Híres magyarok

Flór Ferenc 1809-1871

Orvos, szakíró, honvéd alezredes, a ’48-49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, az MTA levelező tagja volt. Orvosnövendékként koleraorvos volt Kalocsán. Orvosi disszertációját – elsőként – magyarul írta és védte meg. Címe: Kisdedápolás. A katonai egészségügyben új módszereket vezetett be, ilyen volt a kloroform használata.

Irányítása alatt szerveződtek a tábori kórházak, a hátországi beteg és rokkant ellátás. A gyógyszerhiány enyhítésére gyógyszert, műszert csempészett az országba, és kísérletet tett a magyarországi gyógyszer gyártás megszervezésére. A tavaszi hadjárat megindulásakor a honvédség korszerűen megszervezett katonai egészségügyi szolgálattal rendelkezett.

 

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője 1818-1865

Sebész és szülész volt. Pályája során dolgozott Bécsben, Velencében. Itt értesült barátja haláláról, aki boncolás okozta vérmérgezésben hunyt el. Ekkor ismerte fel, hogy a boncolás okozta vérmérgezés és a gyermekágyi láz ugyanaz a betegség. Feltűnt neki, hogy a bábáknál szülő nők nem betegszenek meg, míg a boncolást végző orvosoknál szülő asszonyok igen.

A pesti Szent Rókus kórház szülészeti osztályának főorvosaként mutatta ki a fertőzést megelőző eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben. Sajnos csak később vették nézeteit komolyan. Élete utolsó napjait elmegyógyintézetben töltötte, ott halt meg.

 

 

Szentgyörgyi Albert 1893-1986

Mindenki tudja, hogy Szentgyörgyi a C és P-vitamin izolálása miatt lett világhírű. Ám kevesek tudják, hogy – bár ez volt a legnagyobb felfedezése, és ami a mai egészségmegőrzés egyik pillére - nem emiatt kapott Nobel-díjat. Életműdíjat kapott. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a kitüntetést.

A Nobel-díj érmét a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle, a pénzt az akkoriban kitört Téli háború, finnországi szenvedőinek ajánlotta fel. Felemelte szavát a vietnami háború ellen, és kiadott egy könyvet Őrült majom címmel. Ez a mai napig az egyik legfontosabb háborúellenes könyv. Élete utolsó húsz évét a rákkutatásnak szentelte.

Tudatosítsuk gyermekeinkben, hogy mindent el lehet érni, csak bátornak, kitartónak és fogékonynak kell lenni. Az élet kiszámíthatatlan, veszélyes, mégis a legnagyobb kaland… éljük le hasznosan.

 

Kossuth Zsuzsa, Meszlényi Rudolfné 1817-1854

Kossuth Lajos legfiatalabb húga volt. Három gyereke született, korán özvegy maradt. Flór Ferenccel 1849-ben újjászervezte a honvédségi egészségügyi osztályt. 1849 áprilisában „az összes tábori kórházak főápolónőjének” nevezték ki.

Három hónap alatt, több mint 70 korszerű tábori kórház létesült segítségével. ’49 áprilisában felszólította a magyar nőket, hogy vegyenek részt a sebesültek ellátásában. A szabadságharc végéig járta az országot, és javítani próbált a betegellátás egyre rosszabbodó feltételeit. Alig tudunk róla valamit, mégis rengeteg intézmény, iskola viseli nevét.

 

Goldberger József 1874-1929

Őt nevezik az első klinikai epidemiológusnak (járványos betegségek szakorvosa). New Yorkban teljesített szolgálatot, a bevándorlók egészségügyi ellenőrzését végezte. Elsősorban a sárgaláz, dengue láz és a typhus felderítését tekintette feladatának. 1914-ben kezdett vizsgálatokba a pellagrával kapcsolatban.

Pellagra: B-vitamin hiány, mely a bőr extrém elszarusodását okozza. Ő jött rá, hogy a betegség a táplálkozással függ össze, és így gyógyítható. Sajnos kísérleteit nem tudta befejezni, mert időközben meghalt.

 

/Bien.h./

 

 

Tél vége és a D-vitamin

  
A tél vége felé a lakosság zöme D-vitamin-hiánnyal küzd, pedig a vitamin többek között segítene a fertőzések megelőzésében,
 Amíg nem érkezik meg a tavasz, ajánlott a vitaminszükségletet tablettából, cseppekből fedezni.


 A D-vitamin meghatározó szerepet tölt be szervezetünkben. Tartós hiánya komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ilyen például

• a csontritkulás (osteoporosis)
• izomgyengeség, izomtömeg megfogyatkozás
• a szív, érrendszeri panaszok (magas vérnyomás, érelmeszesedés, stroke)
• az autoimmun betegségek (gyulladásos bélbetegség, rheumatoid arthritis)
• az angolkór
• a mellrák, prosztatarák és a vastagbélrák

D vitamin szinten tartása a fentiek elkerülése miatt rendkívül fontos.   Zsírban oldódó vitaminként szervezetünk képes tartalékolni, de a fokozatos feltöltésről nem árt gondoskodni.

A hiányállapot megelőzését segíthetjük, ha táplálkozásunkban is ügyelünk a magas D-vitamin tartalmú élelmiszerek rendszeres fogyasztására.
Természetes forrásai a halmáj olajok, halak (tonhal, szardínia, lazac, hering, makréla), máj, virágpor, méz, méhpempő, tojássárgája, tej és tejtermékek (vaj, tejszín, margarin), csiperkegomba, zabpehely, búzacsíra, élesztő.

Ezen a napon történt - február 7.

 1812. 02. 07.-én született  Charles Dickens

Charles Dickens, a XIX. századi angol realista regényirodalom legjelentősebb alakja. 1850-ben jelent meg Copperfield Dávid című regénye, melynek központi témája a szegénység és a kiszolgáltatottság. Hőse egy kisfiú, az ő szenvedésein keresztül tárul fel a felnőtt-társadalom gonosz, embertelen világa.
Az író alakjai sorsát részvéttel, felfokozott érzelmekkel, őszinte és mély humanizmussal, humorral ábrázolja.

A Charles Dickens nevű, sok mindent próbáló angol kispolgári fiatalember megpróbálkozott az újságírással is, és kiderült, hogy kitűnő riporter, aki nemcsak gyors és megbízható, hanem éles szemű megfigyelő is, és senki mással össze nem téveszthető humora van.

Nos, történt egyszer, hogy egy kiadónak volt néhány tucat rajza, amelyet egy grafikus egy készülő regényéhez készített, de a regény nem készült el, mert az író hirtelen meghalt. A képekkel azonban mégis csinálni kellett valamit, mert már kifizették. A kiadó tehát odaadta a népszerű fiatal újságírónak (huszonöt éves volt akkor), hogy rakja olyan sorrendbe, ahogy akarja, és találjon ki hozzájuk egy történetet. Dickens fantáziája elkezdett működni, és megírta a Pickwick Klubot, minden idők egyik legmulatságosabb regényét, a fura alakok és fura helyzetek enciklopédiáját, a klasszikus polgári Anglia szeretetteljes torzképét. A regény Boz írói álnév alatt jelent meg. És egyszeriben siker s hamarosan világsiker lett. Dickens minden művészi erénye benne van ebben a könyvben.

Ezeknek a dickensi erényeknek élén az emberszerető humor áll. Semmi sincs távolabb tőle, mint a szatíra, hiszen úgy nevet, hogy azonnal megért és megbocsát. Akiknek pedig nem bocsát meg, a gonosz embereknek, a javíthatatlanoknak, Dickensnél nem jut nevetés. De nem is jut nekik semmi jó: a gonoszoknak bűnhődniük kell.
/Hegedüs Géza/

Viseletek - skót népviselet

 A highland dress, vagyis a hegylakók ruházata a legerőteljesebb, legjellemzőbb, legromantikusabb és leghatásosabb szimbóluma Skóciának.

A kilt eredetileg egy végtelenül egyszerű ruhadarabnak számított. Nem követelt különösebb szabászati tehetséget és felszerelést, s fele annyit sem kellett vele bajlódni, mint egy nadrággal. A tartan egyetlen szövetdarab, amelynek szélessége körülbelül 2 yard (1 yard = 0,914 méter), míg hosszúsága 4–6 yard kellett hogy legyen. Ezt egyébként különböző módokon nevezték: Breacan, Feileadh Bhreacain  vagy Feileadh Mor. A big kilt, azaz a nagy szoknya angolul a plaid nevet viseli, ami számunkra is ismerős lehet. Plaid, azaz pléd.

Felhelyezése is igen egyszerű. Egy korabeli leírás szerint: „helyezzük a bőrövünket a földre, majd a szövetet fektessük rá hosszanti irányban. Ezt módszeresen hajtogassuk össze a közepén, mindenkinek méretétől függően az öv fölött addig, amíg mindkét végén ugyanakkora rész lóg ki, és kellően fedi a test első részét. Ráfektetve az övre, hajtsuk össze, míg a végek átfedik egymást. Kössük körbe az övet, és addig engedjük le a széleket, amíg férfiasságunkat kellően eltakarja, mondjuk térdhajlatig (!). A szövetet vessük át a jobb vállunkon, és rögzítsük egy brossal, kitűzővel”. Egyszerűen hangzik, nem igaz?



A ruházatnak számos előnye volt a felföldi klímán és terepen. A kényelmi szempont is lényeges volt, hiszen igen könnyen lehetett benne mozogni, lótni-futni, hegyet mászni. Szövetéből adódóan meleg volt és a váll mögé hajtott rész pedig egy esetleges esőben még köpenyként is szolgált. Egyfajta skót „előesernyőként”. Sokkal praktikusabb volt egy nadrágnál, ami kényelmetlenné tette volna a hétköznapokat a felföldeken, esténként pedig, amit általában a szabadban töltöttek, kis takaróként, pokrócként is használhatták. A feljegyzések szerint az akkor használt szőtt gyapjú még szilárd vízálló képességekkel is bírt, nem úgy mint a mostani, inkább csak díszként használatos szövetszoknyák. Ha elkapta a zivatar az embert, a kilt még hamarabb megszáradt mint a highlanderek loboncos haja. 

1544-ben, amikor a híres klánok közti csata (Fraserek, MacDonaldok, Cameronok) dúlt a felföldön, a háborút csak Blar-na-Leine-nek hívták, amit legegyszerűbben csak az „ingek háborújának, mezejének” lehet fordítani. A csapatok többsége (a harcosok és néhány vezető) Leine Croich-ot, azaz sáfrányinget viselt, ami valójában egy térdig érő bőröltözék volt. Sokkal kényelmesebbek és hatékonyabbak voltak a fémpáncéloknál, hiszen sokkal könnyebb volt bennük mozogni. A skót taktika amúgy is az „üss, fuss, rejtőzz!” volt. Ehhez a harci öltözékhez tartozott még a kúpalakú sisak és legendás claymore, vagyis a kétélű skót óriáskard. Hétköznapi viseletre egy rakott kiltet használtak, ünnepi alkalmakkor pedig a klán hivatalos kiltjét, már amennyiben az adott családnak volt ilyen. A szoknya széle ebben az esetben sem lóghat túl a térdkalács vonalán.

A hagyományos és mindennapi kabát vagy zakó, illetve kising is kiegészítette a kiltviseletet, előbbiek tweedből (gyapjúszövet) vagy háziszőttesből készülnek. Nyárára külön ruhatáruk volt, némileg könnyebb anyagokból. 



 Zseb helyett sporran, A sporran, amit legszívesebben bőrszütyőnek mondanék magyarul, szintén fontos kiegészítője a kiltnek. Ez egy amolyan, bőrből való erszényféle, amely mindennapi használatra készült. Esti, ünnepi alkalomra külön szütyő illik, ezeket borzból, fókából vagy hermelinből készítik, a lényeg az, hogy lágy és sötét színű anyagból legyen. A kiltnek nincsenek zsebei, ezért az aprópénznek, iratoknak, illetve minden apró tárgynak ezek a sporranok biztosítottak helyet.

Madarakról - Kea

A KEA egy hegyi papagáj, mely Új-Zéland magas fekvésű vidékén él. Eleven pajkosságával, bohóc csínytevéseivel szórakoztat és gyönyörködtet, vagy éppen bosszúságot okoz.

A keát a repülés közben hallatott érdes, kía hívóhangjáról nevezték el. Új-Zélandon honosak, és csak a Déli-sziget hegyei közt figyelhetők meg. Főként bogyókkal és rügyekkel táplálkoznak, hisz az erdő magasabb helyein élnek, egészen addig a magasságig, amíg csak növények vannak.

A keák erős, tömzsi madarak. A hím az 1,2 kilogrammos súlyt és az 50 centiméteres nagyságot is elérheti. Domináns színük a zöld. Noha jól beleolvadnak erdei környezetükbe, nagyon is szembetűnő madarak. Bátor kiállásukkal, sajátos hívóhangjukkal, nagy testükkel és élénkvörös szárnyaljukkal kitűnnek a madárpopuláció többi tagja közül.

Jellemüktől elválaszthatatlan a csintalanság. Kíváncsiságuk kielégíthetetlen, és mindent megvizsgálnak, ami a területükön fellelhető, különösen az új és furcsa dolgokat. Az effajta vizsgálat nem csupán szemrevételezésből áll. A tárgyakat ki is kell próbálniuk, és meg is kell döfködniük erős csőrükkel, míg csak rá nem unnak, vagy tönkre nem teszik.



Pénzt lopott egy papagáj Új-Zélandon egy brit turistától: 600 fontját  repítette magával. A férfinak mindössze 20 fontja maradt.

A turista, Peter Leach autóval kirándult a szigetországban, és megállt egy festői helyen fényképezni a tájat. Eközben röppent be kocsijába a nyitott ablakon át egy kea  , amely csőrével felkapta a kocsi műszerfalán heverő bankjegyeket. Leach nem vette észre a pénzszarka papagáj tettét, két másik, kanadai turista szólt neki, hogy egy madár valamit elvitt az autójából.

A férfinak mindössze 20 fontja maradt, mert azt a zsebében tartotta. Elment a rendőrségre, hogy jelentse az esetet, de közölték vele, hogy vajmi csekély az esély a pénz fellelésére.
"Az ügyeletes tiszt egy darabig nagyon komolyan hallgatta panaszomat, de azután elnézést és időt kért, hogy kinevesse  magát. Nem hiszem, hogy hibáztathatnám" - idézte a pórul járt férfit a The Daily Telegraph című brit lap.

A keák - amelyek a bagolypapagáj-félékhez tartoznak - nagy szarkák. Négy éve egy másik brit turistának az útlevelét lopta el egyikük. A keák ráadásul hírhedt vandálok is, gyakran tesznek kárt autókban: betörik oldalsó visszapillantó tükreiket, kicsipegetnek az ablakok gumitömítéséből.

(MTI)

Ezen a napon történt - február 6.

A festőgéniusz Gustav Klimt 1918. február 6-án hunyt el Bécsben.

Az egyik legjelentősebb osztrák festő volt és talán a bécsi Jugendstil legismertebb képviselője
 Forradalmasította a festészetet. Arannyal gazdagon díszített képei napjainkban a világ legdrágábbjai közé tartoznak. Szokatlan női portréi a késő 19. és a korai 20. század polgárságának felemelkedését dokumentálják. Míg műveit hazájában gyakran kritikával fogadták, Gustav Klimt külföldön számtalan díjat nyert.

Klimt élete nagy részét Bécsben töltötte. Leghíresebb festménye, A csók, ma a bécsi Belvedere-ben látható. A Csók nem csak a művészet világát változtatta meg. A kép már szinte szakrálisan egybefonódó szerelmeseivel a modern művészet szimbólumává vált.


 Ma is számos használati tárgy (füzetek, táskák, esernyők, stb.) hirdeti Klimt és a csók nagyszerűségét.

Virágokról

A magyar szemérmesen kolumbiai virágnak hívja , a spanyol Flor de Labios, az angol Hot Lips Plant vagy a német Heisse Lippen Blume. A világ legerotikusabb virága.

 
A Psychotria elata vagy Psychotria poeppigiana néven is ismert növény őshazája Kolumbia, de mára már Ecuador, Costa Rica és Panama őserdeiben is megtalálható. A buzérfélék (Rubiaceae) családtagjaként legismertebb rokona az arab kávé (Coffea arabica), a nemzetség (Psychotria) nevéből pedig látszik, hogy pszichotróp anyagokat is tartalmaz. Dél-Amerikában előszeretettel alkalmazzák természetes afrodiziákumként, de az indiánok a népi gyógyászatban is használják. Pl. a Tiriyo indiánok, akik több mint 300 vadon élő növény gyógyító hatását ismerik, az összetört növény főzetét fejfájás, rándulás, reuma, izomfájdalmak és zúzódások kezelésére használják. A fellevelek nedve a hallójáratba csepegtetve a fülfájást enyhíti. A virágok főzetét köhögés csillapítására és légúti fertőzések általános kezelésére használják.

forrás: Édenkert.h.
,NET