A Föld kialakulásának egyik fázisában szilárd kéreg alakult ki, ami nem csupán megadta bolygónk alakját, de lehetőséget is a felületén kialakuló vízre, majd az élővilág megjelenésére. A földkérget alkotó geológiai képződmények képezik mindennek az alapját.
Négy és fél milliárd évesre becsült lakóhelyünk a Föld bolygó e kőzetburkán alakult ki. Mikor és hogyan? Ez ma is megoldatlan kérdés. A választ a kőzetek minősége, összetétele, fajtái megkönnyíthetik, ezért kutatásuk rendkívül fontos. Érdekes, hogy geológiával az iskolákban és az ismeretterjesztésben alig foglalkoznak. Egy-egy szegmense szóba kerül, mondjuk földrajz, őslénytan vagy bányászat kapcsán, meg időnként ha vulkánkitörés, netán földrengés izgatja a kedélyeket. Pedig gyönyörű tudomány, nemcsak szellemi, esztétikai élvezetet is ad.
Kőzetnek nevezzük a földkérget alkotó nagy tömegű, ásványokból felépülő anyagot. Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, egy kémiai képlettel leírható természetes alkotórésze. Sajátos csoportot képviselnek a fémkinyerésre alkalmas ércek. Elképzelhető, hogy hányféle kőzet alkotja a földkérget, attól függően, hogy hol, mikor, milyen hőfokon és nyomáson alakultak ki, milyen hatással voltak rá a különböző éghajlati változások.
Kőzeteket, ásványokat sokan gyűjtenek. Talán kevesen tudják, hogy az ásványoknak és kőzeteknek éppen olyan rendszertana van, mint a növényeknek és állatoknak. Nemcsak esztétikai okoknál fogva fontosak az ásványok és kőzetek, de ipari szempontból alapvető nyersanyagok, az energiahordozóktól kezdve az építkezési alapanyagokig, a műszertechnikától az orvostudományig.A drágakövek is az ásványok közé tartoznak. Közös sajátosságuk a különlegesség, a szépség. Számuk szinte áttekinthetetlen, és mindig újakat fedeznek föl. A drágaköveket (ásványokat) igen régen, legalább 7000 éve ismeri az ember. Nem véletlen, mivel gyűjtögetés közben óhatatlanul belebotlott a szép kövekbe, és mivel ember volta révén esztétikai érzéke már korán kialakult, összegyűjtötte a szép ásványokat. Az elsők között volt az ametiszt, a hegyikristály, a jade, a gránát, a jáspis, a lapisz lazuli. Keménységüktől függően használati eszközök készítésére is jónak találták.
A köveket mindig valamilyen titokzatosság lengte körül, misztikus erőt, sőt gyógyerőt tulajdonítottak nekik. Ezért használták és használják ma is talizmánnak, amulettnek. Védelmet remélnek a gonosz szellemek ellen, és barátságra hangolják a jóindulatú lelkeket. Gyógyításra is használják – még ma is – a természet adományát. Az ezotéria egyik központi hatalma a megfelelő drágakő. A csillagászattal is összekötötték, amennyiben az egyes állatövi jegyeknek megfelel egy-egy drágakő, ami az akkor született illető személyiségi jegyeit befolyásolja.
Gyógyításra még a XIX. században is sűrűn használták. Egyeseknek már a jelenléte is elég volt, másokat a beteg testrészre helyezték és volt olyan, amit porrá törve bevettek. Japánban ma is árulnak porrá tört gyöngyökből kalciumpótló tablettát. Honnan eredhet a kövek misztikus hatása, miért bízzák azokra magukat még uralkodók is? A válasz egyszerű, bár nehezen fölfogható. Mert itt vannak a kezdetek kezdete óta és őrzik a Föld, a világmindenség ősi tudását, emlékeit. Tudnak mindent, de hallgatnak.
A számítógépek alapját képező mikrochipek alapanyaga, a kvarckristály is közéjük tartozik.
A drágakő uralkodók, főpapok ruháinak része volt. Tutanhamon halotti maszkján lapis lazuli sáv van a hókristályból és obszidiánból készített szemek mellett. A Bibliában szereplő 23 kőből 12 a legfontosabb, melyek színben, formában ma is ritkák. Nagyon érdekes Gyárfás Ágnes bölcselő felfedezése, amely szerint a székelyek sorstáblás mellhímzése az ősi idők üzenetét hordozza. A mejjesen (bőrmellény, oldalt a hónalj alatt gombolják) a sorstábla sértetlenül él a kebel táján.
A gyakorlatban óriási szerepe van a drágaköveknek, értékükről nem is szólva, hiszen a történelem során életeket oltottak ki birtoklásukért. Egy-egy ritka gyémántnak neve is van: Tiffany, Kohinoor, Sah, Firenzei, Sancy és mások. Általában ékszerként, magántulajdonban vannak. Újabban egyes államok azonosulnak olyan drágakövekkel, amelyek határaik között megtalálhatók. Nekünk, magyaroknak is kellene keressünk egy követ. Például a Széphavasról vagy inkább a Hargitáról. De a legjobb lenne egy máramarosi gyémánt, amelynek tiszta vizében láthatatlanul ott lebeg a világmindenség.
/Forrás: Hankó Ildikó//
Az ametiszt nyugalmat és békét sugároz magából Különleges színe miatt szerették már az ókorban is, amulettként viselték, mert úgy tartották megvéd a csábítástól és jó a mérgek ellen is.
Az ÓNIX az érvényesülés köve. Erősíti az öntudatot és a felelősségérzetet, erősíti a józan gondolkodást, a logikát, a kontrollt és az érvelés képességét. Javítja az idegek működését, a hallást, jó a belső fül betegségeire, de a fülzúgásra és nagyothallásra is.
