Tánc

A tánc.. 

„...valami, ami szavakkal nehezen megfogalmazható, valami, ami érzelmes és érzéki, közöl, noha nem beszél, kérdez, miközben szavai nincsenek. Néha megráz, felkavar, néha meghökkent, amikor a fizika törvényeit meghazudtolni látszik. Néha gyönyörködtet csupán. Anyaga az emberi test, de eredője mindig az emberi lélek, és mindig az emberi lélek felé irányul. … Minden ember életében jelen van a tánc, mindenki táncol valahogy. … A táncoló ember, amíg táncol, szabad, független, azonos önmagával...” (Krámer György)

A tánc az őstársadalmak idején a valóság megváltoztatására való törekvést, a mindennapi élet fenntartását szolgálta, annak utánzásával, ráhangolt, ünnepelte azt, kommunikációs eszköz volt emberek, ember és természet között.
Az ókori civilizációkban a tánc és az egyén kapcsolata a vallásban közvetetté vált a papság irányító szerepének bevezetésével. Egyiptomban megszületett a templomi táncosnők rendje, magas technikai és művészi színvonalon működve, hivatásos művészetté emelve a táncot. Indiában szorosan Shiva személyéhez volt köthető, itt kapcsolódott a valláshoz a legközvetlenebb szálakkal. Kínában a tánc a néphez közvetlenebbül kapcsolódott, mint a valláshoz, míg Japánban szintén a vallási karakter jellemezte. Az ókori görögök voltak az elsők, akik a vallási és a szórakoztató jelleg mellett a testi-szellemi képzést is hangsúlyozták, megteremtve az ép testben ép lélek máig használatos elképzelését.

   A hastánc

Talán az egyik legdinamikusabban fejlődő, alakuló, változó táncművészeti ág szerte a világon…
A hastánc a világ legrégebben ismert és feljegyzett táncformáiból alakult ki.
Sokféle kultúrából építkezik. Hordozza az ókori egyiptomi,- indiai termékenységi papnok, az indiából elvándorolt cigány törzsek, az É-Afrikai perzsa népek, beduin törzsek - török, görög és balkáni népek táncainak elemeit. Török neve: rakassé, görög neve: cifte tellin.

  Gyökerei az ősidőkre nyúlnak vissza, kiinduló pont a termékenység fogalma.
 Az őskortól kezdve a természet "kegyességétől" függő népek életében a legnagyobb kudarc a terméketlenség, legyen szó földről, feleségről, állatokról. Kb. 7000 éves múltra tekinthet vissza e tánc; régészeti bizonyíték  van arra, hogy már az őskorban speciális táncként alkalmazták, lányok, asszonyok táncolták. Közép- Afrikában énekszó -taps kíséretében, a szülési mozdulatok eltáncolása jellemezte. Az eredetileg a világ minden táján megtalálható szent női táncok, melyben a csípő- medence mozdulatai domináltak, az imádkozás egyik fomája volt, a vallás pedig a mindennapok fontos része. A vetés, aratás imitálására, áldásadásra vagy szórakozásra nők és férfiak által egyaránt táncolt táncot a sumérok földjéről is ránk maradt eszközökön ábrázolva viszontláthatjuk. Az ábrákon "alig ruhában" fátyolban táncolnak. Az ókori görögök történelmük során titkos szertartásokon vettek részt, melyek istenimádó, orgiaszerű szertartások voltak, ütős-csörgős-fúvós hangszerekre történő önkivületi tánccal - éjszaka, ahol gyakran kígyót is alkalmaztak

• Egyiptomban az esküvői szertartások jellegzetes táncosa volt a Zeffa. Ez a szó jelentette magát az esküvői menetet, a táncost és a táncot. Fején shamadant (gyertyatartót) viselt, ezzel világítva meg a menet útvonalát. Ezen kívül a tűz szimbolikus jelentése is fontos volt számukra, mint a megtisztulás, az új kezdete,
• Marokkóban a Schikhatt táncosok voltak jellemzőek, akik a táncot a pantomimmal ötvözték és a nászéjszakát imitálták mozdulataikkal. Vezetőjük a "sheika" vagy "sheik" volt, melynek jelentése "a tudás birtokosa",
• az arab törzseknél a szülés folyamatát is tánc kísérte.

. Az orientális hastáncnak India a lehetséges forrása, legrégibb történelme, és kifinomult ritmusai alapján. Az Indus völgyének korai táncosai szent, templomi prostituáltak lehettek. A dévadászik Isten szolgái voltak, a legnagyobb tisztelet övezte őket.. A nem templomi táncosok tavaifok voltak -kifinomult, művelt kurtizánok. Később ők feltűntek más országokban is, ahol bajadérok néven váltak ismertté. A táncosok az indiai társadalom elfogadott részei voltak.

Kikerülve a tánc a vallási területről, világivá vált. Az ókori Egyiptomban háremlányokat tanár tanította művészi mesterfogásokra, így indult el a professzionista tánc folyamata. Lábujjhegyen, henna sminkkel, szabott rendben táncoltak a nők háremeken belül a saját örömükre, vagy alig felöltözve a hárem urának örömére. Az utcai táncok pantomin jellegű akrobatikus táncok lettek.

Európába először Napóleon katonái hozták a hírt a XVIII-XIX. században az egzotikus /cigány/ táncosnőkről, amikor a szokatlan mozgást "dance du ventre"névre, angol tükörfordításban "belly dance"-re keresztelték.
A modern hastánc története a századvég nyugati kiállításaival, [1876 Philadelphia, 1889 Párizs] ezek közül is főleg az 1893-as Chicago-i Világkiállítással vette kezdetét. 
A századfordulón és a szecesszió korában a művészetekre jellemzővé vált a Kelet felé fordulás, ami több tehetséges táncost inspirált az orientális tánc felfedezésére és előadására. A modern tánc úttörői levették a balettcipőt,-tüllszoknyát, és a keleti, ázsiai, afrikai tánckultúrák felé fordultak. Majd Hollywood is gyorsan felfedezte az izgalmas témát és létrehozta a mai napig használt kétrészes ruhát, és revüstílust. 

. Amíg nőiesség létezik, addig a hastánc is létezik.

Késztette: János Helga (részlet)
Források:
Tazz Richards: A legõsibb tánc újrafelfedezése


 

Ágota napja - február 5

Ágota napja van. Szent Agatha ("A Jó") – a legenda szerint – Szicíliában született előkelő görög családban, s Decius császár alatt szenvedett vértanúhalált (250-ben).

Szent Ágota kultusza egy halála utáni csodatettével kezdődik. Egy évre a történtek után kitört az Etna, s csak a szent sírjáról levett fátyollal sikerült megállítani a lávafolyamot. A szentet azóta is földrengések, vulkánkitörések, tüzek ellen hívják segítségül, és az ércöntők, bányászok egyik védőszentjeként tisztelik. (Nálunk a barokk korban szerepét Flórián vette át.)

A középkorban mint a tizennégy segítőszent egyikéhez, a mellbetegek fordultak hozzá, de ő volt a szoptatódajkák, s általában az anyatej védőszentje.


Ágota napi hiedelmek

A nap időjárási megfigyelését rigmusba foglalta a népi hiedelem: "Ha Ágota szorítja, Dorottya majd tágítja” (tudniillik a telet, a hideget).

Ágota napján sokfelé szenteltek kenyeret.

Az Etna



Az Etna   egy napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén. Európa legmagasabb működő vulkánja: jelenlegi magassága 3329 méter, ami állandóan változik a kitörések miatt.

A görögök úgy tartották, hogy az Etna alatt volt Héphaisztosz műhelye, ahol Zeusz fegyvereit kovácsolta. Gyermekei, az egyszemű küklopszok legendáját valószínűleg az Etna oldalán levő számos mellékkráter alakja inspirálta. Vergilius szerint Athéné, bosszújától vezérelve az Etna alá börtönözte be Enkeláduszt, akinek a fájdalomkiáltásai okozták a hegy működését és morajlását. Ugyancsak Vergiliustól tudjuk, hogy Héphaisztosz Enkeládusz testvérét, Mímaszt a Vezúv alá börtönözte be. A római költő szerint a Campi Flegrei lávaárjai a többi bebörtönzött óriás véréből jöttek létre.

Egy másik legenda szerint az Etna alatt lakozik, Gaia Földanya százfejű, tűzokádó gyermeke, Tüphón, akit Zeusz legyőzött, és ráborította a hegyet. Azóta is ott morog és mocorog alatta.

Az Artúr királlyal és a Kerekasztallal kapcsolatos legendát a normann hódítók hozták Szicíliába. A történet szerint Artúr király egy ütközet során elvesztette az összes harcosát, és a kardja is kettétört. A király tudta, hogy közeledik a halál órája, de arra kérte az Istent, hadd halhasson meg ép karddal a kezében. Isten elküldte Mihály arkangyalt, hogy teljesítse utolsó kívánságát, és elvezette Artúrt az Etnára. A vulkán lávájánál összeforrasztották a kettétört kardot, és Artúr az egyik lávabarlangba húzódott, hogy ott várja a halált. Másnap reggel, mikor felébredt, a szeme elé tárult a gyönyörű szicíliai táj, a kék ég, a smaragdzöld tenger, a virágok sokasága. A király kérlelni kezdte az Istent, hadd élhessen még egy napot, hogy beteljen ezzel a rengeteg szépséggel. Az Isten engedett neki, és ahogy a napok teltek Artúr király megerősödött, sebei begyógyultak. A barlangjából nézte a völgyeket és a krátereket, és arra kérte az Istent, hadd kapjon egy lovat, amivel bejárhatja a vulkánt. Abban a pillanatban előtte termett egy hófehér ló, amelyre felpattant Artúr király. Azóta is minden éjjel a vulkánt járja, és ha kitör a hegy, kardjával eltéríti a lávát, hogy ne okozzon kárt a házakban és emberéletekben /Wikipedia/

Időjárás - Meddig tart a tél?

  A népi meteorológia általában egy-egy jeles nap időjárása alapján következtet egy hosszabb időszakra, s e jeles napok gyakran a keresztény hagyományokkal is összefüggnek: február 2. a katolikus naptárban Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe.
 

Vince és Pál napjához (január 22., illetve 25.) is fűződnek a télről szóló időjóslások. Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince: vagyis ha olvadni fog a szőlősgazdák egyik védőszentjének napján, akkor jó bortermésre lehet számítani. Ha ez igaz lenne, akkor idén tényleg jó lesz a bortermés, hiszen az ország nagy részén fagypont felett alakult a maximum-hőmérséklet. Napsütés azonban alig volt az országban január 22-én, ennek alapján viszont mégsem lesz jó a termés a néphagyomány szerint.

Pál napját, január 25-ét pálfordulónak is nevezik. A hiedelem szerint ezen a napon a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. A derült, hideg idő azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.

Nem látta meg az árnyékát a barlangjából előbújó medve.  Szombaton ugyanis borús, esős idő volt. A hagyomány szerint ha a tiszta, napsütéses időben megijed az árnyékától medve, visszabújik a barlangjába, tehát hosszú télre lehet még számítani. .

Akkor most meddig tart a tél?

Az időjárási modell-előrejelzések szerint mindenesetre kissé hidegebbnek ígérkezik az áltagosnál a következő két hét, de nem lesz több csapadék a megszokottnál Az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) legfrissebb prognózisa alapján február 10-éig valószínűleg nem lesz sem hidegebb, sem melegebb az átlagnál Magyarországon. Február közepén ugyanakkor átlagosan 1-3 Celsius-fokkal hidegebb lesz egész Közép-Európában, mint amit ilyenkor megszoktunk./meteoline/

Veronika kendője

A Rómától 200 km-re, az Abruzzo hegyei között található kisváros arról nevezetes, hogy a kapucinusok ott őrzik "Veronika kendőjét".

Manoppello féltve őrzött ereklyéje, a Szent Arc nem más, mint egy 17x24 cm-es fátyol, amely egy férfi arcmását hordozza, mégpedig oly módon, hogy az a kendő mindkét oldalán látható. A tudományos vizsgálatok annyit már kiderítettek, hogy a kép nem festés, de nem is szövés, vagy hímzés nyomán keletkezett. Továbbá, hogy a rajta látható arc megegyezik a Torinói Leplen látható férfiéval.

A kendő egy nagyon különleges és drága anyagból van, amit tengeri kagylók gyöngyházából állítottak elő a régi időkben, és aranyszálakkal is átszőttek. Ez az anyag ellenáll az éternek, a savaknak, a lúgnak és a víznek. Nem vihető fel rá semmilyen színezőanyag sem! Így tehát a rajta lévő portrét nem festhették rá, ez egyszerűen lehetetlen lett volna. Két olasz egyetem híres professzora vizsgálta meg a manoppellói kendőt és úgy találták: nincsen rajta semmilyen festék még nyomokban sem. Erre az anyagra nem is lehet festeni, ezt vagy kétezer éve tudják.

Az evangéliumok nem beszélnek Veronikáról, alakja egy VI. századi apokrif iratban tűnik fel. A keresztet vivő Krisztushoz odaszalad egy asszony, és arcáról letörli a véres verítéket, aminek nyomán a kendő megőrzi a Megváltó arcának képét. Valójában a Veronika név nem mást jelent, mint "igaz képmás" (latinul: vera icona), és így tényleg Krisztus arcára utal. 

 Az Örök Városban az ereklyét a pápai palota kápolnájában, a Sancta Sanctorumban őrizték. Ez a kápolna megegyezik a Lateráni Bazilika közelében ma is álló, az ún. Szent Lépcsőt őrző épülettel. A középkori pápai palota még összekötötte azt a bazilikával, csak a reneszánsz palota építésekor vált külön tőle., Később a „Veronika kendőt" - amit ekkortájt kezdtek ezen a néven emlegetni - átvitték a Szent Péter-bazilika külön kápolnájába. A pápai palotakápolna számára viszont készítettek róla egy másolatot. A becses ereklyét különösen is a szentévek alkalmával kereste fel számos zarándok. Köztük, 1350-ben Nagy Lajos magyar király is: a Szent Péter-bazilika altemplomában meg is festették a jelenetet, amint királyunk hódol a Szent Arc előtt., De hogyan kerülhetett a „Veronika kendő" Manoppellóba? Ahogyan a Konstantinápoly-Róma útról nem maradt fenn dokumentáció, úgy azt is homály fedi, hogyan kerülhetett a Szent Péter-bazilikából a jelentéktelen abruzzói kisvárosba a legbecsesebb ereklyék egyike. A manoppellói kegyhely kapucinus gondozói által a XVII. században írott történet szerint 1506-ban egy rejtélyes idegen tért be a városba és az egyik nemes családjának egy kis csomagot adott át, amiben a „Veronika kendő" lapult. Több elgondolás is létezik azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a kendő átvitele hátterében. Van aki szerint az 1527-es „Sacco di Roma" (Róma kifosztása) alkalmával rabolták el, más vélemény szerint csak 1608-ban kelt lába, amikor az eredeti középkori kápolnáját lebontották az új Szent Péter-bazilika építése során. Annyi bizonyos, hogy a két üveglap között tárolt Szent Arcot 1646 óta Manoppello kapucinus kegytemplomában tisztelik a zarándokok., Csakhogy közben a Vatikánban is mindmáig évente egyszer kiállítják nyilvános tiszteletre „Veronika kendőjét", amit a Szent Péter-bazilikában őriznek, mégpedig a kupolát tartó négy pillér egyikében, ahol Veronika hatalmas márványszobra áll. A XVII. század elejéig a pápák megbízásából még több másolat is készült a Szent Arcról, ekkor azonban különös módon a legszigorúbb szankció terhe alatt megtiltották a másolatok készítését. Mintha rejtegetni akartak volna valamit., A manoppellói kendő eredetiségét valló kutatók szerint ez azért történhetett, mert közben rájöttek, hogy az eredetinek nyoma veszett, és helyére - ezt leplezendő - azt a másolatot tették, amit még a középkorban készítettek a már említett lateráni palotakápolna számára. Mellesleg éppen ebben az időben figyelhető meg, hogy a kendőre utaló ábrázolások megváltoznak: a korábbi nyitott szemű arc helyett immár lehunyt szeműt mutatnak, ami egyesek szerint ugyancsak arról árulkodik, hogy nem állott rendelkezésre az eredeti.

 

 

Ezen a napon történt - február 4.

1912. február 4-én született  Macskássy Gyula rajzfilmrendező. Balázs Béla-díjas, érdemes művész.  A magyar rajzfilm „atyja”. Pályáját animációs reklámfilmek forgatásával kezdte, majd később filmjeit maga írta és tervezte.  

 

Magyar rajzfilmek

A rajzfilm az, ami nincs korosztályhoz kötve, mert egy gyerekeknek készült filmet, ha az igazán jó, és tele van humorral, szellemmel, boldogan néznek a felnőttek is. De ez mostanában mintha hiánycikk lenne. Pedig volt idő - nem is olyan régen - mikor generációk nőttek fel olyan kedves meséken, mint a kis Vuk története, vagy együttérző izgalommal nézték, hogy Ludas Matyi igazságot osszon Döbrögi uramnak. Voltak tehát szép, tanulságos, kedves, szellemes magyar rajzfilmek.

 

Madagaszkár magyar királya

Több kontinenst is bevándorolt a XVIII. században, pedig nem volt világutazó. Sorsa sokfelé vetette, így ő volt az első magyar, aki az Északi-sark közelébe jutott. Kalandos élete fordulatokban rendkívül gazdag volt, még követni is igen nehéz.
Benyovszky Ágoston Móric, Benyovszky Sámuel huszártábornok és Révay Róza fiaként 1746. szeptember 20-án látta meg a napvilágot a Nyitra vármegyéhez tartozó Verbón. Felnőttkorában egy örökösödési vita után megfosztották birtokaitól, azután Lengyelországba került.

Kalandos élete során több országot és háborút megjárt. Harcolt az oroszok ellen, majd 1769-ben száműzték Kamcsatkára. Ott elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását. Később fegyenctársaival együtt felkelést szervezett és elszökött. Bejárta a kamcsatkai-félszigetet, a Bering-szigeteket, Mátyás-szigeteket, Lőrinc-szigeteket, Aleuti-szigeteket, valamint a Kurili-szigetek érintésével eljutott Japán partjaihoz is. Ő volt az első európai, aki áthajózott a Csendes-óceán északi részén, megelőzve az angol Cook kapitányt és a franciák expedícióját.

XV. Lajosnak tetszett Benyovszky rátermettsége és megkérte, hogy a Madagaszkárra induló gyarmatosítókat ő vezesse. Így került 1773-ban a szigetország területére. Ügyesen kapcsolatokat teremtett a törzsfőnökökkel, majd ültetvényeket telepített és utakat építtetett. Később elhagyta a szigetországot és visszatért szülőhazájába. Ott 1778-ban kapta meg a grófi címet. A Monarchiának azt ajánlotta, hogy ne nézzék tétlenül a világ újra felosztását és Fiumében hozzanak létre magyar kikötőt. Bécsnek nem tetszett az ötlet, ezért Benyovszky továbbállt tervével. Megpróbálkozott a brit udvarban is, de ott is elutasításra talált. Ezért 1784-ben családjával Amerikába utazott, ahol egy baltimore-i kereskedelmi társaság támogatta. Innen indult el csapatával az új hazája felé. Utolsó levele Braziliából származik. Társai leveleiből kiderül, hogy végül 1785 májusában kikötöttek Madagaszkáron. Az itteni törzsek egyértelműen Benyovszkyt választják királyukká, melyről a madagaszkári császárság 1785-ben kelt alapító okirata is tanúskodik. Nem tartott sokáig a hatalma, mivel a franciák megtámadták a szigetországot. 1786 májusában került sor az összecsapásra, ahol a francia túlerő győzött és Benyovszkyt is itt érte a halál.

Magyarországon 2002-ben jött létre Magyar- Madagaszkári Emléktársaság Benyovszky Móric emlékére, aki mindmáig az egyik legnagyobb hajósnak számít. Madagaszkáron történelmi személyiségként tartják számon és halálának 100. évfordulójára obeliszket emeltek az emlékére.

(forrás:www.benyovszky.hu)

Szerelmi babonák, népszokások

 A hiedelmek, hagyományok, a múltunkban gyökerező babonás népszokások, ha csökkenő mértékben is, színesítve kultúránkat, jelen vannak életünkben.

Boszorkányos legényfogó praktikák egész tárháza állt rendelkezésre a konyhában sürgölődő menyecskéknek . Különleges étellel a hatás garantált volt: például tiszta fekete kakast vagy tyúkot kell a fiúnak tálalni.

Hatásos bájitalnak gondolták, ha a kilenc kútról hozott vízzel itatja meg a szeretett férfit, aki így hamarosan feleségül veszi, és mindig szeretni fogja. De ügyeskedtek úgy is, hogy a megevett almának, aminek kilenc magját a kiválasztott fiú zsebébe kell rejtették. 

A  hölgyek leggyakoribb rémálma, hogy soha nem mennek férjhez. A legközismertebb vészjósló népi előjel, az összetört tükör, amely ahány darabra törik, annyi évig nem lesz esküvő.

Babonák hosszú sora foglalkozik még a „mit ne tégy” gondolatkörével: nem szabad naplemente után szemetet kivinnie, merőkanálból vagy a lábosból ennie, sőt még férfiaknak tüzet adnia is tilos.
  

A lánytól kért tűznek komoly jelentőséget tulajdonítottak: ha az könnyen fellobban a kezében, dühös, lobbanékony, veszekedős természetű, de ha nehezen, akkor nyugodt, kedves.

Másik hiedelem, hogy amelyik lány szereti a macskákat, abból jó feleség válik.

A szerelem varázslások és szerelmi jóslások köre - akárcsak az emberi fantázia - szinte kimeríthetetlen. 

Harisnyatartó - elveszett: a tulajdonosa hamarosan ajánlatot kap; tönkrement: veszély várható; megtalált: szerelmes levél érkezik.

Harisnya (vagy zokni), melyet véletlenül kifordítva húztak fel - nemsokára ajándék érkezik a házhoz.

Véletlenül kiborított gyufaszálak (az „elkövető” leány) - ha az egész doboz kiborul, házasság a közeli jövőben. Ha néhány szál a dobozban maradt, mindegyikük egy napot, hetet, hónapot vagy évet jelez a házasság előtt.

Gyűrű - ajándékba kapott: szeretet és boldogság várható. Ha viszont ez a gyűrű - elvész: szakítást; ha eltörik, özvegységet; ha pedig ütés miatt deformálódik, hűtlenséget prognosztizál.

Beütött kéz - fába: szeretetet ígér; fémbe: megcsaltatást jósol.

Lópatkó - talált: jó szerencse; a szerelmespár együtt lelt rá: tökéletes boldogság.

Olló - törött: rossz ómen; az egyik pengéje törött: veszekedés; mindkettő: szakítás.

Törött tojás - duzzogás.

Tű - varrás közben eltörik: egy fiatalember gondol a leányra.

Tükör - ajándékba kapott: aggodalom; ha eltörik: véget ér a boldogság.

örött üveg - ha fehér, jó jel, ha vörös, problémák, ha zöld, hiábavaló remény; ha borral teli, tartós szerelem.

/forrás:bien.h. 

Hiedelmek,babonák,Rosta E. /