A Gellért -hegy

A Gellért-hegy története igen hosszú időre, még a kelták ideéig is visszanyúlik, régészeti feltárások szerint a hegy az eraviszkusz törzsnek biztosított otthont, azonban a rómaiak letelepítették a hegyről ezt a törzset, akik aztán az aquincumi városhoz tartoztak. Az Árpád-kor idején a hegyet Pesi-hegynek, illetve Kelen-hegynek nevezték. A Szent Gellért-hegy elnevezés a 15. századtól lesz elterjedt, amelyhez kapcsolnak egy legendát is, miszerint 1046-ban a hittérítő Gellért püspököt a pogányok a Duna felőli sziklás részen egy hordóba zárva a mélybe lökték.
A törökök megszállása idején a kápolna helyére egy palánkvár épült és a Gellért-hegy lábánál a hőforrásoknak köszönhetően sorra épültek a törökfürdők, melyek közül fennmaradt a Rác-fürdő, a Rudas-fürdő és a Király-fürdő kupolás medenceépülete.
1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgálót építettek, de ez sajnálatos módon 1849-ben teljesen megsemmisült. 1851-ben a Habsburg Haynau elrendelte, hogy építsenek erődöt a hegyre, ez lett a Citadella, amely érdekessége, hogy nem városvédő szempontból épült, hanem a cél a pesti lakosság megfélemlítése volt. Szerencsére a város irányába néző ágyúkat csak díszlövések leadására használták, aztán a kiegyezés után meg is szűnt a Citadella erődnek létezni.

 Kedvelt kiránduló- és kilátóhely Budán
A Gellért-hegy a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. A környezete ugyan mára már csak kis pontokon őrzi a hegy egykori természetes élővilágát, de éppen ezért igen értékes része a városnak. Néhány nehezen megközelíthető részen még burjánzanak a karsztbokor erdők, hűvös árnyékot adnak a gyertyános tölgyek, a hársfák és a kőrisfák. Hazánkban már csak itt lelhető fel a sárgás színű habszegfű.

2011.aug.20 . Parlament új díszkivilágítása

Augusztus 20.-án Budapesten

Légiparádé

  Zászlófelvonás

Aratóünnep, koncertek, körmenet, Mesterségek Ünnepe, vízi parádé, hagyományőrző kirakodóvásár és persze az elmaradhatatlan tűzijáték

.

A programok már augusztus 19-én, pénteken elkezdődnek: megnyílik a Magyar Ízek Sétánya a Duna-parton, ahol hagyományos nemzeti ételeket és italokat kóstolhatnak az idelátogatók, este pedig nagyszabású koncertek szórakoztatják a nagyérdeműt a Vigadó téren, a Bem téren és a Clark Ádám téren.

Szombaton a szokásos zászlófelvonás és tisztavatás mellett lesz Parlamenti Nyílt Nap is, amikor 10-től 18-ig előzetes egyeztetés nélkül mehetnek be a látogatók az Ország Házába. A Duna-parton pedig táncbemutatók, bábelőadások és koncertek lesznek, 14 órától történelmi karnevál és vízi-légi parádé látható, 16 órakor pedig elindul az aratómenet a Clark Ádám térről, amely népviseletbe öltözött gyerekekből és mesterekből, táncosokból és zenészekből fog állni. A menethez egyébként bárki csatlakozhat.

A Magyar Ízek Sétánya szombaton is vár mindenkit, aki szeretne hazai földben termett gyümölcsöket, reformkészítményeket kóstolni, vagy egy szeletet az Ország Tortájából - amely idén barackos kölestorta lesz.

Az 1800-as évek elején, Ferenc császár uralkodása alatt vált szokássá államalapító királyunk csodás módon épségben maradt kézereklyéjének ünnepélyes körbehordozása az akkoriban a budai várhegyen tartott István-napok alkalmából. A Bach korszaktól 1944-ig minden év augusztus 20-án a Budavári Palota Udvari Várplébániájától a Nagyboldogasszony templomig haladt a menet. A második világháború idején a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, majd az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre. Ekkor a pesti Ferences templomtól a Bazilikáig vonult a több százezres tömeg. Ezt követően még kétszer tartottak körmenetet Budapest utcáin Mindszenty József bíboros hercegprímás vezetésével, majd 1948-tól negyven éves kényszerű szünet következett.

1987. augusztus 20-án a budapesti Szent István Bazilikában szentelték föl a Szent Jobb-kápolnát, ahol végleges nyughelyre találhatott nagy királyunk ereklyéje. Szent István halálának 950. évfordulóján, 1988-ban kerülhetett sor a Szent Jobb országjárására; 1989-től ismét évről évre elindul Szent István napján a könyörgő körmenet.

2011.augusztus 20. Budapest

 

Mesterségek Ünnepe 2011. A Mesterségek Ünnepe az élő népművészet fóruma, immáron 25. alkalommal kerül megrendezésre. A Budai Vár történelmi környezetében kézművesek működő műhelyekben mutatják be mesterségüket.

A látogatók megismerhetik a fafaragók, gyékényszövők, kovács, fazekas, hangszerkészítő, szövő, hímző, kékfestő, csipkeverő, nemezkészítő, szíjgyártó, kerékgyártó, kádár, kosárfonó, tojásfestő, mézeskalács-készítő mesterségekkel.

Budavári Palota nyugati terasz, Oroszlános udvar bejárata

Az idén 20 éves Budavári Borfesztivál és a negyedszázados jubileumához érkező Mesterségek Ünnepe együtt ünnepli a születésnapját. A Budai Vár történelmi környezetében e két kulturális esemény rendhagyó módon, egymás fesztiváljain is bemutatkozik.