" című művének 12. kötetében, mely szerint Genf-ben Paul és Goffe fizikusok már 1789 óta állítanak elő savanyúvizet, de a készítési módot titokban tartották. Jedlik-nek nem is volt szüksége külső segítségre, hiszen kísérletezése gyorsan eredményessé vált.


A fröccs szó eredete

"Kellemes lehet ezen pezsgő víz azon személyekre nézve, kik borral nem élvén; szomjúságuk oltáskor az említett pezsgői csípősséget éldelni kívánnák. Talán azon betegségekben sem lenne céliránytalan ital, amelyekben a szénsav által történendő izgatás a belső részekre jótékonyan hat."

Vörösmarty 1842. október 5-én írta meg híres versét, amelyből megtudhatjuk mi is, , hogy "Fölfelé megy a borban a gyöngy".

- Igen ám, de a borban csak akkor megy fölfelé a gyöngy, ha szódavizet vagy ásványvizet öntöttek hozzá. Ez pedig az ország nyilvánossága számára nem az orvos-kongresszuson, hanem Fóton történt, Fáy András híres pincéjében. Ki ne tudná, hogy Fáy András ugyanúgy szellemi központja volt az irodalmi és művészeti életnek, mint a bankéletnek. A jelzett napon Fáy Vörösmartyt és néhány barátját szüretre hívta meg.
A barátok között ott volt Czuczor, a nem kevésbé kitűnő költő, aki magával hozta Jedlik Ányost, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni.
Nos, Jedlik a szüretre is elvitte a világ legelső szódásüvegét, és a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. ő azonban, németesen, spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett és helyette találta ki a fröccs szót.


Szódavíz dícsérete

Büszkék lehetnek a szikvízgyártók, hogy hétköznapi nyilvánossággal, a szódavíztől gyöngyöző bor legelőször ezen a fóti szüreten vált itallá. Valószínű, hogy a pezsgőhatást kiváltó szódavíz is hozzájárult ahhoz, hogy Vörösmarty 17 versben örökítette meg fóti dalát:

Az első két versszak hűen bizonyítja ezt:

Fölfelé megy borban a gyöngy, jól teszi.
Tőle senki e jogát el nem veszi.
Törjön is mind ég felé az, ami gyöngy,
Hadd maradjon gyáva földön a göröngy.

és ürítsük a hazáért e pohárt:
Egy pohár bor a hazáért meg nem árt!
Testet éleszt és táplál a lakoma,
De ami a lelket adja, az b o r a !


forrás: szódavíz története

Téli madárvilág

 A telelő madarak üde színfoltjai a téli világnak, akár a természetben járva, akár a kertekben figyeljük meg a madáretetőket körülzsibongó kedves kis vendégeket. Egy biztos, némelyik csupán a puszta látványával, némelyik kellemes trillájával, némelyikük pedig gyönyörű, pazar színével vonzza a tekintetünket, és teszi kevésbé egyszínűvé a teleket.

Színpompás szajkó
  Népi neve zajgó, ami a folyton hangos. kiabáló viselkedéséből ered.

Kék cinke: a népnyelv molnár-czinege névvel illeti


Papfülemüle: Népi nevét jellegzetes sapkájáról kapa a barátposzáta

Tengelic - vagy töklinc

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK

A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját /1973. 01.10/  a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része.

A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amely az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizte.

Az 1999-től a Világörökség részeként számon tartott terület magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete.

 

Mesterségek - a kovács

A kovácsművesség az emberiség történetének egyik legősibb mestersége és sok másik szakma alapja.

 A ma élő természeti népek, a kovácsaik „a tűz mesterei” a sámánokkal egyenértékűnek, sőt olykor felettük állónak is tekintik őket. Indonéziában Jáva szigetén például a kovácsok családfája a hercegekéhez hasonlóan egészen az istenekig vezetett vissza.

 

 

A kovács a mítoszokban a világmindenség építőmestere. Nem csoda a kitüntetett szerep: a kovács az élethez szükséges szerszámokat készíti a tűz által.

A régi briteknél a három kiváltságos kaszt egyike: a kelta druidák (papok) és az énekes bárdok rendjével a kovácsok osztálya társult. 

 

A vas az őskor diadalmas, új anyaga. A belőle készült fegyver és eszköz használhatóbbnak, jobbnak bizonyult, mint a korábbi kő-, réz- vagy bronzszerszámok. Akik már ismerték és használták, előbb-utóbb a többi törzs fölé kerekedtek. Ily módon a vas birtoklása biztonságot és hatalmat jelentett. De a primitív népek hiedelme szerint nem az anyagi tulajdonság, hanem a vas természetfeletti varázsa győzedelmeskedett a bronzon. Innen a vas babonás ereje: szelleműző, szerencsét hozó képesség, mely évszázadokon át hatalmában tartotta az embert, és alacsonyabb kultúrfokon még ma is sokfelé így hiszik.

A vas megmunkálásához azonban tűz-re volt szükség, és a tűz talán a legelső természeti jelenség, amelyet az ember észrevett. Az égi eredetéről táplált egyetemes emberi hit öltött költői alakokat a Prométheusz-féle tűzrabló demiurgoszokban. A tűz iránti tiszteletet egyrészt a félelem, másrészt a birtoklásából fakadó hatalomtudat hajtotta virágba.

A primitív népek gondolatvilágában a tűz és a vas misztikuma átháramlott a velük dolgozó mesterre, a kovácsra. Így lett csodálatos tulajdonságok birtokosa a tűz és a vas ura.

 

A kovács az ősi hit szerint nemcsak az anyagon uralkodott, hanem az anyag „szellemein” is, mesterségét varázslásnak nézték. „A kovácsok és sámánok egy fészekből bújtak ki” – tartja egy jakut közmondás. A varázslás pedig, amelyet, mint a primitívek főnöke, papja a közösség érdekében végzett, tekintélyhez juttatta mindenütt. Kezébe kaphatta ennek révén a házasságkötő hatalmat és a gyógyítás feladatát. És mivel e mesterség rendszerint apáról fiúra öröklődött, a gyógyítói gyakorlat sok tapasztalattal gazdagodott, tudást szerzett a kovácsnak.

 

Messze földről felkeresték, sokan, idegenek is gyakran megfordultak nála. Sok hírt hallhatott, és jó emberismeretre tehetett szert. Később pedig, a dohány elterjedésével, még inkább a falusiak gyülekezője lett a kovácsműhely, mert ott mindig pipára lehetett gyújtani. Ott beszélték meg a világ folyását, és cserélték ki híreiket. A kovács tudása, bölcsessége, tanácsadó szerepe ebben gyökerezik.

forrás: Bogdán István: Régi magyar mesterségek

 

Velencében meghalt Marco Polo kereskedő és utazó. 1324.01.08

Rettenthetetlen hős, vagy nagyszájú kalandor?

Személyisége homályba vész - szinte minden, amit tudunk róla, az ő könyvéből származik. Azt viszont nem tudni, mit írt ő, s Rustichello mit tett hozzá. A könyv - a nyomtatás felfedezése előtt - nagy sikert aratott, hónapok alatt egész Itáliában elterjedt. Sokan másolták, több átdolgozása és fordítása készült, kiegészítették vagy rövidítették. Latin fordítója, egy Pipino nevű szerzetes, némely gondolatát eretneknek tartotta, ezért a könyvet megcsonkította. A szokatlan nevek is torzultak a másolások során.

A könyvnek hiteles példánya nincs, csak 140 kézírásos változata tucatnyi nyelven, ellentmondásban egymással. Egyes példányokat Marco is javított, így az anyag a középkori irodalom legnagyobb filológiai kihívása. Eredeti címe Divisament dou Monde (A világ leírása), s beszámol olyan helyekről is, ahol csak ismerősei jártak, mint Szibéria, Japán, India, Etiópia, Mezopotámia vagy Madagaszkár, de úti részletekről, személyes dolgokról ritkán szól. Az emberek inkább lovagregénynek, semmint útleírásnak olvasták.


Marco Polo megítélése sokszor változott, egyesek zseniális, nagy emlékezőtehetségű megfigyelőnek, a kán sikeres hivatalnokának tartják, mások hetvenkedő hazudozónak, aki oly fontos dolgokat sem említ, mint a Nagy Fal, vagy a kínaiak teázási szokása. Beszámolói jórészt arab és perzsa útleírásokkal egyeznek, így sokan feltételezik azt is, hogy sosem járt Kínában. Saját tapasztalatait pontosan írta le, a szóbeszéden alapuló elbeszéléseiben torzult adatok is akadnak.

Könyve tágította a középkori Európa világképét: olvasóit szinte megrázta, hogy a kereszténységtől oly idegen kultúra is komoly értékeket hozott létre. Az Il milione a kor legfontosabb távol-keleti kézikönyve s lendületet adott a felfedezéseknek. Niccolo Conti e mű alapján járta be 1414-44 közt Elő- és Hátsó-Indiát. A könyv adatai segítették a Japánba induló Kolumbusz útját. A mű magyarul utoljára 1986-ban jelent meg.

Marco Polo valószínűleg Velencében, esetleg a dalmáciai Korcsulán született 1254-ben. Apja, Nicolo és nagybátyja, Maffeo vállalkozó kedvű kereskedők voltak, akik irodát működtettek Konstantinápolyban és a Krímben. 1260-ban üzleti útra indultak Konstantinápolyból Kelet-Ázsiába, útjuk Kublaj kán nyári székhelyén, a Pekingtől északra fekvő Sangtuban ért véget. Európába a nagykán követeként tértek vissza 1269-ben, hogy a pápától száz tudóst kérjenek számára.

A Polo-testvérek második utazásukra magukkal vitték a 17 éves Marcot is, aki tanulmányai során már megismerkedett a Bibliával, Ptolemaiosszal, a keresztény teológia alapjaival. Két dominikánus barát társaságában - akik hamar visszafordultak -, 1271-ben indultak el Velencéből. A Polok 1275-ben adták át X. Gergely pápa levelét Kublaj nagykánnak, majd 17 évig éltek Kínában, Sangtu és Tatu (a téli főváros, a mai Peking) közt utazva.

A mongol állam sok külföldit alkalmazott, mert nem bízott a kínaiakban. Az idősebb Polók műszaki feladatokat kaptak, katonai tanácsadók lettek. Marcot, miután megtanult kínaiul, a kán helyzetfelmérő utakra küldte Jünnanba, talán a burmai Tagaungba s a délkeleti Hangcsou városba is. Marco valószínűleg sókereskedelemmel foglalkozott.

Könyvében keveset ír magáról, beszámolói inkább pletykák, mint megfigyelések. Írja, hogy három évig kormányzó volt a kanszui Jangcsou városban, de nem tudjuk, mi volt a neve Kínában, ezért történetei nem vethetők össze a kínai feljegyzésekkel.

1292-ben egy mongol hercegnőt Perzsiába, Argun kánhoz adtak férjhez, és a Polok elkísérték. A nagykán nyolcvanéves volt, s féltek, hogy halála veszélyt hoz a külföldiekre. Csüancsou kikötőből indultak 14 hajóval, Vietnam, a Maláj-félsziget és Szumátra érintésével jutottak Ceylonba és Hormuzba, itt adták át a hercegnőt Argun kán fiának.



Mit látott Marco Polo?

További útjukról keveset tudunk. Törökországban kifosztották őket, Konstantinápoly érintése után 1295-ben érték el Velencét. 1298-ban egy gálya kapitányaként Marco tengeri csatában vett részt és genovai fogságba esett. A börtönben a lovagregény-író pisai Rustichellónak diktálta le úti kalandjait, a mű francia-olasz keveréknyelven íródott. Marco 1299-es szabadulása után hazatért, jómódban élt és a városi tanács tagjaként halt meg. Amikor felszólították, hogy vonja vissza a sok valótlanságot, amit írt, azt válaszolta: a felét is alig írta le annak, amit látott.

Marco Polo beszámolt a drágakő-bányászatról, a gyógyvizekről, a kőolaj alkalmazásairól, az öltözködésről, leírta a kán palotáit, a vadászatokat, a kínai városok gazdagságát, írt az asztrológusokról és a vallási ceremóniákról, a papírpénzről, a szőnyegszövésről. Ugyanakkor mesébe illő dolgokról, pl. kutyafejű emberekről is olvashatunk nála. A Föld méreteivel kapcsolatban Ptolemaiosszal szemben Erasztotenész becslését tartotta helyesnek, ez is áll közelebb a valósághoz.

/Forrás: múlt-kor történelmi p./