Ezen a napon történt - február 3.

  1809. február 3-án született Felix Mendelssohn-Bartholdy

Mozarthoz szokták hasonlítani Mendelssohnt, mert hozzá hasonlóan fantasztikus volt a formaérzéke, és mert ő is csodagyerek volt, és ő is fiatalon halt meg.
Legismertebb műve Shakespare "Szentivánéji álom" című darabjához írott nyitánya, amely minden esküvőn felcsendül.
 
Mendelssohn gazdag polgári családba született, de a família nem próbálta elfojtani benne a zenei érdeklődést, a szülők nem azon ügyködtek, hogy az okos kisfiuk jogász vagy kereskedő legyen. Támogatták, hogy jó zenész legyen belőle, a gyerek Mendelssohn így aztán a legjobb zenetanárokat kapta. Elegáns berlini házukban megfordult a zeneszerző Weber és Chopin, a filozófus Hegel, a költő Heine, a geográfus Alexander von Humbold , a filológus Wilhelm von Humboldt…

Mendelssohn megismerkedett az öreg Goethével, Liszt Ferenccel, alig 17 éves volt, amikor a párizsi konzervatórium igazgatója, Luigi Cherubini azt mondta róla: ez a fiatalember még sokra fogja vinni, sőt, igazság szerint már most is nagyon sokra vitte. 17 éves – de már rutinos komponista –, amikor megírta a Szent­ivánéji álom nyitányát. 

Hihetetlenül aktív ember volt, egy polihisztor, egy kicsit megkésett reneszánsz figura. A zenélés mellett rendszeresen lovagolt, vívott, úszott, foglalkozott a festészettel, irodalommal, filozófiával,

Halála után mégis elfelejtették, és vagy 100 éven át nem is foglalkoztak vele.  1959-ben ünnepelték születésének 150. évfordulóját, és mivel Mendelssohn élete jó részét Lipcsében élte le, zeneakadémiát is alapí­tott, a város méltóképpen megünnepelte. Így került ismét előtérbe a zenéje.

Mendels­sohn arról is híres, hogy több évtizedes mellőzés után ő talált rá ismét Bach zenéjére. A Máté-passió 1829-es előadása zenetörténeti jelentőségű.


/Forrás: Metropol  2011./

Megsütjük, és biztos, hogy pillanatok alatt elfogy

Farsangkor fánkot kell enni!

 Sokféle fánk létezik,   Gombóc Artúr így sorolná:


Van élesztős fánk és sütőporos fánk, van égetett tésztás fánk, van kerek, van habnyomóból született, kanállal szaggatott, lyukas közepű, töltött, töltetlen, mázas, habos, krémes, mézben vagy szirupban áztatott,  csöröge...... fánk,fánk,fánk   

A fánktésztát fűszerezhetjük, ízesíthetjük, magvakkal, aszalt gyümölcsdarabokkal gazdagíthatjuk. De a vége mindig ugyanaz: megsütjük - és biztos, hogy pillanatok alatt elfogy.

Se szeri, se száma a fánk születését igazoló anekdotáknak és legendáknak. A II. Ramszesz sírjának falán megörökített fánksütő szolgáktól kezdve a farsang éjszakáján álruhában kiszökő Marie Antoinette által felfedezett francia beignet történetétől, egészen az osztrákok tésztával dobálódzó özvegyasszonyáig.


"Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott....., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, amit éppen a kezében tartott, valakinek a fejéhez akarta vágni.

Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek."
(Részlet Halász Zoltán Mesélő szakácskönyvéből)


Széles skálán mozog a fánk eredetét elmesélő regék sora. A francia és osztrák történetek mellett még ott a németek fánkmondája is, amely szerint a fánk a XV. századi Berlinben született, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a mai napig a világ sok pontján Berlinerként emlegetik.

Pontosan nem tudni, mikor sütötték az első fánkra emlékeztető ételt,
de annyi bizonyos, hogy már az időszámításunk előtt ismert és kedvelt fogás volt
a világ nem egy pontján, a kereszténység térhódítását követően a vízkereszt utáni
időszaktól a farsangon átívelő és a nagyböjtig tartó időszak ünnepi eledelévé vált.

Ennek többféle magyarázata is létezik, az egyik leglogikusabb talán az,hogy ezek a zsírban  

 sült, lisztben, vajban, tojásban gazdag tésztaételek voltak hivatva felkészíteni a hívőket   a húsvétig tartó böjt negpróbáltatásaira.

Az ókori Görögországban annyira kedvelték az olajban sült, majd mézben áztatott tésztát,
hogy az olimpiai győztesek is ilyen finomságokat kaptak.

A mézes-mázos fánkok mellett az európai kínálat legmeghatározóbb eleme a németek,
osztrákok által kedvelt töltetlen, lukkal nem rendelkező fánk, amit mifelénk szalagos
 fánkként ismernek. A Berliner vagy Krapfen leszármazottai a horvát krafne, a szerb krofne,
 illetve a szlovén korf. A Berliner nyomaira bukkanhatunk Portugáliában, Finnországban,
 Norvégiában, sőt még Mexikóban is.
A klasszikus töltetlen fánkot azonban hamar elkezdte mindenki a saját szája íze
szerint variálni, így születtek a lekvárral, csokoládéval, különféle krémekkel
töltött fánkok. A porcukorral való szórás mellett megjelent a mázas borítás.
és a cukros mázakon kívül csokoládéval, egyéb édes krémekkel is dekorálták
a kisült fánkokat. Az eredetileg töltetlen Berliner az Újvilágban már a főleg vaníliás
 krémmel töltött sült tésztákat jelentette. /forrás: mindmegette/

Forgácsfánk (Csöröge) 
Hozzávalók (kb. 25 darabhoz) - 40 dkg finomliszt
(a fele rétes- vagy graham liszt is lehet) 
1 dkg vaj, 1 csapott evőkanál cukor, só
1 dl rum, 1 dl tejföl, 1 tojássárgája, 

a nyújtáshoz: kevés liszt, 
a sütéshez: olaj 
a tetejére: 2-3 evőkanál vaníliás porcukor 
a tálaláshoz: 0,3 dl rum, 30 dkg sárgabarackíz 

A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval
rugalmas tésztává gyúrjuk. Két részre osztjuk és letakarva,
hűtőszekrényben legalább 1 órát pihentetjük. Utána a tésztát
 enyhén belisztezett deszkán 2 milliméter (azaz késfok
vastagságúra nyújtjuk és derelyemetszővel vagy késsel kb.
10 centi hosszú, 4-5 centi széles lapokra szabjuk; közepüket
hosszában is bevágjuk. Ezen a nyíláson a tészta egyik rövidebb
oldalát (végét) átbújtatjuk; azaz mint egy masnit áthúzzuk.
Amikor az összes tésztát előkészítettük, egy lábasba olajat
töltünk és megforrósítjuk. A fánkokat közepes lángon, oldalanként
kb. 2-2 perc alatt pirosra sütjük, végül szalvétára szedve
lecsöpögtetjük.
Vaníliás porcukorral meghintve, rummal ízesített barackíz kíséretében
tálaljuk.

Vatikáni obeliszk

1586. szept. 10.
 Ez az a nap, amikor
Rómában a Szt. Péter tér közepén (Vatikán)
felállítottak egy 4000-éves egyiptomi
obeliszket, melynek magassága 25 m feletti,
tömege 350 tonna.

Ehhez 900 ember, 150 ló, számtalan csiga és
több száz méternyi kötél kellett.  Felállításakor, a munkásoknak – büntetés terhe
alatt – kötelességük volt némának maradni.
Amikor emelni kezdték a rózsaszín gránitból
készült óriási követ, az egyszer csak megingott
és kezdett visszadőlni a földre. Ekkor a téren át
egy rettenetes kiáltás hallatszott:
„Aqua alle funni! (Adjatok vizet!) ”
Bresca kapitány, liguriai tengerész tudatosította,
hogy a kenderkötelek elszakadnak, ha nem
itatják őket át vízzel. Egyre bátrabban fokozta a
hangerejét, nem félve az akasztástól. Hangját
meghallották, hoztak vizet és most is áll az

Asszuánból (Egyiptom) származó obeliszk
.Az obeliszket 37-ben szállították át az egyiptomi
Heliopolis városából, mint Caligula császár hadi
trófeáját. Akkor az ő arénájában helyezték le.

Ez az első obeliszk, amely az ókori Róma
után fel lett állítva. Az ókori legenda
szerint a tetején levő bronz gömbbe Julis
Cézár testi maradványai voltak
elhelyezve.
Később ezt a gömböt keresztre cserélték
fel.

Vajon mi történt azzal a tengerésszel, aki
megszegve a tilalmat, szinte a tüdejét
ordította ki? Azonnal bebörtönözték ugyan,
majd V. Sixtus pápa elé vezették, de ő a
tilalom megszegése miatt nem büntette meg.
Ehelyett – kiváltságképpen - hajózhatott a
Vatikán zászlaja alatt saját hajójával.
Emellett neki és örököseinek jogot adott
Virágvasárnap a Szt. Péter-téren pálmaágak                    
árusítására.

 Örökösei, ez idő óta,
élnek is a pápa által odaítélt joggal – a
pálmaágak kizárólagos árusításával.

A felkiáltás: “Aqua alle funni!”
(eredetileg, Genoese-i dialektusban: "Dagher
corde l'Aiga ale corde!"),
a hatalmi intézkedés elleni tiltakozás szimbóluma
lett. Hangsúlyozza a bátorságot és elszántságot a
közjóért, tekintet nélkül a magunkra háruló
következményekre – megszegve az értelmetlen
utasításokat.
Bizony, kevesen vannak akik felkiáltanak:
„Aqua alle funni!”
megakadályozandó az értelmetlenségeket…

Hidak

A hidak különlegesek,  olyan összeköttetéseket teremtenek  amely  máshogy nem volna lehetséges.

Budapest világszerte egyedülálló és csodálatos látképét a Duna hídjainak is köszönheti. 








A mostari Öreg hidat még a XIV. században Szulejmán szultán építette, hogy át tudjon kelni a serege a Neretva folyón. Akkoriban ez a híd volt a legszebb és legösszetettebb. Olyan látványosság volt, mint a római Colosseum vagy a görög Akropolisz.




Európa egyik legrégebbi hídja  a prágai Károly híd. 1357-ben épült. 

A Boszporusz-híd az egyetlen olyan építmény a világon, amely kontinenseket, vagyis Európát és Ázsiát köti össze. A függőhíd méretei lenyűgözőek, 1510 méter hosszú, rajta 6 sávos autóút vezet keresztül.

Brooklyn híd  1883-ban épült.. Elkészültekor a világ legnagyobb függőhídjának számított.
Felavatásakor azt terjesztették, hogy le fog szakadni, így a híresztelések cáfolataként egy cirkuszi menet kelt át rajta 21 elefánttal és a cirkusz teljes gárdájával együtt.

Pont-du-Gard- völgyhíd, a római építészet világhírű remeke.

A Pont du Gard feltehetően 19 körül épült; az építést Augustus vejének, Marcus Vipsanius Agrippának tulajdonítják. Az építmény rendeltetése, hogy a Gard folyó völgyén keresztül szállítsa a vizet, és része egy 50 km-es vezetéknek, amely az Uzès melletti forrásokból Nemausus római városba (Nîmes) vezetett. A teljes vízvezeték lejtése 34 cm/km (1/3000), a teljes szintkülönbség 17 méter, és az átbocsátó képessége naponta 20,000 köbméter.
Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is. Az építőanyagokat csigás emelőkkel vitték fel.

Virágkiállítás

Az első újkori olimpiai játékok kétszeres bajnoka - Hajós Alfréd

 Hajós Alfréd úszó, labdarúgó, építész.   1878 február 1-én született.

 Az első újkori olimpiai játékok kétszeres bajnoka.

Az 1896-os athéni olimpián három számban indult: 100, 500 és 1200 méteres távban. A versenyt a Mediterrán-tenger tizenegy fokos hullámzó vizében tartották és Hajós egyáltalán nem számított esélyesnek. Mivel a versenyszámokat egymás után indították, így az 500 méteres rajthoz nem ért oda, de a másik két távban végig vezetve elsőként ért célba. Saját bevallása szerint először fel sem fogta a nagyszerű sportteljesítményét, csak arra tudott gondolni, hogy mentem megfagy a szeles parton a jéghideg víz után. A 100 méteres majd az 1200 méteres verseny megnyerése után Hajós átfagyott testét a görög matrózok emelték ki a vízből, mivel annyira meghűlt, hogy saját erejéből nem tudott volna kijönni. A zászlófelvonásnál a Hajós által hozott magyar zászlót húzták fel és az osztrák himnuszt kezdték eljátszani a sportoló tiszteletére, de a jelenlévő magyarok leállították és hazánk himnuszával zárták le az ünnepélyt. A sokezres szurkolótábor élén a görög trónörökös így reagált: "Ez a magyar fiú egy valóságos delfin!" Másnap az újságok címlapján Hajós Alfrédet csak a "Magyar Delfinként" emlegették.



Labdarúgásban kétszeres magyar bajnok, és egyszeres válogatott volt. Az 1924-es szellemi olimpián ezüstérmet nyert.  
Tervezője volt a Margit-szigeti sportuszodának, amely napjainkban már a nevét viseli. Jónéhány középületet, többek között a debreceni Arany Bika szállót tervezte.   Több iskola viseli nevét.  Hajós Alfréd Társaság is alakult,  a bajnok emlékének ápolására.

Visszaemlékezései 1956-ban jelentek meg Így lettem olimpiai bajnok címmel.

 „Az ember nekimegy a meredeknek, s nem néz máshová, csak oda, ahova lépni szándékozik." Hajós Alfréd egyik mottója bármelyikünk számára példamutató intelem lehet.

Az év második hónapja

Február - Böjtelő hava - Télutó - Jégbontó hava Szarvastor hava

Február a rómaiaknál a legősibb időkben az utolsó hónap volt, záró napja pedig Terminus, tehát a végzés, a befejezés ünnepe. Ez magyarázza, hogy részben a halállal, részben a termékenységgel kapcsolatos kultuszok fűződnek ehhez az időszakhoz, és általában az engesztelés hónapjaként tartották számon az ókorban. Ovidius a Római naptárban részletesen leírja a februári ünnepeket és a velük kapcsolatos mitológiát.

A hónap nevének eredetére is magyarázatot ad: februa néven neveztek minden olyan anyagot, amellyel a tisztító szertartásokat végezték.

A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, "tisztulás" szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. A február eredetileg hiányzott a régi tízhónapos római évből, Numa Pompilius függesztette hozzá.

A csíziók könyve szerint "felkészülünk a tavaszi munkákra, ha az olvadás beáll, a víznek szabad folyást nyitunk. A gyümölcsösben az egymást sikló ágakat lemessük, hernyófészkeket irtjuk. Tehenek borjadzásakor gyakran és bőven kell almozni. Ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján fénylik az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek. Ugyanígy Üszögös Péter és Mátyás napján."

Jeles napok februárban:

Gyertyaszentelő (február 02.)
Balázsolás (február 03.)
Ágota napja (február 05.)
Dorottya napja (február 06.)
Apollónia napja (február 09.)
Skolasztika (február 10.)
Elek napja (február 11.)
Bálint napja (február 14.)
Húshagyókedd (február 15.)
Hamvazószerda (február 16.)
Zsuzsanna napja (február 19.)
Üszögös Szent Péter (február 22.)
Jégtörő Mátyás (február 25.)

Február régi magyar (katolikus) neve Böjtelő hava, jelezvén a farsang utáni és húsvét előtti időszakot. A meteorológusok Télutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Jégbontó havának nevezik, eleink pedig Szarvastor havának nevezték februárt. A Nap a Halak jegyébe lép.

Bármennyire hideg, szeles is február mégiscsak a tél utolsó hónapja. Oldódik már a föld fagya.  A napsütötte, védettebb részeken már kidugja aranysárga fejecskéjét a MARTILAPU VIRÁGA, levél nélkül, amit érdemes most gyűjtögetni, hiszen a levelei megjelenésével a virágok el is tűnnek.  De megjelenik a HÓVIRÁG és enyhe tél esetén a TŐZIKE is.   A hónap végére sárgulni kezd a MOGYORÓBARKA  és visszatér az ERDEI PACSIRTA. Ő az első vándorlásból visszatérő, aki a tavasz hírét hozza, bár énekelni csak jóval későbben kezd.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Szép és állandó idő következik, ha délkeleti szelek vannak, ha a Hold igen fehér, ha az esti pír igen magasra terjed a nyugati égen.
Rossz vagy lágy idő lesz, ha nyugati szelek vannak, ha huzamosabb hideg után a hó jégalakban esik, amit könnyű észrevenni, midőn az ablakhoz csapódik.

E hónap születési köve az őszinteséget, józanságot, gyógyulást jelző ametiszt, és az onyx.

forrás: szoboszloképeskönyve