Hazafelé jön Zoltán, a fekete gólya

Zoltán volt az első jeladós magyar fekete gólya, amelynek a teljes, 12 200 km-es útját nyomon követhették az őszi vonulás kezdetétől a tavaszi visszatérésig 2016-2017-ben.

A fekete gólya jeladója február 20-án küldte az első adatcsomagot, eszerint Szudánban jár, útban hazafelé a Gemencbe. A madár a várakozások szerint március közepén érkezik Gemencre.

Magyarországon mintegy 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük kb. 40 pár a Gemencben. Az itteni populáció mai tudásunk szerint a világ legnagyobb népsűrűségű fekete gólya állománya. 

 

A gólyafióka a fészekben

 Forrás: Gemenc Zrt.

 

Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál S ha nem talál, akkor bizony csinál.

A február végi jeles napok közül talán a legismertebb 24-e, Mátyás, a jégtörő, aki vagy meghozza, vagy megtöri a jeget.

Az emberek képzelete Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett, így lett a szent Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát

"Ha nincs, jeget csinál, Elrontja, bontja, ha talál, A jeget olvasztja Mátyás, Töri, és rajta likat ás..." - többek között így emlékeztettek a réges-régi magyar kalendáriumok télutó havának ma is nagyon népszerű időjóslatára.

Van egy szólásunk is, miszerint: Mátyás, Gergely két rossz ember - ami arra utal, hogy legtöbbször hideg, szeles idő szokott lenni ezen a két napon.

A népi megfigyelés szerint a Mátyás-napi hideg jó termést, a szél kevés tojást jósol. A halászok, ha ezen a napon bárminemű halat fogtak, azt Mátyás csukájának nevezték, és ez egész évre szerencsét jelentett, bő zsákmányban reménykedhettek. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz.

Jégtörő Mátyás napjához - az ismert és említett hiedelmek mellett - több babonaság is kapcsolódott. Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár, vagy ahogy a Dunántúlon sokfelé mondták, a zséter.
Forrás: szoboszlokepeskonyve

Az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. Ezért a Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.

Az időjárási regulákon kívül Szent Mátyás néhány kalendáriumhoz kötött történetnek is hőse. A hagyomány szerint az Úr Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban megállították, és pálinkával leitatták. Ezután a szent visszafordult, és elmaradt a jégtörés. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit viszont a báriak borral itattak meg. Végül Józsefet küldte el az Úr, és ő baltájával meg is törte a Duna jegét.

Égi kísérőnk a Hold

2019 leglátványosabb szuperholdját figyelhetjük meg az égen kedden este, írja a CNN.

A National Geographic cikke szerint Magyarországon a Hold még a napnyugta előtt pár perccel felkel, a holdkelte időpontja a keleti országrészben 16:47, Budapesten 17:00, nyugati határainknál 17:11 lesz, ez azt is jelenti, hogy magát a holdkeltét csak teljesen tiszta égen láthatjuk. Cserében a napnyugtát követő körülbelül 20 perc során a keleti ég alján húzódó rózsás sávban sárgállik majd égi kísérőnk, különösen szép látványt nyújtva a megfigyelőknek.




 Az egyiptomi legendák szerint a Hold a gonosz Szeth-kígyó fejéből született, mégis halálos ellenségek. A Hold Hórusz szeme, Szeth és Hórusz folyamatos háborúban, csatározásban állnak egymással, amikor a földön holdfogyatkozás van, éppen akkor Szeth kitépi Hórusz szemét. Ámon-Ré Napisten nem harcol a Holddal, inkább örvend, hogy éjszaka helyettesíti őt az égen. Íbiszfejű holdisten, az írástudók és a varázslók patrónusa. Ő találta fel az írást és vezeti a világegyetem naptárát. Az istenek udvari írnokaként ábrázolják.

Germán mitológiában

Freyja a germán mitológiában az élet és a halál, a szerelem és a harc, a termékenység és a varázslat istennője. Otthona, Folkvang, ahol azok az elesett vitézek kaptak örök szállást, akik nem fértek be a Valhallába. Freyja gyakran változtatott alakot, leginkább sólyom szeretett lenni. Férje, Od hamar elhagyta. Freyja, aki bánatában arany-, más legendákban borostyánkönnyeket hullatott, macskák vonta hintóján bejárta érte az egész világot. Holdistennő, később a termékenység, a szerelem, valamint a szépség istennője is, a Valkűrök vezetője.
Freyja legféltettebb kincse a Brising nyakéke volt, amelyért szerelemmel fizetett az ékszert készítő négy törpének. A történteket azonban Loki elárulta Odinnak. Loki, légy képében elrepült Freyjához, ott átváltozott bolhává, megcsípte és ellopta az ékszert..

Telihold: a holdfázisok egyike, amikor a Föld a Hold és a Nap között helyezkedik el. A Hold és a Nap egymással szemben állnak, ilyenkor a Hold teljes félgömbje, egész fényes korongja látható.

"Régi almanachokban még fellelhető a hónaphoz kapcsolódó jelzővel illetett telihold.

január:           Öreg telihold, Karácsony utáni holdtölte
február:          Havas, ínséges vagy farkasok holdtöltéje
március:        Varjú teleholdja, böjti vagy kérges hold
április:           Fű vagy tojás teliholdja
május:           Vetési vagy tej holdja
június:           Rózsa-, virág- vagy eper holdja
július:            Viharok teliholdja, szénahold
augusztus:    Fejes kukorica vagy gabona holdja
szeptember:  Gyümölcsök teliholdja, aratás holdtöltéje
október:        Aratás vagy vadászok holdja
november:     Vadászok holdtöltéje, fagyos vagy hódok hold
december:    Karácsony előtti holdtölte vagy hosszú éjek teliholdja" 

forrás: meteoline


Az emberek évezredek óta kutatják az égi kísérőink és a mindennapi életünk közötti összefüggéseket. Az asztrológia művelői felfedezték, hogy az időnek nem csupán mennyisége, hanem minősége is van.

 Hippokratész így oktatta tanítványait: “Aki az orvostudományt anélkül műveli, hogy figyelembe venné a csillagok mozgásának hasznát, az bolond”.A 16. század neves orvosa, Paracelsus az ókori hagyományokhoz hasonlóan a Naprendszer bolygói és az emberi test szervei, szervrendszerei között összefüggést talált (például a Napot a szívhez, a Holdat az agyhoz, a Merkúrt a tüdőhöz kapcsolta). Ezért tartotta fontosnak, hogy az orvos legyen jártas a csillagjóslás tudományában

.A híres természettudós, Charles Darwin így ír erről: “Az ember az emlősökhöz, a madarakhoz, sőt még a rovarokhoz is hasonlóan alá van vetve azoknak a titokzatos törvényeknek, amelyek szerint bizonyos normális folyamatok, mint a terhesség, a növények növekedése és beérése, bizonyos betegségek időtartama, a hold periódusaitól függ.”

Február 19. - Zsuzsanna napja

Zsuzsanna elviszi a havat, zöldellni kezd a fű és megszólalnak a pacsirták.

 Adjon Isten nektek sok Zsuzsanna napot,
Eső ellen egy nagy bükkfa-kalapot,
Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot.

E napon veszi kezdetét a tavasz – legalábbis az emberek így érezték: az első kinti munkákat ekkor kezdték, a szántás-vetés előkészületeit ekkor tették. Zsuzsanna ószövetségi történetét dramatikus népi játék elevenítette föl: a szép és ártatlan nő a gonosz vádaskodókkal szemben megvédi igazát, amazok pedig elnyerik méltó büntetésüket.

A kertjében fürdő Zsuzsannát, az ószövetség jámbor asszonyát az európai katolikus néphit régebben főleg a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelte. Ezért ábrázolták almával is.

Zsuzsanna a középkor végén számos német bányavidéken a bányászok egyik védőszentje volt, és főleg tárnákat helyeztek az ő oltalma alá. Az annyiszor magukra maradt bányászasszonyok őt tekintették rágalmak ellen oltalmazójuknak.
 /Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium/

 A héber Sosanna nevet a Biblia görög és latin fordításai Susanna alakban vették át, ebből a magyar kiejtés Zsuzsanna, .
 A héber név jelentése: liliom.
 Ezt a virágot mindig is nagyra becsülték. A perzsák a tisztaság szimbólumaként tisztelték, a görög és a római mûvészek ráfestették mindennapi használati tárgyaikra, a termékenység és tisztaság jelképeként.

A kinai költők dicsõítették ezt a fenséges virágot, és hittek abban, hogy megtisztítja a testet, és képes enyhíteni számos betegséget.
/Némely fajta virágai és bimbói ízletesek és táplálóak, gyökerüket pedig gyógyszerekben használják fel/

A mezőségi liliom elsõ magyar tudományos leírása az Iris verna, mely nem más, mint a törpe ibolya-nõszirom virág.

 


 Zsuzsannák..
 
  Lorántffy Zsuzsanna (Ónod, 1600. - Sárospatak, 1660. április 18.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, mecénás, iskolaalapító, ,,nagyasszony", Lorántffy Zsuzsanna, Lorántffy Mihály lánya 1608-ban költözött Sárospatakra: ekkor lett a családé a pataki uradalom. A kislány korán árvaságra jutott, 9 éves volt, amikor meghalt édesanyja, 14 évesen pedig elvesztette édesapját is. 16 évesen, 1616. április 18-án lett a 23 éves borsodi főispán, ónodi kapitány, Rákóczi György felesége, akivel 32 évig boldog házasságban éltek., Az ifjú házasok rövid szerencsi tartózkodás után költöztek Sárospatakra. Ettől kezdve a nagyasszony haláláig tartó időszak volt Sárospatak és a Sárospataki Kollégium fénykora., Házasságukból öt gyermek született, de csak kettő, György és Zsigmond érte meg a felnőtt kort, bár 30 éves korában már Zsigmond is meghalt., 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották, és a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, és a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Sárospatakon. Miután pedig 1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött Sárospatakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésének, a pataki kollégium felvirágoztatásának szentelte.

  Károlyi Zsuzsanna (1585–1622), nagyságos Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem felesége, a "házias nagyasszony, takarékos gazdasszony", akit "a magyar nők erényeivel áldott meg az Isten".. 

/Józsa Judit kisplasztikája
Fotó: Gedai Csaba

Józsa Judit alkotásán Károlyi Zsu­zsanna erdélyi nagyasszonyi, magas fodros gallérú viseletben pompázik. Ruháján magyar indadíszes úri hímzés, hajában gyöngyös párta. Keszkenőjén a Károlyi- és a Bethlen-címer látható./

Károlyi Zsuzsanna korán árvaságra jutott. Nagykárolyban ismerte meg majdani férjét, Bocskay István fejedelem akkori főtanácsosát, akinek 1605-ben lett a felesége, s férjétől Déva várát kapta nászajándékba. Amikor a rendek Kolozsváron Bethlen Gábort fejedelemmé választották (1613), Zsuzsanna a gyulafehérvári fejedelmi palota lakója lett, ahol felügyelte a konyhát, a fejedelemnek ő küldte a hadi táborba a maga sütötte friss kenyeret. Boldog családi életet éltek, amit csak férjének igen gyakori távolléte nehezített. Sokszor követte férjeurát, és a közeli városokban várt rá, leveleiben "édes szerelmes szívemnek" szólította. Amikor Bethlen Gábort 1620-ban magyar királlyá választották, Erdélyország fejedelem asszonya mellett a királyné címet is viselte.

A nagy protestáns fejedelem, református kollégiumok alapítója gyermekei elvesztése miatt boldogtalan volt, ezt tetézte felesége 1622-ben Kolozs­váron bekövetkezett korai halála. Min­denki gyászolta, aki ismerte. Temetésén Ke­serűi Dajka János (1580–1633) református püspök mondott halotti beszédet, mely Halotti pompa címmel nyomtatásban is megjelent. 

A nagyasszony gyulafehérvári székesegyházban lévő sírját kirabolták, sírkövét megsemmisítették, de emlékét nem törölhették.
Károlyi Zsuzsannát a fejedelem második felesége, Brandenburgi Katalin aligha tudta pótolni, csupán három évig, a fejedelem haláláig volt Bethlen Gábor felesége.

Jókai Mór a "Nagy Magyar Mesemondó"

Jókai Mór Komáromban született 1825. február 18.-n,  és Budapesten halt meg 1904. május 5.-én. Regényíró, a "Nagy Magyar Mesemondó".

Kisbirtokos nemesi családban született, apja ügyvéd volt. Iskoláit Komáromban és Pozsonyban végezte, ahová a német nyelv elsajátítása céljából küldték szülei. Ezt követően a pápai református kollégiumba került, ahol barátságot kötött Petőfi Sándorral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései. Bár Kecskeméten jogi végzettséget, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett 1846-ban, első regényének sikere után hátat fordított a jogászi pályának, és az írásnak szentelte életét. Ebben az évben kezdte szerkeszteni a Tizek Társaságának folyóiratát az Életképeket, amelyet komoly szépirodalmi lappá fejlesztett.

Az 1848-as forradalomban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél, és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt. 1848-ban ismerte meg Laborfalvi Rózát, akit augusztus 29.-én feleségül vett. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében, mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál, és volt egy házasságon kívüli gyermeke is.

A szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezért Tardonára menekült. Ezt az időszakot meséli el az "Egy bujdosó naplója" című műve. 1850-ben, részben felesége közbenjárására, kegyelmet kapott és visszatérhetett otthonába.

Nagyon sok regényt írt, és már az 1850-es években hatalmas népszerűségre tett szert. Ő lett az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Sokat utazott, 1853-ban járt először Erdélyben. Feleségét is többször elkísérte fellépéseire, 1857. szeptember 3.-án Jókai nyitóbeszédével és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyílt meg a Miskolci Nemzeti Színház.

1858. decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választották. Közben különböző újságokat indított: 1856-ban a "Nagy Tükör", 1858-ban az "Üstökös" című élclapot, 1863-ban "A Hon" című folyóiratot alapította meg. A lap egyik vezércikkét a kormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönből egy hónap múlva szabadult. Az 1880-as években sorra lemondott lapjai szerkesztéséről, csak az "A Hon" és az "Ellenőr" egyesüléséből keletkezett "Nemzet"-nek, majd annak megszűnése után utódjának, a "Magyar Nemzet"-nek maradt haláláig névleges főszerkesztője.

1894-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából hatalmas lelkesedés kíséretében megjelentették műveinek százkötetes díszkiadását és a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem díszdoktorává is avatta.

Az Aranyember

 Írója legkedvesebb regénye volt. Azért-e, mert szülővárosához, Komáromhoz kötődik vagy mert a maga zaklatottságát, titkos szerelmét rejtette bele? De valami általánosabbat is: a modern ember csömörét, elvágyódását egy zavartalan szerelembe, egy romlatlan édenbe. Hányan írták meg ezt a vágyakozást később, Jókai után? De ugyan hányan ilyen gyönyörűen? "Oly szép, mint egy hajnali álom", mondta rá Mikszáth.

1886. november 20.-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt. Viszonyuk 1899-ben megromlott, mert az idős író szeptember 16.-án feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. A pár nem törődött a támadásokkal. Számos külföldi utazáson vettek részt, és Jókai töretlen lendülettel írta regényeit, mint "Az én életem" regénye, "A mi lengyelünk", "Ahol a pénz nem isten" vagy "A börtön virága", bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét.

Jókai Mór 1904-ben, életének 79. évében, tüdőgyulladásban hunyt el.

Forrás: Wikipédia

Kevesen tudják, hogy a nagy Jókai életműben komoly gasztronómia történeti írások, összeállítások, forrás-közlések is találhatók.

Közismert és sokszor megírt, leírt kedvence volt a malacköröm babbal főzve. Kapott is ez az étel Jókaitól meseszép elnevezést: görög olvasó angyalbakanccsal. Tűzkő homokkal - így kedveskedett a szaftos pörkölt mellé, körítésnek kapott darás kockatésztáról.
A hazai ízek, fűszerezések, a mindennapi ételek jelentették számára a különlegességet. Jókai Jolán írja: Móricz bátya kisevő volt, de nagyon szerette a csibének a zúzáját, meg a combját, libának a mellét hidegen. Tavasszal a tárkonyos bárányt. Tőle tudjuk azt is, hogy minden hüvelyes veteményt nagyra becsült. A lencsét például disznó fülével és sonkával, a borsót csíkos káposztával.

Írásaiban egész kötetnyi gasztronómia történeti érdekesség található. Figyeljük, hogy az 1854-ben megjelent a "Kárpáthy Zoltán"-ban mit olvashatunk.

"Nem az ős, patrialkális lakomák egyike ez, hol minden ember tisztességesen asztalhoz ül, kinek-kinek el levén rendelve a maga helye, s elkezdik a levesen és végigfolytatják az egész fogáson, háziúr és asszony agyonfáradnak a kínálkozásban.

A haladó korszellem más módot hozott be, asztal csak az ételek számára áll, ott van felhalmozva, mi szemnek és szájnak tetszik, mellettök kanálak, villák, kések és tányérak mind egy halomban. Ki-ki vesz magának, amire szüksége van, ott kezdi, ahol akarja, eszik, iszik kínálás nélkül, s letelepszik, ahol helyet talál, a legszemesebbé a legízletesebb falat, a legkényelmesebb hely, senki sem fűszerezi kínálkozásával a vendégséget. Az emberek úgy esnek át rajta, mintha raboltak volna, s félnének, hogy egy másik társaság rajtok üt és elhordja az orruk elől."

Ugye Önök is kitalálták, ez a korabeli svédasztal leírása, ami a mai napig lépésről lépésre ugyanígy működik. / Barta László/

Macskák világnapja

A macskákat Elő-Ázsiában és az ókori Egyiptomban istenként tisztelték. Egyiptomban Básztet istennőt macskafejű nő alakjában ábrázolták, ő volt az örömök istennője és szent állata a macska volt. Az egyiptomiak halott macskáikat bebalzsamozták és eltemették, akárcsak az embert.

A görögöknek és a rómaiaknak is kedvenc háziállatuk volt, egészen a középkorig, amikor az emberek már úgy gondolták, a macskák a démonokkal állnak kapcsolatban. Ekkor terjedt el az a babona is, hogy boszorkányok bújnak macskabőrbe. Ez vezetett a macskák pusztításához, aminek hatására elszaporodtak az egerek és a patkányok – így mégis kegyelmet kaptak. De még ma is sokan félnek a fekete macskától

A fekete macskával kapcsolatos babona minden kultúrában jelen van, azonban mindenhol más, pozitív vagy negatív jelentést tulajdonítanak neki. Egyes macskákkal kapcsolatos babonák a 21. században is fennmaradtak, például vannak akik úgy tartják, hogy balszerencsét hoz, ha egy fekete macska keresztezi az útjukat. Az angolszász országokban az október végi halloweent megelőzően az állatvédők rendszerint nem adnak örökbe fekete egyedeket, mivel tartanak attól hogy egyes befogadók csupán a tréfák vagy hiedelmek miatt kívánnak hozzájutni ezen állatokhoz, esetleg sátánista rituálék keretén belül kívánják feláldozni őket.

Mi magyarok többnyire rosszat sejtünk, ha fekete macska keresztezi utunkat, de talán megváltozik véleményünk és nem fogunk egyből rosszra gondolni, amikor átszalad előttünk az úton egy fekete macska, ha elolvassuk, milyen érdekes felfedezést tett az Amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet genetikai diverzitást vizsgáló laborjának kutatója, Stephen O`Brien. A kutató szerint ugyanis a fekete macskák (házimacska, fekete párduc, jaguár) színét meghatározó gén, az MC1R védettséget nyújt bizonyos fertőző betegségek (pl. HIV-fertőzés) ellen

A fekete macskák bundájának színét meghatározó génnek, az MC1R-nek az emberekben is előfordul egy változata. Ez a génváltozat, ha mutáción esik át, nálunk embereknél, nem fekete, hanem vörös hajszínt eredményez. Az MC1R gén elsődleges feladata - a színmeghatározáson kívül - az, hogy kiválassza, mely anyagok juthatnak át a sejtfalon. A tudósok feltételezése szerint a gén célirányos átalakításával megakadályozható lenne, hogy bizonyos vírusok és baktériumok átjuthassanak a sejtfalon.

Stephen O`Brien szerint, ha sikerülne pontosan meghatározni a fekete szőrű macskák betegségek elleni (természetes) genetikai ellenálló képességének okát, akkor az nagy segítséget nyújthatna az embereket megtámadó, jelenleg még gyógyíthatatlan vírusokkal szembeni küzdelemben.
/Forrás:Erdély online/

Macska jóslatok

A macska megjósolja a földrengést

A kedvenc négylábúinkról azt tartják, hogy sokkal hamarabb képesek megérezni egy földrengést, mint bármilyen más modern technikai eszköz. Többször megfigyelték már, hogy a földrengések előtt a macskák nagyon izgatottá válnak és kényszeresen, illetve igazán látványosan keresik a kijáratokat. Olyannyira bennük van a menekülési vágy, hogy akár még a zárt ablakokat is képesek betörni, noha a földrengésnek még látható/érezhető nyoma nincs is.

A macska megjósolja az eső eljövetelét

A macskák nem csak rezgéseket képesek előre megérezni, hanem nagyon érzékenyek az éghajlatváltozásokra is kimondottképpen a viharok és felhőszakadások eljövetelére. Ők talán az egyik legbiztosabb természetes időjósok, akik bár minden fajta időjárást nem képesek megjósolni, de az eső közeledtét, azt igen. A megfigyelések alapján az eső közeledtével a macskák a fülüket kezdik, vakargatni illetve bizonyos esetekben mellső mancsukat sokáig a fülük mellé emelik és ott tartják.

A macskák megmutatják hol van vízér a lakásunkban

Érdemes megfigyelnünk, hogy kedvenc házi állatunk hol szeret a legjobban pihenni vagy tartózkodni, hiszen azok a helyek lakásunk legkiegyensúlyozottabb pontjai.

GPS nélkül

Hogyan talál haza a macska?

A macskának kiváló a vizuális memóriája, ezért a szabadba kijáró macska jól tud tájékozódni, és nem is szokott elveszni. Közismert dolog azonban, hogy akkor is helyes irányban indul hazafelé, ha több tíz kilométerre elhurcolják otthonától. Ennek bebizonyítására egy német zoológus néhány cirmost dobozba zárva, kacskaringós útvonalat választva, otthonuktól több kilométernyi távolságra lévő mezőre vitt, ahol korábban egy labirintust épített fel. Az útvesztő közepéből huszonnégy folyosó indult ki a szélrózsa minden irányába. A labirintust lefedték, hogy a Nap vagy a csillagok fénye ne segítse a tájékozódást. A macskákat betették a labirintusba, majd hagyták, hogy irányt válasszanak. Az esetek többségében azon a folyosón indultak el az állatok, amerre az otthonuk volt.

 Bebizonyosodott, hogy nem legenda az, hogy a macska hazatalál, de hogy hogyan, arra a zoológus nem tudott elfogadható magyarázattal szolgálni. A legkézenfekvőbbnek tűnt, hogy a macskák memóriatérkép alapján tájékozódtak. A tudósok azt feltételezték, hogy az állatok emlékezetükben tárolták a sok kanyart és fordulatot, s folyamatosan korrigálták magukban a hazafelé vezető útvonalakat. Ezt a feltevést is eloszlatta azonban néhány további kísérlet. Utazás előtt ugyanis elaltatták a macskákat, és úgy szállították azokat a kihelyezett labirintusba. A magukhoz tért állatok így is tudták, hogy melyik folyosón kell hazaindulniuk. Viszont nem találtak haza a cicusok, ha mágnest rögzítettek a fejükre. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a hatodik érzék rejtélyének kulcsa vasból van. A macskák testében feltételezhetően vasoxidot tartalmazó idegi struktúrák, ún. magnetoreceptorok vannak. Ezek térbeli elhelyezkedése a Föld mágneses mezejének a hatását idegi impulzusokra fordítják le, és segítik az állatot a helyes irány kiválasztásában. Természetesen nem elhanyagolható a macskák kiváló hallása sem a hazafelé vezető útirány meghatározásába.

Jön a tavasz - hazaérkezett az első gólya

 

Február 13-án megérkezett Magyarországra az első gólya, Suri. A vassurányi madár már tavaly is felkeltette az ország érdeklődését, hiszen napra pontosan ugyanekkor érkezett vissza 2018-ban is. Akkor szintén az ország első gólyájaként.

 


   Régen úgy hitték, hogy akinek a házára gólya telepszik, és fészket rak a kéményre, annak a házát megvédi a villámlástól és a tűztől, gazdagságot és hosszú életet hoz a ház népére. A gólyafészket nem szabadott lerombolni, mert akkor átok sújtotta a leromboló házát.

Az ókori rómaiak Vénusz istennő állatának tekintették a gólyát, aki szerelmet és áldást hoz a gólyafészekkel rendelkező házra és népére; a gyereknek hírül adva, hogy gondoskodniuk kell majd szüleikről.

További népi hiedelmek a gólyáról:

• Akinek a háza udvarán, vagy a ház előtti árokban békát fog a gólya, ott gyermekáldás várható.
• Aki először álldogáló gólyát pillant meg tavasszal, az egész évben lusta lesz, de ez a "csapás" megelőzhető az alábbi mondóka fél lábon történő elmondásával:
• 
  "Gólyát látok, fél lábon állok,
  Aki nem áll fél lábon, Lusta lesz a nyáron."
•  
• Aki repülő gólyával találkozik először, az egész évben szorgalmas lesz.
• Aki földön álló gólyát lát az egész évben otthon marad, aki repülő gólyát lát az egész évben utazni fog.