Magyar Vidék napja

 

A hagyományok, a vidék ízei és a népi játékok is helyet kapnak a Millenáris Parkban 2014. február 8-án.


Őrségi receptek

Vargányás hajdinaleves
Hozzávalók: 1 sárgarépa, 1 vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 paprika, 1 csokor petrezselyem zöldje. Egy deciliternyi hajdina, 1 babérlevél, só, őrölt feketebors, majoránna, bazsalikom. 2 evőkanál zsír, 6 evőkanál liszt, 2 evőkanál fűszerpaprika. 10 dkg vargánya.

A zöldségféléket megtisztítjuk, a sárgarépát négyfelé, a paprikát szeletekre vágjuk, a hagymákat kicsit bevágjuk. A petrezselyem zöldjét felszeleteljük. A hajdinát átmossuk és leszűrjük.
Leveses fazékba kétliternyi vízhez hozzáöntjük a hajdinát, beledobjuk a zöldségeket, valamint a babérlevelet. A petrezselyem zöldjéből keveset félreteszünk a tálaláshoz.
A zsírban a lisztet barnulásig pirítjuk. Közben a levest befűszerezzük sóval, borssal, bazsalikommal, majoránnával. Amikor a hajdina és a zöldségek is félpuhára főttek, hozzáadjuk a kockákra vágott vargányát. Összeforraljuk.
Az időközben szép világosbarnára pirult rántásba belekeverjük a fűszerpaprikát, és néhány evőkanálnyi lével felengedve, szűrön keresztül a levesbe csurgatjuk.
Tálalásnál megszórhatjuk petrezselyem zölddel.

Dödölle
Hozzávalók: egy kg krumpli, só, 80 dkg liszt, 2 fej vöröshagyma, 20 dkg sertészsír.
A krumplit megtisztítjuk, felszeleteljük. Kb. másfél ujjnyival több vizet öntsünk rá, mint amennyi ellepi. Megsózzuk, és puhára főzzük. A főzőlében összetörjük, és a lisztet apránként adagolva fakanállal kidolgozzuk.
A vöröshagymát 10 dkg sertészsírban üvegesre pirítjuk. Evőkanállal kiszaggatjuk a dödölléket, közben a kanalat megmártogatjuk a zsírban.
A maradék zsírt serpenyőben felhevítjük, és ebben szép pirosra sütjük a dödölléket.
Önmagában, tejföllel, gombapörkölttel, vagy húsok mellé köretként tálalhatjuk.

Őrség

Különleges, folyók formálta dombvidék hazánknak ez a nyugati tája. Üde zöld rétek, fenyves erdők, kristálytiszta patakok, dombtetőkön megbúvó falvak alkotják. Ez az Őrség. Talán az egyetlen tájegység hazánkban, amelynek nevét nem földrajzi elnevezés, hanem történelme adja. Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Nyugat-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalként használták fel. Itt húzódott az ún. gyepü-rendszer, biztonsági zóna, lakatlan területek széles sávja. Őseink az csatlakozó népeket bízták meg a határ védelmével. Ők a király szolgálói voltak, csak neki tartoztak szolgálattal. A határ védelméért kiváltságokat kaptak, például kedvezményeket az adófizetésben.

Zöldségek, gyümölcsök

Az emberi szervezet rendkívül bonyolult rendszer.

 
A felnőtt emberi test megközelítőleg 100 000 milliárd sejtet tartalmaz - ez körülbelül ezerszer több, mint a Tejútrendszer összes csillagainak száma.

Szervezetünkben egyetlen másodperc alatt mintegy egymillió sejt pusztul el, de a regenerációs mechanizmusoknak, a sejtosztódásoknak köszönhetően ugyanennyi képződik is. Ahhoz azonban, hogy ez az egyensúlyi állapot fennmaradjon, egészséges életmódra - például megfelelő táplálkozásra és rendszeres mozgásra - van szükség. Bármely károsító hatás megváltoztathatja ugyanis az egészséges sejtek számát.



Színek szerepe zöldségeknél és gyümölcsöknél:

A kék és lila zöldségek és gyümölcsök a következők:
szeder, áfonya, fekete ribizli, aszalt szilva, fekete bodza, lila füge, kékszőlő, szilva, mazsola, lila spárga, vöröskáposzta, lila répa, padlizsán, lila endíviasaláta, lila paprika, lila krumpli, feketegyökér. A kék és lila zöldségek és gyümölcsök jótékony hatásúak az öregedés folyamatában, a húgyvezeték működésében, a memória működésében, és olyan antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek állítólag megelőzik bizonyos ráktípusok kialakulását. A kék és lila zöldségekben és növényekben található antocián és fenol nevű vegyi anyagoknak öregedésgátló hatást tulajdonítanak.

A zöld színű zöldségek és gyümölcsök a következők:
avokádó, zöld alma, fehér szőlő, sárgadinnye, kivi, zöld citrom, zöld körte, articsóka, rukola, spárga, brokkoli és változatai, bimbós kel, kínai kel, zöldbab, fejes káposzta, zeller, egymagvú tök, uborka, endíviasaláta, leveles zöldségek, póréhagyma, fejes saláta, zöldhagyma, bámia, zöldborsó, zöldpaprika, hüvelyes borsó, cukorborsó, spenót, vízitorma és cukkini. A zöld gyümölcsök és zöldségek lutein és indol nevű vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek elősegítik a látást, felveszik a harcot a rákos sejtekkel, és kalciumot is tartalmaznak, ami erősíti a csontokat.

A fehér zöldségek és gyümölcsök a következők:
banán, barna körte, datolya, fehér húsú nektarin, fehér húsú barack, karfiol, fokhagyma, gyömbér, csicsóka, mexikói karalábé, karalábé, gomba, hagyma, paszternák, burgonya (fehér húsú), mogyoróhagyma, tarlórépa, kukorica. A fehér zöldségek és gyümölcsök allicin nevű vegyi anyagot tartalmaznak, segítenek megőrizni a szív egészségét, csökkentik a rák kialakulásának kockázatát, és megőrzik a koleszterin ideális szintjét, nem engedik, hogy túl magasra emelkedjen.

A sárga és narancssárga zöldségek és gyümölcsök a következők:
sárga alma, sárgabarack, sárgadinnye, perui földicseresznye, sárga füge, grépfrút, sárga kivi, citrom, mangó, nektarin, narancs, papaya, barack, sárga körte, datolyaszilva, ananász, mandarin, sárgahúsú görögdinnye, sárga cékla, pézsmatök, sárgarépa, sárga paprika, sárgahúsú burgonya, tök, karórépa, sonkatök, csemegekukorica, édesburgonya, sárga paradicsom, sütőtök. A sárga és narancssárga zöldségek és gyümölcsök nagyon erős antioxidánsok.


Ezek a gyümölcsök és zöldségek rengeteg C-vitamint tartalmaznak. A sárga és narancssárga zöldségek és gyümölcsök karotinoidokat és bioflavonoidokat tartalmaznak. A sárga és narancssárga zöldségek és gyümölcsök erősítik az immunrendszert, a szívet és a látást, és csökkentik a rák kialakulásának kockázatát.

A piros zöldségek és gyümölcsök a következők:
piros alma, vérnarancs, cseresznye, tőzegáfonya, piros szőlő, piros grépfrút, piros körte, gránátalma, málna, földieper, görögdinnye, cékla, piros paprika, retek, cikóriasaláta, vöröshagyma, piros krumpli, rebarbara, és paradicsom. A piros zöldségek és gyümölcsök likopin és antocián nevű vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek fontos szerepet játszanak a húgyvezeték normális működésében, a memória működésében, a szív egészségében és a rák megelőzésében.

Az optimális egészség érdekében  minden színből fogyasszunk  zöldséget és gyümölcsöt.

Ha csak egy bizonyos színkategóriájú gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztunk, akkor létfontosságú tápanyagoktól fosszuk meg magunkat. 

Az emberi beszéd

A hangzó beszéd az embert mindenektõl megkülönböztetõ sajátja; a magyarul hangzó beszéd egyszerre nemzeti kincsünk és egyéni tulajdonunk. KODÁLY Zoltán szavai szerint "semmi sem jellemzõ annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messzirõl, mikor a szót még nem is értjük."

 Az emberi beszéd olyan, mint egy híd két ember között. Bonyolult, többcsatornás kifejezőrendszer. Kommunikációban gazdag lehetőségeket kínál. A beszéd hangokból, szavakból és mondatokból áll, a személyiség egyik legfontosabb megnyilatkozási módja.

A nap minden órájában beszélünk, mások beszédé hallgatjuk, írunk, írott szövegeket olvasunk, a nyelv úgy vesz körül bennünket, mint a levegő.

Prométheusz, a görög hitregék lázadó titánja súlyosan megszenvedte az olümposzi istenek irigységét, amiért egyebek között a  beszéd ajándékával lepte meg védenceit, az embereket.

Ha  már megadatott nekünk a beszéd képessége, a nyelv, miért nem beszél egy nyelven az emberiség?

Bábel tornya



A népek sokezer nyelve mindmáig zavarba és csodálatba ejti a nyelvészeket.

Az özönvíz utáni ötödik nemzedékben, amikor ismét elszaporodott az emberiség, „mind az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. És amikor kelet felől elindultak, Sineár (= Babilónia) földjén egy síkságot találtak, és ott letelepedtek. És mondták egymásnak:

- Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt. És mondták: építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.

Az Úr pedig leszállt, hogy lássa a várost és a tornyot, amelyet építettek az emberek fiai. És mondta:

- Íme, e nép egy, és az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, amit elgondolnak magukban. Ezért szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.

És elszélesztette őket onnan az Úr az egész föld színére; és megszűntek építeni a várost. Ezért nevezték annak nevét Bábelnek; mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette el őket az egész föld színére” (I.Móz. 11:1-9). (Bábel, Babilon jelentése akkád nyelven: ‘Isten kapuja’, héber nyelven viszont: ‘zűrzavar’)

Igy szól a legrégibb" tudósítás "a Biblia elbeszélés /Károli Gáspár fordításában/  arról, hogyan keletkeztk a különböző nyelvek.

Az égbetörő építmány és a nyelvzavarodás a világ sok más táján is előfordul.

A hátsó-indiai chin nép legendás ősei azért építettek egy nagy tornyot, hogy a teleholdat megrögzitsék az égen, é így éjszaka is legeltethessék nyájaikat. A hosszú épitkezés idején egyes népcsoportok az állványzat más-más részein telepedtek le, elfelejtették nyelvüket, és új nyelven kezdtek beszéln. A haragos hold végül vihart küldött, az összedölt állványzat körül szétfutó népek a világ minden tájára elszóródtak.

 

Írás, könyvnyomtatás

Nincs olyan pillanata az életünknek, amelybe az írás bele ne szövődne. Az emberi szellem fejlődésének két leghatalmasabb mozgatója a beszéd és az írás.

Az ábécé, az írás az emberi szellem egyik legnagyobb találmánya, és egyik legfontosabb segítőtársa volt a történelem hajnala óta.

Kínában szótagokat, Egyiptomban képeket, Mezopotámiában ék alakú jelek kombinációját használták betűként, leírni ezt vagy azt a beszélt nyelvet. Mivel a beszéd, a kiejtett szó, elszáll – az embernek a műveltség legelső korszakaiban már az volt a törekvése, hogy a kimondott szónak maradandó nyoma legyen.
Érdekes írásmódja volt az asszíroknak és babilóniaiaknak, akik agyagtáblákra nádtollal úgynevezett ékírást alkalmaztak, de ezt és az ősgermánok úgynevezett rúna-írását, meg a hettitákét is ma már csak a szaktudósok képesek elolvasni. A dél-amerikai maja, inka, azték kultúra írása is sok érdekes dolgot őrzött meg az utókornak, de csak kitartó kutatók sok fejtörése árán váltak elolvashatóvá, hiszen élő emberi közösség már nem maradt, aki használja. A Húsvét-szigeti bennszülöttek híres írásának titkát még máig sem sikerült megfejtenie a tudománynak. Ellenben az arab írást a legtöbb mohamedán nép ma is használja, és él a jellegzetes kínai, japán, koreai, grúz, örmény, újgörög írás is.

A másolóktól a könyvnyomtatásig
A pergamen szó a görög pergamenéből ered, ami „pergamoni bőrt” jelent.
A velin kiváló minőségű pergamen (fiatal borjak bőre), amelynek legfőbb tulajdonsága, hogy nem issza be a tintát vagy a festéket és így megőrzi eredeti színét. A pergamen megjelenése két fontos és döntő lépést eredményezett : az egyik a lúdtoll használata volt és a másik a kódexek megjelenése és elterjedése. A kódexek az i. sz. 1 században tűntek fel és a 4 században már világszerte általánossá váltak. A kódexek írása már nem a rabszolgák dolga volt, mint egykor a rómaiaknál hanem a kolostorokban élő szerzeteseké. Az első kolostori másolóműhelyek Itáliában létesültek. Az első évezredben, Európában csak a kolostorok falai között a scriptoriumokban folyt a kódexírás és –másolás, kivéve Bizáncot ahol állami intézményekben is. A 12 .századtól nőtt a világi intézmények (műhelyek, cégek) száma Itáliától Németalföldig és ily módon nőtt az igényes, művészi kódexek száma és színvonala. Magyarországon virágzott a kódexírás, egészen a könyvnyomtatás elterjedéséig, a 16. századig. Itt említésre méltó Mátyás király[ Corvina könyvtára, mely jelentős helyet foglalt el Európában, nemcsak a kéziratos kötetei számával, hanem a könyvgyűjteményeivel is.

Johannes Gutenberg

Februárban két Gutenberg-évfordulóra is emlékezhetünk.1455. február 23-án nyomtatta ki (a világon először, addig kézzel másolt példányok voltak forgalomban) a Bibliát.
A másik: 1468. február 3.- halála.



Német nyomdász, korábban aranyműves, a mozgatható, cserélhető, kirakható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálója. Nevével köthető össze – Gutenberg-galaxis néven – a kultúra valamennyi ága-boga, az internet megjelenéséig.
Övé – ő maga – az európai könyvnyomtatás születése.

Az ókori és középkori mesterek sok évszázaddal a nyomtatás feltalálása előtt nyomtattak pecsétnyomókkal és hengerpecsétekkel monogramszerű írásjeleket. A XII. sz. könyvkötői különleges acélbélyegzőkkel díszítgették a könyvtáblákat és különálló acélbetűikkel préselték a kötések bőrtábláira a könyv címét. Éremkészítők és aranyművesek már régebben készítettek feliratokat és díszeket keményebb fémbe vésett mintabetűknek és ornamenseknek fémbe való ütögetésével. Amikor Gutenberg a patricát (az acélpálcikába faragott betűt) puhább fémbe préselte, megszületett a matrica. Ez azonban még nem oldotta meg a betűöntés kérdését: azt, hogy a szedésben a betű képe vízszintes vonalban álljon egymás mellett, hogy minden egyes betű olyan széles testre legyen öntve, amilyent rajza megkívánt, hogy minden betű azonos magasságú legyen. Gutenberg fölfedezésének lényege a betűk sorozatgyártása, amely által lehetővé válik szövegek kiszedése, majd a sajtó felhasználásával ezekről több azonos példány készítése. Valójában ő fejlesztett ki elsőként olyan, mozgatható betűelemeken és nyomógépen alapuló módszert, amellyel sokféle írott anyagot lehetett gyorsan és pontosan kinyomtatni.

Február 2-án történt

Ezen a napon született Hollósy Simon (Máramarossziget, 1857 február 2. – Técső, 1918 május 8.) magyar festő .

Hollósy Simon neve talán sokak számára nem hangzik olyan ismerősen, mint sok kortársáé. Kevés befejezett műve maradt hátra, ezekről a kritika különbözőképpen nyilatkozik. Az bizonyos, hogy a Müncheni akadémia egyik jeles tanítványaként tartották számon. Az örmény származású duhajkodó ifjút apja tereli a festői pályára, kiragadja iskolakerülő fiát a korcsmázó legények köréből és útnak indítja Münchenbe. Itt kitűnik nem mindennapi tehetsége, kitűnő rajztudása, a németalföldieket idéző anyagábrázolása, naturalizmusa. Csakhamar kinövi az akadémia korlátait, Párizs szabadabb művészete felé kacsingat, de soha nem jut el Párizsba.
Valami fontosabb feladatot talál, kezdetben Münchenben, a franciaországi hírek hatására megalapítja a Hollósy-iskolát, mely szakít az akadémiai hagyományokkal, és a naturalizmust, vagyis a természet minél tökéletesebb másolását tűzi ki céljául.

A naturalizmus, a realizmus, majd útban a plein air felé egyik legkiválóbb magyar képviselője a 19.-20. század fordulóján. Iskolateremtő festőmester Münchenben, Nagybányán és Técsőn.

A medve az erdő ura..

   A medve zömök termetű, feje gömbölyded, arca megnyúlt. Többnyire éjjeli és féléjjeli állat, napnyugta után jár portyázni, a nappalt pedig odvas fában vagy sziklahasadékban lévő búvóhelyen alussza át. Mindenevő, gyümölcsöket és bogyókat eszik, de magvakat, gabonát, gyökereket, farügyeket is, ha nincs elég növényi táplálék, akkor csigákat, bogarakat, halakat, madártojásokat is elfogyaszt. Kinyomozza a méhkast is, ahol kedves csemegéje rejtőzik. Nem túl gyors, de kitartó mozgású. Legfejlettebb érzéke a szaglás, hallása is jó, látása középszerű.

Sok helyütt, főleg Amerikában és Szibériában az emberi nem őseként, ősszülőként tisztelték. Indián törzsek szerint a medve és a farkas az ősi természet utolsó megmaradt szimbóluma.

Az észak-nyugati partvidék indiánjai szerint egy mondabeli nő a medveistenhez ment feleségül. Tőlük származott a ’medvék népe’.
Szibériai mondák szerint az ember félig medve, félig ember elődöktől származik. Obi-ugoroknál és egyes indián törzseknél mai napig dívik a medvekultusz. Az elejtett medvét megnyúzták, kitömték, feldíszítve megvendégelték. Lényege, hogy kiengeszteljék, amiért meg kellett ölniük. A fiatal fiúk felnőtté avatásában a medveszellem főszerepet játszott. A medve az erdő ura, hatalmában áll a sebek gyógyítása. Ezért a sebeket őseink medvezsírral kenegették.

Az ősi Kínában férfias szimbólum, az erő megtestesítője. Ha valaki medvével álmodott, azt fiú születése előjelének tekintették. A kínai mesékben egyébként ugyanazt a szerepet játssza, mint a mieinkben a „gonosz farkas”.
A hatalom állatjelképeként elsősorban a kelták és a germánok tisztelték a medvét.


A medve Holdszimbólum is, ennek révén összeköttetésben áll az ember tudatalatti és tudattalan rétegeivel. Diána istennő, a Hold istene is kapcsolatban áll a medvével. Diána ősi itáliai holdistennő, a vadon természet, az erdők védője, aki pártfogolta a szaporodást, és a vadászatot. A görög Artemisznek felel meg. (Az ő nevében is fellelhető az artos-szó, mint Artúr királynál.

A vadászat görög istennőjét, Artemiszt néha medvékkel ábrázolták, és Brauróneia papnőit pedig „nősténymedvé”-nek nevezték. Az egyik görög mítosz az árkádiai királylányról, Kallisztóról – „a legszebb” helyi erdőistennőről – szól, aki Artemisz kíséretéhez tartozott, és miután Zeusztól teherbe esett, úrnője medvévé változtatta. Ember-fiút, Arkaszt hozta világra. Zeusz mindkettőt csillagkép alakjában az égre helyezte. Zeusz felesége Héra, Kallisztót az északi pólus soha le nem nyugvó csillagai közé száműzte, - mint „Ursa Maior” Nagymedvét – Arkasz, a fiú, pedig mint Ökörhajcsár csillagkép lett örök életű.

A Nagymedve egyik - hét csillagból álló - része a Göncölszekér, összefüggésbe hozható az isteni fény hét sugarával. Az ősi magyar mitológia szerint a szekeret egy Göncöl nevű tudós táltos találta fel, akiről azt tartják, hogy az égben tűnt el. A Nagymedvét ezért hívjuk Göncöl-szekérnek. Elterjedt hiedelem szerint e csillagképben lakoznak a holtak halhatatlan lelkei.
A csillagkép neve Közép-Amerikában ’Hunrakant’, „egylábú ember”, ebből ered a hurrikán, orkán elnevezés, mert erős viharok vannak a térségben, amikor eltűnik az égről.
Az indiai mitológiában a Nagymedve csillagkép hét csillaga, a „Hét Bölccsel”, más vonatkozásban pedig a Nap szekerét húzó hét lóval áll összefüggésben.

Mint alkímiai szimbólum a medve az ősanyagot jelképezi.
A ’Medvekút’, ’Medveforrás’ helyek a legenda szerint különös erővel bírnak. A belőlük ivó ember medvévé tud változni.

A medve ’Bär’ Berlin névadó állata, és Bern város neve is tőle ered. Oroszország szimbólumállata.


Forrás: részlet,Temesvári G.Állatok a mitológiában,
A MITIKUS MEDVE - A FÖLD SZÍVCSAKRÁJÁNAK VÉDELMEZŐJE.

Február a farsangolás ideje

  A farsang a január 6-i vízkereszttől, a Húsvét előtt 40 nappal kezdődő nagyböjtig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette zajlik, és valójában télbúcsúztató is. Számos városban, például Velencében vagy Rióban ekkor rendezik meg a híres karneválokat, Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.  A néphagyomány szerint a farsang a párválasztás időszaka és egyben fontos „esküvői szezon” is volt, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani! A farsangolás szokása nem új keletű. Európa-szerte nemcsak a nép körében volt általános a farsangolás, hanem a királyi udvarokban is. Mátyás király udvarában is nagy maszkos mulatságokat rendeztek. A maszkokat Beatrix királyné olasz rokonsága küldte. A mohácsi csatában elpusztult ifjú király, II. Lajos is mestere volt a farsangolás megrendezésének. Az 1525-ös évben megrendezett húshagyókedden tartott álarcos felvonulásban még elefántokról is történik említés, ő maga pedig a híradás szerint ördögi álarcban jelent meg. A királyi udvartól a viskókig farsangolt a nép mindenfele. A farsang egyes népi közösségekben már jóval vízkereszt előtt kezdődik, hivatalosan azonban január 6-án, vízkeresztkor, és tart hamvazószerdáig. A két határidő közt gazdag szokásanyaggal számolhatunk vidékeinken is. A farsang rendkívül gazdag szokásokban. Van állatalakoskodás, tréfa, álarcok felöltése, férfi-női ruha- és szerepcsere, zajkeltés, gonoszűzés, télkergetés, tuskóhúzás, bőgőtemetés, bolondlakodalom, kakasütés, bál, hamvazás stb. A szokások, hiedelmek főleg farsangvasárnaphoz, farsanghétfőhöz, húshagyókeddhez, azaz népi összefoglaló nevén a farsang farkához tapadnak, ahhoz az időhöz, mikor már „szökik a tél”. Az igazi, nagy ünneplésre való előkészület a farsang vasárnapja előtti utolsó csütörtöki napon kezdődik, melyet a nagy evés-ivásról kövércsütörtöknek neveztek. (Egyes helyeken a kövércsütörtök elnevezést a szárazszerda utáni csonkacsütörtök elnevezés váltotta fel.) Kövércsütörtökön jó ételeket fogyasztottak, fánkot sütöttek, hogy biztosítsák a bő termést, a disznók hízását. A Muravidéken, Radamosban nevezik még a napot „dobozu csütörtöknek” is (talán a tobzódó csütörtökből?), mert ekkor a nyers szalonnát fejsze fokával megzúzzák, és „véndelybe”, fadézsába teszik. Ezt a megzúzott szalonnát fogyasztják majd csemegeként egész évben kenyérrel. Csütörtökön éjféltől szombat estig böjt következett, hogy ezután hamvazószerdáig evés, ivás, tánc, bál, játékok, vidámság uralkodjék mindenfele. Ez az időszak ugyanis nem más, mint az elkövetkező tavasznak való örvendezés. Nagy, szinte féktelen örvendezéssel „kergetik a telet”. Vidékeinken igen változatos módon farsangolnak. Szinte minden vidéknek, nagyobb közösségnek megvan a saját ünneplési módja, szokása, sőt étele is. Ami az ételeket illeti, mindenütt arra törekszenek, hogy a készített ételmennyiség elfogyjon, hisz hamvazószerda már böjtöt hoz. Ezért mondják pl. Kórógyon, Szlavóniában: „Inkább has fakaggyon, mincsen ez a kicsi étel megmaraggyon!” A muravidéki falvak lakosainak farsangi ételei: disznóhús, káposzta, kocsonya, fánk és természetesen bor, pálinka bőségben. A Muravidéken kedden vagy szerdán volt és van ma is, néhány év kiesés után, a tuskóhúzás vagy rönkhúzás, a tréfás lakodalom, mókaházasság, ami az európai fakultusz nyomait őrzi. A szlovénoktól eltanult „borüvo gostüvanje”, állakodalom átvétele ez. A szlovénok kb. a XVIII. században vették át a szokást az osztrákoktól. Szerdahelyen pl. a fenyőlakodalmat megelőző hetekben a vendéghívók végigjárták a környékbeli falvakat, pénzt, tojást gyűjtenek a lakodalomra. Minden épkézláb ember meghívattatik a lakodalomba. A kitűzött napon a menyasszony, a legidősebb lány, a pap, a vőlegény, aki nincs még 16 éves, nagy násznép, nézősereg kíséretében kimegy az erdőbe, hogy „örök hűséget” fogadjon X. Y. leányzó Fenyő Pistának (Jóskának). A pap összeadja őket, majd tanácsokkal látja el a frigyre lépő sudár fenyőt és a szomorú menyasszonyt. („Válogatós voltál, most itt a gőgöd ára, a nyalka szomszéd legény helyett kaptál egy fatuskót” – mondja az iruló-piruló menyasszonynak.) A szertartás végén a szegény vőlegényt kidöntik. Ekkor kezdődik az igazi mulatság. A házigazdáknak meg kell óvniuk a házasokat. Örök szégyene lenne a falunak, ha valaki idegennek sikerülne letörni a fenyőfa tetejét vagy ellopni a  menyasszonyi fátylat. Ezért a falu apraja, nagyja cigánynak, rablónak, bírónak, ügyvédnek, csendőrnek, csípős vesszőkkel felfegyverzett pandúrnak, boltosnak, kovácsnak, ördögnek, tündérnek, orvosnak, fodrásznak és még ki tudja, minek nem öltözve védi a fenyőfa vőlegény tetejét és a menyasszonyi fátylat. Ez a „népség, katonaság” már az esküvő előtt mindenféle olcsó szolgáltatásokat nyújt borsos áron a kíváncsiaknak: az orvos gyógyít, a bíró bíráskodik, szabja ki a bírságot az ellenkező ügyvédek bánatára, a javasasszony jósol, a fodrász borotvál, az ördög vagy a rabló asszonyt, lányt rabol, esetleg táskát, kalapot, akit vagy amit azután a tulajdonos drága áron kiválthat. Az így begyült pénz a falu pénztárába kerül. Vagy tűzoltóknak vesznek belőle valamilyen felszerelést, vagy faluotthon, bolt vagy más középület épül belőle.   Farsang farkának nagy mulatozásai után beállt a böjt, a tánc- és zenetilalom. Általában meg is tartották, mert az a hit járta, hogy ha böjtben táncolnak, akkor még érés előtt le fog hullani a szilva. A farsanghoz számos termésvarázsló cselekmény, hiedelem kapcsolódik. A farsangi háromnapok pedig gonoszűző napok, termésvarázsló és időjósló, valamint vető- és tiltónapok. forrás: farsangi szokások néprajz